A szentatyát mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön. Ami a jövőbeli látogatását illeti, meg szeretnénk jegyezni, hogy Johannis elnök úr által említett „lehetséges lesz” kitétel valóra váltása Románián múlik. Ott, ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.
Szentatyánk személyes képviselője országunkban a bukaresti apostoli nuncius. Ezt a tisztséget jelenleg Miguel Maury Buendía érsek tölti be. A romániai katolikus kisebbség sérelmei ügyében már két alkalommal is kihallgatást kért az utóbbi időben a román állam illetékes képviselőitől.
A találkozókról minden egyes alkalommal tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is.
A. Ingatlanügyek
2016. december 29-én fogadta Buendía nunciust a Romániai Visszaszolgáltató Bizottság elnöke. Nuncius úr többek között elmondta, hogy Románia nemzetközi megítélés alapján jogállamnak minősül.
Romániában törvény van az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására, és ezek megtartására nemzetközi kötelezettségeket is vállalt az ország. Ennek értelmében az elvett egyházi javakat haladéktalanul vissza kell adni.
A visszajuttatás késleltetése és akadályozása az érvényben lévő törvények ellenére visszaállamosításnak minősül az ő nemzetközi jogismeretei alapján is. Egyben a Szentszék megdöbbenésének is hangot adott a nuncius úr ezen eljárással kapcsolatban.
Az államosított egyházi javak őseinktől ránk hagyott örökség, amelyekről mi nem mondhatunk le. Nem az egyház vagyonosodását, gazdagodását hivatottak szolgálni a visszaigényelt javak, hanem elsősorban embertársaink megsegítésére, a rászorulók támogatására szeretnénk fordítani.
Főegyházmegyénkben a szeretetszolgálatot a Gyulafehérvári Caritas közhasznú szervezetként, a törvényes előírások betartásával biztosítja. Évek óta pályázik a Munkaügyi Minisztériumhoz költségei részbeni fedezésére a 34/1998-as törvény értelmében. A Caritas 3650 személyt gondozott 2013-ban főegyházmegyénkben. Ez a szám 2017-re 1876-ra csökkent. A 2016 decemberében jóváhagyott támogatási összeget minden indoklás nélkül 2017 februárjában a mostani kormány lecsökkentette.
Ilyen kilátástalan helyzetben, létbizonytalanságban hogyan lehet megfelelő szakmai képzettségű személyzetet szolgálatban tartani? Mit lehet mondani annak a több száz magányos, gondozásra szoruló embertársunknak, akiknek a szolgáltatást egyik napról a másikra meg kell szüntetni a szükséges anyagi alap hiányában.
Más lehetne a helyzet, ha saját forrásainkból biztosítani tudnánk ezt a szolgáltatást.
B. Iskolaügy
Szentatyánk romániai képviselője a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében is felemelte szavát. 2017. március 20-án előzetes kérésére fogadta nuncius urat Teodor Meleșcanu külügyminiszter is.
A nuncius elmondta, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.
Számunkra is érthetetlen, hogy a demokratikus jogállam törvényei alapján, a saját egyházi épületében létesített iskola miért nem működhet szabadon. Itt semmilyen korrupcióról nincs szó. Amennyiben adminisztrációs hiányosságot észleltek az alapítás körül, azt igyekszünk minél előbb pótolni, ha egyáltalán erről van szó.
Külön elismerést érdemelnek azok a hőslelkű szülők, akik az ellehetetlenítési körülmények, megfélemlítés, mesterségesen támasztott akadályok ellenére is kitartanak és védelmezik a keresztény, katolikus oktatás jogát országunkban.
Ezek után megkérdezzük az elnök úrtól, hogy valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy „lehetséges legyen” ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására.
Gyulafehérvár, 2017. április 4.
Dr. Jakubinyi György
érsek
Tamás József
segédpüspök, általános helynök
Potyó Ferenc
általános helynök,
irodaigazgató
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése