Szeplőtelen fogantatás - 2020

 A Váradi Krónika szerint 963-ban Taksony nagyfejedelem után fia, Géza lett a fejedelem. A pápa 963-ban Zacheus személyében térítőpüspököt szentelt a magyarok számára. Géza hercegsége idején vette feleségül Saroltot, az erdélyi Zombor gyulának a lányát. Kezdetben csak lányai születtek, ezért aggódott, hogy mi lesz az utódlással. Ranzani püspök leírása szerint Géza „egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az a szeplőtlen Szűz, akiről a keresztény emberek beszéltek neked … Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz … Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges patrónája leszek.Géza álmából felócsudva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz álmában előadott.”Ezután született Vajk-István 969 köről Esztergomban. Szent István szüleitől hallotta az álmot. Ő pedig egész életében bensőségesen tisztelte a Boldogságos Szűzet. Élete utolsó tetteként lelkét, koronáját és országát a Szűzanyára bízta. 

Testvéreim, ma e Szeplőtelen Szűz fogantatását ünnepeljük, aki a Szentlélek erejéből foganta és világra hozta a mi megváltó Urunkat, Jézus Krisztust. Ővele akarunk találkozni a szentmisében, ezért vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.

**

Testvéreim! Magyarországon Géza nagyfejedelemtől és Szent István királytól kezdeve, népünk földközelben élő tagjai, valamint  nagyjaink és szentjeink mind kiváló tiszteletben részesítették a szeplőtelenül fogantatott Szűzet. A tisztelet tárgyi emlékei templomok, kápolnák, zászlók, pénzek, művészi alkotások sokasága. Magyar hittudósok művei, a 15. százaban a pálos Pozsonyi János, később Pázmány Péter bíboros.

Emlékezzünk meg a budaörsi kápolnáról, amelyet a világon elsőként szenteltek a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A budaörsi Kőhegyen álló kápolna alapítója és felépítője, Wendler Ferenc, akinek 1846-ban, majd 1847. június 29-én megjelent a Szűzanya, és kihatással volt egész életére. A Kőhegyen, egy csipkerózsabokor előtt ásott, és minden rózsában Szűz Mária mosolygós arcát látta. A rózsa levelein élesen olvashatóvá vált: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” Következő alkalommal egy kápolnát látott, amelyet ő és felesége díszítettek. A kápolna a díszítés alatt egyre nagyobb lett. Ferencnek többször megjelent a Szűzanya, egy alkalommal abban a formában, ahogy szoborként is ábrázolják őt, egy liliommal a kezében. 1854. december 3-án, Ferenc és felesége úgy határoztak, hogy kápolnát építenek a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A plébános le akarta beszélni a kápolna építéséről, elmondta a nehézségeket, melyek egy ilyen vállalkozással együtt járnak. Ferenc újra felkereste Brunner plébánost, és elmesélte a vele történteket. Brunner atya figyelmesen hallgatta Ferencet, már nem lebeszélni akarta őt a terveiről, hanem asztalhoz ült és levelet írt Rómába. A levélírás alatt afelől is megkérdezte Ferencet, kinek a tiszteletére óhajtja a kápolnát felépíteni. Ferenc válaszolt: „A rózsaleveleken ez állt: Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Ennek tiszteletére kívánom a kápolnát felépíteni.”Azokban a napokban Rómában összegyűltek a katolikus egyház elöljárói, többek között Szcitovszky János esztergomi érsek, bíboros és jelentős személyiségek, amikor IX. Pius pápa 1854. december 8-án üdvtörténeti jelentősége miatt és a hagyomány alapján Mária Szeplőtelen Fogantatását az Ineffabilis Deus bullában ex cathedra döntéssel, dogmaként hirdette ki: Mária életének első pillanatától mentes volt az áteredő bűntől, és a megszentelő kegyelem állapotában volt.1854. december 20-án nagy tisztelet érte Wendler Ferencet – és rajta keresztül Budaörsöt –, a Szentatya beleegyezésével megépülhet a kápolna. Még ugyanazon a napon Wendler Ferenc és felesége – Brunner János plébános és Weber Gáspár községi bíró jelenlétében –  aláírta az építési és gondozási szerződést. 1855. május 5-én lerakták a kápolna alapkövét. Az építési munkálatok folytatódtak, amikor megérkezett IX. Pius pápa adománya, a 70 centiméter magas, fából készült szobor, amely

Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolta kék palástban a tizenkét csillaggal. A nyár végére elkészült a kápolna. Október 15-én kilenc pap segédletével felszentelték a budaörsi Kőhegyen az első olyan kápolnát a világon, amely hivatalosan is a Szeplőtelen Fogantatás nevet kapta. Tizennyolc fehérbe öltözött leány vitte fel a Kőhegy-i kápolnához Őszentsége, IX. Pius pápa személyes ajándékát, a Mária szobrot. Tizenkét legény pedig a harangot.

Wendler Ferenc pedig felesége halála után a kápolna melletti sziklába egy barlangot vájt, amelybe 1878. február 25-én be is költözött, ahol élete hátralévő 19 évét - a világtól teljesen elszigetelten Szűz Mária szolgálatában töltötte. 10 év és 51 napig egyáltalán nem ment le a faluba. Vezekléssel, böjtöléssel és imádkozással töltötte itt remete élete alkonyát. 1897-ben hunyt el, 82 évesen. A kápolnánál számos csodás gyógyulásról számoltak be. Wendler örökösei 1945-ben a kápolna háborús sérüléseit rendbehozták. A Wendler rokonokat 1946-ban kitelepítették. A kommunista, istentagadó barbárok 1950-es években lerombolták a kápolnát, amit 2003-ban több száz budaörsi részvételével újra felépítettek, és október 15-én szentelte fel Spányi Antal megyéspüspök. A IX. Pius pápa által küldött Szent Szűz szobora is visszakerült a kápolnába.

Testvéreim! A Szűzanya születése előtt (szeptember 8.) kilenc hónappal, az ő bűn nélküli fogantatását ünnepeljük. 1854-ben kihirdetett hittételt a franciaországi hitetlen, szabadkűműves lapok mindegyre gúnytárgyává tették. 

Erre az ég válasza sem késett, mert a Lourdes melletti Massabielle-sziklafal barlangmélyedésében a 14 éves Soubirous Bernadettnek 18 alkalommal jelent meg a Boldoldogságos Szűz Mária, 1858. február 11. és július 16. között. A rőzsét gyűjteni indult Bernadett a közeli barlangban meglátott egy különlegesen szép, fehér ruhás hölgyet: kék övet viselt, lábain egy-egy sárga rózsa, a kezében rózsafüzér volt. Bernadett nem tudta, kit lát, két társa semmit sem észlelt. A jelenés február 24-én bűnbánatra, a bűnösökért való imádságra intette, 25-én fölszólította Bernadettet, hogy fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. Több beteg is követte példáját és meggyógyultak. A plébános ezt sem fogadta el jelként, ő a jelenés Hölgyének nevét akarta tudni. 

Március 2-án a Szent Szűz megbízta „mondd meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben” a jelenések helyére. Március 4-én már több mint tízezren kísérték el Bernadettet a barlanghoz, de a látomásokban csak ő részesült. 

Március 25-én Bernadett többszöri kérésére a szép Hölgy louredes-i dialektusban megmondta nevét: ,,Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” Erre a plébános és sokan megdöbbentek. Hisznek és megépítik a jelenések helyén a kápolnát. A hatóságok zaklatása ellenére megkezdődtek a zarándoklatok, a megtérések, a gyógyulások és az Egyház megújulása.

Testvéreim, a Szeplőtelen Fogantatás olvasmányainak üzenete:

1.    Isten az embert természetfeletti kegyelemmel indította útjára, és engedelmességet kért tőle (Ter 3,9-15.20). Az első emberpár bűnös tettével kizárta magát és utódait a kegyelmi rendből. A bűnbeeséssel egész kapcsolatrendszere meghibásodott. Isten ekkor sem vonta meg gondviselését tőle, hanem Megváltót ígért, amely ígéret magában foglalja a Szent Szűzre vonatkozó ígéretet is, aki Fiával együtt győzni fog.

2.    Isten megvalósítja üdvösség-tervét (Lk 1,26-38). Máriát maga a fölséges Isten üdvözli Gábor arkangyal szavaival: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes!”  Mária Isten kegyelmével, ajándékaival teljes, hogy a Megváltó anyja legyen. Ő az első megváltott, aki Jézus érdemei által mentes volt a bűn foltjától, és ez Mária szeplőtelen fogantatásának legvilágosabb bizonyítéka. Egyedülálló szentsége, hogy ő foganta, hordozta és szülte a világ Megváltóját. 

3. Minden kegyelem Krisztus érdeméből származik (Ef 1,3-6. 11-12.). Isten irgalmát magasztaljuk, mert Krisztusban megáldott minket mennyei áldásával, s öröktől fogva arra rendelt, hogy gyermekei legyünk. Szűz Máriát kezdettől fogva kiválasztotta, s mind ez Isten műve, de benne van Mária szabad akarata is: „Legyen nekem a te igéd szerint.” Ez az „igen” megszakította az eredeti bűn láncát és létrehozta az üdvösséget. Ezért feladatunk, hogy életünket Máriához igazítsuk, utánozzuk őt a kegyelem iránti hűségben, az Isten iránti állandó nyítottságban és az emberek iránti szeretetben. Ámen. 

                    Lourdes-i esti körmenet 2015.