• Jézus a szívről szólva azt mondja: „A szívből jönnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosságok, a házasságtörések...ezek a dolgok szennyezik be az embert. ” (vö. Mt 5,19...) Jézus ellene van az írástudók és farizeusok betű szerinti törekvéseinek, és kihirdeti a lélek elsőbbségét a törvénnyel szemben és azt állítja, hogy nem a külső dolgok szennyezik be az embert, hanem azok, amelyek benső világának mélységéből jönnek elő. „A száj a szív bőségéből beszél.” (vö. Mt 12,34)
Ez az állhatatosság, hogy a szívbe helyezzük az
erkölcsi élet középpontját, jellemző Jézus szavaira, „aki szelíd és alázatos szívű” (vö. Mt 11,28-30).• Nincsenek rendbe téve a külső cselekedetek, de a legmélyebb székhelye az új igazságnak
a szív; a szív fogja fel Isten Szavát (vö. Mt 13,19); csak tiszta szívből meríthetők a jó cselekedetek, a
jó szavak, az irgalmas megbocsátás és ami a törvényben leginkább számít, azaz
az igazság, az irgalmasság, a hűség; mit sem ér megtartani pontosan a törvényt,
ha mellette a szív vak és gonosz; a
jóság fölötti ítélet avagy a magatartás hiánya a szívből nyer kimunkálást; és
ez egy ítélet, mely elől nem lehet kitérni.• De - mondja Jézus - ez a benső forrás megfertőződhet és megromolhat, ez a kutató szem
megvakulhat; „vigyázz, hogy a fény, amely
benned van, ki ne aludjon, mekkora nagy lenne a sötétséged” (vö. Lk 11,35).
4. A „lelkiismeret” szót Szent Pál használja - Jézusban a szívtisztaság nem egy elvont felhívás Isten Szavához (ezt megtették a farizeusok is), hanem az Istenhez való hűség, a szívnek az isteni tekintet alá való vetése, azaz az igazságnak; tiszteljük Istent nem egy parancs megtartásával, hanem Krisztus követésével.
• Szent Pál
a Krisztusban való újjászületés újdonságát az egyenes lelkiismeret bátorságával
azonosítja, míg jó lelkiismeret visszautasítása hajótörés a hitben is (vö. lTim
1,5).Szent Pál szerint „a lelkiismeret erkölcsi ítélet az ember és a cselekedetei fölött, feloldozás
vagy megbélyegzés aszerint, hogy a cselekedetek megegyeznek avagy különböznek
Istennek a szívbe írt törvényétől” (VS 59). Pál az első, aki a „lelkiismeret” szót használja, amely
megfelel az Evangéliumok „szív” szavának.
• A
„lelkiismeret” népi ismerete, mint tanúságtétele vagy benső bírája saját
személyes cselekedeteinknek - Szent Pál használja ilyenformán, aki beszél„rossz lelkiismeretről” (Zsid 10,22),
foltos lelkiismeretről, és „bélyeggel
megjelölt (Sátánéval) lelkiismeretről”
(vö. Tit 1,15; 2Tim 1, 3).Az akkori keresztények, akik hivatalosak szüleik,
barátaik, a gazdag tekintélyviselők bankettjére, abban a helyzetben találhatják magukat, hogy piacon
vásárolt húst kellett enniük, amely talán bálványoknak bemutatott áldozatból
származott; nem volt-e az részvétel bálványimádó lakomán? „De ha valaki
azt mondja: - mondja Szent Pál - »ez áldozati hús«, ne egyetek belőle, egyrészt
a figyelmeztető, másrészt a lelkiismeret miatt.”
(lKor 10,28)
Tiszteletben kell tartani mások lelkiismeretét, még akkor is, ha igazságon kívül áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése