Krisztus világa 2017. Április - Szemle

Kérdezhetjük? – Húsvétkor olyan gazdagító, felszabadító ünnepet kívánunk, ami már létezik, ugyanakkor mindenki számára elérhető, megszerezhető, amennyiben személyi felkészüléssel erre magát alkalmassá teszi. E kívánságban benne van a megtapasztalt jó és annak akarása, hogy másnak is legyen része benne. Miért kívánjuk a húsvéti ünnepet? Mikor ünnep nekünk a húsvét? Miben különbözik más ünnepeinktől?  - e kérdésekre választ kapunk a vezércikkben. (2. oldal)

Húsvéti öröm – Tamás József püspök atya, valamint Feltámadt Krisztus! – Takács Péter gondolata húsvétra. (3. oldal)

A tojásírás dinamikája – a hímes tojás fontosságáról ír dr. Bakó Mária Hajnalka, mely mára már elengedhetetlen kelléke a húsvéti ünnepnek – olvassuk a 4-5. oldalon.

Játékos ismerkedés szentekkel – Egy erdélyi minorita misszionáriusról, 217-ben elhunyt pápáról, Szent Anzelm püspökről szóló, és Szent István felajánlásával kapcsolatos kérdéseken törhetjük a fejünket. Összeállította Vitos Antal. (5. oldal)

Szent László-év 7. – László király trónra lépésétől az 1083-ban tartott szentté avatásokig ismerteti dr. Darvas-Kozma József. István királyt példaképének tekintette, mert ismerte a bibliai bölcs Salamon mondását: „Jövőkép nélkül elpusztul a nép!” Belátta, csak akkor tudunk megmaradni, ha a keresztény szentség összeforr a nemzeti szellemmel. Ezt maga is megjelenítette. Helyesen írja Prohászka Ottokár püspök: „Szent László nem tanít, ő nem apostol, de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök, a magyar kar, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben. Az emberek meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem, mert a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg. ...” (6-7. oldal)

Székely értéktár – A csíkszeredai Mikó-vár. Elsőként a Csíki Székely Múzeumot, gazdag képmelléklettel mutatja be Sárközi Sándor piarista atya. Majd a késő reneszánsz kori, ó-olasz bástyás várkastélyt, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetességét, a Mikó-várat. Megismerhetjük a vár építtetőjét Hidvégi Mikó Ferencet, az 1661-es török-tatár pusztításon túl az 1848/49-es forradalom időszakát, majd a katonai használatot megért várat egészen a megújulásáig. (8-9. oldal)

In hoc signo vinces  – címmel az Erdélyi Mária Út Egyesület és Csíkszéki Kárpát Egyesület szervezésében június 10-én zajló három figyelemfelhívó rendezvény programját és 11-én zarándoklatot ismerhetjük meg az ifi oldalon.  (10. oldal)

Előttünk a múlt – Christoph Dohmen – írását megérthetjük: „Mi, emberek háttal haladunk az időben. Ennek okán – akárcsak az evezős – csak aszerint tájékozódhatunk a jövőt illetően, amit magunk előtt látunk, azaz a múlt segítségével.” Fokozottan foglalkozzunk a múlttal, hogy az eljövendő felkészülten találjon minket. Fordította Bács Béla János. (11. oldal)

Mese a szamárról és az oroszlánról – magyar népmese, választotta és a feladatokat gyerekek részére összeállította Katóca, azaz Lőrincz Éva Katalin. Lelkigyakorlatok a Kármelben – májusban és júliusban. (12-13. oldal)

Derűs oldal – Humor 1901-ből. (14. oldal)

Keresztrejtvény – két sorában egy Jézus-i mondás rejtőzik. Készítette: Kórodi Zoltán. Megismerhetjük a márciusi megfejtőket és a nyertest. (15. oldal)  

Harangszó – Kassák Lajos verse. (16. oldal).

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a négy erdélyi egyházmegye római katolikus plébániáin, a kézbesítőknél vagy a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc . ISSN:2558-8389.

Virágvasárnap

Ma ünnepeljük Krisztus Urunk Jeruzsálembe való bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. Ma minden szentmisében megemlékezünk erről az üdvösségszerző bevonulásról: a főmise előtt ünnepélyes körmenetet tartunk, más misében csak egyszerű bevonulást. Kezünkben a tavasz első virágával, pimpóval jövünk, amit megszentelve viszünk haza. Az ágakat lakásunk megtisztelő helyére tesszük, hogy az év folyamán emlékeztessenek arra, hogy örvendezve léptünk Krisztus Urunk nyomába, és emlékeztessenek Jézus Krisztus ígéreteire: ha hűségesen követjük, akkor örök dicsőségének is részesei leszünk. 
A körmenet, énekléssel és vallási jelvények hordozásával egybekapcsolt ünnepi felvonulás. A mi templom körüli körmenetünk nyilvános hitvallás Jézus Krisztus mellett és annál hitelesebb, minél inkább kitárjuk szívünket-lelkünket előtte, és életünk minden napján vele járunk.

Jézus jeruzsálemi bevonulásáról mind a négy evangélista megemlékezik. Máté ünnepélyes beszámolója kiemeli a jövendölések beteljesedését (Mt 21,1-11). 
Jézus Betániából indul el, ahol néhány nappal előbb feltámasztotta Lázárt, utána ugyanott meggyógyította a leprás Simont. Közben már a húsvéti zarándoklat is megindult. Jézus iránt egyre nőtt az érdeklődés. Jézus előre látja az eseményeket, ezért a jeruzsálemi bevonulást beállítja messiási tervébe és a nép előtt úgy mutatkozik meg, hogy kitér a politikai várakozás elöl. A lovon büszkélkedő római légionáriusok a szamár hátán bevonuló Jézusban nem látnak politikai tényezőt.

A zarándokok Jézus hozsannázásába (ments meg, kérünk!), királynak kijáró felkiáltásba kezdenek. Áldják Istent a sok csodáért, amelynek tanúi voltak. Az útra ruhájukat terítik, kezükben Izrael függetlenségét jelentő pálmaágakat lengettek. A Jézust éltető nép éneke ma is visszhangzik minden szentmisében: Hozsanna! ...  

Jézus ma is jön, mint a béke királya (Zak 9,9), aki Isten országának kegyelmeit hozza, mint igazi zarándok, aki kész engesztelést nyújtani népe bűneiért.

A tömeg lelkesedésében ott rejlik a valamilyen nagy csoda utáni várakozás.  

De a két ellentétes zsidó vezető réteg – a főpapok és a farizeusok – összefog, hogy Jézust elveszítsék.  
A világosság elfojtása következik, amire húsvét fénye a válasz. Ez az üdvtörténet csúcsa, a húsvéti misztérium.

A szentmise a Megváltó szenvedésébe, halálába és feltámadásába vezet, ahol az Isten Fia, mint Jahve szenvedő szolgája (Iz 50,4-7) megjeleníti áldozatát. Ennek oka: Krisztus mindenkit, minden időben átölelő szeretete. Az Atya iránti szeretet, akit meg akar dicsőíteni, s az emberek iránti szeretet, akiket az Atyával akar összebékíteni (Fil 2,6-11).

A keresztáldozat után az emberiségnek már nincs szüksége más áldozatra. Ma az Egyház igehirdetése és a kegyelem kiáradása minden embert döntés elé állít: felismerjük-e Jézus kegyelmi idejét?

Fontoljuk meg Krisztus húsvéti misztériumát, mert értünk vállalta, hogy részesíthessen isteni, örök életében.

"Imádunk, Krisztus és áldunk téged!"

Hirdetés: 2017. április 9.

Hirdetés: 2017. április 9.

1. A szentmiséket ma kivételesen a Szent Kereszt templomban végezzük, mert a Millenniumi templomban karbantartási munkálatok folynak: hangosítás, lambéria tisztítás, padok kárpitozása, meszelés, padlócsiszolás, amit szerdáig befejeznek. Híveink megértését kérjük. 

Barkaszentelést végzünk minden szentmise kezdetén. A 11-es misét a Millenniumi-templomtéren tartjuk a nagy körmenettel, ezért a ¼ 1-es szentmise ma kimarad.

2. Keresztúti ájtatosságot ma ½ 5-től végezzük. Szerdán ½ 7 órától és nagypénteken du. 3 órakor.

3. A diákok húsvéti gyónása nagyhétfőn a Szent Kereszt templomban lesz 8-14 óráig; Nagykedden 8-11 óráig a püspöki kápolnában és 11-15 óráig a Szent Kereszt templomban; Nagyszerdán 11-14 óráig a püspöki kápolnában, 10-15 óráig a Szent Kereszt templomban.
Kedden kezdődik a Szent Antal kilenced. Minden szentmisében rövid elmélkedést és könyörgést végzünk.

4. Jeremiás siralmai nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton reggel fél 8 órakor, ez alatta gyónási lehetőség is van. Hittanórát nem tartunk, a gyermekek vegyenek részt a nagyheti liturgián.

5. Nagycsütörtök este 7 órakor püspöki szentmise, lábmosás szertartása, oltárfosztás, szentségimádás.

6. Nagypénteken szigorú böjti nap van. Du. 3 órakor keresztút, a liturgiát pedig du. 6 órakor kezdjük. Utána csendes szentségimádást tartunk.

7. Nagyszombaton este 8 órakor a Millenniumi-templomtéren fényünnepség, vigília-mise és körmenet. Hozzanak gyertyát magukkal.

8. Húsvétvasárnap, Urunk feltámadásának ünnepe, reggel 8 órakor ünnepélyes ételszentelés a Főtéren.

Szentmisék rendje: 9,30; 11; 12,15; 17 és 19 órakor.

Szent József kápolnában 8,30 és 16 órakor.

Szécsenyben 10 órakor.

 Ajánló:

Virágvasárnap

Szezonnyító motor-áldás Hargitafürdőn

XVI. Benedek 90. születésnapjára készülnek 

Érsekségünk állásfoglalása Ferenc szentatya meghívásával kapcsolatban

Szabadulás a nemzethaláltól

 

 

 

Szezonnyító motor-áldás Hargitafürdőn

Tavaszi induláskor, április 9-én, Virágvasárnap meghívjuk a motorosokat motorjaik megáldására a Tolvajos tetőre. 
Fél 10-kor ünnepi szentmise lesz Hargitafürdőn, a Szent István templomban. 
A szentmisét követően (11 óra körül) rövid buzdítással (20 perc) megáldjuk a motorokat a Hármas keresztnél, a hargitafürdői útelágazásánál.
Mindenkit szeretettel hívunk és várunk:
hargitafürdői pálos testvérek
 **

A hargitafürdői kápolnát 1904-ben kezdték el építeni. A tulajdonjog tisztázása után 1909-ben fejezték be. Angi Mihály gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfalvi lakosok nejeikkel együtt a kápolna összes építési költségét fedezték. A kápolnának egy életnagyságú Szent István király-szobrot Csedő István csíkszeredai ügyvéd és a harangokat Merza János csíkszeredai állomásfőnök ajándékozta.
A jelenlegi oltár 1960-ban került oda, eredetileg a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium 113-as termében volt felállítva. Az oltár keleti oldalán ez olvasható: „Tervezte: Vámszer Géza tanár / Készítette: Salamon Lajos / Festette: Szentpétery László/ 1937. március 27”. A kápolna előtt álló székely kaput Jakab György és Lázár István faragta 1981-ben.
A kápolnában hétköznap a szentmisék du. 6 (nyáron) ill. 5 (télen) órakor vannak. Az eltelt egy évszázad alatt a csicsói és a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia látta el.

Pálos címer narancsból, banánból és kiviből. Gyümölcstál

1955-től 2001-ig a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia gondozta, majd 2001 és 2003 között ismét Csicsó, majd 2010-ig a Szent Kereszt péábánia. 2007-ben elkészült az Egyházi Komplexum, amelynek építését 1991-ben kezdték el. A fatemplomot 2008 és 2009 között alapjaitól kezdve felújították a főegyházmegye millenniumára. Következő évre, 2010. őszére elkészült a plébánia épülete is, és önállósult két évre, mint plébánia.
Erdélyben, II. József óta, 2014. január 26-án telepedhetett vissza hivatalosan a magyar pálos rend Hargitafürdőn.
A hargitafürdői kolostorban szolgáló pálos szerzetesekkel egy új fejezet kezdődött a rend életében.

Az Erdélyi Motorkerékpálosok, azaz a magyar pálos rend motoros szerzetesei úgynevezett szezonnyitó motoráldásra hívják a motorosokat virágvasárnap a Tolvajos-tetőre. Illusztráció • Fotó: Barabás Ákos Az eseményt a hargitafürdői Szent István-templomban tartott reggeli miséhez igazítják, ezért 11 óra körül kezdődik majd. Bátor Botond pálos atya érdeklődésünkre elmondta, a mise fél 10-kor kezdődik, 10.30 és 10.45 óra között fejeződik be, ezt követően gurulnak le a helyszínre. Ez egy 15-20 perces szertartás lesz: imádkozunk, megáldjuk a motorokat, és elénekeljük a himnuszt. Egy nyitott rendezvényről van szó, bárki csatlakozhat – hangsúlyozta. Hargitafürdőn első alkalommal szervezik meg a motoráldást, de már hagyománynak számít a motorosok felkarolása. „Tíz évre visszanyúlóan szervezünk különböző programokat, búcsúkat a magyarországi motorosoknak, és arra gondoltunk, hogy Erdélyben is szeretnénk ezt megvalósítani. Remélem, hogy egy hagyományteremtő dolog lesz” – emelte ki a pálos atya.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/ketkerekuek-aldasara-hivnak-a-motorkerekpalosok)

Az Erdélyi Motorkerékpálosok, azaz a magyar pálos rend motoros szerzetesei úgynevezett szezonnyitó motoráldásra hívják a motorosokat virágvasárnap a Tolvajos-tetőre. Illusztráció • Fotó: Barabás Ákos Az eseményt a hargitafürdői Szent István-templomban tartott reggeli miséhez igazítják, ezért 11 óra körül kezdődik majd. Bátor Botond pálos atya érdeklődésünkre elmondta, a mise fél 10-kor kezdődik, 10.30 és 10.45 óra között fejeződik be, ezt követően gurulnak le a helyszínre. Ez egy 15-20 perces szertartás lesz: imádkozunk, megáldjuk a motorokat, és elénekeljük a himnuszt. Egy nyitott rendezvényről van szó, bárki csatlakozhat – hangsúlyozta. Hargitafürdőn első alkalommal szervezik meg a motoráldást, de már hagyománynak számít a motorosok felkarolása. „Tíz évre visszanyúlóan szervezünk különböző programokat, búcsúkat a magyarországi motorosoknak, és arra gondoltunk, hogy Erdélyben is szeretnénk ezt megvalósítani. Remélem, hogy egy hagyományteremtő dolog lesz” – emelte ki a pálos atya.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/ketkerekuek-aldasara-hivnak-a-motorkerekpalosok)

Az Erdélyi Motorkerékpálosok, azaz a magyar pálos rend motoros szerzetesei úgynevezett szezonnyitó motoráldásra hívják a motorosokat virágvasárnap a Tolvajos-tetőre. Illusztráció • Fotó: Barabás Ákos Az eseményt a hargitafürdői Szent István-templomban tartott reggeli miséhez igazítják, ezért 11 óra körül kezdődik majd. Bátor Botond pálos atya érdeklődésünkre elmondta, a mise fél 10-kor kezdődik, 10.30 és 10.45 óra között fejeződik be, ezt követően gurulnak le a helyszínre. Ez egy 15-20 perces szertartás lesz: imádkozunk, megáldjuk a motorokat, és elénekeljük a himnuszt. Egy nyitott rendezvényről van szó, bárki csatlakozhat – hangsúlyozta. Hargitafürdőn első alkalommal szervezik meg a motoráldást, de már hagyománynak számít a motorosok felkarolása. „Tíz évre visszanyúlóan szervezünk különböző programokat, búcsúkat a magyarországi motorosoknak, és arra gondoltunk, hogy Erdélyben is szeretnénk ezt megvalósítani. Remélem, hogy egy hagyományteremtő dolog lesz” – emelte ki a pálos atya.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/ketkerekuek-aldasara-hivnak-a-motorkerekpalosok)

XVI. Benedek 90. születésnapjára készülnek

Szentmisével ünnepli 90. születésnapját az emeritus pápa húsvétvasárnap. Húsvéthétfőn ötven vendéget várnak Bajorországból és Rómából a „szűkebb” körben tervezett ünnepségre. XVI. Benedek bátyja, Georg Ratzinger részvétele még bizonytalan.

XVI. Benedek születésnapja ebben az évben húsvétvasárnapra esik. Hivatalos ünnepséget ez alkalomból nem terveznek a Vatikánban, jóllehet várhatóan személyesen is készül köszönteni elődjét Ferenc pápa.
Az emeritus pápa 90. születésnapjával kapcsolatban Georg Gänswein érsek, XVI. Benedek személyi titkára tájékoztatta a Radio Horeb bajor katolikus rádiót.
Gänswein érsek szavai szerint „szűkebb körben” ünneplik a nyugalmazott pápa kilencvenedik születésnapját – húsvétvasárnap szentmisében, húsvéthétfőn ünnepi találkozón. A jeles eseményre mintegy ötven vendég várható Bajorországból és Rómából: a Münchenből érkező Horst Seehofer bajor miniszterelnök és felesége is személyesen szeretné köszönteni a Bajorországból származó emeritus pápát. Bajor vadászok harmincfős küldöttsége is tiszteletét teszi az ünnepelt előtt húsvéthétfőn, elnökük, Karl Steininger vezetésével. XVI. Benedek köszöntésére érkezik Barbara Wilhelm, Pentling polgármestere is. E településen élt regensburgi teológusi szolgálata idején Joseph Ratzinger.
Egyelőre nem ismeretes, vajon részt tud-e venni fivére születésnapján Georg Ratzinger – írta a Mittelbayerische Zeitung április 3-án, a 93 éves nyugalmazott regensburgi székesegyházi karnagy egészségi állapotára hivatkozva. Georg Ratzinger a korábbi években mindig Rómába utazott XVI. Benedek születésnapjára.
Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született a bajorországi Marktl am Innben. A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta II. János Pál pápa (1978–2005) utódjául. XVI. Benedek 2005 és 2013 között volt a Katolikus Egyház feje.
2013. február 28-án – az újkori pápák sorában elsőként – lemondott pápai hivataláról; döntése okául egészségének hanyatlását, fogyatkozó testi-lelki erejét nevezte meg. 2013 májusa óta visszavonultan él a vatikáni kertekben található, felújított Mater Ecclesiae-kolostorban.
Forrás és kép: Kathpress
Magyar Kurír
(gj)

Imádkozzunk érte!

