Tusványos 2016. július19 - 24.

Fotó: Tusványos Press

Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány 2016. július 19. és 24. között szervezi meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! mottóval.

Az idei Tusványos beharangozó sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Tusványos politikai programkoordinátora, Popa Ilona, a MIT alelnöke, Tusványos erdélyi főszervezője, valamint Fancsali Barna, a MIT elnöke beszélt a részletekről hétfőn Kolozsváron. Ezzel párhuzamosan Budapesten sajtótájékoztatót tartott a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében Tusványos két alapítója, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, valamint Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke.


Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!

Tusványos mindig aktuálpolitikai témákról szól, az idei tábor mottója pedig az elmúlt időszak nagy témáit tükrözi – magyarázta Sándor Krisztina. A tavalyi nagy menekült- és bevándorláshullám, a novemberi párizsi merénylet és a Brexit óta Európa jelentése megváltozni látszik és egyre sürgetőbb az európai identitás, az államok együttműködésének, ezen belül Közép-Kelet-Európa jövőjének újragondolása.

Ezért az idei Tusványos mottója három nagy témacsoportra vonatkozik hangsúlyosan az idei programban: az európai, keresztény identitás jelene és jövője, Közép-Kelet Európa helye és szerepének felértékelődése, valamint az EU jelene és jövője, az együttműködés tartalmi és formai szempontjai és a Brexit nyomán kialakuló új helyzet.

Ezek mellett a Tusványoson már klasszikusnak számító kérdések is terítékre kerülnek, több előadás témája lesz idén is az aktuális nemzetpolitikai helyzetkép, a gazdasági kilátások és együttműködések, a Kárpát-medencei és európai önrendelkezési problémák, az oktatás (péládul a MOGYE) és a kulturális élet kérdései, de terítékre kerülnek demográfiai, környezetvédelmi (ezen belül az erdőkitermelésekkel kapcsolatos) témák is.

Az elmúlt évben választások zajlottak Romániában, a Felvidéken és a Délvidéken is, így az idei Tusványoson kihagyhatatlan ennek a kérdésnek az elemzése szakértők és politikusok részvételével. Mivel 2016 Márton Áron-emlékév és az 1956-os forradalomnak is kerek évfordulója lesz idén, ezek a témák is szerepelnek a programban.

Néhány cím a kínálatból:
Milyen Európát akarunk? Van-e Közép-európai keresztény vízió Európa számára? Migráció Európában. A kommunizmus bűntettei, az európai büntető bíróság felállításának esélyei. Választási körkép a Kárpát-medencében. Régiók, nemzetek önrendelkezése – régiók Európája. Árnyékjelentések a nyelvi jogok érvényesítéséről. Átalakuló európai identitás a migráció tükrében. Magyar állampolgárok a nagyvilágban. Kárpát-medencei felsőoktatási körkép. Európa biztonsága. Választások után a székelyföldi önkormányzatokban. Erdő nélkül nincs Erdély! Környezetvédők vs. famaffia. Nők a magyar gazdaságban.

Idén újdonság a Vita az Országházon kívül című rendezvény, amelyre meghívást kapott minden magyar parlamenti párt képviselője.

Idén is jelen lesznek a magyar kormány képviselői: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományosan szombaton tart előadást Tőkés Lászlóval és Németh Zsolttal együtt, de jelen lesz többek között Trócsányi László igazságügyi miniszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Bakondi György miniszterelnöki megbízott, Harrach Péter, az Országgyűlés KDNP-frakciójának vezetője, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Kalmár Ferenc miniszteri biztos.

Meghívást kaptak a Magyarország határain túl élő magyar közösségek (Erdély, Felvidék, Délvidék) politikai vezetői, de jelen lesznek a táborban katalán, baszk, dél-tiroli vendégek, idén pedig Gagauziából és a Moldovai Köztársaságból is érkeznek vendégek.

A beléptetőrendszer bevált, idén is működik

A Tusványoson tavaly bevezetett karszalagos beléptetőrendszer idén is működik – mondta Fancsali Barna. A tábor területére 16 óráig ingyenes a belépés, ezután 10 lejt kell fizetni, a heti karszalag ára 50 lej. A sátorozás idén olcsóbb lesz, mint 2015-ben: egy sátorhely egy napra 10 lej, a heti bérlet 50 lejbe kerül.

Akárcsak tavaly, a kiskorúak megkülönböztető karszalagot kapnak. A tábor területén az alkohol és dohányáru vásárlása karszalaghoz kötött lesz, az árusok pedig nem szolgálhatnak ki kiskorúakat, ahogy azt a törvény elő is írja.

Mintegy húsz sátorban zajlanak a programok

Popa Ilona főszervező elmondta: a sokszínű program mintegy húsz sátorban zajlik majd. A Lőrincz-Csaba-sátor mellett idén is többek között a Wekerle–Mikó sátorban, a MIT-sátorban, a Magyar közszolgálati média sátrában, a Magyar Teátrum Színházi sátorban, a Csűrben, a Magyar Turizmus sátorban, a Puskás Ferenc Kávéház – Infotér sátorban, a Keskeny út és a Csíki anyák sátrában zajlanak majd a rendezvények. Az egyetemek idén két külön sátorban lesznek jelen Tusványoson: az Egyikben a kolozsvári BBTE és a nagyváradi PKE, a másikban a Sapientia EMTE és a budapesti ELTE.

Újdonság a Janus Pannonius irodalmi kávéház ennek megfelelő programmal, valamint a Kriza János népzenei sátor.

Tusványos idén megújult és folyamatosan bővülő honlappal és mobilapplikációval (Android és iOS) várja az érdeklődőket.


erdély ma

Figyelem, Mozgáskárosultak!

A magyarországi Mozgássérültek Pető András Intézete és a Gyulafehérvári Caritas mozgásállapot felmérő vizsgálatot szervez Csíkszeredában, azoknak a  Hargita, Kovászna és Maros megyei gyermekeknek, akiknél születés előtt, közben vagy utána oxigénhiányos állapot lépett fel, agyvérzést kaptak, vagy nyílt gerinccel születtek és ennek következtében mozgáskárosodás alakult ki.

Jelentkezhetnek olyan felnőttek is akiknek stroke, koponyasérülés miatt van mozgáskárosodásuk, vagy Parkinson-kórban, Sklerosis multiplexben szenvednek.

A cél felmérni a jelentkezők állapotát és eldönteni, hogy  a Pető-féle módszerrel fejleszthetőek-e, felkínálva a fejlesztési lehetőséget.

A szűrést 3 hetes fejlesztési periódus követi  július 19 - augusztus 5 között.

A szűrés július 18-án lesz Csíkszeredában.  Jelentkezni a szűrésre a 0736-102688-as telefonszámon lehet hétköznapokon 8-16 óra között.

 Gyulafehérvári Caritas

Erdő Péter megáldja a debreceni virágkarnevál Szent Koronát ábrázoló virágkocsiját

Idén 50 éves Debrecen legismertebb nyári nagyrendezvénye, a virágkarnevál. Az évfordulót kilencnapos fiesztával ünneplik – közölték a szervezők a karnevál beharangozó sajtótájékoztatóján június 28-án, kedden a Nagyerdei Stadionban.

Papp László, Debrecen polgármestere felidézte, hogy 1966 óta néhány év kivételével mindig megrendezték augusztus 20-án a karnevált, az idei lesz a 47. alkalom. Az eddigi felvonulásokon 550 virágkocsi vonult végig a Nagyállomástól a Nagytemplom érintésével a debreceni Nagyerdőbe, a kompozíciókhoz a fél évszázad alatt több mint 100 millió szál élő és száraz virágot használtak fel.
Idén Esztergom lesz Debrecen karneváli partnervárosa, augusztus 14-én érkezik meg a városba a Szent Koronát ábrázoló virágkocsi, amelyet Erdő Péter bíboros áld meg – tette hozzá a polgármester.
Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezető igazgatója megemlékezett Béres Andrásról, a Debreceni Népi Együttes néhai vezetőjéről, aki annak idején megálmodta a virágkarnevált.
Kitartó meggyőző és szervező munkája eredményeként 1966-ban végigvonultak a városon az első virágkocsik, köztük a budapesti Erzsébet-hidat, a miskolci tévétornyot és a debreceni Református Nagytemplomot ábrázoló szimbolizáló kompozíciók – idézte fel Bódor Edit.
Tájékoztatása szerint az idei karneválon 16 feldíszített virágkocsi között számos hazai és külföldi művészeti csoport halad majd a karneváli menetben, amelyet augusztus 18-án az idén is megelőz a Galiba gyermekfesztivál.
Az 50 éves debreceni virágkarneváli felvonulást augusztus 20-én élőben közvetíti a Duna televízió – fűzte hozzá az igazgató.
Az ötvenedik évfordulóra számos különlegességgel készülnek a szervezők.
Most először halad majd a menetben elektromos meghajtású virágkocsi, jelezte Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) kancellárja. Elmondása szerint az elektromos hajtásláncot a DE műszaki karán készítették, az elektromos virágkocsi 20 kilométer óránkénti sebességgel 50 kilométer megtételére képes. Papp László polgármester kilátásba helyezte, hogy a környezettudatosság érvényesítése érdekében néhány év múlva már valamennyi virágkocsi elektromos meghajtású lesz.
Új helyszíne lesz a karneváli rendezvényeknek az Egyetem tér: a 108 méteres központi egyetemi épület homlokzatát 3D-s vetítéssel keltik életre.
Az augusztus 20-i debreceni programsorozat esti fénypontja a Karneváléj nevű örömünnep lesz a nagyerdei Stadionban. Az 50 éves virágkarnevál előtt tisztelgő produkció Böhm György rendezésében a klasszikus magyar dallamoktól az egykori táncdalfesztivál örökzöld slágerein át a Játékkészítő sikerszámaiig kínál szórakozást a résztvevőknek.
Forrás: MTI
Fotó: iránydebrecen.hu
Magyar Kurír

Türi Magyar Napokat tartottak

Fotó: Kémenes Lóránd

Negyedik alkalommal szervezték meg hétvégén, július 2-án és 3-án, a Türi Magyar Napokat. A rendezvényen idén is gazdag, változatos és színvonalas volt a kínálat, melyet ez alkalommal is Kémenes Lóránt plébános és a helyi római katolikus plébánia készített elő a Balázsfalva szomszédságában élő magyarságnak, a meghívottaknak és vendégeknek, akik évről évre azért érkeznek ide, hogy a lankadó magyarság- és identitástudatot erősítsék a türiekben.

Szombaton 9.30 órakor előkészítették a nagy üstöt, amelyben türi gulyást főztek. A jelszó a már jól bevált volt: Aki tűri, gyűri! Az üst körül forgott mindvégig Török Zoltán, a szakácsmester.

10 órakor elindultak a szekeresek, élükön egy kétlovas hintóval, végigjárták a falut, és toborozták a „jó népet”. A szekereken büszkén ülő gyerekek lelkesedését csak fokozta az őket kísérő fúvószenekar, a rezesbanda, akik a háromszéki Uzonból érkeztek Türbe, az ottani Atlantisz Művelődési Egyesület zászlója alatt.

Ugyanebben az időpontban kezdődtek a kézműves-foglalkozások a gyergyó-szentmiklósi Pro Terra Alapítvány munkatársainak vezetésével. A nap folyamán egész napos mézeskalács-kiállítás volt a múzeumban, Furus Julianna segítségével pedig elsajátíthatták a mézeskalács-készítés és díszítés csínját-bínját.
11.40-kor a Magyar Házban tanuló délutáni iskolások Gáspár Ildikó tanárnő vezetésével mutattak be egy olyan műsort, amelyre aki figyelt, elővehette zsebkendőjét, mert a kimondott magyar szavak könnyeket csaltak a szemekbe.
12 órakor a marosvásárhelyi Kővirág együttes muzsikált. Megzenésített versek, mondókák, játékok tették színessé a koncertet.

13 órakor kezdődött a szentmise, a hálaadás azért, hogy élnek még magyar emberek Türben. A zenei szolgálatot a marosvásárhelyi Remény zenecsoport biztosította.
14 órakor alkalomhoz illő rövid ünnepi beszédek hangzottak el, majd ezt követően megkezdődött a közös ebéd a nagy üstből.

Délután fél 4 előtt ismét az uzoni fúvószenekart csodálhattuk, akik ezúttal koncert jellegű fellépésükkel gyönyörködtették a hallgatóságot, majd 4 órától bemutatkoztak a balázsfalvi óvoda, a bethlenszentmiklósi iskola tánccsoportjai, majd őket követte a mezőbergenyei Kincsásó tánccsoport.

Ezután feledhetetlen nótadélután következett, ahol felléptek: Ábrám Tibor, Ritziu Krisztina, Varga Attila és Kiss Mihály. 18 órától Nagy István és a Gruppenhecc társulat szórakoztatta a közönséget a Migráncs vagyok, nem piskóta című műsorával.
20 órától kosaras bál kezdődött hajnalhasdtáig.

Július 3-án, vasárnap 12 órakor szentmisét tartottak a római katolikus templomban, ahol Garamvölgyi Anett (koboz, ének) és Kiss Levente (furulyák) nyújtották a zenei szolgálatot.

13 órától közös ebédet hirdettek, melyre minden résztvevő hivatalos volt. Ebéd közben szintén a zenészpáros muzsikált, majd ezt követően nótázásra és táncházra vártak mindenkit a szervezők.

Az eseményre – amelyet a lelkes türiek, a helyi katolikus plébánia, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kovászna Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány és Novreczky János vállalkozó támogattak, meghívták a marosvásárhelyieket is, akik régóta szoros kapcsolatot ápolnak Lóri atyával. A marosvásárhelyiek imával és jelenlétükkel támogatták azt az ügyet, amelyet Lóripap a szórványban felvállalt.

Közlemény
erdély.ma

Ezer Székely Leány Napja 2016. július 2.

P. Takács Albert Gábor (Budapesten 1896. dec. 19. -  Yangston, AEÁ, 1974. jan.1.) ferences szerzetes 1927-ben lett csíksomlyói házfőnök. A történelmi idő úgy hozta, hogy népi kultúránk védelmét felvállalta a Csíkszeredában működő Szociális Testvérek Társulatának egyik vezetőjével, Stettner Andrea testvérrel és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővérrel. 1930-ban eltervezték az Ezer Székely Leány Napja rendezvény szervezését, amelyre 1931. június 7-én került sor első alkalommal. Célja a székely népviselet, néptánc és népzene megőrzése.  

Tartalmát pedig a jelmondat őrzi, nem a ruha:

Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése.

Az első találkozóra 42 településről jöttek el Csíkszeredába. 1932-ben a mozgalomba  új emberek is bekapcsolódtak: Domokos Pál Péter gimnáziumi tanár, aki a konferanszié szerepét vállalta és P. Lukács Manszvét OFM szónok. 1935-ben megtartott V. találkozó után a román hatóság betiltotta. 

Újraéledése 1940. október 8-án volt, amikor Csíkszeredába látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Ez lett az első magyar világbeli Ezer Székely Leány Napja rendezvény.  Az igazi szervezőt, P. Takács A. Gábor ferences atyát, a rendezvény egyik lelkes kezdeményezőjét a történelem szele Amerikába sodorta. Az Egyesült Államokban halt meg 1974. január 1-jén. 

**  

Több ezren látogattak ki idén az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe. A regisztrációs adatok alapján 1775 leány és pontosan 800 legény jelent meg népviseletben. Nyolcvanöt évvel ezelőtt indult útjára a mozgalom.

 

Népviseletbe öltözött a Szabadság tér is szombat délelőtt

Az előre meghirdetett jelentkezés szerint 2249-en érkeztek szervezetten, mellettük még nagyon sok érdeklődő látogatott Csíksomlyóra. A jövő évi rendezvényen a házigazda Tusnádfürdő lesz, ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón.
Reggel a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztette Csíkszeredát a város különböző pontjain, majd a Szabadság téren folytatódott az egyre növekvő tömeg szórakoztatása. A megnyitón Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, az ilyen és ehhez hasonló rendezvények által tudjuk megélni hagyományainkat. „Legyen ez a nap a székely konok meggyőződést felváltó szerény bizonyosság napja” – hangsúlyozta Barti.

Grüman Róbert, Kovászna megye önkormányzatának alelnöke beszédében kifejtette, a székelyföldi önkormányzatok továbbra is támogatni fogják az ilyen típusú rendezvényeket. „A székely hagyomány, a népviselet él a XXI. században is” – jegyezte meg Grüman. Hargita megye testvérmegyéi is képviseltették magukat a rendezvényen. Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy itt lehetett, továbbá hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságról beszélt. „Itt az Ezer Székely Leány Napján mindannyian otthon vagyunk. Hazát, hitet nem cserél az ember” – tette hozzá Török.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke szerint nagyon fontos, hogy megbecsüljük a leányokat, asszonyokat. „Azt kívánom, hogy ez az Ezer Székely Leány Napja még legalább 1000 évig legyen itt” – emelte ki Rideg. „Megdöbbentő látvány nézni ezt a gyönyörű szép tömeget, akik népviseletben várva itt összejöttek, az ember szíve nagyot dobban” – tette hozzá Bányai Gábor országgyűlési képviselő.

A beszédeket ünnepélyes felvonulás követte a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd az ünnepi szentmisét követően a résztvevők átvonultak a nyeregbe, ahol sok érdekes programmal várták őket a szervezők. A Zöld Fák Fúvózenekar itt is tovább emelte a rendezvény hangulatát, valamint kézműves kiállítás és vásár, illetve gyermekfoglalkozások színesítették a programot.
A házigazda Csíkszentimre által épített regisztrációs kapu az idén valóban egyedire sikerült: egy szarvast ábrázoló bejáratot készítettek. A néptánccsoportok bemutatói előtt ünnepi beszédek hangzottak el, többek között Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt az ünneplőkhöz. „Itt nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmaradt, megtartottuk – bár komolyan dolgoztak azon, hogy elvegyék tőlünk ezt a létfontosságú alappillért. Én nem feltétlenül hiszek a számmisztikában, de ez a nyolcvanötös azt jelenti, hogy H és egy E. Mondhatjuk erre azt, hogy Hajrá Erdély, de ezekkel a betűkkel kezdődik ennek a 31-ben kitalált eseménynek a jelmondata is, ami úgy hangzik, hogy: Hitében Erős!”

A rendezvény egyik legfontosabb pontját a hagyományőrző néptánccsoportok bemutatói jelentették, idén összesen 24 csapat lépett színpadra. A táncosok Csíkszentimréről, Csíkszerdából, Marosludasról, Borszékről, Csíkszentkirályról, Berekfürdőről, Csombordról, Kecsetről, Kászonaltízről, Szentegyházáról, Gyulakutáról, Csíkvacsárcsiból, Tusnádfürdőről, Csíkmenaságról, Csíkszentlélekről, Fitódból, Csíkszentdomokosról, Csíktaplocáról, Madéfalváról, Csíkcsicsóból és Csíkcsomortánból érkeztek.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere kérdésünkre elmondta, több éve vesz részt a rendezvényen, de ez az első alkalom, amikor nem szervezőként, csupán résztvevőként volt jelen. „Ez egy fontos találkozó, Vásárhelyről és Bukarestből is hoztunk vendégeket, hogy megismerhessék a székely kultúrát” – ismertette Kozma.

Deák Boglárka és Martóci Réka a tüsnádfürdői néptánccsoport tagjaiként vettek részt a rendezvényen. „Tőlünk körülbelül 80–100 ember jött el, nagyon sokat próbáltunk minden egyes nap. Jól érezzük magunkat és jó látni, hogy mindenki népviseletben van. Finom az étel, szépek a táncok, mindennel meg vagyunk elégedve” – mondták.
Brassóból is többen érkeztek, Ilyés Klára érdeklődésünkre elmondta, már harmadik alkalommal vesznek részt az eseményen. „Szépek a színes székely ruhák. Az előadás tetszett a legjobban, de a beszédek is szépek voltak. Jövőre is itt leszünk” – tette hozzá Ilyés.
A határon túlról is jöttek résztvevők, a Magyarországról érkező Valendorfean Katalin elmondása szerint nagyon jól érezte magát. „Azért jöttünk, hogy megnézzük a vidéket és a táncokat. Minden tetszik, a táj, a levegő, az erdő, a templom, az énekek és a kedves emberek”.

A rendezvényt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szervezte.

székelyhon.ro

Holta után is fordul

-  Mi az, ami holtában is percenként 4-5-öt fordul?

- Grill csirke.

Hirdetés: 2016. július.3.

1. Ma elsővasárnapi szentségimádás a ¼1 órás mise után ¾5 óráig.

2. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor.

3. Kegyeleti zarándokutat szerveztünk augusztus 15-20 között Galíciába, hat nap és négy éjszaka részvételi díj 330 euró/fő. Érdeklődni a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánián (0266-311.726), vagy vitéz Lázár Elemér törzskapitánynál.

4. Zarándoklat Lengyelországba az Irgalmasság Szent Évében 2016. szeptember 5-8 között. Érdeklődni Veress Katalinnál. A részvételi díj 230 euró/fő.

5. Akik elsőáldoztak májusban és nem vették át még a csoportképet, a plébánián átvehetik.

6. Katolikus újságok, könyvek kaphatók a kegytárgyasnál.

7. Előre hirdetjük, hogy a Szent Anna-tói Szent Anna kápolna búcsúját július 23-án, szombaton ½1 órakor tartják. A hagyományhoz híven autóbusszal zarándokolunk oda. Feliratkozni július 11-től lehet.

8. A Szécseny negyedi "Deszkatemplom" Szent Kinga búcsúját  július 24-én, vasárnap ½1 órakor tartjuk. Ezért három hét múlva a Millenniumi-templom ¼1-es miséje kimarad. 

Keresztaljával Szécsenybe ¼12-kor indulunk.

Tűzbehozó játék

Az emberi szolidaritás, a béke utáni vágy, a szociális igazságosság, a munka értékelése, a világ teljesebb megismerése mind elősegíti azt, hogy a jó szándékú emberek szívében Isten országa kibontakozzék még akkor is, ha a társadalom nem emlegeti Istent. 

Ez a folyamat olyan, mint az Európai bajnokságon részt vett magyar csapat lelkes és eredményes játéka. A sikertelenségek, a gazdasági megpróbáltatások és külső támadások évei után, nemzetünk végre magára talált. Mégpedig a labdarúgók összjátéka és elkötelezettsége ébresztette fel ’csipkerózsika’ álmából. Becsülettel állták a sarat, s példás összjátékukkal nemzetet lelkesítettek, neveltek. Így van ez az egyetemes emberi törekvésekkel is, amelyeknek az igazságosság, a jóság és a harmónia az alapja, tulajdonképpen az Isten ország érését segítik elő a világban. Mi ehhez csak a jövőt intéző Istenbe vetett hitet tesszük hozzá, hogy érteni s megértetni tudjunk. 

Isten a hit tisztaságát és a remény felújítását kívánja népétől (Iz 66,10-14c). A babiloni fogságból visszatért nép az újjáépítésben elfáradt, a belső megújulás is nehézkes. Isten ekkor prófétája által vigasztalja őket, hisz szülői szeretettel tekint rájuk, messiási ajándékokat ígér, melynek minden nép részese lesz. Mi hisszük, hogy Jézusban elérkezett hozzánk a messiási béke (Lk 10, 1-12. 17-20). A kegyelem, és az üdvösség a világ minden népének szól. Ezt jelzi a 72 tanítvány kiválasztása és szétküldése. A 72-es szám (Ter 10) a föld összes népeit jelenti, ugyanakkor egyetemes szám is, vagyis minden hívő küldetésére utal: „Az aratni való sok, de a munkás kevés.” 

A feladat veszélyekkel is jár: „Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.” Ha megmaradnak szegény közelinek, önzetlenek, szerények és határozott fellépésűnek, akkor a lelkek üdvösségének útját semmiféle akadály nem állja el. „Gyógyítsátok meg a betegeket, és hirdessétek: elérkezett hozzátok az Isten országa!” 

Jézus feltámadása után, még látványosabb az eredmény. Krisztus győzelmének hatásait az Egyház üdvözítő munkája által valósítja meg. Jézus azt akarja, hogy ebben az üdvözítő akaratban mi is részt vegyünk, és társai legyünk testvéreink üdvösségének. Így van ez az élet továbbadásával is. Isten akarja, hogy emberek szülessenek, de ezt a legnagyobb ügyet férfira és nőre bízza. Így a személyek közreműködése által teremtő közösség alakul ki. Isten a hivatások ügyét is megosztja velünk, hogy a lelkek újjászületésben is Vele közreműködjünk. 

A hivatás célja, hogy odaadó munkások legyünk. Ebben segít a kegyelem, hogy minden munkánk az Úr aratásának részese legyen. A velünk élő emberekkel két dolgot kell megsejtetnünk: először, hogy a hit és szeretet által a keresztségben új teremtmények vagyunk (Gal 6,14-18); másodszor ha Krisztussal együttműködünk, nevünk be lesz írva az élet könyvében.

„Elérkezett hozzátok az Isten országa!” Lk 10,9.