P. Takács Albert Gábor (Budapesten 1896. dec. 19. - Yangston, AEÁ, 1974. jan.1.) ferences szerzetes 1927-ben lett
csíksomlyói házfőnök. A történelmi idő úgy hozta, hogy népi kultúránk védelmét
felvállalta a Csíkszeredában működő Szociális Testvérek Társulatának egyik
vezetőjével, Stettner Andrea testvérrel és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget
képviselő Zakariás Flóra nővérrel. 1930-ban eltervezték az Ezer Székely
Leány Napja rendezvény szervezését, amelyre 1931. június 7-én került sor első alkalommal. Célja a székely
népviselet, néptánc és népzene megőrzése.
Tartalmát pedig a jelmondat őrzi, nem a ruha:
Hitében erős,
erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése.
Az első találkozóra 42 településről jöttek el Csíkszeredába.
1932-ben a mozgalomba új emberek is
bekapcsolódtak: Domokos Pál Péter gimnáziumi tanár, aki a
konferanszié szerepét vállalta és P. Lukács Manszvét OFM szónok. 1935-ben megtartott V. találkozó után a román hatóság betiltotta.
Újraéledése 1940. október 8-án volt, amikor Csíkszeredába látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó. Ez lett az első magyar világbeli Ezer Székely Leány Napja rendezvény. Az igazi szervezőt,
P. Takács A. Gábor ferences atyát, a rendezvény egyik lelkes kezdeményezőjét a
történelem szele Amerikába sodorta. Az Egyesült Államokban halt meg 1974.
január 1-jén.
**
Több ezren látogattak ki idén az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe. A regisztrációs adatok alapján 1775 leány és pontosan 800 legény jelent meg népviseletben. Nyolcvanöt évvel ezelőtt indult útjára a mozgalom.
Népviseletbe öltözött a Szabadság tér is szombat délelőtt
Az előre meghirdetett jelentkezés szerint 2249-en érkeztek
szervezetten, mellettük még nagyon sok érdeklődő látogatott
Csíksomlyóra. A jövő évi rendezvényen a házigazda Tusnádfürdő lesz,
ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben
népviseletben a találkozón.Reggel a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztette Csíkszeredát a város különböző pontjain, majd a Szabadság téren folytatódott az egyre növekvő tömeg szórakoztatása. A megnyitón Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, az ilyen és ehhez hasonló rendezvények által tudjuk megélni hagyományainkat. „Legyen ez a nap a székely konok meggyőződést felváltó szerény bizonyosság napja” – hangsúlyozta Barti.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke szerint nagyon fontos, hogy megbecsüljük a leányokat, asszonyokat. „Azt kívánom, hogy ez az Ezer Székely Leány Napja még legalább 1000 évig legyen itt” – emelte ki Rideg. „Megdöbbentő látvány nézni ezt a gyönyörű szép tömeget, akik népviseletben várva itt összejöttek, az ember szíve nagyot dobban” – tette hozzá Bányai Gábor országgyűlési képviselő.
A házigazda Csíkszentimre által épített regisztrációs kapu az idén valóban egyedire sikerült: egy szarvast ábrázoló bejáratot készítettek. A néptánccsoportok bemutatói előtt ünnepi beszédek hangzottak el, többek között Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólt az ünneplőkhöz. „Itt nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmaradt, megtartottuk – bár komolyan dolgoztak azon, hogy elvegyék tőlünk ezt a létfontosságú alappillért. Én nem feltétlenül hiszek a számmisztikában, de ez a nyolcvanötös azt jelenti, hogy H és egy E. Mondhatjuk erre azt, hogy Hajrá Erdély, de ezekkel a betűkkel kezdődik ennek a 31-ben kitalált eseménynek a jelmondata is, ami úgy hangzik, hogy: Hitében Erős!”
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere kérdésünkre elmondta, több éve vesz részt a rendezvényen, de ez az első alkalom, amikor nem szervezőként, csupán résztvevőként volt jelen. „Ez egy fontos találkozó, Vásárhelyről és Bukarestből is hoztunk vendégeket, hogy megismerhessék a székely kultúrát” – ismertette Kozma.
Brassóból is többen érkeztek, Ilyés Klára érdeklődésünkre elmondta, már harmadik alkalommal vesznek részt az eseményen. „Szépek a színes székely ruhák. Az előadás tetszett a legjobban, de a beszédek is szépek voltak. Jövőre is itt leszünk” – tette hozzá Ilyés.
A határon túlról is jöttek résztvevők, a Magyarországról érkező Valendorfean Katalin elmondása szerint nagyon jól érezte magát. „Azért jöttünk, hogy megnézzük a vidéket és a táncokat. Minden tetszik, a táj, a levegő, az erdő, a templom, az énekek és a kedves emberek”.
székelyhon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése