Boldog - Szent Gizella királyné napja

 Május 7-én ünnepeljük Boldog/Szent Gizellát, a magyar szentcsalád tagját.

1943. november 19-én az a nagy megtiszteltetés érte a magyar nemzetet, hogy XII. Piusz pápa Határozattal Árpád-házi Margitot szentté nyilvánította. Tette mindezt, hogy a magyar nép iránti tiszteletét kifejezze. Az 1938-ban Budapesten megtartott Eucharisztikus Világkongresszuson alkalma volt megismerni a magyar nép történetét és hitéhez való XVI. Benedek emeritus pápától reméltünk előre lépést, hiszen ő nagyon jól ismeri történelmünket. A passaui püspökség 1975 áprilisában beadott kérésére a Szentszék engedélyezte a saját könyörgés használatát Gizella ünnepén. A Rituskongregáció elnöke 1975.június 18-án, az engedélyt megadó okmányban  Sancta Gisela néven említi Gizella nevét. Ha saját könyörgésben Szent Gizella néven szerepel Szent István királyunk hitvesének, Szent Imre édesanyjának neve, ez hallgatólagos szentté nyilvánítás. A történelem tanúsítja, hogy Gizellát halála után (1059. május 7.) rövidesen szentként kezdték tisztelni. Szentté avatási eljárása csak 1911-ben kezdődött. Szentként való tisztelete évszázadokon át töretlen, 1975. június 18-től Szentként mondhatjuk a szentmisében is.

Első királyunk, Szent István felesége, Boldog/Szent Gizella királyné alapította a veszprémi Szent Mihály székesegyházat. Innét vette eredetét az a szokás, hogy a Magyar Királyság idején a mindenkori magyar királyné volt a veszprémi székesegyház kegyura. A középkorban a székesegyház szentélyében állt a királyné kegyúri trónszéke. A magyar királynék biztosították a székesegyház felszerelését, gazdag birtokadományaikkal pedig megteremtették az egyház gazdasági, anyagi alapjait is. 

Részlet a palástról

Gizella királyné erényes munkája és odaadó támogatása a folytonos gyakorlás által szokássá vált. Ránk maradt az a miseruha, amely az első szent királyi párhoz kötődik és amelyet Gizella királyné irányításával készítettek. Ez a magyar királyi koronázási palást.

Gizelláról írta Seyffert passaui krónikás egyik versében, hogy szent a férje Istvén, szent a bátyja, Szent Henrik, szent a fia, Imre. Akkor nem lenne szent Gizelle? Életszentség vette körül, így ő is szent:

"Sancti uxor, Sancti soror,

atque Puerpera Sancti.

Quae facta est, annon

Gisila sancta foret?"

A Szent felesége, a Szent húga,
és a Szent gyermekszülője.
Mi történt, vajon nem
lenne szent Gizella?

Gizella keresztje

Dr. Szántó Konrád ofm, Boldog Gizella első magyar királyné élete c. munkáját az Ecclesia kiadó 1988-ban kiadta. Gizelláról azt írja, hogy élete végéig következetesen gyakorolt erények közül főleg háromban tűnt ki: "Az Isten ügyéért hevülő buzgóságban, a keresztek türelmes hordozásában és a felebaráti szeretet hősies gyakorlásában." (i.m. 167.o.).

Passauban halt meg és temették el.

Szántó Konrád atya záró akkordja: "Boldog Gizellát mindezért két nép vallhatja védangyalának és királynéjának: a magyar és a bajor nép. 

A magyar nemzet azért, mert az évszázadok viharaival dacolni képes magyar egyház és állam megszervezésében Szent István hitvese is igen sokat tett; a bajor nép pedig azért, mert életveszélybe jutott fiait ő vezette vissza őseik földjére és segített nekik ott új, békés otthont találni." (i.m. 177.o.).

Megemlékezésünket imádsággal zárjuk első szent királynénk "sírjánál":  Urunk, Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a földön országodat keresse, és az élet különféle útjain neked szolgáljon. Közbenjárására engedd, hogy hívatásunkban hűségesek maradjunk, és majd egykor beléphessünk a megígért országba. Add meg nekünk, hogy szentjeid között tisztelhessük, és életpéldája világító jel legyen Európa minden népének. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.