Czetz tábornok szobra Gyergyószentmiklóson

Excellenciás Házelnök Úr!

Igen tisztelt méltóságok!

Tisztelt Emlékező Testvéreim!

Október 6. gyásznap, hacsak az emberi élet földi végét nézzük; ha a vértanúk életáldozatát nézzük, akkor a Nemzetszeretet napja.

Saját életünk és nemzetünk élete a világ legértékesebb kincse. Istentől kaptuk az életet, a családot, a nemzetet. Istentől, aki a szeretet. „Szeretet az Isten” (1Jn 4,8) – „Szeressétek egymást” – ez az újszövetségi kinyilatkoztatás csúcsa. Jézus Krisztus az utolsó vacsorán mondta: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,12-13)  És Jézus hogyan szeretett?

– Halálra menően, életét adta a keresztfán értünk, de harmadnapra feltámadt és felragyogtatta előttünk a föltámadást és az örök életet. Azóta a halál nem megsemmisülést jelent, hanem az örök élet kezdetét. Ezért az életet ki lehet oltani, de nem lehet megsemmisíteni! Az életet szeretetből kaptuk, szeretettel kell szolgálnunk és szeretettel kell tovább adnunk. Ha így teszünk, akkor Isten szeretetében megmaradunk, még ha ellenünk is fordul a világ.

Emlékező Testvéreim!

1992-ben előadást tartottak Budapest ELTE-n a politikai széttagoltságban, diaszpóra-létbe élő nemzetekről. Azt kutatták, hogy mi az, ami a kisebbségben élő népek identitását megtartja. Az egyik professzor (Komoróczy Géza) a zsidók és örmények fennmaradását kutatva megállapította, hogy „politikai széttagoltságba, diaszpóra-létbe taszított kultúrákra jellemző módon a hagyomány, az apák hitének a megőrzése és továbbadása a legfontosabb!” Figyelem, „az apák hitének a megőrzése és továbbadása!” Ez a megmaradás törvénye.

Az apák által a gyerekek megtanulják azt, hogy egy közösséghez tartoznak, és felismerik helyüket a nagy világban.

Édesanyáink szeretete, édesapáink hite szüli bennünk a jövő reményét. Illyés Gyula találóan mondta: „A család gyermekóvó, gyermeknevelő közösség.” Ebben a közösségben kapja meg négy alapigényét: 1. a szeretetet, 2. a védelmet, 3. a biztonságot 4. a sikerélményt, ami által értékes emberré válik.

Az első 7 évében a családban tapasztalja meg a gyermek, hogy elfogadják olyannak, amilyen.

Az édesanya biztosítja a védelmet és tanítja beszélni. Kapcsolatra képes lesz a gyermek. A biztonságot azonban az édesapja sugározza és önazonosságra segíti.

Közben mindegyre meg-megdicsérik, ezzel a sikerélménnyel az önbecsülésének a kialakulását segítik. Így tanul meg jól és szépen szeretni, és fokozatosan rá fog találni az örök szeretetre, Istenre is.  

Az alapigénnyel együtt jár a gyermek testi, érzelmi, lelki és szellemi nevelése. Az értékre nevelést a család kezdi és az iskola folytatja. A gyermek e fejlődési szakaszában alapozza meg értékrendje elemeit – ami szerint akar élni –, és amelyek őt egész  életén át kísérik.

Az igazra nevelés bevezeti a tudományba; a jóra nevelés által nemesedik erkölcse; a szépre nevelés által harmónikus, békés életre törekszik, művészkedik; a szentre, tökéletesre nevelés, képességeinek a kibontakoztatását és boldogságát a vallás segítségével munkálja. Ez az értékrend támogatja a gyermeket egy nagyon bonyolult világban: irányt, értelmet, biztonságosabb identitást ad, hogy az élet kudarcait egészségesebben tudja kezelni. Számunkra az emberi és keresztény érték szerinti élet gyümölcse a magyar kultúra.

Az érték védést illetően „atyáink hitének, hagyománainak a megőrzése és továbbadása a legfontosabb”. Ami az értékteremtést illeti, ahhoz életerős fiatalságra és munkahelyekre van szükség! Fáradozzunk tehát azért, hogy az elvándorlásnak gátat vessünk, munkahely-kínálattal pedig tartsuk itthon a magyar ifjúságot.

Emlékező Testvéreim!

A mai hitszegény Európában, a mi kis világunkban a keresztény értékeknek és a családoknak ápolását legjobban Krisztus egyháza képviseli. Isten különös kegyelme, hogy a Kárpát medencében az örök értékek védelmében és támogatásában az egyház mellé felzárkózott 2010 óta a magyar kormány is. Mert a magyar kormány felismerte, hogy a magyar állam feladata, hogy a magyar nemzet fennmaradjon!

2019. október 5-én délután elmondhatjuk, hogy családjaink, gyermekeink és nemzetünk érzi, hogy törődnek velünk, szeretnek minket. Ezt az igényt kiáltotta világgá a két világháború közti magyar irodalom nagyhatású képviselője, Szabó Dezső író, Elsodort falu című hatalmas regényfolyamának Farkas Miklósa: „A magyarnak mindig kell valaki, aki szeresse, biztatgassa, elismerje, másképp elbitangol, elzüllik.”

A magyar kormány szeret, biztatgat és elismeri a fáradozásunkat. Ennek következménye lesz, amit Petőfi Sándor a Nemzeti dalban megjövendölt „A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”.

Emlékező Testvéreim!

Ma, amikor Czetz János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első nemzeti katonai akadémiájának megszervezője, alapítója és 25 éven keresztül igazgatója mellszobrát avatjuk, megemlékezünk a nemzetünk többi fiairól is, akik életüket áldozták vagy éppen szenvedtek a magyar szabadságért.

A székely nép szívében is eleven az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléke. Csíkban 1849. augusztus első napjaiban az osztrák katonai vezetés 12 székely plébánost tartóztatott le és ítélt halálra. Ugyanezt tették a gyergyói papjainkkal: Albert Mihály gyergyóújfalusi plébánost, Andrássy Antal alfalvi plébánost (utközben +), Győrffy János remetei plébánost, Mészáros Antal gyergyószentmiklósi plébánost két káplánjával, Fejér Józseffel és Lakatos Ferenccel együtt, továbbá Jakobi Sándor gyergyói örmény szertartású káplánt, Keresztes Márton örmény szertartású papot, udvarhelyi tanárt letartóztatták és meghurcolták.

Október 6. körül minden korábbi és későbbi nemzeti gyászunk felsejlik bennünk. Emlékeznünk kell, mert a hazaszeretet mélységét és tisztaságát a sorscsapások is alakították. Hatással voltak életünkre, gondolkodásunkra, nemzettudatunkra, és a jelenben is erősítik nemzetünk iránti felelősségünket.

A hazaszeretet hőseinek emléke arra tanít, hogy haldokló népet csak szabadsághősök képesek feltámasztani! A nemzetnek erős életet a földön csak olyan utókor biztosíthat, amelyet a hősök kegyeletes emléke lelkesít. Ezért október 6. erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él!

Október 6. nemzetünk gyásznapja, amikor a tizenhárom aradi vértanúra, a Pesten kivégzett gr. Batthyány Lajos első független miniszterelnökre és a többi ismert és ismeretlen szabadsághős halálára emlékezünk. Mégis október 6. a Nemzet Szeretet napja.

Emlékező Testvéreim!

E napra készülve azon töprengtem: Vajon mit szerethettek más népek fiai a magyarokban? És mi állította a magyar szabadságharc mellé az osztrák, a német, a horvát és a szerb nemzetiségű tábornokokat?

Múltunk gazdag története és irodalmunk tanúsítja a magyar népnek azt a jellemvonását, hogy akit vagy amit megszeret, azt testvérének tekinti, és azért nem sajnál semmit sem. Ezt nemcsak előkelő királyaink, hanem a nép földközelben élő rétegeiben is előfordul a magyarságnak az a jellemvonása, amit nagy kultúrfilozófusunk, Prohászka Lajos így fogalmazta meg: „a magyar gens sibi prodiga” vagyis önmagát pazarló nemzet vagyunk. Vagy ahogy a szólásmondás is jelzi: vígan megyünk tönkre! A pazar szó jelentése pompás, remek, fényűzően díszes, gazdag. A jó értelemben vett pazarló csak azt teszi, amit Jézus mondott Péternek: „mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja...” (Mk 10,29-30). Már ez a jézusi szeretet, a határtalan szeretet izzott Szent István és Szent László királyban is. E szeretetben remekelt Szent Erzsébet, Margit, Jolán, Kinga és a többiek napjainkig, mert sem Istentől, sem embertől nem sajnáltak semmit. Példájukat ma is követjük. Ezért a magyar pazarló, gáláns nemzetség. Hitte és tudta, hogy van Istennél tartaléka, földi utánpótlása gyermekeiben, és szertetéért megáldja majd az Isten.

Hitünkből kifolyólag csak a nagy eszmékért tudunk lelkesedni és élni. Ha apáink hitében gyengülünk, akkor a múlandó dolgok elbizonytalanítanak, tönkre megyünk.

A fenti kérdésre, hogy mi állította a magyar szabadságharc mellé a tábornokokat? – a válasz egyértelmű: a magyarok keresztény hite, önfeláldozó szabadság-szeretete. Ezért barátaink lettek mindazok a nemzetek, nemcsak a V4-ek, hanem azok is, akik az igazi értékeket vallják. Ennek az önfeláldozó, odaadó, Nemzetszeretet ünnepét üljük október 6-án, a 13 aradi vértanú napján.

Hiszük-e, tudjuk-e, hogy van Istennél tartalékunk, hogy van jövőnk? Fontoljuk meg, mit nyerne nemzetünk, ha mind követnénk szentjeink és nagyjaink példáját?!

A Nyerges tetői emlékműre, Bajza József versének egy szakaszát vésték: „Szenteld, oh magyar, hazádnak. Kebled szebb érzelmeit: Romlott szív és romlott elme, Kit hazája hő szerelme, Szép tettekre nem hevít.” Ez legyen figyelmeztető ez a megtévedt, idegen érdekeket szolgáló magyar embereknek.

Emlékező Testvéreim! Szeressük a nemzetünket. Kérem Excellenciás Kövér László Házelnök urat, amint 2010-ben Semjén Zsolt elnök úrral a Nemzeti Összetartozás napját kezdeményezték június 4.-re, úgy október 6. legyen a Nemzet Szeretet Napja!

Akkor a brüsszeli képviselők is megtudnák, hogy van nemzetszeretet, nemcsak pénz, pénzimádat! 
Isten, áldd meg a magyart!

Gyergyószentmiklós, 2019. október 5.                

Dr. Darvas-Kozma József

Krisztus világa 2019. október, Szemle

Jövőt összevarró október – Júniusban kétszer is Csíksomlyóra zarándokoltunk. Ferenc pápa látogatásakor és a pünkösdi búcsú alalmával. Októberben nem zarándokolunk, de az egységet akarjuk megélni családunkban, közösségeinkben, templomainkban, amikor Isten népével, a Mária Légió és a Rózsafüzér társulatok tagjaival közösen imádkozzuk a rózsafüzért. Október hónapot Ferenc pápa rendkívüli missziós hónapnak nyilvánította ki, a missziós apostoli lendület és hév megújítására, hogy az egyház megőrizze frissességét, lelkesedését, erejét. Ezen felhíváshoz csatlakozzunk... Így adott békét a Szűzanya 1960. október 12-én, amikor egymillió ember imádkozott Fatimában, és a szovjet atomfegykerkezés visszavonulót fújt. Szívet, lelket melengető imádkozást, magyar jövőt összevarró októbert kívánok minden kedves olvasónak, a főszerkesztő. (2. oldal)

Önmagát pazarló nemzet – A magyar nemzet szempontjából októberben három ünnepünk van. Október 6. az aradi vértanúk napja; 8-án Magyarok Nagyasszonya; 23-án az 1956-os magyar forradalomra emlékezünk. 
A hazaszeretet hőseinek emléke arra tanít bennünket, hogy haldokló népet csak szabadsághősök képesek feltámasztani! A nemzetnek erős életet a földön csak olyan utókor biztosíthat, amelyet a hősök kegyeletes emléke lelkesít. Ezért számunkra október 6. is erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él! 

Mit szerethettek más népek fiai a magyarokban? És mi állította a magyar szabadságharc mellé az osztrák, a német, a horvát és a szerb nemzetiségű tábornokokat? 
E kérdésre felel Darvas-Kozma József. (3-4. oldalon)

Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? – 8 tanács Szent II. János Páltól. (4-5. oldal)

Horki – Álmaink nagyrészt azért fulladnak kudarcba, azért nem valósulnak meg, mert szándékosan felébredünk. Nem merünk álmodni... Az új iskolai évvel együtt elkezdődött álmaink megvalósulása. Tartsunk ki álmaink mellett – erre buzdít Dr. András István teol. tanár. (5. oldal)

Kányádi Sándorra emlékezve – Versei minden nap velünk vannak címen, Mirk László tanár úr a gyermekhallgatóságát könnyen szóra biró, meséltető, feleleteket váró Sándor bácsit és verseit idézi meg. A költő hangja, lemezei mellett helyet kap a gyermekkor, a pályakezdő, a kisebbségi sorssal járó életet bemutató kötetei, a megmaradásunkat jelentő négysorosa is. Egy másik hanglemezen surran a tű és a megzenésített verseit énekli a Kaláka együttes. Megtudhatjuk a megzenésített versek hátterét, s ahogy Gryllus Dániel nyilatkozta később: „Kányádi versei mindennap velünk vannak.” És 2018. július 7-én a Kaláka együttessel búcsút vettünk Nagygalambfalván Kányádi Sándortól, a sírjánál az utolsó gyermekverset a gyászoló tömeg együtt énekelte a zenekarral, mosollyal oldva a gyászt. (6-7. oldal)

Ég és föld között Istennel – II. Endre Magyar király legkisebb lányának, Magyarországi Jolán aragóniai királyné életét ismertetővel és kérdésekkel tüzdelte, Bakó Mária Hajnalka. (8. oldal)

Rátalálni a lényegre: – történetek Istenről és Istennel. Egy interjú készítőt kérdeztek arról, hogy nehéz volt-e a politikusokat, színészeket, tudósokat, zenészeket és sportolókat a személyes hitről kérdezni. És a hit kérdései iránt érdeklődés ellenére, miért üresek a templomok? Erre is válaszolt Günther Klempnauer ev. teológus, vallástanár, zeneszakértő.

Az élet csoda számodra is! – Nick Vujicic, ez a végtagok nélkül született ember okt. 23-án Kolozsváron, 24-én délelőtt Sepsiszentgyörgyön tart előadást. Ő megtalálta élete értelmét és egyben küldetését. Erre az előadásra invitálja a fiatalokat, Csíki Szabolcs ifj. lelkész.  (8-9. old.)

Gyermekkori félelmeink – A félelem nélkülözhetetlen része az emberi életnek, fontos szerepet játszik a túlélésben… Ezután – Koncz Mária-Magdolna tanár - szól a gyermek félelmeinek kialakulásáról, a félelmek típusairól, mégis ami a legfontosabb, hogy gyakorlati tanácsokat kaphatnak a félelmekkel és problémákkal küzdő gyerekek szülei.

Ima szünidőben – Jochen Lenz írását, Bács Béla János fordította. (10-11. oldal)

Katolikus fiatalok a mindennapokban  - Balás N. Dániel hallgató vall hitéről, példaképéről és az ifjúsági közösségek szerepéről. A FIF októberi programja. (12. oldal)

Forró vizet a kopaszra! – magyar népmese és a fejtörő, Katócától. (13. oldal)

Szent XXIII. János pápa humora – Lackfi János, Örök c. verse. Keresztrejtvény, Józsf Attila verssorait rejti. Megismerhetjük megfejtőinket és támogatónkat. (14-15. oldal)

A hátsó lapon két Kányádi vers olvasható: Jön az ősz. Felemás őszi ének.

https://issuu.com/balazstunde/docs/tipohozissu

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a négy erdélyi egyházmegye római katolikus plébániáin, a kézbesítőknél vagy a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Minden baj gyökere

A pénz örvénylik, becsavar

„Minden baj gyökere a pénz utáni sóvárgás” (1Tim 6,9) – mondta Szent Pál, majd így folytatta: ”Te azonban, Isten embere, menekülj ezektől! Törekedj inkább igazságos lelkületre, életszentségre, hitre, szeretetre…” A „hit harcát” kell megvívni naponta, hogy örök életünk legyen.

Victor Hugo, A kísértés folyosója c. elbeszélése arról szól, hogy a pénzügyminiszter kincstárnoki állást hirdetett meg. A megadott órára nagyon sokan jelentkeztek, és mindnyájukat egy nagy terembe tessékelték. Innen kellett egyenkint átmenniük egy hosszú és széles kivilágított folyóson a pompásabb terembe, ahol mindnyájukat a miniszter fogadta. Igen ám, de a kísértés folyosójának két oldalán drága kincsekkel megrakott asztalok voltak. Az ott áthaladó jelöltek azt gondolták, itt a jó alkalom, hogy meggazdagodjunk és zsebükbe rejtettek a kincsekből. 

Mikor az utolsó jelentkező is átment a kísértés folyosóján, a miniszter táncra szólított őket. Gyors és ugrándozó táncot kellett járniuk. A jelöltek majdnem mindegy szálig nagyon óvatosan, kimérten táncoltak. Csak egy valaki akadt a sok ember között, aki felszabadultan és boldogan táncolt. Ő volt az, aki nem rejtett semmit a zsebébe. A miniszter őt alkalmazta.

Mindnyájan e világ „kísértés folyosóján” haladunk keresztül a megígért örök hajlék felé, ahol Istenünk vár reánk. A „folyosón” idejében álljunk ellen a földi kincsek gyűjtésének, a kényelmes és élvezetekre csalogató életfelfogásnak. 

Kérjük Urunkat: Világosítsa meg értelmünket és gyújtsd lángra szívünket, hogy megértsük mindazt, amit kinyilatkoztatott, és az élet néha sötét útján az Ő fényében haladjunk a mennyei Jeruzsálem felé.

Szent Gellért csanádi püspök írta: „A Szentírásból szerzi meg az ember az üdvösség ismeretét, akik hisznek, és maga a Szentírás mindazokat, akik hisznek, és hitük szerint cselekednek, el is vezeti az örök életre.”  A Szentírás az örök élet tankönyve.