Krisztus világa 2019. június, Szemle

Most lép először pápa Erdély földjére – Az erdélyi keresztények nagy megtiszteltetésével kezdődik Jézus Szíve hónapja, amikor Ferenc szentatyánk Csíksomlyóra látogat. Az ő látogatását a lelki előkészületek mellett látványos attrakciók is megelőzik. Így a Szent Koronát ábrázoló virágkompozíció a Millenniumi-templom téren, a Szent László ereklye, a székelykapu, faültetések... Mindezek a pápa tiszteletére készült magyarországi és helyi emlékeztetők... A magyar nemzet és a pápa szeretetének csúcsa a csíksomlyói szentmise, ahol elhangzik köszönetünk és hálánk egyszerre: „Tartsd meg Isten, Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!” (A lap megjelent május 23-án!!!)
Így adtunk hálát e nagy kegyelemért Csíksomlyón, június 1-jén. (2. oldal)

A csíksomlyói kegyhely 3. – Csíksomlyó hegyén a 12. század közepén megtelepedett jános-lovagok (máltaiak) mellett, az 1345. és 1352. évi székely győzelem fogadalmából épült pálos monostor és 1484-ben kapott pünkösdi búcsú-engedményük révén, majd az 1567. pünkösdszombati hargitai győzelem által még nagyobb patinát kapott a zarándoklat, s napjainkig a hagyományok rétegződését híven őrzik és ápolják az 1442-ben érkezett obszerváns ferencrend fiai... 
A csíksomlyói obszerváns konventben 1448-ban középszintű oktatást indítottak, hogy a szerzetesi élethivatásra vállalkozókat kellően ki tudják képezni. Csík-szék középfokú oktatásának - szerzetesképzés - bölcsője a csíksomlyói ferences konvent iskolája volt 1448-tól, melynek jogutóda a csíkszeredai Róm. Kath. Főgimnázium, mai nevén Segítő Mária Gimnázium… Június 1-jén is teljes búcsú nyerhető, mert maga az „élő Péter” – Ferenc pápa jön el hozzánk és lesz a szentmise főcelebránsa. (3-6.)

Ég és föld között Istennel – P. Écsy László, János ferences provinciális atya élete körül röpköd 10 kérdésével Dr. Bakó Mária Hajnalka. (7. oldal)

Őrvidék 4. – A hercegorvos nyomában I. rész – Batthyány-Strattmann László a főnemesi Batthyány család sarja. Kastélyuk Köpcsény a humanizmus és kultúra egyik központja volt a a XX. század első két évtizedében. Jezsuita diák korában mondogatta tréfásan, hogy a szegények orvosa lesz. Orvosi tanulmányi időszakában, Bécsben ismerkedett meg a nála 4 évvel fiatalabb gróf Maria Theresia Coreth-tel, akit 1898-ban feleségül vett. 1900. Június 9-én doktorrá avatták, rá egy hónapra megszületik első gyermekük, Ödön, aztán 1918-ig egymás után érkeznek az apróságok (12 gyermekük született). A gyermekek vallomásán keresztül mutatja be a szegények orvosát, Sárközi Sándor piarista tanár. (8-9. oldal)

Vasárnapok a jövőért – „Péntekek a jövőért” címen a fiatalok ellógnak az iskolából, hogy a klíma védelméért tüntessenek. Éppen a kormányzó politikusok kellene meghozzák a szükséges határozatokat. Vajon hányan aggódnak a fiatalok közül azért, hogy milyen lesz a jövő a kereszténységet illetően? Ez is egy másik jövő, mely legalább annyira fontos mint a klíma jövője: a hit klímájának, a remény – és az élet értelme klímájának a jövője. Fordította Bács Béla.

Találkozás – Életünk tele van találkozásokkal. Itt járt Ferenc pápa, jön a Szentlélek (micsoda felhozatal), mi marad a találkozásból, a tekintetéből? Mire emlékezel?  Mit raktároztál el? A találkozás magunk fejlesztése, mindenféle érzéseink hátterében mindenképpen meg kell látnunk Istent – írja András István teol. tanár. (10. oldal)

Visszatérni, ahonnan indultunk… – Vissza az utolsó vacsora termébe, vissza meghívásunk forrásához… Feltámadtam, és újból veled vagyok! – Bőjte Csongor kispap gondolata. 

Csíksomlyó mint szakrális tér – 72 oldalas fotóalbum, 76 db évszázados fényképészeti alkotással, amely 120 évet ölel át, amelyet a Szentatya látogatására adtak ki. (11. oldal) 

Katolikus fiatalok a mindennapokban  - Kádár Norbert informatika hallgatót kérdezi Szabó István. Megtudhatjuk, hogy mit jelent neki a Szentatya látogatása. Júniusi FIF programok. (12. o) Újabb kalandok a Mese Birodalmában 18. rész és májusi feladatok.  

A hónap fénypontjai, vizsga-viccek – Pistike felel történelemből. Kérdi a tanárnő: - Hol írták alá a Függetlenségi nyilatkozatot? – Hát szerintem, biztos a lap alján.  

Keresztrejtvény, Szent Pál üzenetét tartalmazza. Megismerhetjük megfejtőinket és támogatónkat. A hátsó lapon Helyszínrajz és tudnivalók – a pápalátogatásra készült, hogy ezzel is könnyebben tudjunk tájékozódni.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a négy erdélyi egyházmegye római katolikus plébániáin, a kézbesítőknél vagy a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Megajándékozni népeinket…

Ferenc pápa mondta Csíksomlyón: „Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. … Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. … Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban… Mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit. Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével.” Jövünk, hogy őseink 1352-ben tett fogadalmát teljesítsük, elnyerjük VIII. Ince pápa adta pünkösdi búcsút, emlékezzünk 1567. pünkösdszombati hitvédelemre és újabb fogadalomra, s mindezeknek patinát adott a Szentatya látogatása. „És annyi balszerencse közt,/ Oly sok viszály után,/ Megfogyva bár, de törve nem,/ Él nemzet e hazán.” Élünk és élni akarunk, Szent István szíve gazdagsága, László királynak vitéz lovagsága szerint, és „két marokra fogott akaratunkhoz” bizalommal kérjük: „Isten, áldd meg a magyart.” Ez az áldás tartott meg a véres XX. században is. 

1916-ban a betörő román hadsereg felégette Csíkszeredát, egyetlen értékünk maradt a templom, bár azt is megfosztották ékeitől. 

Alig hogy rendbe hozták, 1944. szeptember 11-én újabb pusztítást élt át. 

1979. június 5-ről 6-ára virradóan, 2 órakor C.E. három liter benzinnel felgyújtotta. Elégett a sekrestye bútorzata, a liturgikus ruhák, a tűz átterjedt a templomtérbe. Károsult a szószék, megsemmisültek a mennyezeti képek és a padok. 

Az akkori nyomozó szervek azt a valótlanságot állították, hogy a tüzet az ott felejtett hősugárzó okozta. A gyújtogatót pedig nem vonták felelősségre. 

1981-ben a megyei párttitkár parancsba adta az Építkezési Vállalat vezetőségének, hogy a Szent Kereszt templom mellett nyissanak még egy utcát, hogy a hívek ne tudjanak templomba járni. Ezt akadályozták meg a Deszka-templom építésével. 

Néhány tény a túlélt megpróbáltatásokból. 

Különös, hogy a hívekben mindezek felébresztették a krisztusi tudatot és az összetartozást (1Kor 12,3b-7. 12-13). A Szentlélek valóban sok mindenre megtanított és eszünkbe juttatott mindent, amit Krisztus mondott (Jn 14,15-16. 23b-26). Ifjaink a 11 órakor kezdődő misében a Szentlélek ajándékaiban részesülnek úgy, mint Pünkösdkor az apostolok (ApCsel 2,1-11). Fogadjuk be új testvéreinket, és „Járjunk együtt az úton”, hogy az Úr megajándékozzon az üdvösség örömével.  

„Áraszd ránk Lelkedet, Istenünk: újítsd meg a föld színét.” Zsolt 103,29.

Erdő bíboros: Megköszöntem a pápának, hogy eljött

Megköszöntem a pápának, hogy eljött – Erdő Péter a Szentatya erdélyi látogatásáról. A június 1-jei csíksomlyói pápalátogatásról és annak üzenetéről a szentmisét követő este kérdeztük telefonon Erdő Péter bíboros, prímást.

– Először jött Erdélybe Krisztus földi helytartója, ahogyan Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is mondta a szentmisén, II. János Pál pápa számára 1999-es romániai útján még ez a lehetőség nem adatott meg, hiába szerette volna. Mi változott meg az elmúlt húsz évben, hogy ezúttal nem volt ilyen probléma?
– Elsősorban magának a programnak a jellege. A bukaresti pátriárkával való találkozó természetesen most is fontos részét alkotta a látogatásnak, azonban ez már nem volt első a maga nemében: javultak annyit az ortodox világgal való kapcsolatok, hogy nem volt szükség arra, hogy kizárólagos legyen az a találkozó. Emellett a Szentatyának most volt ideje és energiája is arra, hogy ezt a nagyon fárasztó programot vállalja. Azért bele kell gondolni, hogy a mai napon is több helikopter-, repülő- és autóutat tett meg, és menet közben többször változott, hogy honnan indul.
Aztán van egy olyan aspektusa is a látogatásnak, hogy Erdélynek és a katolikus közösségnek a nyelvi, etnikai összetétele ma már eléggé közismert, nem csak általános híresztelések vagy érzékenységek vannak. És mégiscsak eltelt harminc év a rendszerváltozás óta. Lassan kikristályosodott minden nehézség vagy tévút ellenére, hogy demokratikusabb körülmények között hogy élnek együtt a különböző nyelvű, hagyományú közösségek, akár itt Erdélyben, akár Románia-szerte. A téma természetesen ma is kényes, de már nem annyira hektikus, mint két évtizede volt.
– Ez a téma Ferenc pápa homíliájában is kiemelt szerepet kapott.
– Erről beszélt tegnap Bukarestben, beszélt ma délelőtt Csíksomlyón és valamilyen szinten, nem ekkora hangsúllyal, de Jászvásáron is megemlítette, ahol az ifjúsággal találkozott és mondott egy prédikációt. Szóba hozta, hogy többféle nyelvű hívek élnek itt együtt, csángók, lengyelek, oroszok is a román nyelvűeken kívül. Erdélyben pedig kifejezetten arról szólt, hogy nem elfelejteni kell a múlt sebeit, hanem feldolgozni szeretetben; a kiengesztelődés és az alkotó közös munka útján kell járni. Ez egy olyan üzenet, amit, azt hiszem, nagy örömmel elfogadott mindenki, aki jelen volt.
– Bíboros úr szerint ezt a gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani?
– Meg vagyok arról győződve, hogy a kezdeteken már túlvagyunk. Normális együttműködés van Romániában is a katolikus testvérek között, lehet, hogy nem minden viszonylatban és témában teljesen felhőtlen vagy parttalanul szívélyes, de azért a legfontosabb dolgokat mindenki látja: a szekularizációval, az érdektelenséggel, a szétszórtsággal szemben a közös keresztény értékeket kell képviselni. E téren lassanként az ortodox világgal is – országonként változó mértékben – tudatos közeledés valósul meg. A keresztény értékek képviseletét, az élet védelmét, a családnak, az életnek a kezdettől a természetes halálig való tiszteletét a keresztényeknek ma egyformán képviselniük kell. Van egy olyan környezet, amelynek a hatása alatt önkéntelenül is közelebb húzódunk egymáshoz.
A valóság az, hogy Erdély városaiban is létrejöttek olyan román nyelvű, katolikus, latin szertartású közösségek, amelyek számára természetes igény, hogy jó lelkipásztort biztosítson akár a plébános, akár a püspökség. Ez sem annyira érzékeny téma, mint amennyire korábban lehetett, és vice versa: hallottuk a hírét annak is, hogy lassan ugyan, de Bákóban és másutt most már maga a püspökség szervezett meg egyfajta rendszerességgel magyar nyelvű szentmisét. Olyan papok tartják, akik ott születtek, és Budapesten vagy másutt szereztek több év pasztorális gyakorlatot, hazatértek és most ezt a fajta pasztorációt végzik: tudják a modern magyar nyelvet is, nem csak őseik régi dialektusát.
– Mit gondol, mennyire van annak realitása, hogy amit a pápa most üzenetként megfogalmazott, elsősorban természetesen a híveknek, de minden jóakaratú ember számára is, az a keresztény egyházakon kívülre is eljusson, ne csak a magyar és román keresztények közeledjenek egymáshoz, hanem a Romániában élő magyar és román nép?
– Ennek a közeledésnek, a keresztények közös tanúságtételének mindig van egy különleges ereje a világ felé. Maga Jézus mondta a búcsúbeszédében, imádkozik a tanítványokért, hogy egyek legyenek, és így elhiggye a világ, hogy Krisztust az Atya küldte. A tanúságtételünk hitele és hatékonysága is múlik azon, hogy közösen tudjuk az értékeket képviselni.
– Mi, anyaországi magyarok hogy tudunk ehhez hozzájárulni?
– Ezen a csíksomlyói szentmisén is ott volt majdnem az egész püspöki kar, és sok-sok zarándok érkezett. Ilyenkor a kisebbségben élő magyarok is érzik, hogy a világ magyarságának a szerves részét alkotják, nincsenek egyedül. Fontos az is, hogy mi magunk is építsük a kapcsolatokat, akár például a görögkatolikus közösségek szintjén, amelyek itt, Romániában nagy többségében román nyelvűek, de hazánkban magyar nyelvet használnak, és kapcsolataik egymással jók és testvériek. Többféle módon is kifejezésre juttatják ezt: például képviseltetik magukat holnap Balázsfalván a pápai szentmisén, a boldoggá avatáson. Azt hiszem, ebben, e téren is van tartalék és lehetőség.

Erdő Péter bíboros és a magyarországi püspökök is a Szentatyával ünnepeltek június 1-jén Csíksomlyón

– Visszatérve beszélgetésünk apropójára, milyen érzés volt részt venni a csíksomlyói pápalátogatáson?
– Mielőtt a Szentatya megérkezett, mi, püspökök bevonultunk a szentélybe és elfoglaltuk a helyünket, így várva közösen a pápát, de amíg a helyünkre értünk, elhaladtunk a csíksomlyói kegyszobor előtt, amit most kihoztak a szabadtéri oltárhoz, és ott állították föl. Felemelő volt, amikor megálltam a szobor előtt, és odavittem az imaszándékaimat, amelyek részben a magyarságért, erdélyiekért és otthoniakért, részben a katolikus egyetemért, részben pedig személyes és családi szándékokra szóltak.
A szentmise végén a Szentatya a kegyszobrot különleges megtiszteltetésben részesítette. A legmagasabb pápai kitüntetés, amit nem embereknek szoktak adni, az aranyrózsa, ezt az aranyrózsát helyezte el a Csíksomlyói Szűzanya lábánál. Ezzel is kimutatta a Szűzanya iránti tiszteletét, és azt a könyörgést, amelyet mindannyiunk nevében hozzá intéz, hogy járjon közben értünk.
Maga a helyzet nagyon tanulságos volt: látott már az ember több csíksomlyói búcsút és ünneplést, ebben a mostani esetben a szervezők természetesen tartottak a lebonyolítás részleteitől. Végül is sikerült egy harmonikus egységet kialakítani, ami beteljesítette sokak reményét, és semmilyen sérelem, semmilyen görcs nem igazolódott. Egyetlen, amitől komolyabban lehetett tartani, hogy az eső elveri az ünnepséget, azonban az időjárás ellenére a hívek nagy elhatározottsággal jöttek. Esernyők alatt felvonultak, megtöltötték a hegyoldalt, s amikor a szentmise elkezdődött, elállt az eső, a mise végére pedig még a nap is előbújt. Csodálatos találkozásban volt részünk.
– A szentmise után néhány szót tudott váltani Ferenc pápával, miről beszéltek?
– Megköszöntem neki természetesen, hogy eljött a kegyhelyre és szentmisét mutatott be, aztán megkértem arra, hogy fogadja el a meghívásunkat a jövő évi eucharisztikus kongresszusra, amelyet már megkapott hivatalos formában. Nagyon kedvesen reagált, de természetesen ebben az ügyben még hivatalos válasz nincsen.

Fotó: Merényi Zita (archív); Kristó Róbert/Romkat
Agonás Szonja/Magyar Kurír
2019. június 1., szombat | 22:41

Jakubinyi György érsek köszönetet mondott Ferenc pápának

A Csíksomlyón ünnepelt pápai szentmise végén Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke megköszönte Ferenc pápának, hogy eljött Erdélybe. A Szentatya aranyrózsát ajándékozott a csíksomlyói Szűzanyának, elhelyezte azt a szobor lábánál.

Miután Ferenc pápa elhelyezte az ajándékul hozott aranyrózsát a csíksomlyói kegyszobor lábánál, Jakubinyi György érsek e szavakkal mondott köszönetet, magyarul, majd románul:
„Szentatya! Húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa látogatta meg először ezt az országot, de csak a fővárosra, Bukarestre szorítkozhatott. Nagyon sajnálta, hogy nem látogathatta meg Erdélyt, ahol hívei többsége lakik, de megígérte, hogy ha még egyszer jön, mindenképpen eljön hozzánk. Húsz év múlva most Ferenc szentatya teljesítette ezt az ígéretet.
Szentatya! Itt köszöntjük a négy erdélyi római katolikus egyházmegye magyar székely többségű hívei és püspökei: Gyulafehérvár, Nagyvárad, Szatmár és Temesvár. Kérjük, Szentatya, segítsen, hogy bekapcsolódjunk az egyetemes Egyház vérfolyásába.
Köszönjük, Szentatya, hogy eljött velünk együtt imádkozni, a szentmiseáldozatot bemutatni, kérni a Csíksomlyói Segítő Máriát, hogy áldjon meg minket a fogadalmi kereszt felirata szerint: »Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben«.”

A köszönő szavak után a pápa és az érsek megajándékozták egymást: Jakubinyi György Xantus Gábor Ég és föld között című festményét ajándékozta Ferenc pápának, a Szentatya pedig egy kelyhet adott át a gyulafehérvári főpásztornak.
A festményről ITT olvashatnak bővebben.

*

Az ünneplők a szentmise végén elénekelték a magyar himnuszt, majd a Te vagy földi éltünk vezércsillaga kezdetű ének és a székely himnusz is felcsendült a csíksomlyói kegyhelyen.

*

Ferenc pápa a szentmise után a csíksomlyói kegytemplom közelében mozgássérült betegekkel és családtagjaikkal találkozott: kezet fogott velük és néhány szót váltottak.
A Szentatya Csíksomlyóról Jászvásárra indul, ahol késő délután fiatalokkal és családokkal találkozik majd.
Forrás: Romkat.ro

Fotó: Beliczay László/Székelyhon.ro, Koszticsák Szilárd/MTI; Kristó Róbert/Romkat.ro; Vatican News
Magyar Kurír
2019. június 1., szombat | 12:56

Ferenc pápa homíliája Csíksomlyón

Ferenc pápa homíliája Csíksomlyón: Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást!

2019. június 1., szombat | 11:45

Ferenc pápa romániai apostoli látogatása második napján, június 1-jén a magyarság egyik legfontosabb Mária-kegyhelyére, Csíksomlyóra érkezett, ahol a hagyományos pünkösdszombati búcsúk helyszínén, a Kis- és Nagysomlyó-hegyek között található Hármashalom-oltárnál mutatott be szentmisét.

A Szentatya beszédében a zarándoklás átalakító, egymás testvéreivé varázsoló titkáról elmélkedett. A homíliát, magyarra fordítva, az alábbiakban teljes egészében közöljük.

Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. Az Egyház voltaképpen tábori kórházhoz hasonlít. Ennek mintegy „szentségi” helyei, a kegyhelyek, a hívő nép emlékezetét őrzik. Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei. Édesanyánk lábához járulunk, szinte szavak nélkül, hogy így az ő szemével láthassuk magunkat, és hogy tekintetével elvezessen Ahhoz, aki »az Út, az Igazság és az Élet« (Jn 14,6).

Ezt azonban nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. A testvériség jele, hogy ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek. Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele. Ugyanakkor felhívás az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállítására. Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány; Isten hívő szent Népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve. Ha a galileai Kánában Mária közbenjárt Jézusnál, hogy megtegye első csodáját, akkor minden kegyhelyen ő virraszt és ő jár közben. Nemcsak Szent Fiánál, hanem mindannyiunknál, hogy ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést.

Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében. Azt jelenti: elszakadni a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egy új földi életnek a keresésében, amelyet az Úr nekünk akar ajándékozni. A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így, egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 87). Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el. Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van, előmozdítva és ösztönözve a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot (vö. uo., 71). Jelenti a küzdelemre való elköteleződést is, hogy azok, akik tegnap lemaradtak, a holnap főszereplői lehessenek, viszont a ma főszereplői holnap se maradjanak hátra. Ez pedig a jövő szálainak kézműves összefonását teszi szükségessé. Íme, ezért vagyunk itt, hogy közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt.

Ez a zarándoklat tekintetünket Máriára és az Isten általi kiválasztottság titkára irányítja. Mária, ez a Názáretből, Galilea egyik kis településéről, a Római Birodalom és Izrael perifériájáról származó lány igenjével képes volt elindítani a gyöngédség forradalmát (vö. uo., 88). Az Isten általi kiválasztottság titka ez, amely tekintetét a gyenge felé fordítja, hogy összezavarja az erőseket, és arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit.

Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI; Vatican News
Magyar Kurír

Hirdetés: 2019. június 2.

1. Köszönjük híveinknek, akik plébániánk honlapján vagy pedig írásban regisztráltak a pápai szentmisére,  a csoportos belépőjegyeket átvették és részt vettek az eső ellenére is a Szentatya miséjén.

2. Hónap elsővasárnapja a ¼ 1-es mise után szentségimádás, amit a 2020 szept. 13-20 között tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért ajánlunk fel.

3. A bérmálkozó lányoknak hétfőn du. 5 órától felkészültségi tesztet tartunk 7 óráig. A fiúknak viszont kedden du. 5 órától tartjuk a plébánián.

4. Pénteken reggel megérkezett Debrecenből a Szent Korona és a Szent László virágkompozíció, ami a Millenniumi-templom téren látható. A Szent László ereklye is itt van, amely a szentmisék alatt az oltár mellett látható. Mindezek Pünkösd másodnapjáig itt lesznek láthatók. 

Jó alkalom a gyerekeknek, hogy megismerkedjenek a koronázási jelvényekkel és szent László király életével. Ugyanakkor fényképet is készíthet a család róluk.

5. Pénteken 5 órakor a bérmálkozók szentgyónása és utána próbát tartunk.

6. Pünkösdszombaton fél 9 órakor Csíksomlyóra indulunk a búcsúra, a Salvator-domb Hármashalom oltárához.

7. Pünkösdvasárnap bérmálás a Millenniumi templomban 11 órakor. Ezért a fél 10-es és ¼ 1-es szentmise kimarad.

8. Megjelent a Krisztus világa júniusi színes száma, gazdag tartalommal.  

Isten áldása, hogy megélhetjük Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjét

Darvas-Kozma József: Isten áldása, hogy megélhetjük Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjét

2019. május 31., péntek | 22:30

A Szentatya csíksomlyói látogatásáról Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplánnal, címzetes esperessel beszélgetett Barabás Hajnal, a Székelyhon.ro munkatársa.

A pápalátogatásoknak rövid és hosszú távon is jelentős hatásuk lehet azokra a közösségekre, ahova az egyházfő ellátogat. Azért nagy megtiszteltetés, isteni áldás, hogy Ferenc pápa Székelyföldre érkezik, mert ezzel azt is jelzi, hogy a magyar ajkú, kisebbségben élő római katolikusok sorsa iránt is érdeklődik. A Szentatya csíksomlyói látogatásáról Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplán, címzetes esperes mondta el gondolatait.

Ferenc pápa, Péter apostol utóda látogat el hozzánk, nagy megtiszteltetés ez, és ha ennyire megtisztel minket, akkor nekünk is kötelességünk, hogy részt vegyünk a szentmiséjén, de nemcsak a pápáért, hanem Krisztusért, akit képvisel. A vele való találkozásban mindig valami csodálatos dolog történik, és nekünk találkoznunk kell egymással is, Krisztus földi helytartójával, Péter utódával is, ugyanakkor találkoznunk kell a szentmisében az eucharisztia ünneplésén keresztül, a szentáldozáson keresztül Jézus Krisztussal – buzdított a csíksomlyói pápai szentmisén való részvételre Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplán, címzetes esperes.
Hozzátette, Ferenc pápa bátorít, hogy engesztelődjünk ki egymással, engesztelődjünk ki Istennel, és önmagunkkal is. Ott, ahol a pápa megjelenik, a közösség nagyon, nagyon összekovácsolódik. És nem a külsőségek lesznek a lényegesek, hanem a szívbéli, belső odaadás Istennek. Ferenc pápát közvetlennek jellemezte a lelkipásztor, aki arra tanít, hogy értékeljük közösségünket, családunkat, egyházközségünket.
Isten különös nagy áldásának tartom, hogy ezt megélhetjük, hogy részt vehetünk Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjén – fűzte hozzá a címzetes esperes. Azt is elmondta, hogy a csíkszeredai Szent Kereszt-plébániáról több mint négyezren regisztráltak a pápai szentmisére, a keresztaljával pedig szombat reggel fél hétkor indulnak a Salvator-dombra, a csíksomlyói nyeregbe.

Az egykori, 14. századi történelmi, fogadalmi hely ezzel a pápalátogatással újabb patinát kap, mert amellett, hogy fogadalmi hely, illetve 1484-től a pünkösdi búcsús engedmények helye, valamint az 1567-es hitvédelmi csata emlékhelye, ezentúl a pápalátogatás patinás helyszíne is lesz egyben – jegyezte meg Darvas-Kozma József.

A csíkszeredai címzetes esperes arról is beszélt, hogy a Szentatya Székelyföldre érkezése nagy megtiszteltetés, mert ezzel azt jelzi a pápa, hogy a magyarság sorsa iránt is érdeklődik. Ugyanakkor jelentőséggel bír, hogy a pápalátogatásoknak és nyilatkozataiknak mindig rövid és hosszú távon is hatásuk van, ugyan nem lehet kiszámítani, de mint a „ménkő, itt-ott azért becsap”.
Mintegy érzékeltetésül egy nagy történelmi változást említett példaként a csíkszeredai lelkipásztor a korábbi pápalátogatások hatásairól. Mint mesélte, 1991. augusztus 20-án II. János Pál Budapesten, a Hősök terén celebrált szentmisét, azonban előző napon letartóztatták Mihail Szergejevics Gorbacsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának vezérét, ezért a pápa szót emelt érte, és a Szűzanyának ajánlotta a Szovjetuniót. Két nappal később a pártvezért kiszabadították, két hét múlva pedig maga Gorbacsov oszlatta fel a pártot, és a Szovjetunió független államok közösségére bomlott.
Ferenc pápa azért jön, hogy közösségünket megerősítse, és hogy megerősítsen bennünket az isteni és a felebaráti szeretetben. Imádkozunk, hogy találkozásunkat a Szentlélek úgy irányítsa, hogy a pápa megerősítsen őseink szent hitében és erkölcseiben. A hit megélése ugyanis az erkölcsökben nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy bátornak, szabadnak, függetlennek kell lennünk, olyan embereknek, akik megfontoltan cselekednek. Ugyanakkor a hit a reményben is megnyilvánul, a mi reményünk pedig Krisztus, akihez kötjük életünket, és aki soha el nem hagy bennünket – mondta Darvas-Kozma József. Hozzátette, remény van bennünk arra, hogy jobbra fordul a sorsunk.
A teljes cikk a Székelyhon.ro oldalon olvasható.
Forrás: Székelyhon.ro
Fotó: Pinti Attila
Magyar Kurír

Virágkorona, Szent László ereklye és a legenda

Ferenc pápa Csíksomlyói látogatásának tiszteletére az EMMI szervezésében a Csíkszeredai Millenniumi templomtéren a Debreceni Virágkarnevál csapata kiállította a "Koronát" és ahogyan Szent László király üldözi a leányrabló kun vitézt.
A kiállítás pünkösdhétfőig látható lesz. Ma reggel hozták a kellékeket és délre elkészültek.

Éjszaka mindkét templom nyiva van a zarándokok számára.
A Szent Kereszt Templomban őrizzük a Szent László ereklyét. Csendes szentségimádás tartunk reggel 6 óráig.
Fél 7 órakor indul keresztaljánk a pápai misére.
Ugyanakkor az EMMI szervezésében három hatalmas molinót is helyeztek el a Szent Kereszt templom tornyának három oldalán: a déli részen Szent István király, a nyugati részen Szent László király, míg az északi oldalon a templom tér felől a Szent László ereklyetartó képe látható.