Az 1950-ben születettek, az én korosztályom is hasonlót ért meg, mert annak idején mi voltunk az Általános Iskola első VIII. osztály végzősei, és kisérettségire kötelezettek. Ez a kommunizmus vagy diktatúra veszélyes ideje volt. Éppen ezért megértelek titeket, mert engem két éven át az államrendszer nem engedett középiskolában tovább tanulni. Akkor divat volt, hogy kimondták: rendszer ellenes a családja, és kizárták a vétlen diákot az iskolából. Ennek sok módja volt.
Nekem
nem adtak ideiglenes tartózkodási engedélyt (flotant) és hiába vettek
fel a középiskolába, mert haza kellett térnem 48 órán belül. De nem adtam
fel. A harmadik neki iramodásra, 1967-ben Ceausescu eltörölte a
Gheorghe Gheorghiu-Dej féle szankciókat. Így tanulhattam a
gyulafehérvári Római Katolikus Középiskolában. Ezért megértelek és
sajnállak titeket, hogy sehol a hagyományos kicsengetést nem tudtátok
megtartani.
Nekem, nekünk papoknak nem kellett beszédet mondanunk, nem volt virágfelhozatal, megható búcsúünnepség, ajándékozás, de van még is örömünk, hogy iskolátokban befejeztétek a 8. osztályt, vagy a 12. osztályt. Istennek legyen hála. Köszönet legyen szüleiteknek, a tanároknak, az iskola személyzetének és nektek is, hogy a lehetőségek közepette feltarisznyáltak titeket.
Isten Szolgája Márton Áron, a csíkiak büszkesége, szavait szeretném szívetekbe ültetni:
"Egy nép többségi helyzetben elbírja a bizonyítványokkal és diplomákkal ellátott középszerűek nagyobb tömegét is.... Kisebbségi sorsban azonban a középszerűek rászabadítása a vezető helyekre nemzeti veszedelmet jelent. A mi fiainknak minden pályán és foglalkozásban kemény versenyt kell megállniok,..."
Kedves Diákok! Tanuljatok tovább és megtapasztaljátok, hogy Isten áldása lesz rajtatok!!! Isten segítsen!!! Imádkozom értetek.
💐💐💐
Sikeres kisérettségit és érettségit kívánok. Tanuljatok tovább, kedves diákok!!! Majd térjetek vissza ide a Székelyföldre és kamatoztassátok mindazt a jót, amit tanultatok a magatok és népünk, közösségünk javára.
Most egy régi viccel búcsúzom:
A Ceausescu-korban télen hosszú sor kígyózik az élelmiszerbolt előtt. Egy arra haladó járókelő megkérdezi a sor elején állótól:
− Mondja, mit lehet itt kapni?
− Hát, ha elém áll, egy pofont; ha pedig a legvégére, akkor legfeljebb náthát.
Kívánom, hogy egyikben se legyen részetek.
Legyen áldott jövőtök! Számítunk rátok!
Tisztelettel,
Dr. Darvas-Kozma József
pápai káplán, esperes-plébános
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése