A csíksomlyói pünkösdszombati búcsújárás. Népünk történetében találkozunk fogadalmi szokásokkal, emlékekkel, ünnepekkel és búcsúkkal. A székely múlt öröksége a búcsújárás.
- Szent István 997-ben
legyőzte Koppányt és Solyban kápolnát emeltetett.
- Szent László
1074. március 14-én Salamonnal vívott győzelme emlékére Mogyoródon templomot
építtet.
Királyaink példáját a vajdák is követték.
- 1345. február
2-án, majd 1352-ben Lackfi Endre székely serege háromnapos ütközetben tönkreverte a tatár
sereget Kunországban. A vezérnek pedig fejét vették. A győzelemben nagy része volt Szent
László királynak és Szűz Máriának.
A nép fogadalomból
Lackfi székely ispán, Lázár Egyed csíki kapitány segítségével Csíksomlyón és
Szárhegyen pálos monostort és remeteséget alapított.
- 1421-ben és
1432-ben a törökök II. Murad szultán vezetésével végig pusztították a Székelyföldet Brassótól Besztercéig.
- 1436-ban az
egyházi tizedet fizetni nem tudó Székelyföld interdiktum alá került, bezárták a
templomokat. (Bábolnai felkelés) Csak a Somlyó-hegyi Salvator kápolna pálos remetéi maradtak a csíkiak
lelki vigasztalói.
- 1442-ben
Hunyadi János és Újlaki Dénes pápai követ a somlyói megontott pálos monostort és
templomot a szigorú ferenceseknek átadta. Hunyadi segítségével elkezdték az újraépítést. IV. Jenő
pápától búcsú engedélyt kértek. A pápa levelében azt írta, hogy ember emlékezet óta a nép sokasága fogadalomból Somlyóra szokott járni hétköznap is, és mindazoknak. akik a templom újjáépítésére és berendezésére adományt adnak és eleget tesznek a búcsúnyerés előírásainak: július 2-ra búcsút engedélyez.
- 1484-ben VIII. Ince pápa a pálos rend részére pünkösdszombat és vasárnapra teljes búcsút engedélyezett. Ettől fogva a Salvator kápolna méginkább ‘szenthely’ lett.
- A katolikus székelyek ide jöttek
1567-ben is, amikor május 17-én, pünkösd szombatján meg akarták támadni őket. IMivel idejében
értesültek a tervről, a hitüket “saját
vérükkel és véres fegyvereikkel” megvédték. Ekkor fogadalmukat megújították,
hogy hitükhöz és a Szűz Anyához hűségesek maradnak és évente ide zarándokolnak.
- A karácsony,
húsvét és pünkösd a keresztény ember nagy ünnepe. Karácsonyra és húsvétra
mindenki a családjával ünnepel. Pünkösdkor viszont a családok jönnek Somlyóra,
mert 1567 pünkösdjén olyan esemény történt, amit feledni nem szabad!
- A
lélektan, az évkönyvek és a hagyományok ezt bizonyítják! Azóta ez a pünkösdszombati
győzelem a csíksomlyói búcsú patinája. A búcsújárás pedig magán hordja a katonás
jelleget: keresztes zászlók az élen, csengő szóra lépők, labarum (harci jelvény) alattvonulnak.
- A Habsburgok 1772-ben
kezdték tiltani a búcsújárást, majd 1784-ben letiltják. 1784-ben Batthyány
Ignác püspök vizitációs jegyzőkönyvbe írta: „a
templomtól ünnepélyesen vonulunk a Szenthelyre”, a néppel együtt a
Boldogságos Szűz Mária oltalmát kérjük, Te Deumot és könyörgés végzünk, majd
közös hitvallást teszünk, utána leindulunk a templomhoz.
- A nagy
körmenet elmaradt időjárás miatt 1883-ban, 1905-ben, egyházi tilalom miatt 1907-1910-ig, politikai helyzet miatt 1917 és 1918-ban.
- 1920.
május 22-én, két héttel Trianon előtt a román hatóságok korlátozó rendelete
miatt elmaradt a körmenet.
- 1921-ben
hatósági korlátozás volt, de megtartották a körmenetet.
- 1924-ben
Gr. Mailáth G. Károly püspök vezette. Harangokat szentelt.
- 1939-ben
Márton Áron püspök vezette a körmenetet, vendége volt Andrea Casulo nuncius.
- A
kommunizmus kezdetén, 1949-ben megtartották Márton Áron püspök jelenlétében. Utána
tiltották.
- 1990.
június 2-án újraindult a búcsú és körmenet, Bálint Lajos érsek jelenlétében, a szentbeszédet P. Barsi
Balázs tartotta.
- 2020.
május 30. karanténos pünkösdi búcsú. Szent István ereklyéinek emléknapja. Szent István halála előtt
országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta, akire a mennyei Atya
Egyszülöttjét merte bízni.
Mi is egyházközségeinket, népünket, életünket a
szándékszlagok küldésével a Szűzanyának ajánljuk. Így fejezzük ki
ragaszkodásunkat, megvallva ilyen formán is hitünket Jézus Krisztusban, valamint szeretetünket
egyházunk és népünk iránt.
Istennek hál, hogy részt vehettünk az idei zarándoklaton, mások a Duna tévé, a Mária Rádió, valamint a ferences atyák közvetítésével lélekben be tudtak kapcsolódni.





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése