Apostolkodjunk a jubileumi évben - A konfraternitások és lelkiségek jubileumi
zarándoklatának záró üzenete (2025.05.12-14)
Zarándok Testvéreim!
Az erdélyi konfráternitások,
lelkiségek jubileuma tovább tart. Közös szentmisénket ma reggel megtartottuk a
csíksomlyói pápai kisbazilikában. Jubileumi zarándoklatunk céljáról talán a
legszebben Sík Sándor írt: Az Andocsi Máriához című versében.
Ebből idézem az első és utolsó szakaszt:
„Koldusboton, törött mankón
Jövünk Búcsút járni,
Szűzmáriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján,
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos asszony!
**
Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért,
Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz–parton,
Három hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.
Zarándok testvéreim! Mi is a reménység zarándokai vagyunk. Mi jámbor zarándokúton vagyunk. Ha életünket tekintjük, akkor mindaddig
zarándokúton vagyunk, amíg meg nem érkezünk Istenhez. Elmondhatjuk, hogy a
zarándoklás egyidős az emberiséggel. Már az Ószövetség ősi zarándokhelyei
Betel, Gilgál, Siló, majd Jeruzsálem vonzották a híveket, ahová egész Izrael elzarándokolt,
hogy az Úr jelenlétében megerősödjék. A Zsoltárok könyvében külön zarándok
zsoltárok vannak (főleg a 119–133.) azokban zengték: „Boldog ember, akinek te vagy erőssége és zarándok útra
indítja szíve” (Zsolt 84,6).
1.
Ki a zarándok, azaz a peregrinus? A most idézett zsoltárban benne
találjuk a választ: a zarándok,
aki Istennel akar találkozni, hogy megerősödjék!
A
zarándok szoros értelemben szent helyet egyénileg vagy közösségben, lelki
szempontok miatt fölkereső hívő, aki célját elérve hazatér; de tág értelemben a
zarándok az országokon gyalog áthaladó, jószándékú idegent is jelent. Szinte
minden vallásban megtalálható a zarándoklás, alapja a minden emberben meglévő
vágy olyan helyek után,
ahol a természetfölötti világgal közvetlenebb módon találkozhat.
2. Az újszövetségi zarándok szoros értelemben szent
helyet keres fel: kegyhelyet, búcsújáró vagy zarándokhelyet keres fel.
a) A kegyhely az a templom vagy szent hely,
ahová egy csoda vagy történelmi vonatkozás miatt hívők sokasága zarándokol az
egyház jóváhagyásával. A kegyhelyeken bőségesebben kínálják fel a hívőknek az
üdvösség eszközeit, Isten igéjének buzgó hirdetésével, a liturgikus élet
megfelelő előmozdításával, főleg az Eucharisztia és a bűnbánat szentsége útján,
valamint a népi vallásosság jóváhagyott formáinak ápolásával.
b) A búcsújáró hely, ahová tömegesen zarándokolnak, amelynek látogatásával
búcsú nyerhető. A búcsújárás alkalom
az elmélyedésre, imádságra, bűnbánatra, ájtatos tettekre és beszélgetésekre.
Erőpróbája a testnek és a léleknek a gyaloglás, utazás, egymással
törődés, éjszakai virrasztás, térden csúszva az oltár vagy kegykép megkerülése
és más fáradalmak által. A nép egyik legnagyobb közösségi élménye.
c) A zarándokhely az a
szent hely, ahol Isten vagy valamelyik szentje megnyilatkozott, és ahol a hozzá
folyamodók segítséget kapnak.
3. A kereszténység
történetében a 4. századtól a híveket először a Szentföld vonzotta. A mi
Urunk Jézus Krisztus életéhez kapcsolódó helyek felkeresése, az események
átélése. Majd az apostolok működési vagy ereklye őrzési helye. Így keresték fel
Szent Péter és Pál apostolok sírját Rómában, Szent Jakab sírját
Compostellában. Vannak kegyhelyek, melyek a Mária-tisztelet jegyében alakultak
ki pl. Aachen, Altötting, Loreto, Mariazell és a magyar kegyhelyek egy része.
A 11. században kezdődtek a csoportos zarándoklatok: Franciaországból a St-Vanne-i apát 700 társával kelt útra,
köztük lovagokkal, kik szükség esetén megvédték őket. A nagy német
zarándoklatot, közel 12.000 fős zarándokcsoportot 1064-ben Günther bambergi
püspök vezette Magyarországon át, Bizáncon keresztül Jeruzsálemben.
A
középkorban a zarándokok kezükben embermagasságú,
gömbös keresztben végződő un. zarándokbotot, fejükön széleskarimájú zarándok
kalapot viseltek, amit elöl felhajtottak. Gyakran rátűzték a zarándokjelvényt,
amit emlékül és a zarándokhely látogatásának igazolásaként vittek magukkal
haza. Bő köpenyt, térdig felhajtott ruhát viseltek, és kagylót vagy
kulacsot vittek magukkal. Indulás előtt megáldották a zarándokok ruházatát is.
