
A Váradi Krónika
szerint 963-ban Taksony nagyfejedelem után fia, Géza lett a fejedelem. A
pápa 963-ban Zacheus személyében térítőpüspököt szentelt a magyarok számára.
Géza hercegsége idején vette feleségül Saroltot, az erdélyi Zombor gyulának a
lányát. Kezdetben csak lányai születtek, ezért aggódott, hogy mi lesz az utódlással. Ranzani
püspök leírása
szerint Géza „egy éjjel
álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő
szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az a szeplőtlen Szűz, akiről a
keresztény emberek beszéltek neked … Mennyei fény világosít meg, ez elűzi
lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd
meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban
uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz … Én pedig
megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak
védője és különleges patrónája leszek.Géza álmából
felócsudva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében
elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz
álmában előadott.”Ezután
született Vajk-István 969 köről Esztergomban. Szent István szüleitől hallotta
az álmot. Ő pedig egész életében bensőségesen tisztelte a Boldogságos Szűzet.
Élete utolsó tetteként lelkét, koronáját és országát a Szűzanyára bízta.
Testvéreim,
ma e Szeplőtelen Szűz fogantatását ünnepeljük, aki a Szentlélek erejéből
foganta és világra hozta a mi megváltó Urunkat, Jézus Krisztust. Ővele akarunk
találkozni a szentmisében, ezért vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk
meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.
**
Testvéreim! Magyarországon
Géza nagyfejedelemtől és Szent István királytól kezdeve, népünk földközelben
élő tagjai, valamint nagyjaink és
szentjeink mind kiváló tiszteletben részesítették a szeplőtelenül fogantatott Szűzet. A tisztelet tárgyi emlékei templomok, kápolnák, zászlók,
pénzek, művészi alkotások sokasága. Magyar hittudósok művei, a 15. százaban a
pálos Pozsonyi János, később Pázmány Péter bíboros.
Emlékezzünk meg a budaörsi kápolnáról, amelyet a világon elsőként szenteltek a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A budaörsi Kőhegyen álló kápolna alapítója és felépítője, Wendler
Ferenc, akinek 1846-ban, majd 1847. június 29-én megjelent a
Szűzanya, és kihatással volt egész
életére. A Kőhegyen, egy csipkerózsabokor előtt ásott, és minden rózsában Szűz
Mária mosolygós arcát látta. A rózsa levelein élesen olvashatóvá vált: „Én
vagyok a szeplőtelen fogantatás.” Következő alkalommal egy kápolnát látott,
amelyet ő és felesége díszítettek. A kápolna a díszítés alatt egyre nagyobb lett. Ferencnek többször megjelent a Szűzanya, egy alkalommal abban a
formában, ahogy szoborként is ábrázolják őt, egy liliommal a kezében. 1854.
december 3-án, Ferenc és felesége úgy határoztak, hogy kápolnát építenek a
Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A plébános le akarta beszélni a kápolna
építéséről, elmondta a nehézségeket, melyek egy ilyen vállalkozással együtt járnak. Ferenc újra felkereste Brunner plébánost, és elmesélte a vele történteket. Brunner atya
figyelmesen hallgatta Ferencet, már nem lebeszélni akarta őt a terveiről, hanem
asztalhoz ült és levelet írt Rómába. A levélírás alatt afelől is megkérdezte
Ferencet, kinek a tiszteletére óhajtja a kápolnát felépíteni. Ferenc válaszolt:
„A rózsaleveleken ez állt: Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Ennek
tiszteletére kívánom a kápolnát felépíteni.”Azokban a
napokban Rómában összegyűltek a katolikus egyház elöljárói, többek között Szcitovszky
János esztergomi érsek, bíboros és jelentős személyiségek, amikor IX. Pius pápa
1854. december 8-án üdvtörténeti jelentősége miatt és a hagyomány alapján Mária
Szeplőtelen Fogantatását az Ineffabilis Deus bullában ex cathedra döntéssel,
dogmaként hirdette ki: Mária életének első pillanatától mentes volt az áteredő
bűntől, és a megszentelő kegyelem állapotában volt.1854. december
20-án nagy tisztelet érte Wendler Ferencet – és rajta keresztül Budaörsöt –, a
Szentatya beleegyezésével megépülhet a kápolna. Még ugyanazon a napon Wendler
Ferenc és felesége – Brunner János plébános és Weber Gáspár községi bíró jelenlétében
– aláírta az építési és gondozási szerződést.
1855. május 5-én lerakták a kápolna alapkövét. Az építési munkálatok
folytatódtak, amikor megérkezett IX. Pius pápa adománya, a 70 centiméter magas,
fából készült szobor, amely Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolta kék palástban a
tizenkét csillaggal. A nyár végére elkészült a kápolna. Október 15-én kilenc
pap segédletével felszentelték a budaörsi Kőhegyen az első olyan kápolnát a világon,
amely hivatalosan is a Szeplőtelen Fogantatás nevet kapta. Tizennyolc fehérbe
öltözött leány vitte fel a Kőhegy-i kápolnához Őszentsége, IX. Pius pápa
személyes ajándékát, a Mária szobrot. Tizenkét legény pedig a harangot.
Wendler
Ferenc pedig felesége
halála után a kápolna melletti sziklába egy barlangot vájt, amelybe 1878.
február 25-én be is költözött, ahol élete hátralévő 19 évét - a világtól
teljesen elszigetelten Szűz Mária szolgálatában töltötte. 10 év és 51 napig egyáltalán
nem ment le a faluba. Vezekléssel, böjtöléssel és imádkozással töltötte itt
remete élete alkonyát. 1897-ben hunyt el, 82 évesen. A kápolnánál számos csodás
gyógyulásról számoltak be. Wendler örökösei 1945-ben a kápolna háborús sérüléseit
rendbehozták. A Wendler rokonokat 1946-ban kitelepítették. A kommunista,
istentagadó barbárok 1950-es években lerombolták a kápolnát, amit 2003-ban több
száz budaörsi részvételével újra felépítettek, és október 15-én szentelte fel Spányi Antal
megyéspüspök. A IX. Pius pápa által küldött Szent Szűz szobora is visszakerült
a kápolnába.
Testvéreim! A Szűzanya születése előtt (szeptember 8.) kilenc
hónappal, az ő bűn nélküli fogantatását ünnepeljük. 1854-ben kihirdetett hittételt
a franciaországi hitetlen, szabadkűműves lapok mindegyre gúnytárgyává tették.
Erre az ég válasza sem késett,
mert a Lourdes melletti Massabielle-sziklafal barlangmélyedésében a 14 éves
Soubirous Bernadettnek 18 alkalommal jelent meg a Boldoldogságos Szűz
Mária, 1858. február 11. és július 16. között. A rőzsét gyűjteni
indult Bernadett a közeli barlangban meglátott egy különlegesen szép, fehér
ruhás hölgyet: kék övet viselt, lábain egy-egy sárga rózsa, a kezében
rózsafüzér volt. Bernadett nem tudta, kit lát, két társa semmit sem észlelt. A
jelenés február 24-én bűnbánatra, a bűnösökért való imádságra intette, 25-én
fölszólította Bernadettet, hogy fakasszon forrást a barlang meghatározott
pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. Több beteg is követte példáját és meggyógyultak.
A plébános ezt
sem fogadta el jelként, ő a jelenés Hölgyének nevét akarta tudni.
Március 2-án a
Szent Szűz megbízta „mondd meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek
körmenetben” a jelenések helyére. Március 4-én már több mint tízezren kísérték
el Bernadettet a barlanghoz, de a látomásokban csak ő részesült.
Március
25-én Bernadett többszöri kérésére a szép Hölgy louredes-i
dialektusban megmondta nevét: ,,Én vagyok
a Szeplőtelen Fogantatás.” Erre a plébános és sokan megdöbbentek.
Hisznek és megépítik a jelenések helyén a kápolnát. A hatóságok zaklatása
ellenére megkezdődtek a zarándoklatok, a megtérések, a gyógyulások és az Egyház
megújulása.
Testvéreim, a Szeplőtelen Fogantatás
olvasmányainak üzenete:
1. Isten az embert
természetfeletti kegyelemmel indította útjára, és
engedelmességet kért tőle (Ter 3,9-15.20). Az első emberpár bűnös tettével kizárta magát
és utódait a kegyelmi rendből. A
bűnbeeséssel egész kapcsolatrendszere meghibásodott. Isten ekkor sem vonta meg
gondviselését tőle, hanem Megváltót ígért, amely ígéret magában foglalja a
Szent Szűzre vonatkozó ígéretet is, aki Fiával együtt győzni fog.
2. Isten megvalósítja üdvösség-tervét (Lk 1,26-38). Máriát maga a fölséges Isten üdvözli Gábor arkangyal
szavaival: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes!”
Mária Isten kegyelmével, ajándékaival teljes,
hogy a Megváltó anyja legyen. Ő az első megváltott, aki Jézus érdemei által
mentes volt a bűn foltjától, és ez Mária szeplőtelen fogantatásának
legvilágosabb bizonyítéka. Egyedülálló szentsége, hogy ő foganta, hordozta és
szülte a világ Megváltóját.
3. Minden
kegyelem Krisztus érdeméből származik
(Ef 1,3-6. 11-12.). Isten irgalmát magasztaljuk, mert Krisztusban megáldott
minket mennyei áldásával, s öröktől fogva arra rendelt, hogy gyermekei legyünk.
Szűz Máriát kezdettől fogva kiválasztotta, s mind ez Isten műve, de benne van
Mária szabad akarata is: „Legyen nekem a
te igéd szerint.” Ez az „igen” megszakította az eredeti bűn láncát és létrehozta
az üdvösséget. Ezért feladatunk, hogy életünket Máriához igazítsuk, utánozzuk
őt a kegyelem iránti hűségben, az Isten iránti állandó nyítottságban és az
emberek iránti szeretetben. Ámen.
Lourdes-i esti körmenet 2015.