Szentírás
vasárnapja van. Amikor elindulunk a
szentmisére, már útközben mondjunk egy rövid imát: „Uram, Istenem,
ma hallani akarom igédet. Segíts, hogy a nekem szóló üzenetet meghalljam, megértsem
és aszerint éljek”.
A szentmise evangéliumában, Jézus tanítja, hogy az örök életre vezető életmód
kialakításához elegendő a kinyilatkoztatás (a dúsgazdag és szegény Lázár története).
(Lk 16,19-31)
Ma utalni szoktunk Szent Jeromos (340-420) Biblia-fordítóra és
Johannes Gutenberg (1400–1468) Biblia-kiadó nyomdászra. Szent Jeromos úgy lett
szent, hogy a Szentírást olvasta, róla elmélkedett, megélte és hirdette az
embereknek.
Mire tanítanak a mai szentírási részek? – Az olvasmányban Isten figyelmeztet,
hogy a kényelmes, és élvezetekre beállított élet erkölcsi hanyatláshoz, és az
élet összeomlásához vezet. (Ám 6,1a. 4-7) Az ószövetségi kinyilatkoztatás is elegendő,
hogy magasabb rendű javakat keressünk, és Istenbe helyezzük minden reményünket.
Jézus pedig húsvéti misztériuma által kegyelmet és üdvösséget ad. Jézus megjelent Saulnak és szavai
megváltoztatták életét. – Szent Pál arra buzdítja Timóteust, hogy az Isten
embere törekedjen igazságos lelkületre. (1Tim 6,11-16) „Minden baj gyökere a pénz utáni sóvárgás” –, és így folytatja: „Te azonban, Isten embere, menekülj ezektől!
Törekedj inkább igazságos lelkületre, életszentségre, hitre, szeretetre.” A
világ kísértéseivel szemben naponta a „hit harcát” kell megvívnunk, hogy örök
életünk legyen.
– Victor Hugo egyik kedves elbeszélése A kísértés folyosója erről szól. A történet szerint a francia
pénzügyminiszter kincstárnoki állást hirdetett meg. A megadott napra és órára
nagyon sokan jelentkeztek. Őket egy nagy terembe tessékelték. Innen egyenként
kellett átmenniük egy hosszú és széles, kivilágított folyóson a pompásabb
terembe, ahol őket a miniszter fogadta. Ám a hosszú folyosó két oldalán drága
kincsekkel megrakott asztalok sorakoztak. Az ott áthaladó jelentkező azt
gondolta, itt a jó alkalom, hogy meggazdagodjak, és a zsebébe rejtett kincseket.
Mikor az utolsó jelentkező is átment a kísértés folyosóján, a miniszter táncra
szólította mindnyájukat. Gyors és ugrándozó táncot kellett járniuk. Ám a jelöltek
nagyon óvatosan, kimérten táncoltak. Csak egy valaki akadt a sok-sok ember
között, aki felszabadultan, boldogan táncolt és ugrándozott. A miniszter őt
alkalmazta, mert ő volt az, aki nem rejtett semmit a zsebébe.
– A történet
rólunk szól, akik a földi élet folyosóján haladunk az örök hajlék felé, ahol
Istenünk vár reánk. Ezért életünkben az erények kincseit gyűjtsünk, ezek
megmaradnak az örök életre. Segítsen az Úr, hogy a mulandók gyűjtésének, a
kényelmes élet hajszolásának ellen tudjunk állni. Vegyük fel mindennap
keresztünket és kövessük Krisztus
Urunkat, aki az út, az igazság és az élet. Ő legyen vezetőnk az örök életre.
„Vívd meg a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet, erre kaptál hivatást.” 1Tim 6,12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése