Önfeláldozó kisfiú

Testvérek (Igaz történet egy angol kisfiúról, akinek a húga vérátömlesztés előtt állt.)

A beavatkozás előtt az orvos elmagyarázta a kisfiúnak, hogy a húgának ugyanaz a betegsége, mint amelyből a kisfiú két évvel ezelőtt felépült. A kislánynak akkor van esélye a túlélésre, ha vérátömlesztést kap olyan valakitől, aki ezt a gyilkos kórt már legyőzte. Így a kisfiú ideális donornak bizonyult.

-   Adnál vért a kishúgodnak? – kérdezte a fiút az orvos.

A kisfiú kicsit elgondolkodott, majd így válaszolt: 

- A húgomnak igen, doktor bácsi.

Megtörténtek a szükséges vizsgálatok, és eljött a nagy nap. Betolták a két gyereket a kórterembe. Johnny erős és egészséges volt, Mary sápadt és sovány. Mikor tekintetük találkozott, Johnny biztatóan mosolygott Maryre. 

Mikor a nővérke beleszúrta Johnny kezébe a tűt, a mosoly lehervadt a kisfiú arcáról, és némán figyelte, ahogy átfolyik a vére a csövön. 

Egy kis idő múlva Johnny reszkető hangja törte meg a csendet.

- Doktor bácsi, mikor fogok meghalni? - kérdezte félénken.

Az orvos csak ekkor értette meg, hogy miért tétovázott egy kicsit a gyerek, amikor megkérdezte tőle, hogy adna-e vért a testvérének. 

És ekkor értette meg azt is, hogy milyen önfeláldozás volt ez a kisfiú részéről, hiszen ő valóban azt hitte, hogy meg fog halni, ha ezt megteszi. Az életét adta volna oda a testvéréért.

Ekkor elmagyarázta neki az orvos, hogy nem fog meghalni, viszont a testvére meg fog gyógyulni az ő vérétől.

 

 (Katolikus Kalendárium 2o16,9.)

Magyarország soha többet nem eshet el

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így kezdte beszédét Zalaegerszegen, október 24-én. 

A történelmi tapasztalat arra kötelez bennünket, hogy „Magyarország soha többet nem eshet el”, nem eshet el az iszlám hódítás által, és nem engedhetjük meg, hogy „belülről foglalják el Magyarországot.” 

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes a nemzeti konzultációról tartott lakossági fórum előtt, sajtótájékoztatón azt mondta: ami most az Európai Unióban történik, kísértetiesen hasonlít arra, ahogy 1541-ben az iszlámhitűek mint „városnézők” elfoglalták Buda várát, mivel „most éppen migránsként foglalják el belülről Európát”.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az illegális migráció kezelésével kapcsolatban „Brüsszel politikája három jelzővel illethető: törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt”.
Kifejtette: törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amely szerint illegálisan senki nem léphet be az EU területére. A brüsszeli bürokrácia, „amelyik azon mesterkedik, hogy az illegális migráció bejöjjön Európába”, megsérti a dublini szerződést, ugyanakkor Magyarország azt „pontosan és precízen betartja”.
Brüsszel politikáját antidemokratikusnak nevezte a KDNP elnöke, mert „elfelejtették” megkérdezni a német vagy az európai polgárokat, hogy akarnak-e tömegesen együtt élni az iszlámmal. A magyar kormány demokratikus, mert népszavazáson és nemzeti konzultáción is megkérdezte erről az embereket, „és a magyar nép azt mondta, hogy nem akar”.

Semjén Zsolt szerint inkorrekt, amit Brüsszel csinál, mert a migránsok közül kiválogatják azokat, akiknek szakmájuk van, nyelvet tudnak és „használhatók”, őket megtartják, „a többit pedig átlőcsölik a magyaroknak, cseheknek, lengyeleknek, románoknak és a többieknek”. Ez az eljárás inkorrekt a migránsokkal szemben is, mert „ők áldozatok”.

Ezek az emberek a clintoni amerikai külpolitika áldozatai, amely „az arab tavasznak nevezett folyamat során ideológiai okokból tönkretette – az olyan, amilyen, de – működő államokat” Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Aszad Szíriája „nem volt leányálom, de kisebb rossz volt, mint az Iszlám Állam” – vélekedett a politikus.
Úgy folytatta, hogy az amerikai politika megnyitotta Ázsia és Észak-Afrika felől a „migránsáradatot” Európa felé, miközben ezek a migránsok áldozatai saját rossz kormányuknak és az embercsempészeknek is. Ezekkel az emberekkel elhitették, hogy Angela Merkel német kancellár és az európai uniós bürokrácia „meghívta őket”, elvergődtek idáig, de most a németek azt mondják, mégsem fogadják be őket.
„Ennél sokkal korrektebb, amit mi mondunk, hogy ne induljatok el, ne égessétek fel magatok mögött a házatokat, otthonotokat, mert nem fogunk beengedni titeket.” Mi azt ajánljuk, hogy Magyarország erején felül segítséget küld oda, ahol ezek az emberek élnek, „építsünk ott kórházat, iskolát, segítsünk nekik, hogy emberi életet élhessenek a szülőföldjükön” – mondta Semjén Zsolt.
Azért fontos a nemzeti konzultáció, hogy azt tudjuk mondani, „a magyar társadalom a kormány mögött van, s ezzel az erővel tudjunk harcolni Brüsszellel azért, hogy ne legyen illegális migráció, ne legyen tömeges áttelepítés”, Magyarország ne legyen kitéve sem a terrorizmus, sem a bűnözés veszélyének – hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes azt is hozzátette: nem szeretné, hogy a gyermekei és az unokái „a saría árnyékában éljenek”, márpedig ahol tömegesen megjelenik az iszlám, „ott előbb-utóbb követelni fogják az iszlám jog bevezetését, ”nemcsak a muszlimokra, hanem mindenkire, aki az adott területen lakik„. Azt akarjuk, hogy ”Szent István országa ne legyen kalifátus„.

Bizonyos nyugati országok véleménye azért ”nem releváns, mert ők már elvesztek„.Franciaországban ez az utolsó francia generáció, ”amelyik még francia életet élhet„, a németek pedig az ”elveszés állapotában vannak„ – vélekedett.
Mi, a közép-európai V4-ek ”még biztosan élhetünk magyar, cseh, lengyel, szlovák életet„. Mi nem akarjuk megmondani a franciáknak, hogy kivel éljenek együtt, ”de ők se akarják megmondani, hogy mi kivel éljünk együtt„, soha nem írtunk alá az EU-val olyan megállapodást, ”amelyben lemondtunk volna a szuverenitásunkról, hogy kit engedjünk be az országunkba„ – jelentette ki Semjén Zsolt.
Vigh László, Zalaegerszeg térségének fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jó úton jár, Zalaegerszegen sem kell egy rendezvény miatt ”betontömböket kirakni az utca elejére, hogy a kamionokat megfékezzük„, nem kell biztonsági szolgálatokat felkérni arra, hogy védjék meg a polgárok testi épségét.
”Ez egy nyugodt, békés, konzervatív ország, mi ezt a miliőt szeretnénk megőrizni„, ehhez kell az emberek felhatalmazása a nemzeti konzultáción.

MTI - magyaridok.hu

Október 23. Csíkszeredában 2o17-ben.

Tisztelt ünneplő és emlékező székely Testvéreim! 
A kisgyermekek jogosan kérdezik tőlünk: Mit ünneplünk? 
A felnőtt pedig: Mi 1956 igazsága?
1956-ról először a családunkban hallottam, mikor a felnőttek beszéltek róla és amikor a Szabad Európa rádiót hallgatták szüleim. 1961-ben már falunk Könyvtárában kíváncsian lapoztam és olvastam a kommunisták által kiadott „Az 1956-os ellenforradalom és leverése” című brosúrát és könyvet – tudva azt, hogy az ellenkezője az igaz. Amikor budakeszin lakó rokonaink hozzánk látogattak, akkor is bővült ismeretem.

1)      1989-ig nem mondhatta el, nem írhatta meg senki nyilvánosan mindazt, amit számára a forradalom és szabadságharc jelentett. Legfeljebb családi körben mondhatták el emlékeiket, élményeiket. Egy emberöltő pedig túl hosszú kényszerű csend ahhoz, hogy kialakuljon a nemzeti köztudat és az események tudományos feldolgozása is eljusson bizonyos szintig.          

a) Így 1990 után sokan még azt sem tudták, mit ünneplünk október 23-án. Ráadásul a börtönviselt túlélők megnyomorított éveik alatt kialakították a maguk emlékvilágát. Idős korukra ragaszkodtak ehhez. Az ország azonban már más bajokkal, feladatokkal volt kénytelen szembenézni.

Azt is meg kellett tapasztalni, hogy aki a barikádokon kockára tette életét, a nehéz börtönévek után ritkán válik alkalmassá a sok szakértelmet kívánó társadalmi, politikai irányító szerepre.

            Nem tett jót 1956 igazságai felfedezésének, hogy a szabadság éveiben bizony számos és sokszor egymással vetélkedő szabadságharcos csoport, szövetség vallotta magát a forradalom és szabadságharc igazságai igazi letéteményesének. Aztán lassan elcsendesedett a vita, az egykori tiszteletre méltó harcosok megöregedtek, sokan el is költöztek már e világból. De most sem jutottunk közelebb 1956 igazságaihoz.        

b) Megszólaltak azok, akik meglepő „leleplezésekkel” kívánták felkelteni az érdeklődést.
- Az egyik ilyen terjedő állítás, hogy a forradalom egyáltalán nem volt spontán magyar akció, hanem a Szovjetunióban tervezték meg, onnan robbantották ki, hogy aztán leverhessék és így szilárdíthassák meg uralmukat. Igaz, hogy 1956 elején a szovjet kommunista párt XX. kongresszusán elhangzott leleplező Hruscsov-beszéd a sztálini időkről Kelet-Európa szerte  megrendítette a diktatúrát. Igaz, hogy még a nyáron eltávolították a szovjet vezetők Rákosi Mátyást és egyre leleplezőbb lett a magyarországi sajtó. Lengyelországban errefel népmozgalom hozta vissza a korábban kegyvesztetté vált Gomulkat. Feszült volt a légkör, ezért mozgósított a Szovjetunió.

Magyarországon a Rajk-perben is érintett magyar pártértelmiség és a később Nagy Imre-csoportnak nevezett pártellenzék szervezkedett nem a forradalomért, hanem – Nagy Imre hatalomba történő visszahelyezéséért. Arra azonban nem számítottak, hogy országos forradalomba torkollik az a tüntetés. „Aki ott volt a felvonuláson a Bem-szobornál és aztán a Kossuth Lajos-téren, és fogyatkozó számban még közöttünk él, az tudja, hogy már ezen a felvonuláson felhangzott a legendás „Ruszkik haza!” jelszó, és azt is, hogy Nagy Imre „Elvtársak” megszólításával hogyan vesztette el szempillantás alatt népszerűségét: „Nincsen elvtárs”. Amikor azonban azonosult a szabadságharccal, illetve a nemzetével, s hű maradt hozzá a haláltól sem visszariadva, akkor lett csak vezetővé.” – vallja Rosdy Pál.

-    A másik állítás is egyre általánosabb tévedés, hogy a szabadságharc valójában azért robbant ki, mert a Szabad Európa rádió adásai azt a reményt keltették, hogy az amerikaiak, vagy a NATO majd beavatkozik, és katonai segítséget nyújt. A Rádiónál tüntető tömegbe félreértésből az „ávósok” lőttek bele, ebből pattant ki a fegyveres harc, melybe a Magyarországon állomásozó szovjet seregtestek már első éjszaka beavatkoztak.            

2)   1956 igazságait keresve nem feledhetjük nemzeti himnuszunk, imádságunk megrendítő éneklését, melyben a nemzet feleszmélt, öntudatra ébredt. Olyan évek után, amikor a diktátor talán éppen Isten neve és az imádságos jellege miatt el akarta vetni Kölcsey himnuszát, (Kodály válasza: Jó nekünk a régi!) most megrendítő módon kezdte énekelni a nép!