Útközben kolostorokban és zarándokházakban pihentek meg. Egy napi járásnyira
zarándok- vagy szálláshelyek várták őket, és ellátásukban segítették.
Szent István a magyar zarándokokról gondoskodott,
zarándokházakat építtetett Jeruzsálemben, Rómában, Konstantinápolyban és
Aachenben.
A középkor szentjeinek sírjai is
erős vonzerőt gyakoroltak a hívekre, mint pl. Szent István király sírja
Székesfehérváron, Szent Lászlóé Nagyváradon, Remete Szent Pál
teste Budaszentlőrincen vagy Kapisztrán Szent János sírja Újlakon.
4. Zarándokútra jámborságból fogadalomból vagy vezeklésből
indultak. A zarándoklatnak ez a két
változata alakult ki:
- amikor a
jámbor hívő buzgóságból keresi
föl az Úr Jézus, a Szűzanya és a szentek életének, illetve ereklyéik őrzésének
a helyeit. Magyarországon Fejéregyháza (Óbuda), Kalocsa, Lőcse, Máriagyüd,
Máriavölgye, Mátraverebély-Szentkút, Máriaradna kegyhelyeket.
- kényszerzarándoklat:
súlyos bűnök levezeklésére az egyházi és világi hatóságok által előírt
zarándoklat, mely egy vagy több, meghatározott távoli kegyhely fölkeresésére
kötelezte a vétekest. Főként a középkorban, az ír, angolszász monasztikus
hagyományban élt.
A kiközösítés alóli feloldást
feltételeként szerepelt a kényszerzarándoklat. Hazatérve a zarándok
átadta a zarándokhelyen kapott igazolást, s ezzel fejeződött be vezeklése.
Megtérő eretnekeket az inkvizíció kötelezte
kényszerzarándoklatra, és 1–3 hónapon belül el kellett indulni. A zarándok
menlevél értékű penitencia-levelet kapott, amelyben pontosan le volt írva, mit
kell tennie a zarándokhelyen. A római vezeklés 15–40 napig tartott.
Magyarországon a vezeklésből kiszabott zarándoklatok céljaként kijelölt búcsújáró helyek között általában Róma,
Bari, Aachen, Santiago de Compostela, Szent Patrik purgatóriuma, Mariazell
szerepelt. (Homoródkarácsonyfalvi Tamási vagy Tamásó Márton esete, Tar Lőrincs
pokoljárása, Krizsafánfi György, Nagy Lajos vitézének zarándoklása Szent
Patrik-barlangban.) A külföldi zarándoklatok kijelölt célállomásai között
szerepelt Nagyvárad Szt Péter és Pál-temploma is.
A zarándoklat ma is kedvelt vallásos
megnyilvánulási forma – gondoljuk a csíksomlyói pünkösdi búcsúra –, ahol katolikusok
és katolikus-gyökerű keresztények pünkösd szombatján tanúságot teszünk a
magyar nemzet egységéről. Ahol a Szentlélek felszítja bennük az istenszeretetet,
feltárja előttünk Isten belső életét. Megnyit, közlékennyé tesz az emberek felé
és arra képesít, hogy mi is beszéljünk az Isten csodás tetteiről, irántunk való
szeretetéről. Átalakít minket, mint az apostolokat és fölébreszti a közösségi érzést, növeli a vallásosságot,
megismerjük az áldozat erejét, és képessé tesz a kiengesztelődésre.
A jubileumi zarándoklatba
belekóstoltunk, ezért egy ismeretlen szerző szövegét idézem, Vers a
zarándoklatról, ami az El Camino egyik állomásán olvasható:
Aki rohan, azt az idő szorítja,
Aki zarándokol, azt az idő tágítja.
Aki menekül, önmaga elől fut,
Aki zarándokol, önmaga felé tart.
Aki menetel, másokhoz igazodik,
Aki zarándokol, saját ritmusára jár.
Aki túrázik, teljesít.
Aki zarándokol, teljessé lesz.
Aki kirándul, kikapcsolódik,
Aki zarándokol, bekapcsolódik.
Aki sétál, nézelődik,
Aki zarándokol, befelé figyel.
Aki bóklászik, céltalan,
Aki zarándokol, célra talál.
Aki zarándokol, úton van.
Aki zarándokol, jó úton van.
Kedves Reménység Zarándokai! Segítsen minket Szentévi búcsúk kegyelme, hogy igazi
zarándokokká váljunk, akik a legjobb úton vannak. Nagyon remélem, hogy nem
állunk meg csupán az élményeknél, hanem erről a zarándoklatról hazatérve,
kipihenve a testi fáradalmakat, neki látunk gyógyítani családjaink,
közösségeink, nemzetünk, társadalmunk sebeit.
Egy ilyen zarándoklat reményt ad, nemcsak
nekünk, akik zarándokolunk, hanem azoknak is, akik megtapasztalják zarándoklatunk
gyümölcseit.
Darvas-Kozma József
a konfraternitások és lelkiségek
jubileumi zarándoklatának szervezője
Csíksomlyó, 2025. május 14-én.