20. B. - Higgyetek a Fiúban!

Az ókori Kelet minden kultúrnépét a bölcsesség, végsősoron az Istenek tetsző élet keresése jellemezte. Gazdag bölcsességirodalmi gyűjteményeket hagyott ránk Egyiptom, Mezopotámia és az antik Görögország. A görög ‘hét bölcs’ legendás alaknak számított. Bölcsességük arról szól, hogy az ember okosan és ügyesen viselkedjék, s az életben boldoguljon. A hét bölcs neve először Plátónnál tűnik föl (Thalész, Pittakosz, Biasz, Szolón, Kleobulosz, Müszón, Kheilón). Thalésznak tulajdonították az 'ismerd meg magadat'; Szolónnak a 'semmit sem szabad túlzásba vinni'; Pittakosznak az 'ismerd föl a kellő pillanatot', Periandrosznak 'minden a gyakorlaton múlik', Kleobulosznak 'legjobb a mérték' mondásokat. Ez magában foglal egy világszemléletet és erkölcsi szabályokat, amelyből nem hiányoznak a vallásos vonatkozások sem. Így a bölcsesség fontos eleme a civilizációnak, támasza a közélet vezetőinek. A bölcsesség az ókor humanizmusa.

A bibliai kinyilatkoztatásban Isten Igéje is bölcsesség formát ölt. Isten üzenete magában foglalja az emberi bölcsesség legjavát, de más természetű. Az igazi bölcsesség Istentől jön és felülmúlja az ember gondolatait. Tőle tanulhat bárki, a gyámoltalan és az oktalan is. (Péld 9,1-6) Ezért fordulunk Istenhez, hogy feltárja nekünk az áthatolhatatlan titkokat, hogy megláttassa az igaz világosságot és dicsőséget. A kereszténység az isteni kinyilatkoztatáson alapszik, és e az ami kiemeli a vallások közül. 

A kereszténység nem egy a sok vallás közül, hanem az egyetlen Istentől kinyilatkoztatott vallás. Az igazi bölcsességet Jézus hirdette meg az evangéliummal. Ő az írástudók és farizeusok értésére adta, hogy a nem hívőknek Isten bölcsessége problémát jelent. Az igazi bölcsesség az, hogy az ember minden időben és minden helyzetben felismeri, mi az Isten akarata, hogyan használja ki a helyzetet és időt az Úrral való találkozásra, vagy a végső felkészülésre. E bölcsességre a Szentlélek tanítja meg az embereket. Vele kell töltekezni, nem borral, amint azt a pogányok tették nem egyszer vallásos összejöveteleik alkalmával. (Ef 5,15-20) Jézus maga Isten megtestesült bölcsessége, aki csodákkal hitelesítette tanítását. Ő az Ószövetségben megszemélyesített isteni Bölcsesség nyelvén hívja az embereket: ’Jöjjetek hozzám… aki hozzám jön, nem éhezik többé és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem’. 

A csodás kenyérszaporítás után Kafarnaumban kijelentette, hogy akik a mannából ettek – bármennyire az égből szállt is alá – meghaltak. Az igazi élő és életet adó kenyér Jézus. A menny az örök élet hona, tehát az az igazi égi kenyér, ami örök életet tud adni azoknak, akik eszik. (Jn 6,51-59) Jézus nemcsak tanításával adja meg az örök életet, hanem testével és vérével: „Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon.” Jézus azért jött, hogy életünk legyen és bőségben legyen. Aki áldozik, annak örök élete van.

 

„Ízleljétek és lássátok, hogy milyen édes az Úr!” Zsolt 33.