Hogy a magyarság nyertes legyen a 21. században..

Forrás: magyarhirlap.hu

Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság akkor lehet nyertes a 21. században, ha összpontosítani tudja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a szerte a nagyvilágban élő magyar közösség szellemi, lelki és anyagi energiáit, erőforrásait.

Kövér László az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének ünnepélyes megnyitóján kedden Budapesten kiemelte: a 20. századot mi magyarok a Kárpát-medencében elveszítettük. „Ez a huszadik század a magyar erők és lehetőségek történelmi szétforgácsolódásának a százada volt, keserves árat fizetett érte Magyarország és a magyarság, mely árnak a jelképes és nagyon is valóságos kamatait sajnos az önök nemzedékének is fizetniük kell" – fordult a fiatalokhoz a házelnök. Hozzátette: 
kérdés, hogy a 21. században az európai közösségi térben nyertesek leszünk vagy ismét veszteseknek bizonyulunk. Kiemelte: az erőgyűjtés egyik alapkövetelménye a felelős nemzetpolitika, és egyik leghatékonyabb eszköze az oktatás. Rámutatott, a felelős nemzetpolitika jegyében valósították meg a nemzet határokon átívelő, európai módon történő közjogi egyesítését.

A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a külhonban élő magyarokra annak a legitim magyar nemzeti erőgyűjtésnek a része, amely nemcsak egy elvont gondolat vagy egy politikusi ékesszólás, hanem a fiatalok holnapi és holnaputáni életminőségét is befolyásoló tényező Magyarországon és külhonban egyaránt – hangoztatta Kövér László.


Rögzítette: a 21. századi közös magyar teljesítménynöveléséhez elengedhetetlen közjogi kereteket az elmúlt esztendőkben megteremtették, a jövőben ezen kereteket az élet minden területén ki kell tölteni tartalommal, mindenki számára érzékelhető, mindenki javát szolgáló magyar együttműködésekkel.

Mindezt egy rendkívül bizonytalan és borús, válságokkal terhelt, minden eresztékében recsegő-ropogó világpolitikai és világgazdasági helyzetben kell megtenni úgy, hogy a magyar állam korlátozott anyagi eszközeivel növeljék a szülőföld megtartó erejét és javítsák a szülőföldön való élet minőségét minden magyar számára, Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt – mondta.

A feladat rendkívül nehéz, a jogos elvárás nagy, az eszközrendszer szűkös és a felelősség alól nincs kimentési lehetőség – emelte ki Kövér László, hozzátéve: mi, mai magyarok nem engedhetjük meg magunknak a lélekvesztést vagy kishitűséget. Kitért arra is, hogy egy negyedszázada a nemzedéke abban bízott, hogy a rendszerváltoztatással Magyarországon sikerül békésen leváltani a kommunista rendszert a hazugságaival együtt. Voltak akik a nagyvilágban és itthon is akkor azt hirdették, hogy a történelem véget ért, kitört az örök demokrácia, béke és jólét kora – fogalmazott Kövér László, aki felidézte: sokan mondták akkor, hogy minden rossz forrása az állam, az állam a rossz gazda, az államot kell lebontani és mindent a piacra bízni, így minden gond megoldódik.

Két évtized alatt sokak számára kiderült, „az állam mi vagyunk, az állampolgárok közössége. Magunkat kellene lebontani? Mi ne lennénk jó gazdái a saját erőforrásainknak?" – tette fel a kérdést az Országgyűlés elnöke, aki hozzátette: 2010-ben a politikai nemzedékük megbízást kapott a magyarországi választópolgároktól, hogy építsék újjá a magyar államot, építsenek olyan államot, amely nem kiszolgáltat, hanem szolgál valamennyiünket. Ennek az államépítésnek kellett egy új eszmei és közjogi keretet teremteni, ez lett Magyarország új alaptörvénye.
**
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt: a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák. Kifejtette: ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, akkor visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet visszaszorulásával, életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ha a magyar nyelv erősödik, akkor a magyar nemzet öntudata, egésze és az állam intézményes struktúrája is erősebbé válik – mondta.

A magyar megmaradás és a magyar nyelv szoros összefüggésben van – összegzett a kormányfő helyettese, aki szerint akkor tud valaki tudományos eredményt elérni a nyelvén, ha azt a nyelvet a tudományos közösség kiművelte szókészletében, fogalomrendszerében. Az anyanyelv sokkal alkalmasabb a legelvontabb gondolatok megfogalmazására, mint egy tanult idegen nyelv, bármilyen jól is beszélik azt – jelentette ki.

Semjén Zsolt kitért arra is: a magyar állam feladata és küldetése, hogy a magyar nyelvet erősítse. Fontosnak nevezte, hogy a különböző nemzetrészek képviselői a magyar nyelvet tudományos szempontból is kiműveljék.
**
Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: jubileumot ünnepel idén a programsorozat, 20 éves múltra tekint vissza a nyári egyetem. Hozzátette: nemcsak a tudományos munka iránti elkötelezettségük okán vannak itt, hanem azért is, mert a tudományt magyar nyelven művelik és ez hasonló kihívásokat, hasonló feladatokat jelent számukra. „Mindenkor a tudomány és az anyanyelv lesz a két legfontosabb eszköz a kezünkben ahhoz, hogy megőrizzük kultúránkat és nemzeti identitásunkat" – fogalmazott a rektor, aki rámutatott: nemzetközösségünk nem igazodik államhatárokhoz, de a nyelv és a kultúra összetartó ereje folytán mégis egységes lehet. Ezt fejezi ki a nyári egyetem jelszava is, „egységben a tudomány".

Idén már 151 hallgató érkezik a programra, és megfelelő létszámmal a 20. után is folytatják a munkát – mondta Mezey Barna, aki azt ígérte, azon lesznek, hogy a magyar anyanyelvű hallgatók munkáját, szakmai előmenetelét segítsék.
**
Külügyi államtitkár: a magyarság összefogó erő lehet Közép-Európában
A magyarság összefogó erő lehet a megújuló és megerősödő Közép-Európában, de csak ha egzisztenciálisan erős, öntudatos és magabiztos, és ennek alapja a kultúra és a képzés – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára kedden Budapesten.

A 20. jubileumi ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem és ELTE Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fóruma megnyitóján Magyar Levente kiemelte: a 20. század az egységes magyar gazdasági rendszert is szétrombolta, és hogy ezt minél inkább helyreállítsák, a KKM a nemzetpolitikán keresztül igyekszik erősíteni a magyarok közötti gazdasági kapcsolatokat, a határ menti kapcsolatokat, együttműködést. Mindezt a szomszédos országokkal a legnagyobb békében és egyetértésben teszi – tette hozzá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, a nyári egyetem az együttműködésről szól, a magyar anyanyelven gondolkodók hálózatát építik. Ha sikerrel járnak, akkor tettek valamit Trianon feldolgozásáért és meghaladásáért, elkezdték visszaszerezni azt, amit elvett Trianon – fogalmazott.

MTI