Érsekségünk állásfoglalása Ferenc szentatya meghívásával kapcsolatban

Napokkal ezelőtt az EU vezető politikusait – római találkozójukat követően – Ferenc pápa is fogadta a Vatikánban. Köztük volt országunk államelnöke, Klaus Werner Johannis is, aki azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a 2015-ös meghívást most írásban és szóban is megismételte. Meghívta a katolikus egyházfőt romániai látogatásra. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a pápa: „A kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és meggyőződése, hogy ha lehetséges lesz, el fog jönni”.
A szentatyát mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön. Ami a jövőbeli látogatását illeti, meg szeretnénk jegyezni, hogy Johannis elnök úr által említett „lehetséges lesz” kitétel valóra váltása Románián múlik. Ott, ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
Szentatyánk személyes képviselője országunkban a bukaresti apostoli nuncius. Ezt a tisztséget jelenleg Miguel Maury Buendía érsek tölti be. A romániai katolikus kisebbség sérelmei ügyében már két alkalommal is kihallgatást kért az utóbbi időben a román állam illetékes képviselőitől.
A találkozókról minden egyes alkalommal tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is.
A.    Ingatlanügyek
2016. december 29-én fogadta Buendía nunciust a Romániai Visszaszolgáltató Bizottság elnöke. Nuncius úr többek között elmondta, hogy Románia nemzetközi megítélés alapján jogállamnak minősül.
Romániában törvény van az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására, és ezek megtartására nemzetközi kötelezettségeket is vállalt az ország. Ennek értelmében az elvett egyházi javakat haladéktalanul vissza kell adni.
A visszajuttatás késleltetése és akadályozása az érvényben lévő törvények ellenére visszaállamosításnak minősül az ő nemzetközi jogismeretei alapján is. Egyben a Szentszék megdöbbenésének is hangot adott a nuncius úr ezen eljárással kapcsolatban.
Az államosított egyházi javak őseinktől ránk hagyott örökség, amelyekről mi nem mondhatunk le. Nem az egyház vagyonosodását, gazdagodását hivatottak szolgálni a visszaigényelt javak, hanem elsősorban embertársaink megsegítésére, a rászorulók támogatására szeretnénk fordítani.
Főegyházmegyénkben a szeretetszolgálatot a Gyulafehérvári Caritas közhasznú szervezetként, a törvényes előírások betartásával biztosítja. Évek óta pályázik a Munkaügyi Minisztériumhoz költségei részbeni fedezésére a 34/1998-as törvény értelmében. A Caritas 3650 személyt gondozott 2013-ban főegyházmegyénkben. Ez a szám 2017-re 1876-ra csökkent. A 2016 decemberében jóváhagyott támogatási összeget minden indoklás nélkül 2017 februárjában a mostani kormány lecsökkentette.
Ilyen kilátástalan helyzetben, létbizonytalanságban hogyan lehet megfelelő szakmai képzettségű személyzetet szolgálatban tartani? Mit lehet mondani annak a több száz magányos, gondozásra szoruló embertársunknak, akiknek a szolgáltatást egyik napról a másikra meg kell szüntetni a szükséges anyagi alap hiányában.
Más lehetne a helyzet, ha saját forrásainkból biztosítani tudnánk ezt a szolgáltatást.
B.    Iskolaügy
Szentatyánk romániai képviselője a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében is felemelte szavát. 2017. március 20-án előzetes kérésére fogadta nuncius urat Teodor Meleșcanu külügyminiszter is.
A nuncius elmondta, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
Számunkra is érthetetlen, hogy a demokratikus jogállam törvényei alapján, a saját egyházi épületében létesített iskola miért nem működhet szabadon. Itt semmilyen korrupcióról nincs szó. Amennyiben adminisztrációs hiányosságot észleltek az alapítás körül, azt igyekszünk minél előbb pótolni, ha egyáltalán erről van szó.
Külön elismerést érdemelnek azok a hőslelkű szülők, akik az ellehetetlenítési körülmények, megfélemlítés, mesterségesen támasztott akadályok ellenére is kitartanak és védelmezik a keresztény, katolikus oktatás jogát országunkban.
Ezek után megkérdezzük az elnök úrtól, hogy valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy „lehetséges legyen” ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására.

Gyulafehérvár, 2017. április 4.

Dr. Jakubinyi György
érsek                                          
Tamás József
segédpüspök, általános helynök
Potyó Ferenc
általános helynök,
irodaigazgató

Szabadulás a nemzethaláltól

Az első ezredforduló vízválasztónak bizonyult Európa népei történetében. Az a nép, amely ekkor államot tudott alapítani, megmaradt, az amelyik nem – hiába volt korábban hatalmas, sőt rettegett, mint a besenyők, úzok, kunok – eltűnt, felszívódott a népek olvasztótégelyében.  

A magyarság alighanem a legkedvezőbb időben lett az európai keresztény nemzetek közösségének tagja. Az “Árpádok” családja Szent István koronázásakor mintegy 130 esztendős uralkodói múltra tekinthetett vissza. Ami ekkor kezdődött, az Árpád-házi királyok három évszázada – bár küzdelmekkel teli korszak volt – egyetlen szóval jellemezhető: sikertörténet. Viszont e mögött ott van a kereszténység, Isten különös gondviselése, Géza fejedelem álma, a Boldogságos Szűz ígérete, István király felajánlása, a Boldogasszony oltalma alá menekülés stb. Isten mindannyiszor megmutatta a szabadulás lehetőségét, történelmi sorsfordítók, karizmatikus vezetők által, hogy megmentsen a nemzethaláltól. Ha akarjuk, ha nem, mindegyre szemben találjuk magunkat a föltámadás, az örök élet gondolatával.

Egyénileg is a legerősebb vágyunk, hogy valakik legyünk. Ezt keressük a mindennapi foglalkozásban, sajnos még a családban is. A halálban is talán a végleges senkivé válás gondolata a legborzasztóbb. Ez ellen természetünk ösztönszerűen tiltakozik, ezért vannak síremlékek, rajta nevek és évszámok, mert szeretnénk örökké élni.

A keresztség legédesebb gyümölcse: nem válok soha senkivé, örökre valaki maradok Istenem számára. Ő előhoz síromból, de addig is megőrzi belőlem magának azt, ami lényem lényege, a lelket: azt, aki bennem az én. Az ószövetség fiainak is megígérte: „Belétek oltom lelkemet és életre keltek.” (Ez 37,12b-14) Az életre-keltés erkölcsileg és fizikailag történik. Ennek a biztosítéka a Szentlélek. „Ha bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztust feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti a bennetek lakó Lelke által.” (Róm 8,8-11) Isten a bűnből Szentlelke által kelt életre bennünket. Ő lesz éltető elvünk: sugallja a jó gondolatokat, ösztönöz a jó tettekre és testünket is fel fogja támasztani. Jézus Lázár sírjánál kijelentette: „Aki hisz bennem, még ha meg is hal, élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre.” (Jn 11,1-45) Azért kell meghalni, hogy új, Istenhez méltó, megdicsőült testbe öltöztessen mindnyájunk Atyja.

Velünk a keresztségben nagyobb dolog történt, mint Lázár feltámasztása, mert ő a földi életre támadt fel, minket a keresztségben az örök élettel ajándékozott meg. A Szentlélek eltörölte a bűnt és elindította az isteni életet. 

S ha bűneinkkel ki-kikapcsoljuk az isteni élet áramlását, akkor bekapcsol a lelkiismeretünk, a vészjelző. Gyónni késztet az Úr szava, és azt jelenti, hogy hajlandó megszabadítani bűneinktől, ezzel visszaadni lelkünk életét, és vele testünk is várományosa lesz a boldog feltámadásnak.

„Hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét!” Jn 11,40.