Orbán Viktor Az év embere díjat kapott Lengyelországban

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kapta a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon Az év embere díjat, a rendezvény legjelentősebb elismerését.

 

Fotók: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A díj keddi átvételekor Orbán Viktor azt mondta, ha őt kérdezték volna, sok kiváló jelöltet tudott volna felsorolni a kitüntetésre. Az elmúlt évek Közép-Európa magára találásának és reneszánszának nagy kezdőlépéseit jelentették, és a visegrádi csoportban kiváló kollégák vannak, akik mind lehettek volna az év emberei – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a kitüntetéseket valójában ügyeknek adják, az ügyeket pedig személyeken keresztül lehet képviselni. Sok ügy érdekében lépett sorompóba az elmúlt három évtizedben, de most a Közép-Európa érdekében végzett munkáját ismerhették el a kitüntetéssel – vélekedett. Hangsúlyozta: Közép-Európa népeinek meg kell őrizniük hitbéli, nemzeti és történelmi identitásukat, „ez nem egy rossz gúnya, amit a modern korban le kell vetni, hanem páncél, amely megvéd”, segít a túlélésben és sikeressé tehet. Azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeknek erős az identitása – fűzte hozzá. Orbán Viktor azt mondta: mindenképpen meg kell védeni az identitásunkat, különben „nem jut nekünk hely a nap alatt”.
A kormányfő emellett kiemelte a magyar–lengyel barátság jelentőségét, a népek és a vezetők közötti jó kapcsolat fontosságát. A magyarok a lengyelek barátságát a legtöbbre tartják a világ népeivel ápolt barátságaik között, ezért a most kapott díj értékét növeli, hogy lengyelektől és barátságból kapta – hangoztatta a miniszterelnök.

A fórumon korábban tett sajtónyilatkozatában arról beszélt: a visegrádi országok egyetértenek abban, hogy szükség van az Európai Unióra, de nem akármilyen, hanem erős EU kell. A tájékoztatón Beata Szydlo lengyel kormányfő azt mondta, a V4-ek az Európai Unió leggyorsabban fejlődő csoportja, amely képes Európa jövőjét meghatározni. Orbán Viktor a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és Ukrajna miniszterelnökének társaságában tett nyilatkozatában kiemelte: ma az Unió ugyan gazdag, de gyenge, és ez a legrosszabb kombináció, ez „hozta fejünkre a bajt”, a migrációt, amely egy ellenőrizetlenül zajló folyamat.
Egy panelbeszélgetésen a kormányfő arról beszélt: az európai álom Nyugat-Európából Közép-Európába költözött. Orbán Viktor a visegrádi országok és Ukrajna miniszterelnökeinek társaságában vett részt a beszélgetésen, amelyen kiemelte: az európai politikusok egy nemzedékének volt egy „titkos álma”, amely szerint az Európai Unióval el lehet érni azt, hogy a tagállamok elfelejtsék nemzeti és vallási identitásukat, meggyengüljön a történelmi identitásuk, és mindezt egy európai identitás váltsa fel. De kiderült, hogy nincs olyan identitás, amely kiválthatja a korábbit – vélekedett. Hozzáfűzte: bebizonyosodott, hogy az az ország sikeres, amelynek erős az identitása. Beata Szydlo lengyel kormányfő hangsúlyozta: minden uniós tagállamnak joga, hogy saját migrációs politikája legyen.

 székelyhon.ro

Célkeresztbe vette Magyarországot a CFR!

Az amerikai pénzoligarchia mindegyre támadást intéz Magyarország ellen. Érthető, mert 2011-ben a magyar kormány elsőként a világon meg merte adózni a bankokat (!). Utána a többi állam is követte a magyar kormány példáját, de a Manhattan-i pénzes zsákok ezt soha sem fogják megbocsátani. Ők csak a bosszúállást ismerik, és nem Jézus Krisztus tanítását.
Most ez a hangzatos nevek mögé bújó társaság a magyar SzDSz-nek és az MSzP-nek akar támogatókat szerezni. Jól is teszik, mert így világos előttünk, hogy kik a magyar állam parazitái, árulói, a pénzvilág kiszolgálói. Ezek szirén hangjára nem szabad adni. Hagyni kell őket, maradjanak ott ahol vannak, a süllyesztőben. Most olvassuk el a tájékoztatót.
 * * * 
A hatalmasokat, befolyásosokat és gazdagokat egyaránt tömörítő, Rockefeller-féle Council on Foreign Relations az 1956-os forradalom 60. évfordulóján küldött üdvözletet Magyarországnak.

A 888.hu talált rá arra a felettébb érdekes cikkre, mellyel az amerikai Foreign Affers című kéthavonta megjelenő magazin tisztelte meg hazánkat. Magyarország hatvan évvel a forradalom után az írás címe, amelyet Claire Greenstein és Brandon Tensley jegyez. A két szerző párhuzamba állítja az 1956-os forradalmárok és a napjaink liberálisainak harcát, mondván, hogy ugyanúgy a független igazságszolgáltatásért, a szabad sajtóért, a politikai verseny garantálásáért kell küzdeniük, akárcsak annak idején.
A szerzőpáros Magyarország megítélésében a Freedom House éves, azaz 2016-os jelentésére hivatkozik, amely szerint a magyarok kegyetlen diktatúrát kénytelenek elviselni, csak egy kicsivel bársonyosabbat, mint az oroszok, vagy a fehéroroszok.
Végső következtetést is levonnak: az igazi gondot nem a Fidesz varázsa, hanem az apátia jelenti, azaz nincs még minden veszve. A lánglelkű szabadságharcosoknak, azaz a liberálisoknak össze kell hangolniuk tevékenységüket és visszavezethetik Magyarországot Európába.
Tulajdonképpen a szokásos szólamokat lehet olvasni a cikkben, amint a séfek szokták mondani, egy kis csavarral. Az írásra nem is érdemes sok időt fecsérelni, bár akit teljes terjedelmében is érdekel itt elolvashatja. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi is ez a Foreign Affairs nevű kiadvány.
Nevéből (Külügyek) akár az is kiderülhetne, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériumának lapja (annak elnevezése: United States Secretary of Foreign Affairs), de nem az. Kiadója a szintén jól csengő névvel felcicomázott Council on Foreign Relations (CFR), azaz a Külföldi Kapcsolatok Tanácsa. E mögött ismét egy állami tanácsot sejthetnénk, de ez sem az, aminek látszik. (A Wikipédia külön fel is hívja olvasói figyelmét arra, hogy ne tévesszék össze a Committee on Foreign Relations-szel, ami tényleg az USA Szenátusának bizottsága, illetve European Council on Foreign Relations-szel sem, ami pedig valami nagyon hasonló amerikai névrokonához.) Egy civil szervezetről van ugyanis szó, amelynek mintegy 5000 tagja van, elsősorban New Yorkból és Washingtonból, de az USA egyéb területeiről és persze a világ minden részéről.
A szervezet magát nem csak civilnek, hanem egy furcsa angol kifejezéssel nem partizánnak is nevezi, ami a politikai szlengben annyit tesz, mint politikai pártok feletti és/vagy objektív. (Felvetődik akkor a kérdés, hogy az NGO-knak nevezett nem kormányzati, azaz civil szervezetek – amelyeket Soros irányít – azok a partizán egységek?)
Az objektivitáshoz már csak néhány apró adalék: a CFR tiszteletbeli elnöke David Rockefeller, Madeleine K. Albright pedig emerita igazgató. A Tanácsadók Globális Tanácsának listáján az első név Kofi Annan az ENSZ volt főtitkára, majd lejjebb megtalálható Javier Solana a NATO volt főtitkára is.
A CFR céljai között pedig a globalizáció, a szabadkereskedelem, a nemzetközi cégeket érintő pénzügyi szabályozások csökkentése, egyes régiók, így például az Európai Unió gazdaságának megszilárdítása. A tagságot kormányzati szereplők, globális cégek vezetői, a média meghatározó irányítói, oktatási intézmények vezetői és a civil mozgalmak kiemelkedő szakértői alkotják magánemberként (a teljes lista itt), de természetesen cégek (a lista itt) és szervezetek is tömörülnek a CFR-be. Közelgő éves rendezvényükön Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója lesz a díszvendég, aki Tom Glocerrel, a Thomson Reuters (az azonos nevű hírügynökség is ide tartozik) vezérigazgatójával beszélget majd.
Sokak szerint a CFR testesíti meg az új világrendet, de ez – természetesen – csupán összeesküvéselmélet.
És végezetül íme egy rajz a CFR hálózatáról, amely néhány évvel ezelőtt készült. Érdemes külön figyelmet szentelni egy magányos figurára középen, alul: nem, nem tévednek, Soros György is a díszes hálózat része. A Soros Fund Management is tag a szervezetek, cégek között.

Egészen pontosan akkor vázolták fel a befolyás hálóját, amikor Hillary Clinton cáfolta, hogy külügyminisztériumát a CFR irányítja.

Hillary Clinton admits that the CFR runs the Government

magyaridok.hu 

Magyar ellenes rohamra számít az RMDSZ

Forrás: rmdsz.ro

Az RMDSZ-t defenzívába szorították a nemsokára véget érő parlamenti ciklusban, de az érdekképviselet a választások után, a következő négy évben is arra készül, hogy felemelje szavát a beolvasztási politikák ellen – jelentette ki Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezetője. A politikust az első ülésnapon kollégái megerősítették frakcióvezetői tisztségében.

A szenátor szerint az RMDSZ-nek egyrészt saját törvénytervezetei elfogadtatásához, másrészt az utóbbi időben heti rendszerességgel napirendre kerülő kisebbségellenes kezdeményezések leszavazásához kell a szükséges támogatást megszereznie. A frakcióvezető a parlamenti ülésszakból hátralévő néhány hónapban – a szokásos populista, fizetés- és nyugdíjemelési javaslatokon kívül – arra számít: további magyarellenes kezdeményezésekkel is szembesülnek majd a parlamentben.

Az RMDSZ törvényhozási célkitűzéseiről szólva Tánczos az önkormányzati szakemberek bérezési gondjainak orvoslását és a jogi személyek földvásárlásának korlátozását említette.

Arról a bukaresti kormányzati kezdeményezésről, amely közös közigazgatásba vonná össze az elnéptelenedett községeket, Tánczos Barna azt mondta: az RMDSZ elutasítja az átszervezést. Székelyföldön három magyar község összevonása is magyar községet eredményez, de ahol nem tömbben él a magyarság, egy közigazgatási összevonás rendkívül veszélyes lehet.

Az elmúlt négy év parlamenti mérlegét firtató kérdésre kifejtette: az RMDSZ-frakciónak fontos szakpolitikai javaslatokat sikerült elfogadtatnia, példaként saját kezdeményezését, az új adózási és támogatási rendszert bevezető szövetkezeti törvényt emelte ki. Negatívumként szólt arról, hogy a szövetséget defenzív politikára kényszerítették az utóbbi négy évben. „Folyamatosan arról szólt kisebbségpolitikai szempontból is a munkánk a parlamentben, hogy próbáltuk kivédeni a támadásokat. Nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy mi tudjunk átvinni javaslatainkból jelentős dolgokat” – fogalmazott.

A politikus úgy értékelte: 2017–2018-ban új időszámítás kezdődik Romániában, az ország alkotmánymódosítással és közigazgatási átszervezéssel készül az államalapítás századik évfordulójára, ezért a magyar érdekképviseletnek is hallatnia kell hangját, és száz évvel ezelőtti ígéretei betartását kell követelnie a román államtól. „Nem azt írták le a Román Királyság és Erdély egyesülését kinyilvánító 1918-as gyulafehérvári kiáltványban, amit a román állam művel ma a kisebbségekkel.

Gyakorlatilag a magyar kisebbség maradt még az egyedüliként, amely még színfoltja Romániának, és amely fel tudja emelni szavát mindenféle beolvasztási politika ellen: ez az, amire készülünk a következő négy évben” – zárta nyilatkozatát.

Háromszék

Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

A Keszthelyi-hegység erdős területén, Vállustól délkeletre az elmúlt hetekben sikerült feltárni egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult – korábban csupán egy 1429-es oklevélben és egy 1978-as régészeti tanulmányban említett – pálos rendi kolostor romjait.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, valamint pécsi régészhallgatók közreműködésével mintegy két héten át tartó feltárásokról Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum vezető régésze a helyszínen az MTI-nek elmondta: a ma is meglévő forrás közelsége miatt Szentmiklóskút néven említett pálos kolostor eredetét és történetét egyelőre homály fedi. A Vállus településtől kilométerekre az erdőben fekvő egykori rendházról csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. Guzsik Tamás építészettörténész és Fehérváry Rudolf építész pedig csak 1978-ban azonosította a földfelszín alatti romokat, és rajzolta meg az épület feltételezett alaprajzát. Ennek segítségével kezdték meg a feltárást, amely egy 30 méteres kutatóárok ásásával máris eredményre vezetett.
A régészeti munkálatok során megtalálták a kolostor keleti falának csaknem 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Ez utóbbi leglátványosabb bizonyítéka a sekrestyéből nyíló, kőből faragott vízelvezető vályú. Ennek közelében kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak.

A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehoztak az önellátásra berendezkedett szerzetesek.
Mivel az egyetlen okleveles említésen kívül nem tudni más írásos emlékről a vállusi kolostorral kapcsolatban, a régészek szeretnék a leletek segítségével rekonstruálni a pálosok itteni történetét. Az eddigi eredmények alapján a kolostort a 14. század első felében alapíthatták a szerzetesek. Nagyjából 150-200 éven át lehetett használatban, ugyanis a cseréptöredékek kora alapján a 16. század elején már elpusztulhatott – foglalta össze Simmer Lívia.

A Göcseji Múzeum régésze az MTI kérdésére azt is hozzátette: ha az alapító sírját, netán a kolostor konyháját vagy a rendház egykori hulladékgödrét sikerülne megtalálni, az nagyban segítene választ adni a ma még nyitott kérdésekre. Az egyetlen magyar alapítású – 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott – férfi szerzetesrend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be.
Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az ásatás helyszínén elmondta, a romok feltárását a vállusi önkormányzat, magánszemélyek, valamint a Keszthelyi-hegység erdeit kezelő Bakonyerdő Zrt. anyagi támogatásával sikerült elkezdeniük.

A mostani kéthetes időszakra azt a célt tűzték ki, hogy meghatározzák a kolostor pontos alaprajzát, a kapcsolódó épületek helyét, a föld alatt rejtőző romok állagát. A távlati elképzelés az, hogy a kéktúra útvonalához közel eső romok bemutathatóvá váljanak, mert ez turisztikai szempontból is fontos lenne a térség számára.
Az igazgató hozzáfűzte azt is, hogy nagyobb anyagi forrás kellene ahhoz, hogy a vállusi ásatás helyén, illetve az itt talált leletek alapján természettudományi vizsgálatok – például pollenanalízis, archeozoológiai és antropológiai vizsgálatok – segítségével a lehető legpontosabb adatokhoz jussanak a pálosok egykori életéről és körülményeiről.
Forrás: MTI
Fotó: Göcseji Múzeum
Magyar Kurír

Ötvenezer eurós támogatás a hazatelepülőknek?

Forrás: kronika.ro

A kollektív nyugdíjasok 250 lejt kapnak, mikor az életüket tönkretette a kommunizmus, javaikat elvette és amit dolgoztak azt az állam használta fel. 1989 után pedig a felső vezetés elprivatizálta az álli tulajdont. Most bőkezűnek akar mutatkozni a kitelepültek iránt és 50.000 euróval csalógatja. Az igazságosság nevében egyetlen képviselő sem szavazhatja meg ezt a kezdeményezést, amíg a minimál bérre nem emelik fel a kollektivisták nyugdíját!Bezzek a szekusok és a rendőrök magas nyugdíjat kapnak!!! De olvassák el az újságcikket.
***
Ötvenezer eurós támogatást kapnának saját vállalkozás indításához a külföldről hazatérő román állampolgárok egy kormányprogram-tervezet szerint, amelyet szeptember első felében bocsátanak közvitára, nyilatkozta Claudiu Vrînceanu, a gazdasági minisztérium államtitkára az Agerpres hírügynökségnek – számol be Kőrössy Andrea a kronika.ro-n.

A projektet az európai uniós alapokért felelős tárca bonyolítaná le, amely 30 millió eurós költségvetésből gazdálkodna, a finanszírozást pedig EU-s alapokból biztosítanák. A személyenként maximálisan 50 ezer eurós támogatásnak a beruházás költségének 90 százalékát kell fedeznie. Vrînceanu kifejtette: már február óta dolgoznak egy olyan programon, amely azokat a vállalkozókat csábítaná vissza az országba, akik külföldön már tapasztalatot szereztek az üzletvezetés terén.

Az államtitkár elmondása szerint a finanszírozásra sikeresen pályázók számára tanácsadást nyújtanak, és szakmai felkészítőket is fognak tartani. „Fontosnak tartjuk, hogy a pénz mellett tréningekkel is segítsük a vállalkozókat. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy átláthatóan, tisztességesen, őszintén tájékoztassuk az érintetteket a leendő programról, azt vettük ugyanis észre, hogy a külföldre emigrált állampolgárok állami hatóságokba vetett bizalma megrendül. Úgy gondolják, hogy az állam inkább elvenni akar, mint adni” – fogalmazott Claudiu Vrînceanu.

Az államtitkár úgy véli: a hazatérőknek olyan jellegű vállalkozást kellene indítaniuk, amilyen szektorban külföldön dolgoztak. Így például öregotthont kellene nyitnia annak, aki idős emberek gondozásával foglalkozott, az építkezéseknél tevékenykedő polgároknak pedig építőipari cég indításában kellene gondolkodniuk. Vrînceanu hozzátette: támogatásban részesülhetnek azok is, akik tanulmányaikat külföldön végezték, nemcsak azok, akik munkát vállaltak más országban. A pályázati kritériumokat a közvita során beérkező javaslatok alapján dolgozzák ki. A gazdasági minisztérium államtitkára arra is kitért: országos szinten számos olyan program létezik, amelynek keretében európai uniós forrásokból biztosítanak támogatást leendő vállalkozóknak, de ezek létezéséről szerinte kevesen tudnak – írja a kronika.ro.

Putyin szóba hozta a magyar–román határ kérdését

Forrás: kronika.ro

Ha valaki fel akarja vetni a második világháború után meghúzott határok kérdését, akkor a magyar–román határ ügyére is ki kell térni, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban – számol be Balogh Levente a kronika.ro-n. Az orosz elnöki hivatal honlapjára pénteken fölkerült interjúban a riporter az aznap Vlagyivosztokban megtartott, Putyin és Abe Sindzo japán miniszterelnök közötti találkozó kapcsán föltette a kérdést: hajlandó lenne-e Moszkva visszaadni Japánnak a Kuril-szigetek egy részét a szorosabb gazdasági együttműködés fejében, és a Balti-tenger partján található orosz enklávé, Kalinyingrád – a korábbi Kelet-Poroszország – ügyét is fölvetette.

Putyin a Kuril-szigetek kapcsán leszögezte: Oroszország nem adja el területeit. „Olyan megoldást kell találni, amely nyomán egyik felet sem éri kár, amely nyomán egyik fél sem érzi magát sem nyertesnek, sem vesztesnek" – mutatott rá az orosz elnök. A Kínával fennálló területi viták rendezése kapcsán kifejtette: Kínának sem adtak semmilyen területeket.

„Azok a területek vitatottak voltak, és negyven éven keresztül tárgyaltunk a Kínai Népköztársasággal, míg végül megállapodtunk. A terület egy részét Oroszország kapta, a másokat Kína. Alapvető különbség van a Japánhoz kapcsolódó történet és a Kínával folytatott tárgyalásaink között. A japán probléma a második világháború nyomán állt elő, és a második világháborút követő nemzetközi egyezmények tárgyalják, miközben a kínai partnereinkkel a határról folytatott egyeztetéseknek semmi közük a második világháborúhoz vagy bármely más katonai konfliktushoz” – szögezte le Putyin.

A Kalinyingrádra vonatkozó megjegyzésre – amely kapcsán a riporter közbevetette: az csak tréfa volt – Putyin szintén komolyan válaszolt. „Félretéve a viccet, ha valaki felül akarja vizsgálni a második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk. De akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és így tovább. És ott van a listán Magyarország és Románia is” – tette hozzá Putyin, megjegezve: Kalinyingrád ügye Pandóra szelencéjét nyitná ki.

Orosz–japán csúcstalálkozó

A gazdasági együttműködésről és a két ország közötti területi vitáról folytatott megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő pénteken Vlagyivosztokban. A kétnapos Keleti Gazdasági Fórum alkalmából létrejött különtalálkozó tévékamerák előtt lezajlott első perceiben Abe arról szólt, hogy a távol-keleti fejlesztési régió prioritás Oroszország számára, és Tokió határozott támogatásáról biztosította a japán–orosz együttműködés fejlesztését az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Putyin fontosnak nevezte, hogy a kormányok segítsék a magánszektorban megnyilvánuló kezdeményezéseket.

Abe pedig arról tájékoztatta az újságírókat még pénteken, hogy az orosz elnökkel mélyreható négyszemközti megbeszélést folytatott a két ország között megkötendő békeszerződésről. Lavrov megerősítette, hogy ebben a témában is folyt eszmecsere, és kijelentette, hogy a japán kormány új keletű készséget tanúsított a közös nevező megtalálására. A két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Szovjetunió által 1945 szeptemberében annektált Kuril-szigetek négy legdélebbi tagjának hovatartozása. Emiatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést – írja a kronika.ro.

Csíkszeredában is járt az immár szentté avatott Teréz Anya Gyertyás körmenet Mária tiszteletére

Huszonhat évvel ezelőtt 1990. június 9-én Csíkszeredába és Csíksomlyóra is ellátogatott, az akkor már 80 esztendős Teréz anya, akit vasárnap avatott szentté Ferenc pápa. Róla emlékezett meg Darvas-Kozma József esperes, valamint a csíksomlyói Mária-köszöntőre összesereglett hívek.

 
Teréz anya Csíkszeredát is felkereste
Az aromán kisebbséghez tartozó Agnes Gonxha Bojaxhiu, a későbbi Teréz anya 1910. augusztus 27-én született az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szkopjéban. 1930-tól 1948-ig földrajzot és hittant tanított Kalkuttában. 1950 októberében Teréz anya megkapta a pápai jóváhagyást a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend megalapítására. A szegényekért és betegekért végzett szolgálatáért 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Teréz anya 1997. szeptember 5-én halt meg. II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá a római Szent Péter téren mintegy kétszázezer hívő előtt.
Bálint Lajos érsek meghívására Teréz anya 1990. június 8-án reggel érkezett néhány nővér kíséretében repülőgéppel Bukarestbe, ahol Babota Tibor sepsiszentgyörgyi káplán várta és helikopterrel Sepsiszentgyörgyre szállították, ahol az őrkői roma telepre látogatott ki. Másnap, a délutáni órákban tett látogatást Csíkszeredában és Csíksomlyón.
A Szent Kereszt Plébánia Egyházközségi apostolának szeptember 4-i számában Darvas-Kozma József esperes-plébános felidézi a csíkszeredai látogatást. „Babota tisztelendő úr telefonon értesítette plébániánkat, hogy 4 óra tájban Teréz anya és a kíséretében levő nővérek Csíkszeredába látogatnak. Rövid idő alatt összetoboroztak néhány száz gyermeket és felnőttet a Deszka-templomba.” A plébánia akkori lapja, a Kisharang így számolt be a nem mindennapi látogatásról: „Senki sem bánta meg, aki várta a nagy vendéget. Törékeny testben láttunk élő szentet, s hallottuk ajkán a Szentlélektől sugallt szavakat. Arra kért, hogy segítsük a rászorulókat, hogy szeressük és imádjuk az Oltáriszentségben köztünk lakó Krisztust. A karonülő kisded, akit megsimogatott, öregkorában is tekintse kegyelemnek a nagy eseményt. Éneklő hívek között vonult a templom előtt várakozó autóhoz. Ott is körülálltuk imádkozva, szent dalokat énekelve, integetve vettünk búcsút Tőle – tőlük. Bárcsak teljesedne kívánságunk, hogy nálunk is letelepedjenek leányai. Azt mondta, ha a püspök akarja, s ha mi is adunk hivatást, akkor úgy lesz. Itt láttunk ma egy törékeny nőben Béke Nobel-díjas rendalapítót és szentet.” (Kisharang, 1990. 8. szám.)

 

A Mária-köszöntőre összegyűlt hívek is megemlékeztek az immár szentté avatott Teréz anyáról

Darvas-Kozma József egy fényképet is közzé tett Teréz anya csíkszeredai látogatásáról, amelyet Babota Tibortól kapott ajándékba. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a fotón felismerhető Szabó Mária és Miklós Teréz sekrestyés is. Miután Teréz anya meglátogatta a Deszka-templomot Borbély Gábor plébános lelkére kötötte, hogyha idővel új templomot építenek, ezt akkor is őrizzék meg. Így áll ma a Deszka-templom Szécsenyben – mondta el érdeklődésünkre Darvas-Kozma József.
Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának előestéjén róla is megemlékezett Urbán Erik ferences templomigazgató a csíksomlyói pápai kisbazilikában bemutatott elsőszombati Mária-köszöntőn. Erik testvértől azt is megtudtuk, hogy a kegytemplomba ellátogató szentet Bartók Albert házfőnök és Márk József atya fogadta, majd Margit, a szakácsnő vezette körbe. Albert atya elmondása nyomán tudjuk, hogy Teréz anya ekkor összeverte a két öklét, mondván, össze kell törni a kommunizmust! – osztotta meg velünk a történetet Erik testvér.
Teréz anyát Ferenc pápa vasárnap délelőtt a vatikáni Szent Péter téren vette fel a szentek sorába, a ceremóniára mintegy százezren érkeztek a világ minden tájáról.

székelyhon.ro Iochom Zsolt

Saját testőre lőtte le Kennedy elnököt?!

Két golyó végzett az Egyesült Államok elnökével 1963 novemberében Dallasban, Texas államban. Az egyik golyót egy testőr lőtte ki! Ezt állítja Kennedy elnök biztonsági szolgálatának egyik egykori főnöke.

 Ron álnéven erről tájékoztatta Oliver Stone filmrendezőt, aki JFK címmel sikeres filmet készített az USA meggyilkolt elnökéről. A rendező, aki maga is szolgált tengerészgyalogosként Vietnamban, hisz Ronnak, mert a katonai kifejezései nagyon szakszerűek.

Kennedy elnököt több mint ötven éve lőtték le. Azóta végtelenül sok összesküvéselmélet született. A hivatalos verzió az, hogy Lee Harvey Oswald lőtte le Kennedyt. Miért? Kinek a megbízásából? Ez nem derült ki, mert két nappal később őt is lelőtték a televíziós kamerák előtt. Később Kennedy öccsét is meggyilkolták a választási kampány kellős közepén. Ezt követően rengeteg találgatás látott napvilágot, de hiteles információ csak nagyon kevés.
Most megszólalt Ron. Ki ő?
Azt állítja magáról, hogy a titkosszolgálat embere volt Kennedy alatt. Biztos benne, hogy az ő csapatából lőtte le valaki az elnököt.
Ron levélben kereste meg Oliver Stone filmrendezőt a JFK film után.
Közölte: olyan titkot árul el, melyet eddig csak a fiával osztott meg. Miért érzi úgy, hogy most beszélnie kell? Mert rákos beteg, haldoklik. Könnyíteni akar a lelkiismeretén.
A levelezés után Ron találkozott is a filmrendezővel Rochester városában, New York államban. Minderről egy hamarosan megjelenő új könyv számol be, mely Oliver Stone életművét mutatja be.
A 69 éves filmrendező Platoon (A szakasz) című filmjével ért el világsikert. A vietnami háborút bemutató film részben saját emlékeire támaszkodott. Ezek a katonai emlékek jól jöttek akkor, amikor Ronnal találkozott. Ron ugyanis szintén katona volt, és precíz szakzsargonban adta elő Kennedy elnök meggyilkolásának történetét.
Mennyire hiteles Ron beszámolója? Vannak-e bizonyítékai? Talán kiderül a könyvből, mely szeptemberben jelenik meg Amerikában.

asiaport.hu
Lengyel miklós