Kérdezhetjük? – Húsvétkor olyan gazdagító, felszabadító ünnepet kívánunk,
ami már létezik, ugyanakkor mindenki számára elérhető, megszerezhető,
amennyiben személyi felkészüléssel erre magát alkalmassá teszi. E kívánságban
benne van a megtapasztalt jó és annak akarása, hogy másnak is legyen része
benne. Miért kívánjuk a húsvéti ünnepet? Mikor ünnep nekünk a húsvét? Miben
különbözik más ünnepeinktől? - e kérdésekre
választ kapunk a vezércikkben. (2. oldal)
Húsvéti
öröm – Tamás József
püspök atya, valamint Feltámadt Krisztus! – Takács Péter gondolata
húsvétra. (3. oldal)
A tojásírás dinamikája – a hímes
tojás fontosságáról ír dr. Bakó Mária Hajnalka, mely mára már elengedhetetlen
kelléke a húsvéti ünnepnek – olvassuk a 4-5. oldalon.
Játékos ismerkedés
szentekkel – Egy
erdélyi minorita misszionáriusról, 217-ben elhunyt pápáról, Szent Anzelm püspökről
szóló, és Szent István felajánlásával kapcsolatos kérdéseken törhetjük a fejünket.
Összeállította Vitos Antal. (5. oldal)
Szent László-év 7. – László király trónra lépésétől az 1083-ban
tartott szentté avatásokig ismerteti dr. Darvas-Kozma József. István királyt példaképének tekintette, mert
ismerte a bibliai bölcs Salamon mondását: „Jövőkép
nélkül elpusztul a nép!” Belátta, csak akkor tudunk megmaradni, ha a
keresztény szentség összeforr a nemzeti szellemmel. Ezt maga is megjelenítette.
Helyesen írja Prohászka Ottokár püspök: „Szent László nem
tanít, ő nem apostol, de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A
nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig
inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be
az Egyházat a magyar népéletbe. A
népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség
pogány egén ott ragyogtak a hősök, a magyar kar, a bátor szív, amelytől egy
világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott
a kereszténységben. Az emberek meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem, mert a nemzet akkor válik kereszténnyé,
amikor eszményeit keresztelik meg. ...” (6-7. oldal)
Székely értéktár – A csíkszeredai Mikó-vár. Elsőként a Csíki Székely Múzeumot, gazdag képmelléklettel
mutatja be Sárközi Sándor piarista atya. Majd a késő reneszánsz kori,
ó-olasz bástyás várkastélyt, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetességét, a Mikó-várat.
Megismerhetjük a vár építtetőjét Hidvégi Mikó Ferencet, az 1661-es török-tatár
pusztításon túl az 1848/49-es forradalom időszakát, majd a katonai használatot
megért várat egészen a megújulásáig. (8-9. oldal)
In hoc signo vinces – címmel az Erdélyi Mária Út Egyesület és Csíkszéki
Kárpát Egyesület szervezésében június 10-én zajló három figyelemfelhívó
rendezvény programját és 11-én zarándoklatot ismerhetjük meg az ifi oldalon. (10. oldal)
Előttünk a múlt – Christoph
Dohmen – írását megérthetjük: „Mi, emberek háttal haladunk az időben. Ennek
okán – akárcsak az evezős – csak aszerint tájékozódhatunk a jövőt illetően,
amit magunk előtt látunk, azaz a múlt segítségével.” Fokozottan foglalkozzunk a
múlttal, hogy az eljövendő felkészülten találjon minket. Fordította Bács Béla
János. (11. oldal)
Mese a szamárról és az oroszlánról – magyar népmese, választotta és a feladatokat gyerekek részére
összeállította Katóca, azaz Lőrincz Éva Katalin. Lelkigyakorlatok
a Kármelben – májusban és
júliusban. (12-13. oldal)
Derűs oldal – Humor
1901-ből. (14. oldal)
Keresztrejtvény – két sorában egy
Jézus-i mondás rejtőzik. Készítette: Kórodi Zoltán. Megismerhetjük a márciusi megfejtőket
és a nyertest. (15. oldal)
Harangszó – Kassák Lajos verse. (16. oldal).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése