Hirdetés 2020. június 14.

1. Szentmisét végzünk de. 8, 11 valamint 17 és 19 órakor.

2. Hétköznap reggel 7 és este 7 órakor végzünk szentmisét. Az esti szentmise előtt negyed órával Jézus Szíve ájtatosságot végzünk.

3. Pénteken Jézus Szent Szíve ünnepe.

4. Szombaton Mária Szeplőtelen Szíve.

5. Szombaton de. 10 órakor ministránsképző.

6. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus sajtót. Krisztus világa április-májusi számát, az Egyházközségi Apostolt, a Vasárnapot.

Egyházközségi Apostol 2020. június 14.

Krisztus világa 2020. április-május, Szemle

7. Híveink segíthetnek, ha adójuk 3,5%-át plébániánk számlájára átutalják. Űrlap a sekrestyében is kapható.

Minden billegő és ballagó diáknak

Kedves Billegő és Ballagó Diákok! Így alakult a  2019/20-as tanév, nem tehetünk róla. 
Az 1950-ben születettek, az én korosztályom is hasonlót ért meg, mert annak idején mi voltunk az Általános Iskola első VIII. osztály végzősei, és kisérettségire kötelezettek. Ez a kommunizmus vagy diktatúra veszélyes ideje volt. Éppen ezért megértelek titeket, mert engem két éven át az államrendszer nem engedett középiskolában tovább tanulni. Akkor divat volt, hogy kimondták: rendszer ellenes a családja, és kizárták a vétlen diákot az iskolából. Ennek sok módja volt. 

Nekem nem adtak ideiglenes tartózkodási engedélyt (flotant) és hiába vettek fel a középiskolába, mert haza kellett térnem 48 órán belül. De nem adtam fel. A harmadik neki iramodásra, 1967-ben Ceausescu eltörölte a Gheorghe Gheorghiu-Dej féle szankciókat. Így tanulhattam a gyulafehérvári Római Katolikus Középiskolában. Ezért megértelek és sajnállak titeket, hogy sehol a hagyományos kicsengetést nem tudtátok megtartani.

Az iskolától való búcsúzástok szokatlan, de annál érzékenyebben érint titeket, szeretteiteket, a pedagógusokat és minket is. 
Nekem, nekünk papoknak nem kellett beszédet mondanunk, nem volt virágfelhozatal, megható búcsúünnepség, ajándékozás, de van még is örömünk, hogy iskolátokban befejeztétek a 8. osztályt, vagy a 12. osztályt. Istennek legyen hála. Köszönet legyen szüleiteknek, a tanároknak, az iskola személyzetének és nektek is, hogy a lehetőségek közepette feltarisznyáltak titeket. 
Isten Szolgája Márton Áron, a csíkiak büszkesége, szavait szeretném szívetekbe ültetni:

"Egy nép többségi helyzetben elbírja a bizonyítványokkal és diplomákkal ellátott középszerűek nagyobb tömegét is.... Kisebbségi sorsban azonban a középszerűek rászabadítása a vezető helyekre nemzeti veszedelmet jelent. A mi fiainknak minden pályán és foglalkozásban kemény versenyt kell megállniok,..."
Kedves Diákok! Tanuljatok tovább és megtapasztaljátok, hogy Isten áldása lesz rajtatok!!! Isten segítsen!!! Imádkozom értetek.
💐💐💐 

Sikeres kisérettségit és érettségit kívánok. Tanuljatok tovább, kedves diákok!!! Majd térjetek vissza ide a Székelyföldre és kamatoztassátok mindazt a jót, amit tanultatok a magatok és népünk, közösségünk javára. 

Most egy régi viccel búcsúzom: 
A Ceausescu-korban télen hosszú sor kígyózik az élelmiszerbolt előtt. Egy arra haladó járókelő megkérdezi a sor elején állótól: 
− Mondja, mit lehet itt kapni?
− Hát, ha elém áll, egy pofont; ha pedig a legvégére, akkor legfeljebb náthát. 
Kívánom, hogy egyikben se legyen részetek.  
Legyen áldott jövőtök! Számítunk rátok! 
Tisztelettel, 
Dr. Darvas-Kozma József 
pápai káplán, esperes-plébános

Egyházközségi Apostol 2020. június 14.

 

Túlélés

A tanítvány mindennap ugyanazt a kérdést tette fel:

- Hogyan találom meg az Istent?
S minden egyes alkalommal ugyanazt a misztikus választ kapta.
- Vágyakozással.
- Dehát én teljes szívemből vágyom erre. Akkor miért nem találom meg őt? 

Egyik nap a Mester együtt fürdött a folyóban ezzel a tanítvánnyal. A víz alá nyomta a fejét, a szerencsétlen persze elkeseredetten kapálózott, hogy kiszabaduljon. 

Következő nap a Mester kezdte el a beszélgetést.
- Miért küzdöttél annyira, amikor a víz alatt tartottalak?
- Mert levegőért kapkodtam.
- Majd ha megkapod a kegyelmet, hogy úgy kapkodj Isten után, mint a levegő után, akkor megtalálod őt.

(Anthony de Mello - Acsend szava)

Karizma

A tanítvány zsidó volt.
- Mi jót kell cselekednem, hogy Isten elfogadjon?
- Hogyan tudhatnám én azt? - mondta a Mester.
- A te Bibliád azt mondja, hogy Ábrahám vendégszerető volt, és Isten vele volt. Illés szeretett imádkozni, és Isten vele volt. Dávid az országot uralta, és Isten őt is kedvelte.
- Van valami mód arra, hogy kitaláljam, Isten milyen munkára szánt engem?
- Igen. Kutass szíved legmélyebb hajlandósága után, és kövesd azt!

(Anthony de Mello - A csend szava)

Egyházkízségi Apostol, 2020. június 7.

 

Ismerni a Pásztort

Egy társadalmi rendezvényen Anglia egyik, akkoriban híres színészét megkérték, hogy szavaljon valamit az ott jelen lévő vendégek kedvéért. A színész bele is egyezett, és megkérdezte a közönséget, van-e valamilyen különleges kívánságuk, amit hallani szeretnének. Egy kis szünet után egy idős pap felállt, és ezt kérdezte: Uram, el tudná nekünk szavalni a 23. zsoltárt? 

Az ünnepelt színész arcán egy különös kifejezés suhant át. Egy pillanatig hallgatott, majd így felelt: „Igen, de csak egy feltétellel – hogy miután elszavaltam, kedves barátom, ön is ugyanezt fogja tenni.” 

„Én? – kérdezte meglepetten a pap. De hiszen én nem vagyok előadóművész. Mindazonáltal, ha ön így kívánja, megteszem.” Ezután a színész hatásosan, nagy pátosszal elkezdte szavalni a zsoltárt. A hangja és a hanglejtése tökéletes volt. Teljesen elbűvölte hallgatóságát, és ahogy befejezte, a vendégek óriási tapsviharban törtek ki. 

Majd, ahogyan a taps elhalkult, az idős pap is kiállt, és ő is elkezdte mondani a zsoltárt. A hangja, mint az idős emberek hangja; a hanglejtésében volt valami gyermeki. Amikor befejezte, a csendet ugyan nem törte meg semmilyen tetszésnyilvánítás, de szem nem maradt szárazon a helyiségben, és a hallgatók közül sokan tiszteletteljes áhítattal hajtották meg fejüket és szívüket Isten előtt!

A nagy színész felállt. Kezét az idős pap vállára tette, és érzelemtől remegő hangon ezt mondta a közönségnek: „Barátaim, én el tudtam érni a szemeteket és a fületeket. Ez a férfi azonban elérte a szíveteket! A különbség csupán ennyi: én ismerem a 23. Zsoltárt –, de ő ismeri a Pásztort!”

23. Zsoltár - A jó pásztor

Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt,  

zöldellő réteken legeltet. 

A nyugalom vizéhez terel és felüdíti lelkemet. 

Az igaz úton vezérel, nevéhez híven. 

Ha sötét völgyben járok is, 

nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. 

Botod, pásztorbotod biztonságot ad.

Számomra asztalt terítettél, 

ellenségeimnek szeme láttára. 

Fejemet megkented olajjal, 

s a poharam színültig töltötted.

Kegyelmed és jóságod vezet 

életemnek minden napján, 

s az Úr házában lakhatom örök időkön át.

Árpád-ház skóciai virága

Szentháromság vasárnapi

A múlt század közepén érdekes virágot fedeztek fel Mexikóban. Különleges tulajdonsága miatt „Hibiscus mutabilisnak”, Szentháromság virágnak vagy változó mályvának nevezték. Ennek a virágnak az a különös tulajdonsága, hogy minden reggel, amikor a nap felkel, kitárja szirmait, amelyek fehér színben tündökölnek. Délben pirosra, naplementekor kékre változnak. A virág változó színeivel a Szentháromságos egy Istenre emlékeztet. 

A fehér szín, a teremtés kezdetére emlékeztet, amikor Isten az ősszülők életét a szeretet és a kegyelem fényébe öltöztette. 

Az emberi életbe betört a bűn sötétje és ezt mi nem tudtuk kiűzni. Jézus a keresztfán azért ontotta szent vérét, hogy tisztára mossa lelkünket. A Megváltó halálba-menő szeretetére emlékeztet a mályva pirosra változó színe. 

A nap alkonyán kékre változik nemcsak az ég, hanem ez a virág is. Arra emlékeztet, hogy a Szentlélek pünkösd reggelén a kéklő égből szállt le az apostolokra. Íme, így segíthet a természet egy virága a Szentháromság megközelítésében. Nem rendkívüli, nem is véletlen, hogy a teremtő Isten titka teremtményeiben visszatükröződik.

**

1.    Franz Werfel, Bernadett című regényében szerepel egy hittanórai jelenet. Miután a hitoktató részletesen kifejtette a Szentháromságról szóló tanítást, megkérdezte a nemes hallgatóságot, ki mondja meg tehát, hogy mi a Szentháromság. Bölcsek hallgatása volt a válasz. Végül egy fölvágott nyelvű kislány, Jeanne Abadie jelentkezett. – Na? Kérdezte a hitoktató. – Kérem, a Szentháromság nem más, mint maga az Úristen. Valóban, ennél kimerítőbb és igazibb választ senki nem adhat, mert teremtett lény számára kimerítően soha meg nem ismerhető. Csak hittel fogadjuk el. A világi történelem üdvtörténeti jellegét is csak a hitben lehet felismerni.

Az üdvtörténet liturgikus ünneplésében adventtől pünkösdig átéljük az üdvtörténet fontos eseményeit és megéljük vallásunk szent tanítását. Vagyis a mennyei Atya örök szeretettel gyermekeivé fogadott minket Jézus Krisztusban és megajándékozott Szentlelkével, és most szabad utunk van a Szentlélekben Krisztus által az Atyához. (2Kor 13,11-13)

Keresztény életünk természetfeletti alapja, hogy kegyelmi kapcsolatunk van a három isteni személlyel, magával a Szentháromsággal. De a teremtett világ is magán viseli a háromságos Teremtő kezenyomát. Ilyen a hármas dimenzió, az idő három vonatkozása, az anyag három halmazállapota, a család stb.

2.    A Szentháromság az egy, élő és igaz Isten misztériuma: Atya, Fiú és Szentlélek, három személy egyetlen lényegben. Ez a hitünk, mert Isten ezt mondta ki magáról, s ebben benne van belső életének kitárulása az ember felé. (Jn 3,16-18) Az újszövetségben Jézus által kaptuk meg a kinyilatkoztatás teljességét, mely a többi misztériumnak is az alapja. Kiindulópont a szövetségek Istene, aki egy és mindenható, aki tulajdonává fogadja az embereket. (Kiv 34,4b-6, 8-9) Jézus Krisztus Őt nevezi Atyának, vele szemben úgy viselkedik, mint a Fiú, aki ismeri őt, tőle jött, tőle kapta tudását és hatalmát, életével őt dicsőíti meg, s olyan szoros egységben van vele, hogy egynek mondhatja vele magát.

A Szentlélek Isten – akit a Fiú küld az Atyától vagy az Atya küld a Fiú nevében –, akiben Isten szeretettel közli magát, azért ő az abszolút ajándék számunkra. Isten tehát örök létében Szentháromság, három valóságos isteni személy; egymástól különböznek, de úgy, hogy lényegük egy és oszthatatlan marad. A különbséget a személyes kapcsolat adja meg, nem a létbeli különbözőség. A Szentháromságban az Atya az, aki szeret, a Fiú az, aki szeretve van, a Lélek az állandó viszonzás, a szüntelen kölcsönösség, magának a szeretetnek az áramlása a kettő között, az egység örök köteléke, a kölcsönös Szeretet.

3.    A három isteni személyt a szeretet köti össze, egységüket a szeretet biztosítja. Ez az isteni szeretet azonban nem zárkózik önmagába, hanem kinyílik az emberek felé. Ezt az élményt, ezt a tapasztalatot foglalja össze az a kijelentés, hogy Isten szeret minket.

A mennyei Atya szeretetből teremtette meg az embert, szeretetből adta neki élettérként a szintén általa teremtett világot. És szeretetéből fakad az is, hogy gondoskodik rólunk.

A második isteni személy, a Fiú szeretete a megváltásban nyilvánul meg. Ezt fogalmazza meg a mai evangélium a következőképpen: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

A Szentlélek szeretetét életünk megszentelésében, bőséges kegyelmeiben érjük tetten.

Testvéreim, a mi hivatásunk, hogy szeretetben éljünk. Ehhez pedig meg kell tanulni szentháromságos módon élni, vagyis tudjunk kezdeményezni mint az Atya; tudjunk befogadók lenni mint a Fiú; és tudjunk kölcsönös szeretetben élni mint a Szentlélek. E szentháromságos modell szerint törekedjünk élni a családban, a társadalom különböző munkaterületein és még a sportban is. Ha a szentháromságos modell szerint élünk, akkor valóban megdicsőítjük a Szentháromság egy Istent. És lehet így élni.

Megható történetet olvastam egy külföldi rendőrről és egy sofőrről. Egyes országokban gyorshajtás esetén a rendőröknek mérlegelési lehetőségük van a bírság kiszabására, és a bírság nagyságának megállapítására. A következő eset történt, egy férfi a munkából ment hazafelé. Nem indult későn, nem terveztek családi programot, ami miatt minél hamarabb otthon szeretett volna lenni, tehát nem volt oka a sietségre, mégis a megengedettnél gyorsabban közlekedett, ezért a rendőr megállította. Amikor a rendőr odament az autójához, rögtön megismerték egymást, ugyanabba a templomba jártak családjukkal vasárnaponként misére. A rendőr udvariasan közölte vele a gyorshajtás tényét, amit ő elismert, nem volt érdemes vitatkozni vagy mentegetőzni. A rendőr visszament az autójához, hogy megírja az ilyenkor szükséges büntetőcédulát. Kis idő múlva visszajött, beadta a papírt az ablakon, udvariasan elköszönt és távozott. A sofőr ekkor megnézte a papírt, ami nem is egy büntetőcédula volt, hanem egy kis levél. Ez állt benne: „Kedves keresztény Testvérem! Az én kislányom hat éves volt, amikor elütötte egy gyorshajtó. A tettes fél év múlva kiszabadult, de én soha többé nem tudom megölelni a gyermekem. Csak akkor találkozok vele újra, ha a mennybe jutok életem végén. Tudom, hogy neked is vannak gyermekeid, ezért talán megérted a fájdalmamat. Kérlek, ne siess!” Miután elolvasta a levelet, elindult, lassan vezetett hazáig. Otthon megölelte a feleségét és a gyermekeit, közben pedig arra gondolt, hogy nem büntetést kapott, hanem egy szeretetteljes figyelmeztetést.

Testvéreim! Ma, a Szentháromság egy Isten ünnepén, azt a gondolatot vigyük haza, hogy Isten nem büntetni akar bennünket, hanem szeretni. Isten a szeretet. Isten lényege és legfőbb tulajdonsága a szeretet. Isten minden cselekvése szeretetből fakad. Hitünk szerint egy Isten van, aki három személy: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A családot is eggyé a szeretet teszi. Az apa biztonságot adó szeretete, az anya védő szeretete és a gyermekek ragaszkodó szeretete.

Isten szeretetének az egyik legszebb jele a megbocsátás. Nem büntetni akar minket, hanem szeretni és szeretetből megbocsátani. Az ember válasza erre nem lehet más, mint amit János apostol egyik levelében olvasunk: „Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten szeret minket” (1Jn 4,16). A szeretetet mindig Isten kezdeményezi és mi válaszolunk rá. A keresztény hit azt jelenti, hogy minden erőnkkel ragaszkodunk Istenhez, a szeretet Istenéhez. Ezért a családban és a közösségben is gyakoroljuk a megbocsátást, vagyis visszafogadjuk az ellenünk vétőt a szeretetünkbe. Ezt a lehetőséget is megadta Istenünk. Ezért és mindenért legyen dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.