Újmisést köszöntöttek Lövétén

Tizenegy év után újra primíciás szentmisén örülhettek vasárnap a lövéteiek a szépszámú vendég lelkipásztor és kispap jelenlétében tartott ünnepségen: először lépett a Kisboldogasszony-plébániatemplom oltárához áldozópapként a falu szülötte, Tódor Attila, akit június 29-én szentelt fel Jakubinyi György érsek Gyulafehérváron. A kincsnél többet érő újmisés áldás örök emlékezetű az egyházközségben.

 

Tódor Attila újmisés a lövétei Kisboldogasszony egyházközség 19. papja

Rengetegen érezték úgy, hogy az „újmiséért érdemes elszaggatni egy pár csizmát”: jóval többen állták-ülték körbe a szent hajlékot, mint ahányan elfértek benne. Példás melléállással köszöntötték falujuk legfiatalabb pap szülöttét. Lélekhangokon szólalt meg a helyi kórus is, amelyet az ünnepelt ikertestvére, Tódor Lóránt kántor vezényelt.
1783. július 5-én  boldogan ünnepelt Lövéte népe: 232 éve ugyanezen a napon az egyházközség régi védőszentje, Kisboldogasszony tiszteletére szentelte fel templomukat gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök. Az évforduló napján újabb örömünnepre került sor. Az elmúlt hetekben korszerűsített istenházában László István lövétei plébános felkérte a helyi születésű Tódor Attila újmisést, mutassa be első ünnepélyes szentmiséjét a Seregek Urának annál az oltárnál, ahol kisgyermekként ministrált és kispapként szolgált. Lázár Árpád megyebíró köszöntője és a Lázár Béla zenetanár által elmondott vers a papi szolgálat szépségére és feladataira utalt, kérve az oltár új szolgáját, imádkozzék a szülőfaluért.
A liturgia bevezető gondolatában Tódor Attila Istennek adott hálát, aki életre hívta, meghívta őt a szolgálatra és elkísérte az úton, hogy bemutathassa első szentmiséjét. Hálát adott a hivatás kegyelméért, családja, az egyházközség tagjainak szerető jelenlétéért és mindazokért, akik elkísérték az oltárhoz. Primíciáját édesapjáért ajánlotta fel, aki tavaly költözött el ebből a világból; az öt hónapja elhunyt barátjáért, Márton Lászlóért; a Ferenc és a Tódor család elhunytjaiért, tagjaiért, valamint a Lövétéről származó vagy ott szolgált papokért, akik már nem ünnepelhettek vele ezen a napon.
Az ünnep szónoka, László István helyi plébános, Tódor Attila lelki atyja emlékeztetett: „Szenteléskor elhangzik a jelölt neve. Válasza: jelen! Kik számára lesznek jelen a felszenteltek? Elsősorban Jézus, a Mester, illetve az ő népe számára. Eddig a szülőfalunak, a családjának volt jelen.” A szolgálat útjának kezdetén „vándortarisznyájába” a plébános egy, az íróasztalán mindig olvasható gondolatot helyezett: „A jutalom nem a helytől, hanem a szolgálat hűségétől függ”. A szolgálat a Jelenések könyve szerint olyan lenyelt könyvtekercs, amely a gyomorban keserű, de a szájban megédesedik, mint a méz. A hűség Mécs László értelmezésében egyet jelent azzal, hogy visszamosolygunk Istenre. A papi szolgálat hűsége hármas jutalmú: a földön, a mennyben és majd Jézus eljövetelekor. A földön a család helyett egy egyházközséget kap a pap, a későbbiekre pedig annak szentírási ígéretét, hogy „nevetek fel van írva a mennyben”.
Tódor Attila papi jelmondata: „Így futok a cél felé, annak a hivatásnak jutalmáért, amelyet Isten felülről adott Krisztus Jézusban.” (Fil 3, 14). Falusfele, Lázár Hunor diák Sík Sándor-gondolatokkal tarisznyálta fel az augusztus elsején Csíkszeredában, a Szent Kereszt Egyházközségben kezdődő szolgálatához a primíciás papot.

székelyhon.ro

Személyi változások a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánián

Érsek atyánk folyó év június 29-én  közölte a 948-2015 számú leiratában, hogy augusztus 1-i hatállyal T. Tódor Attila újmisést nevezte ki a csíkszeredai Szent Kereszt plébániára segédlelkészi minőségben.

Az újmisés, Tódor Attila július 5-én tartotta első ünnepélyes szentmiséjét szülőfalujában, Lövétén.
 **
A főpásztor 1056-2015 számú leiratában közölte, hogy Tisztelendő Şcheianu Ciprián-József brassói segédlelkészt nevezte ki plébániánkra segédlelkészi minőségben.

Michel Quist: A pap vasárnap esti imája

Nehéz mindenkit szeretni, és önmagamnak senkit meg nem tartani.

Nehéz melegen megfogni egy kezet, anélkül, hogy azt önmagamnak örökre megtartanám.

Nehéz fölébreszteni a szeretetet, - és mégis teljesen csak a tiéd maradni…

Nehéz mindenkinek mindene lenni, - és önmagam számára csak semmi és senki.

Nehéz olyannak lenni, mint többiek, és a többiek közt mégis más maradni.

Nehéz mindig csak adni, és soha nem kapni senkitől semmit.

Nehéz mindig mások bűnét, terhét hordani, amikor nemet mondani nem szabad soha.

Nehéz örökké mások titkát őrizni, ha a magunkét nem oszthatjuk meg soha senkivel.

Nehéz mindig mást bátorítani, segíteni, ha mi magunk soha nem lassíthatjuk le a lépteinket.

Nehéz mindig a gyöngéket támogatni, ha önmagunk senki vállára nem támaszkodhatunk

**
 Viszont két munkatársamat, T. Mihály Imrét és T. Csíki Szabolcsot saját kérésükre a Főpásztor máshová helyezte.  Az egyik kérte, hogy tegyék plébánosnak, a másik káplánkodni akar más helyen is, hogy ismerje meg jobban a főegyházmegyét.
Munkájukat köszönöm. Istentől megáldott eredményes szolgálatot és további jó együttműködést kívánok az érkezőknek és a távozóknak egyaránt.

Nagy szent Leó pápa imája jó papokért

Add meg papjaidnak - mennyei Atyánk - szolgálatodnak kegyelmét. Újítsd meg szívükben a szentségnek lelkét, hogy a tanítás melyet nekik kell adniuk, példájukkal közelebb vigyen minket hozzád. Szent Lelked ajándékaiból adj nekik Urunk, okos szerénységet, bölcs szelídséget, mértéktartást, jóságot, szívbeli tisztaságot, lelki szabadságot. Töltsd el őket teljesen szentséges szereteteddel, hogy egészen a Tieid legyenek és dicséretes módon éljenek, anélkül, hogy a dicséretet hajhásznák. 
Add meg nekik a kegyelmet, hogy a Lélek és test tisztaságában Téged dicsőítsenek, szeretetben éljenek és szolgáljanak Téged. Te légy az ő dicsőségük, örömük, vágyuk, Te légy szenvedésükben vígasztalásuk, a kétségek közt tanácsadójuk, az igazságtalanságok között védelmük, a betegségen orvosságuk. Engedd, Uram, hogy a Te közösséged pásztoraival békességben éljenek, hogy egykor jól adhassanak számot működésükről, s elnyerhessék az örök élet jutalmát. Ámen.

Ferenc pápa együtt ebédelt rendtársaival

Az ecuadori Guayaquilban a július 6-án, hétfő délelőtt bemutatott szentmisét követően Ferenc pápa együtt ebédelt rendtársaival az 1956-ban alapított jezsuita kollégiumban – tájékoztatott a Vatikáni Rádió.

                                       KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A családias hangulatú ebéd során megünnepelték Antonio Spadaro, a La Civiltà Cattolica jezsuita folyóirat igazgatója 49. születésnapját.

A másfél órás látogatás során a pápa találkozott a különböző közösségekből érkezett közel húsz rendtársával, akik a nevelés és a szociális tevékenység területén végeznek szolgálatot.

Jelen volt a 91 éves Paquito Cortés, aki a kollégium novíciusmestere volt abban az időben, amikor Jorge Bergoglio az argentin jezsuiták provinciálisa volt. Bergoglio atya éveken keresztül Paquitóhoz küldte tanítványait képzésre, közöttük barátját, Diego Farest, aki jelenleg a La Civiltà Cattolica folyóirat szerzője.

                                     Antonio Spadaro és Paquito atya

A találkozó és az ebéd családias és közvetlen légkörben zajlott – számolt be az eseményről Federico Lombardi szentszéki szóvivő. Felidézték a jezsuita élet emlékeit és a közös ismerősöket. A jelen lévő jezsuiták között voltak olyanok is, akik erőszakot szenvedett nők támogatásával foglalkoznak, és igyekeznek megelőzni, hogy a veszélyeztetett nők az emberkereskedők kezébe kerüljenek.

Paquito atya, Francisco Cortés a spanyolországi Malagában született 1924-ben; július 10-én ünnepli 91. születésnapját. 1963 óta szolgál Ecuadorban, a guayaquili Javier-iskolában. Közel harminc éve nem találkozott Ferenc pápával, ez idő alatt csupán ismerősökön keresztül üdvözölték egymást.
Legutóbb néhány hete üzent a Szentatya a szívproblémáktól szenvedő idős jezsuitának, hogy hamarosan meglátogatja őt: „Mondják meg Paquito atyának, hogy elmegyek Guayaquilba, hogy megáldjon engem, és én is megáldjam őt.”
A BBC Mundo kérdésére, hogy mit fog mondani a pápának, Paquito atya ennyit mondott: „Azt fogom mondani, hogy nagyon hálás vagyok, és megkérdezem, miért emlékszik rám. Mert nagyon alázatosnak kell lenni ahhoz, hogy emlékezzen egy senkire, mikor annyi bonyolult üggyel kell foglalkoznia...”

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Hogy a magyarság nyertes legyen a 21. században..

Forrás: magyarhirlap.hu

Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság akkor lehet nyertes a 21. században, ha összpontosítani tudja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a szerte a nagyvilágban élő magyar közösség szellemi, lelki és anyagi energiáit, erőforrásait.

Kövér László az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének ünnepélyes megnyitóján kedden Budapesten kiemelte: a 20. századot mi magyarok a Kárpát-medencében elveszítettük. „Ez a huszadik század a magyar erők és lehetőségek történelmi szétforgácsolódásának a százada volt, keserves árat fizetett érte Magyarország és a magyarság, mely árnak a jelképes és nagyon is valóságos kamatait sajnos az önök nemzedékének is fizetniük kell" – fordult a fiatalokhoz a házelnök. Hozzátette: 
kérdés, hogy a 21. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk vagy ismét veszteseknek bizonyulunk. Kiemelte: az erőgyűjtés egyik alapkövetelménye a felelős nemzetpolitika, és egyik leghatékonyabb eszköze az oktatás. Rámutatott, a felelős nemzetpolitika jegyében valósították meg a nemzet határokon átívelő, európai módon történő közjogi egyesítését.

A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a külhonban élő magyarokra annak a legitim magyar nemzeti erőgyűjtésnek a része, amely nemcsak egy elvont gondolat vagy egy politikusi ékesszólás, hanem a fiatalok holnapi és holnaputáni életminőségét is befolyásoló tényező Magyarországon és külhonban egyaránt – hangoztatta Kövér László.


Rögzítette: a 21. századi közös magyar teljesítménynöveléséhez elengedhetetlen közjogi kereteket az elmúlt esztendőkben megteremtették, a jövőben ezen kereteket az élet minden területén ki kell tölteni tartalommal, mindenki számára érzékelhető, mindenki javát szolgáló magyar együttműködésekkel.

Mindezt egy rendkívül bizonytalan és borús, válságokkal terhelt, minden eresztékében recsegő-ropogó világpolitikai és világgazdasági helyzetben kell megtenni úgy, hogy a magyar állam korlátozott anyagi eszközeivel növeljék a szülőföld megtartó erejét és javítsák a szülőföldön való élet minőségét minden magyar számára, Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt – mondta.

A feladat rendkívül nehéz, a jogos elvárás nagy, az eszközrendszer szűkös és a felelősség alól nincs kimentési lehetőség – emelte ki Kövér László, hozzátéve: mi, mai magyarok nem engedhetjük meg magunknak a lélekvesztést vagy kishitűséget. Kitért arra is, hogy egy negyedszázada a nemzedéke abban bízott, hogy a rendszerváltoztatással Magyarországon sikerül békésen leváltani a kommunista rendszert a hazugságaival együtt. Voltak akik a nagyvilágban és itthon is akkor azt hirdették, hogy a történelem véget ért, kitört az örök demokrácia, béke és jólét kora – fogalmazott Kövér László, aki felidézte: sokan mondták akkor, hogy minden rossz forrása az állam, az állam a rossz gazda, az államot kell lebontani és mindent a piacra bízni, így minden gond megoldódik.

Két évtized alatt sokak számára kiderült, „az állam mi vagyunk, az állampolgárok közössége. Magunkat kellene lebontani? Mi ne lennénk jó gazdái a saját erőforrásainknak?" – tette fel a kérdést az Országgyűlés elnöke, aki hozzátette: 2010-ben a politikai nemzedékük megbízást kapott a magyarországi választópolgároktól, hogy építsék újjá a magyar államot, építsenek olyan államot, amely nem kiszolgáltat, hanem szolgál valamennyiünket. Ennek az államépítésnek kellett egy új eszmei és közjogi keretet teremteni, ez lett Magyarország új alaptörvénye.
**
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt: a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák. Kifejtette: ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, akkor visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet visszaszorulásával, életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ha a magyar nyelv erősödik, akkor a magyar nemzet öntudata, egésze és az állam intézményes struktúrája is erősebbé válik – mondta.

A magyar megmaradás és a magyar nyelv szoros összefüggésben van – összegzett a kormányfő helyettese, aki szerint akkor tud valaki tudományos eredményt elérni a nyelvén, ha azt a nyelvet a tudományos közösség kiművelte szókészletében, fogalomrendszerében. Az anyanyelv sokkal alkalmasabb a legelvontabb gondolatok megfogalmazására, mint egy tanult idegen nyelv, bármilyen jól is beszélik azt – jelentette ki.

Semjén Zsolt kitért arra is: a magyar állam feladata és küldetése, hogy a magyar nyelvet erősítse. Fontosnak nevezte, hogy a különböző nemzetrészek képviselői a magyar nyelvet tudományos szempontból is kiműveljék.
**
Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: jubileumot ünnepel idén a programsorozat, 20 éves múltra tekint vissza a nyári egyetem. Hozzátette: nemcsak a tudományos munka iránti elkötelezettségük okán vannak itt, hanem azért is, mert a tudományt magyar nyelven művelik és ez hasonló kihívásokat, hasonló feladatokat jelent számukra. „Mindenkor a tudomány és az anyanyelv lesz a két legfontosabb eszköz a kezünkben ahhoz, hogy megőrizzük kultúránkat és nemzeti identitásunkat" – fogalmazott a rektor, aki rámutatott: nemzetközösségünk nem igazodik államhatárokhoz, de a nyelv és a kultúra összetartó ereje folytán mégis egységes lehet. Ezt fejezi ki a nyári egyetem jelszava is, „egységben a tudomány".

Idén már 151 hallgató érkezik a programra, és megfelelő létszámmal a 20. után is folytatják a munkát – mondta Mezey Barna, aki azt ígérte, azon lesznek, hogy a magyar anyanyelvű hallgatók munkáját, szakmai előmenetelét segítsék.
**
Külügyi államtitkár: a magyarság összefogó erő lehet Közép-Európában
A magyarság összefogó erő lehet a megújuló és megerősödő Közép-Európában, de csak ha egzisztenciálisan erős, öntudatos és magabiztos, és ennek alapja a kultúra és a képzés – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kedden Budapesten.

A 20. jubileumi ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem és ELTE Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fóruma megnyitóján Magyar Levente kiemelte: a 20. század az egységes magyar gazdasági rendszert is szétrombolta, és hogy ezt minél inkább helyreállítsák, a KKM a nemzetpolitikán keresztül igyekszik erősíteni a magyarok közötti gazdasági kapcsolatokat, a határ menti kapcsolatokat, együttműködést. Mindezt a szomszédos országokkal a legnagyobb békében és egyetértésben teszi – tette hozzá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, a nyári egyetem az együttműködésről szól, a magyar anyanyelven gondolkodók hálózatát építik. Ha sikerrel járnak, akkor tettek valamit Trianon feldolgozásáért és meghaladásáért, elkezdték visszaszerezni azt, amit elvett Trianon – fogalmazott.

MTI

Szaléziak hírei a jemeni pokolból

A jemeni helyzet napról napra elviselhetetlenebb. A lakosság nyolcvan százaléka, több mint 20 millió ember sürgős humanitárius segélyre szorul a nemzetközi szervezetek szerint. A Vatikáni Rádió híre.

A szalézi misszionáriusok továbbra is a lakosság mellett állnak, elsősorban a legszegényebbek oldalán, akik a legtöbbet szenvednek. Többnyire nincs áram, csak egy-egy nap, 3–4 órára. Az infrastruktúra elpusztult a bombázások miatt, hiányzik a gyógyszer, a víz és az élelmiszer – tájékoztatnak a szaléziak, akik úgy döntöttek, hogy az országban maradnak az emberek érdekében.
„Aden és Taiz városok pusztításra vannak ítélve, a helyzet nagyon összetett. Adenben súlyos harcok folynak és nagy hiányban szenvednek a legalapvetőbb szükségletek terén is. Az élet nyomorúságos” – hangsúlyozzák a misszionáriusok az ANS szalézi hírügynökségnek. Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy náthaláz-járvány ütött ki, amelyben mintegy ötezer ember betegedett meg idáig, többen belehaltak. A tisztaság hiánya, a mindent beborító pangó víz, a napokig az utcákon heverő holttestek okozhatták a járvány kitörését.

Adenben a szaléziak által fenntartott három templom közül kettőt kiraboltak és részben leromboltak. Tönkretették a festményeket és elrabolták a kevés értékes tárgyat, ami az istentiszteleti helyen volt. Ezek azonban csak tárgyak. Elsősorban az emberekre összpontosítják figyelmüket, akik igyekeznek túlélni a helyzetet. Milliók élnek nyomorúságos körülmények között, állandó félelemben a bombázások miatt. Sokakat megcsonkítottak vagy súlyosan megsérültek. Nem felmérhető a gyermekekben és a fiatalokban okozott pszichológiai kár. A nemzetközi erőfeszítések ellenére a genfi béketárgyalások kudarcot vallottak, a bombázások folytatódnak.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió; ANS
Magyar Kurír

Egy magyar a generális asszisztens

A piarista rend Esztergomban tartott egyetemes káptalanja a mai napon, július 6-án megválasztotta a generálisi asszisztenseket – tájékoztat a rend sajtószolgálata.

Mivel szombaton a generálisválasztás után a rendi vezetés javaslatára megváltozott a cirkumskripciók beosztása a rendben, ezért az új asszisztenseket már ennek megfelelően választották meg:

Európa: Miguel F. Giráldez – az előző hatéves időszakban ő volt a korábbi spanyol cirkumskripció asszisztense.

Amerika: Francisco Anaya, a mexikói tartomány rendtagja.

Afrika: Pierre Diatta – az előző periódusban ő volt a korábbi Afrika–Ázsia-cirkumskripció asszisztense.

Ázsia: Urbán József.

Urbán József asszisztensi szolgálata a mai nappal veszi kezdetét: a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Japán és Vietnam alkotta ázsiai cirkumskripcióért felel mostantól kezdve.

Urbán József 1964. július 12-én született Budapesten. Érettségi után, 1982-ben jelentkezett a piarista rendbe, ahol 1991-ben tett örökfogadalmat, rá egy évre szentelték pappá. Teológiai tanulmányait a rendtartomány hittudományi főiskoláján kezdte el, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán fejezte be licenciátusi fokozottal 1993-ban. Ezzel párhuzamosan elvégezte az angol szakot az ELTE-n, 2008-ban pedig a SOTE Mentálhigiénés Intézete által szervezett posztgraduális kurzuson kapott lelkigondozói diplomát.

1993-ban Jelenits István, az akkori tartományfőnök Szegedre helyezte a frissen indult Dugonics András Piarista Gimnáziumba. Tíz évet élt a szegedi közösségben, először tanárként, majd 1998-tól igazgatóként. 2003-tól 2011-ig a rend magyar tartományának provinciálisa volt, majd egy éven át az egyszerű fogadalmas szerzetesek magisztereként gyakorolta hivatását. 2012–2015-ig a budapesti Piarista Gimnázium igazgatói tisztjét töltötte be.

2015 tavaszán Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán miniszter a tartományfőnöki szolgálata során a társadalmi felelősségvállalásról híres piarista közösségek és iskolák szemléletformáló átalakítása érdekében végzett munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Urbán Józsefnek.
Fotó: Piarista Rendtartomány; Thaler Tamás
Magyar Kurír

Ferenc pápa latin-amerikai útjának első állomása: Ecuador

A pápa latin-amerikai útja során először Ecuadorba látogat, július 5. és 8. között tartózkodik majd az országban. A Vatikáni Rádió bemutatja az országot, amely lakosságának 87 százaléka katolikus.

Az ország területén halad át az Egyenlítő, innen kapta az Ecuador nevet. Fővárosa Quito. Északon Kolumbiával, Keleten Peruval, Nyugaton a Csendes-óceánnal határos. A hajdani spanyol gyarmat 1822 óta független. 1930 óta önálló köztársaság: Ecuador Köztársaság. A 2008-as Alkotmány szerint az elnök egyben kormányfő is, hatalmában áll feloszlatni a parlamentet.
Ecuador felszíne 283 561 négyzetkilométer a Galapagos-szigetekkel együtt. Három különböző övezetre tagozódik. A Sierrákban, az Andok hegyvidéknek különböző völgyeiben az éghajlat mérsékelt, itt él a lakosság nagyobb része. Az Andok magasabb pontjait örök hó borítja. Az Andok és a Csendes-óceán között elterülő partvidék éghajlata, növényzete trópusi. A felső Amazonas medencéjének benyúlása Kelet-Ecuadorba (az Oriente) tropikus őserdőkkel borított terület.
Ecuador lakossága 15 millió 775 ezer fő, 41 százaléka mesztic, 39 százaléka indián (főleg kecsua), 10 százaléka fehér, 10 százaléka fekete és mulatt. Az Egyház Statisztikai Hivatala 2013. december 31-i adatai szerint a lakosság 87 százaléka katolikus, 25 egyházkerületben, 1 250 plébániával, 1 054 karitatív és szociális központtal. 52 püspök, 1 386 egyházmegyés, 812 szerzetespap, 380 segítő testvér és 83 állandó diakónus végzi az apostoli munkát. (Egy papra 6 269 hívő esik.) A szerzetesnők száma 4 880, a világi intézményeké 177. Szép számmal vannak a világi misszionáriusok: számuk 5 147, és főleg a katekéták 49 489-en vannak. A nagyszeminaristák száma 622.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Ismét Pedro Aguado lett a piarista rend generálisa

Július 4-én a piarista rend 47. egyetemes káptalana Pedro Aguadót, a korábbi generálist választotta meg a rend legfőbb elöljárójának az elkövetkező hat évre – adja hírül a rend sajtószolgálata.

Június 30. és július 21. között zajlik a Piarista Rend 47. egyetemes káptalana az esztergomi Szent Adalbert Központban. A rend 1330 tagjából hivatalosan 62 fő vesz részt a rendi tanácskozáson, akik közel 36 országból érkeztek a világ számos pontjáról.

Ma reggel a káptalani tagok a Szentlelket hívó szentmisén vettek részt, majd a káptalan dékánja, Adelio Pagnini olasz piarista atya tartott rövid beszédet.

Az egybegyűltek Kalazanci Szent József Konstitúcióiból a generális személyére vonatkozó részeket hallgattak meg, majd a tájékozódó szavazás következett. Csendes, imádságos idő után a kánoni szavazással folytatódott a választás.
Ennek eredményeként a következő hat évre Pedro Aguadót, az előző ciklus generálisát választotta meg az egyetemes káptalan a rend legfőbb elöljárójának, megújítva ezzel megbízatását.


Pedro Aguado Bilbaóban született 1957. június 26-án, ahol a Kalazancius-iskola (Calasancio) diákja volt. 1975 augusztusában tette le az egyszerű fogadalmat. Ezt követően a bilbaói növendékházba került, amelyet nem sokkal korábban létesítettek a baszkföldi provinciában. Először tanári szakot végzett, majd Pamplonában teológiát tanult. Ünnepélyes fogadalomtétele 1979. augusztus 25-én volt. A pamplonai érsek, José María Cirarda szentelte pappá 1982. június 13-án. Első papi éveit a pamplonai Kalazancius-iskolában töltötte, tanárként és a lelkipásztori teendők felelőseként dolgozott. 1985-ben kinevezték a bilbaói növendékház házfőnökévé és a növendékek magiszterévé, e megbízatásait tíz éven át gyakorolta. Ebben az időszakban egyetemi diplomát szerzett neveléstudományból, valamint tanárként és lelkipásztorként tevékenykedett. Az 1988-as provinciai káptalanon megválasztották lelkipásztorkodásért felelős provinciai asszisztensnek, az 1991-es káptalan pedig újraválasztotta erre a feladatkörre. 1995-ben kinevezték a Baszkföldi Rendtartomány provinciálisává, 1999-ben és 2003-ban pedig újraválasztották erre a tisztségre. Az Emmausz Rendtartomány létrehozása után őt választották meg az új rendtartomány provinciálisának a 2007 januárjában tartott káptalanon.

Piaristaként sok éven át ifjúságpasztorációval, lelkipásztori munkatársak képzésével foglalkozott. Sokat tett a Piarista Testvériségek felkarolásáért, a világiakkal közösen végzett küldetés előmozdításáért és a hivatásgondozásért. A Piarista Rend 46. egyetemes káptalana 2009. július 4-én választotta meg először a rend általános elöljárójává Peralta de la Sal-ban.
Pedro Aguado alaposan ismeri a rend helyzetét, konkrét állapotát, ugyanis szinte folyamatosan utazik piarista jelenléttel rendelkező országokba. A generális legutóbbi kánoni vizitációját 2012 októberében kezdte meg, amely 2014 karácsonyig tartott. Világkörüli útja során öt kontinensen összesen 35 országot látogatott meg. A magyar és román tartományban tavaly áprilisban tett hosszabb látogatást.

A piarista rend számokban:
Az 1617-ben Kalazanci Szent József által alapított piarista rend mára 36 országban van jelen 5 földrészen (Európa, Afrika, Ázsia, Észak-Amerika, Dél-Amerika), a rendtagok száma megközelíti az 1330-at. 192 iskolát (ebből 3 egyetemet), 419 iskolán kívüli nevelő intézményt tartanak fent, amelyekben összesen több mint 125 000 diákot és fiatalt készítenek fel az életre. A magyar rendtartományban jelenleg 10 oktatási intézményben közel 4400 gyermeket és fiatalt oktatnak.

Fotó: Piarista Rendtartomány
Magyar Kurír