+ Msgr. Tempfli József nagyváradi róm. kat. ny. püspök

Nyolcvanhatodik életévében elhunyt Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök – adta hírül szerdán a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.

„A nagyváradi megyéspüspök és a Nagyváradi Székeskáptalan, valamint az egyházmegye papsága szomorú szívvel tudatja, hogy 2016. május 25-én Nagyméltóságú és Főtisztelendő Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök, életének 86., papságának 54., püspökségének 27. évében, hosszú betegség után, szentségekkel ellátva elhunyt” – szerepel a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A püspökség közölte, Tempfli József földi maradványait május 29-én, vasárnap 15 órakor ravatalozzák fel a nagyváradi székesegyházban, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be lelki üdvéért. A nyugalmazott püspököt május 30-án, hétfőn a 11 órától tartandó engesztelő gyászmisét követően a nagyváradi székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra. „Emléke és nehéz időkben tanusított rendíthetetlen hitvallása mindannyiunk számára feladat és kötelesség!" – szerepel a Böcskei László megyéspüspök, Fodor József pápai prelátus, nagyprépost és a rokonság által kibocsátott nekrológban, amelyben arra kérik a gyászolókat, hogy koszorúk helyett imával és egy szál virággal fejezzék ki tiszteletüket az elhunyt püspök iránt.
Tempfli József 1931. április 9-én született a Szatmár megyei Csanáloson. Középiskoláit a nagyváradi Szent László Líceumban kezdte, a nagykárolyi piaristáknál folytatta, majd a tanügyi reform után Szatmárnémetiben érettségizett. 1950-1956 között tanító-nevelő a szentjobbi iskolában. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult, ahol 1962. május 31-én Márton Áron püspök szentelte pappá, 1982 júniusában szentjobbi apát címet kapott. 1989 előtt sokat küzdött a váradolaszi, megsemmisíteni rendelt temető híres magyar halottai földi maradványainak és síremlékeinek megmentéséért.
1990. március 14-én II. János Pál pápa kinevezte Nagyvárad 81. püspökévé. Hivatásának megfelelően rendületlenül harcolt az egyháztól a kommunista időkben elkobzott ingatlanok visszaszerzéséért. 2008. december 23-án XVI. Benedek pápa elfogadva nyugdíjazási kérelmét – kinevezve utódául Böcskei Lászlót –, ezt követően a Kanonok sor 11. szám alatt berendezett kanonoki házban töltötte nyugdíjas éveit. Tempfli József egyházmegyéjének kormányzása idején, 19 év alatt 20 ezer fiatalt bérmált meg, 46 papot szentelt, és három püspök szentelésén is társszentelőként kérték fel.
Tempfli József áldozatos munkája elismeréseként több egyházi és világi kitüntetésben részesült: Nagyvárad Helyi Tanácsának díszpolgári kitüntetése és Életmű-díj, Magyar Örökség-díj (1997), Bethlen Gábor-díj (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2007), Magyar Szabadságért-díj (2009).

erdély ma

Magyarok, akik a pápát kísérték

„Amikor a magyarság szenvedett, a pápák álltak mellette, az ő segítségükkel nyerte vissza hazánk a töröktől fővárosát és régi határait. Most pedig a magyar fegyverek oltalma alatt vonult be az Örök Városba négyéves rabsága után népének ujjongása közt VII. Pius” – írta Kühár Flóris. 

Napóleon megkoronázása

 Napóleon bukása után VII. Piusz pápa is kiszabadult. Az egyházfő kíséretére a Radetzky-huszárok magyar lovasszázadát rendelték, akik akkor az osztrák–francia határ mentén teljesítettek szolgálatot. 

Az Alpokon való átkelés nagyon megviselte VII. Piuszt, a hintóban zötykölődő pápát egy tiszt saját köpenyével takarta be. Egyes források szerint e huszártiszt nem volt más, mint a ráckevei Horváth János (1774—1849), akinek alakjáról Petőfi Sándor híres elbeszélő költeménye, a János vitéz főhősét mintázta. Horváth János tettéért a legmagasabb pápai kitüntetésben, a Krisztus-rend gyémánt csillagjában részesült, melyet halála után hozzátartozói a ráckevei templomnak adományoztak. A rendjelet az áldoztató kehelyre forrasztották, amely 1937-ben került a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény tulajdonába.

VII. Piusz 1814. május 24-én vonult be újra Rómába. Ennek emlékére rendelte a Szűz Mária Keresztények segítsége ünnepet. 

Magyar segítőit pedig soha nem feledte el. Emlékül a pápa zászlót adott a Radetzky-ezrednek. A zászló egyik oldalán a Boldogságos Szűz, a másikon két angyal (géniusz); az egyik Rómát jelképezi, ez a magyar címert tartja, a másik Magyarországot jelképezi és a pápai koronát emeli. A zászlón ez a felirat áll:

„Ungariae Patronae Pium comitatis ad Urbem; O felix tanto Roma sub auspicio. – Boldog vagy Róma, hogy érzed a Magyarok Nagyasszonyának oltalmát, ki Piuszt a Városba kísérte.”

A zászlót örök emlékül a bécsi fegyvertárban őrzik.

Orbán Viktor szerdán fogadja Szergej Lavrovot

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, valamint olyan nemzetközi kérdésekről fog szerdai budapesti munkalátogatása alkalmából tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, mint Oroszországnak a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő viszonya.

Az orosz külügyminisztérium hétfői közleményében tudatta, hogy Lavrovot fogadja Orbán Viktor miniszterelnök és meghívója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A felek megvitatják a kétoldalú kapcsolatok „helyzetét és perspektíváját, és kijelölik a következő lépéseket a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés megőrzése és erősítése érdekében az Egyesült Államok és az EU által kierőszakolt ‘szankcióháború’ körülményei között”.
Az orosz külügyi tárca szerint a budapesti megbeszéléseken többek között áttekintik a paksi atomerőműnek a Roszatom orosz állami vállalat részvételével történő bővítésének projektjét. A moszkvai közlemény szerint a magyar vezetés többször megerősítette, hogy Budapest továbbra is ennek további megvalósítására összpontosít, számításba véve annak alapvető fontosságát az ország energiaellátása szempontjából.

A tárgyalásokon megvitatják többek között az ukrajnai helyzetet, a nemzetközi terrorizmus ellen Szíriában és Irakban folytatott küzdelmet, Oroszországnak a NATO-val és az EU-val fenntartott viszonyát, valamint az európai migrációs válság kérdéseit. „Az orosz-magyar külpolitikai párbeszédet a kölcsönös megértés jelentős foka jellemzi, amely azon alapul, hogy a jelenkor legélesebb kérdéseinek moszkvai és budapesti megközelítése hasonló vagy egybecsengő” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
A látogatás idején Szergej Lavrov a budapesti Szabadság téren megkoszorúzza a Magyarországot a nácizmus alól felszabadító szovjet katonák emlékművét. Magyarországon mintegy 200 ezer elesett szovjet katonát hantoltak el, mintegy 1200 katonai temetőben.
Az orosz külügyi tárca sajtóosztálya emlékeztetett rá, az elmúlt években rendszeressé vált a legmagasabb szintű politikai kapcsolattartás a két ország között: Orbán Viktor február 17-én járt Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy évvel korábban Budapesten. A magyar kormányfő 2015. augusztus 9-én Kazanyban találkozott Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel a vízi sportok XVI. világbajnoksága alkalmából.
Lavrov legutóbb 2013. május 2-án és 3-án járt munkalátogatáson a magyar fővárosban. Szijjártó Péter 2015. október 21-én járt Moszkvában, s ugyanilyen keretek között tavaly május 9-én részt vett a második világháborús győzelem napján a nemzetközi ünnepélyes megemlékezésen. A két külügyminiszter a budapesti Putyin-látogatás és az EBESZ-külügyminiszterek tavaly decemberi belgrádi tanácskozása idején is találkozott egymással.
MTI

2020-ban Budapest fontos üzenete

1938. május 26-án volt Áldozócsütörtök. Felejthetetlen nap a magyar nemzet történetében, amikor Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár, pápai követ - egy év múlva XII. Pius néven pápa - megnyitotta Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszust. Ennek célja az volt, hogy Magyarország megújuljon Krisztusból és áthatva az Eucharisztia szeretetétől, méltó legyen Krisztus királyhoz. 

Népünk az emmauszi tanítványokkal kérte: Maradj velünk, Uram, hogy „fakadjon ebből az oltárból a kegyelem bősége.” És fakadt a kegyelem. Míg az egyházi megmozdulások az eucharisztikus életbe vezették be a hívőket, a kegyelmi élettel való áthatásra irányultak, addig a világi megmozdulások az eucharisztikus Krisztus előtt való hódolatot juttatták kifejezésre. 

Ma Úrnapja, a mi Urunk Jézus Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe van. Világszerte körmenetben hódolunk az Oltáriszentségben köztünk maradt Jézus Krisztus előtt. Krisztus Urunk szentségi jelenlétét és szeretetét szentáldozással és körmenettel köszönjük meg. Mindenütt felcsendül a '38-as kongresszus himnusza: Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat, millió szív összecsengjen, magasztalja az Urat!

Londonban a Hampton Court palota közelében található az un. Nagy Szőlőtőke, melyet 1768-ban Capability Brown, neves angol tájépítész ültetett. A föld legnagyobb és leghosszabb venyigéje 30 méter hosszú. Kedvező időjárás esetén 1000-1200 kg fekete szőlő terem rajta. Vajon hogyan lehetséges ez? A magyarázat igen egyszerű. A szőlőtőke gyökere legalább tíz méter mélységbe nyúlik, és onnan szívja fel a Temze folyó éltető vizét. Az állandó nedvesség biztosítja a szőlővesszők gazdag termését.

A keresztségi kegyelem által Jézusba oltódtunk, hogy az Atyával való szeretet-találkozásunk az Oltáriszentség vételében teljes legyen. Úgy akarunk találkozni, ahogyan kell: azok buzgalmával, akik kimondhatatlanul szeretik az egyedül üdvözítő Valakit. 

Cebu 2016 - Budapest 2020 Eucharisztikus Világkongresszus

Jézus az élet kenyerének és élő vízforrásnak nevezte magát. Minden szentáldozásban Vele lépünk kapcsolatba és így biztosítja istengyermeki életünk növekedését és gazdagodását. Ezért hangsúlyozta már a múlt század elején X. Szent Pius pápa: A gyakori és jó szentáldozás legrövidebb út a mennyországba.

Most a mennybe vezető út fontos állomásán, Úrnapján, az Oltáriszentség szerzésének ünnepén szentségi módon találkozunk az örök Szeretettel.

Magyar elnöke van az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának

Forrás: rmdsz.ro

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét, Vincze Lorántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnökévé – közölte honlapján a szervezet.

A lengyelországi Wroclawban tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Loránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze Loránt korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta.

Az újságírói alap- és közigazgatási mesterdiplomával rendelkező, 38 éves Vincze Loránt 2002 és 2007 között a román közszolgálati rádió bukaresti stúdiójának a magyar adását, majd 2007 és 2009 között az Új Magyar Szó napilap kiadóját vezette. 2009-től Winkler Gyula európai parlamenti képviselő munkatársa.

Vincze Loránt Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben köszönte meg a bizalmat. Közölte, hogy kinevezésével a FUEN 67 éves örökségének a továbbvitelére, az őshonos európai nemzeti kisebbségek érdekeinek előmozdítására kapott felhatalmazást.

Az új FUEN-elnököt jelölő Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a jelölésében úgy fogalmazott, fontos, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként tovább erősödjön, megkerülhetetlen tényezővé váljon, kezdeményezései nyomán az európai intézmények is felismerjék, hogy nem halasztható tovább az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése.

Vincze Loránt megválasztása előtt egy, a menekültkérdésről szóló wroclawi pódiumbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy egyértelmű különbséget kell tenni menekültek és bevándorlók, valamint az őshonos kisebbségek és a bevándorlói csoportok között.

„Humanitárius kötelességünk szolidaritást vállalni a háború elől menekülőkkel, de nekünk elsősorban az őshonos közösségek sorsát kell szem előtt tartanunk" – idézte Vincze Lorántot az RMDSZ szombati hírlevele.

MTI

A szabadkőműves kormány áldozatai

Magallanes Szent Kristóf és társai vértanúk

Május 21-én Magallán Szent Kristóf és huszonnégy társa emléknapja van. A szabadkőműves Plutarco Elías Calles vezette kormány intézkedései nyomán az 1920-as évektől a mexikói egyház üldözést szenvedett. A törvények nyíltan vallás-, illetve katolikusellenesek voltak. XI. Piusz pápa körlevelekben fejezte ki tiltakozását a mexikói egyházüldözés miatt. A lakosság több alkalommal is fellázadt a kormány ellen; a felkelések között a Cristero-háború – más néven a Cristiada – követelte a legtöbb áldozatot. A pápa 1925-ben bevezette Krisztus király ünnepét, a felkelők innen kapták a nevüket: cristero, azaz Krisztus katonája.

Az első összecsapásra 1926-ban került sor, amikor négyszáz fegyveres keresztény elbarikádozta magát a Guadelupe-i Szűzanya templomában. „Hivatalosan" 1927 elején kezdődött a háború, amikor a cristerók A nemzet címmel kiáltványt adtak ki, és 1929 júniusáig tartott, amikor a mexikói kormány és a felkelők amerikai közvetítéssel fegyverszünetet kötöttek.

A megállapodás legfontosabb része az volt, hogy a papok ismét gyakorolhatták hivatásukat, illetve az egyház visszakapta ingatlanjainak használati jogát. A háború utáni megtorlásokban azonban számos keresztény vesztette életét, több ezer felkelőt kivégeztek, és az állami tisztségviselők sokfelé továbbra is üldözték a papokat. Mexikóban csak 1992-ben törölték el azt a törvényt, amely korlátozta a papok számát, illetve a vallási csoportok jogállását az országban. A Cristero-háborúban a becslések szerint kilencvenezer ember vesztette életét, körülbelül ötvenhétezer a kormányoldalon, és harmincháromezer cristero.

Kivégzett keresztények

Magallán Kristóf egyszerű földműves családban született 1869. július 30-án. Pappá szentelése után szülővárosában, Totatiche-ben lett plébános. Részt vett a helyi iskola megalapításában, valamint a város melletti gát megépítésében. Különös gondja volt a rózsafüzér imádság terjesztésére, a papi hivatások ébresztésére és a misszióra – a környéken élő huichol indiánok között is hirdette az evangéliumot. Amikor a kormány bezáratta az egyházmegye szemináriumát, a plébániáján nyitott papneveldét. A Cristero-háború kitörésekor felszólalt a béke érdekében, és ellenezte a fegyveres felkelést. A kormány tiltása ellenére szentmisét mutatott be, ezért letartóztatták, és tárgyalás nélkül négy nap múlva elítélték. Káplánjával, Caloca Ágostonnal együtt végezték ki 1927. május 25-én.

II. Szent János Pál pápa 2000. május 21-én szentté avatott huszonkét papot és három világi hívőt, akik vértanúként vesztették életüket a Cristero-háborúban. Közülük egy sem fogott fegyvert, ám nyíltan kiálltak hitük mellett, és az egyházüldöző törvények ellenére szolgálták a hívek közösségét.