Magyar ellenes rohamra számít az RMDSZ

Forrás: rmdsz.ro

Az RMDSZ-t defenzívába szorították a nemsokára véget érő parlamenti ciklusban, de az érdekképviselet a választások után, a következő négy évben is arra készül, hogy felemelje szavát a beolvasztási politikák ellen – jelentette ki Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezetője. A politikust az első ülésnapon kollégái megerősítették frakcióvezetői tisztségében.

A szenátor szerint az RMDSZ-nek egyrészt saját törvénytervezetei elfogadtatásához, másrészt az utóbbi időben heti rendszerességgel napirendre kerülő kisebbségellenes kezdeményezések leszavazásához kell a szükséges támogatást megszereznie. A frakcióvezető a parlamenti ülésszakból hátralévő néhány hónapban – a szokásos populista, fizetés- és nyugdíjemelési javaslatokon kívül – arra számít: további magyarellenes kezdeményezésekkel is szembesülnek majd a parlamentben.

Az RMDSZ törvényhozási célkitűzéseiről szólva Tánczos az önkormányzati szakemberek bérezési gondjainak orvoslását és a jogi személyek földvásárlásának korlátozását említette.

Arról a bukaresti kormányzati kezdeményezésről, amely közös közigazgatásba vonná össze az elnéptelenedett községeket, Tánczos Barna azt mondta: az RMDSZ elutasítja az átszervezést. Székelyföldön három magyar község összevonása is magyar községet eredményez, de ahol nem tömbben él a magyarság, egy közigazgatási összevonás rendkívül veszélyes lehet.

Az elmúlt négy év parlamenti mérlegét firtató kérdésre kifejtette: az RMDSZ-frakciónak fontos szakpolitikai javaslatokat sikerült elfogadtatnia, példaként saját kezdeményezését, az új adózási és támogatási rendszert bevezető szövetkezeti törvényt emelte ki. Negatívumként szólt arról, hogy a szövetséget defenzív politikára kényszerítették az utóbbi négy évben. „Folyamatosan arról szólt kisebbségpolitikai szempontból is a munkánk a parlamentben, hogy próbáltuk kivédeni a támadásokat. Nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy mi tudjunk átvinni javaslatainkból jelentős dolgokat” – fogalmazott.

A politikus úgy értékelte: 2017–2018-ban új időszámítás kezdődik Romániában, az ország alkotmánymódosítással és közigazgatási átszervezéssel készül az államalapítás századik évfordulójára, ezért a magyar érdekképviseletnek is hallatnia kell hangját, és száz évvel ezelőtti ígéretei betartását kell követelnie a román államtól. „Nem azt írták le a Román Királyság és Erdély egyesülését kinyilvánító 1918-as gyulafehérvári kiáltványban, amit a román állam művel ma a kisebbségekkel.

Gyakorlatilag a magyar kisebbség maradt még az egyedüliként, amely még színfoltja Romániának, és amely fel tudja emelni szavát mindenféle beolvasztási politika ellen: ez az, amire készülünk a következő négy évben” – zárta nyilatkozatát.

Háromszék