Október 25-én délelőtt az utcasarkokon gúlákban, nemzeti zászlóval letakarva feküdtek a holttestek. A sokezres tüntetők körül állva őket mindannyiszor a himnuszt énekelték.

A ledöntött Sztálin szobor szétverése közben a Blaha Lujza téren összesereglő tömeg is minduntalan a himnuszt énekelte. Örült a megtöretett Egyház börtönökből szabaduló papjainak a bíboros prímásával az élen. Az imában és reményben egy volt nemzetünkkel és reménykedett az újjászületés és megtisztulás jövőjében.

1956 igazságaihoz tartozik az is, hogy október 23. nem gyásznap, hanem a jogos nemzeti feleszmélés, önbecsülés ünnepe. Mert október 23-a győzött. Csak november 4. a nemzeti gyásznap, a legyőzött és mégis győztes forradalom jegyében. 

3)      Az Új Ember Kiadónál 2oo6-ban megjelent „A katolikus egyház 1956-ban” című, 272 oldalas kötet Rosdy Pál szerkesztésében. A tanulmánykötet a forradalom katolikus megnyilvánulásait mutatja be, elsősorban a főpásztorok és a papok, kispapok tevékenységét, neves történészek, Balogh Margit, Soós Viktor Attila, Szabó Csaba elemző tanulmányainak kíséretében.

A szerkesztő Rosdy Pál (1932) történész, levéltáros, Táncsics Mihály-díjas újságíró, katolikus pap. 196o. júniusában szentelték papa, de négy hónap után letartoztatták, mivel egyetemistaként többek között a magyar egyház helyzetéről Ausztriában tanulmányt tett közzé, ezért két évet és egy hónapot raboskodott a márianosztrai börtönben. Szabadulása után is csak káplán maradt. (Írásait 1967-től a Vigília folyóirat közli, végül az Új Ember katolikus hetilap újságírója, szerkesztője lett. A Magyar Kurír munkatársaként, majd főszerkesztőjeként is sokat dolgozott az egyházi tájékoztatás területén. 1991-1994 között a Miniszterelnöki Sajtóiroda főtanácsosa volt.) Így vall önmagáról: „Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt.”

Az ​1956-os forradalom és szabadságharc a magyarországi katolikus egyházat is mélyen érintette. Nemcsak a főpapságot és a papságot, a férfi és női szerzeteseket, hanem az egész egyházat, tehát a hívő keresztény katolikusok millióit is. Ebben a teljes értelemben az egyház részt vett az október 23-i budapesti tüntetésen, az utcai harcokban, a vidéki megmozdulásokban, de a hősi halottak, a megtorlás idején kivégzett szabadságharcosok többsége is a katolikus egyház tagja volt. A kötet lapjain szembesülhetünk azzal, hogy a katolikus papság legnagyobb része „jól vizsgázott” 1956-ban. A hívőkkel együtt félreérthetetlenül álltak a nemzet és a szabadság oldalán, ugyanakkor igyekeztek megakadályozni minden önbíráskodást, és még a bukott hatalom embereinek is védeni a jogait. Lelkipásztorként viselkedtek.

A megtorlás idején igen nagy számban meghurcolt papok főleg azért szenvedtek a kommunista erőszakszervektől, mert azok rettegésben akarták tartani őket. A katolikus egyház megfélemlítése és rendőri megfigyelése, belső megtörése 1989-ig folytatódott.

a)   A korabeli dokumentumokat feldolgozó Balogh Margit, tanulmányában Mindszenty József hercegprímás szerepével foglalkozik. Részletesen elemzi a magyar katolikus egyházfő november 3-án este elmondott, később a kommunista hatalom propagandagépezete által tudatosan eltorzított, félremagyarázott beszédét. A történész rámutat, hogy a beszéd terjedelméhez képest keveset foglalkozott a katolikus egyház sérelmeivel, a hitélet problémáival. Mindszenty nemcsak az egyház, hanem a nemzet nevében és érdekében szólalt meg.

            Soós Viktor Attila azt emeli ki, hogy Magyarország megsegítése érdekében Mindszenty József bíboros nemcsak a Vatikánnal és a különböző külföldi karitász szervezetekkel vette föl a kapcsolatot, hanem Washingtonnal is. Politikai szerepre azonban nem gondolt, ugyanakkor természetesen kereste a válságból való kibontakozás útját. Pártalapításokkal, pártprogramokkal nem foglalkozott. Egyszerűen jogállamot, szabad választásokon alapú többpártrendszerű demokráciát kívánt.

            Szabó Csaba a forradalom leverését követően a hercegprímásnak az amerikai nagykövetségen töltött első napjait idézi fel, ismertetve Mindszenty József november 6-án írt végrendeletét, amelyben arra inti a nemzetet, hogy legyenek hűek 1956 szellemiségéhez, a szabad, független Magyarországhoz, legelsősorban pedig „Mindnyájan ragaszkodjatok a valláshoz, mert megtapasztaltátok, hogy mennyire felette áll a vallásos ember a vallástalannak. A katolikusok tekintsenek Rómára, a Szentatyára, a Kősziklára a nagy omlás között. Bízzatok gyermekien a mindenkor segítő Patrónában, a magyarok Nagyasszonyában, aki Isten Anyja s immár ezer éven át a mi édesanyánk is.”

b)   A kötet külön fejezetben mutatja be a Központi Papnevelő Intézet papjainak és kispapjainak a forradalom alatti tevékenységét. Ők a fegyveres diákok segítésében, megmentésében s a forradalom eszméinek terjesztésében vettek részt. Röplapokat terjesztettek és szerkesztettek, az egyház jogainak a helyreállítása érdekében. Végiglátogatták a kórházakat, lelki vigaszban részesítették a sebesülteket, és összeírták azokat, akiknek a családjuk nem tudott arról, hogy hol vannak. November 4-ét követően pedig segítették a szemináriummal szomszédos ELTE jogi karának épületében befészkelt fegyveres csoport tagjait abban, hogy elmenekülhessenek, papi és civil ruhát adtak nekik. Az MSZMP erőszakszervezeteinek megtorlása kíméletlen volt a forradalom leverését követően, a szabadságharcot bármilyen formában támogató papokat és kispapokat állandó félelemben tartották, illetve ügynöki beszervezésükkel próbálkoztak. Sok egyházi személyt vettek őrizetbe rövidebb-hosszabb időre, többeket börtönbe zártak, néhányat megöltek. A könyv felsorolja a papi és szerzetesi áldozatok neveit.

4)   Idéz a kötet Wittner Mária ’56-os halálraítélt, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 1991-ben tett vallomásából, amelyben a forradalmárok keresztény indíttatásáról beszél. Így fogalmaz: „Ma is úgy gondolom, hogy az embernek hinnie kell. Aki hit nélkül él, annak reménytelen az élete. Én hiszek Istenben, de nem úgy, hogy örökké a mellemet verem. Ha hiszek Istenben, meg kell próbálnom aszerint élni. Az én életem nem volt valami fényes, de ha úgy látom, hogy rászorul valaki a segítségre, akkor boldogan segítek.”

A könyv mellékelte az Új Ember 1956. november 4-ei keltezéssel megjelent száma. Ennek egyik legfontosabb írása Mihelics Vidnek Az igazi forradalom című cikke, amelynek alapgondolata máig érvényes, a benne megfogalmazott remény sajnos még mindig megvalósulatlan: „Hitem és meggyőződésem szerint ez a forradalom sem a kocka alsó lapját, a gazdasági, a szociális, a biológiai vívmányokat fogja összébb faragni, hogy az építmény arányba jusson a magasság törpe voltával, hanem a szellemi értékeket fogja összhangzatosan magasba emelni. Nem zsugorodni fog, de kitágul ez a haza, a dolgozó magyarság annyi vérrel és annyi reménységgel, annyi könnyel és annyi munkával megszentelt hazája. Igen, mert ne feledjük, a kor parancsa az, hogy valóban szociális állam és igazi demokrácia bontakozzék ki nálunk és mindenütt, amely nemcsak anyagi javakban, de erkölcsi értékekben, nemcsak technikában és technikai civilizációban, de emberségben és szeretetben is egyre dúsabbá válik.” (Új Ember 2006)

Mihelics Vid próféciája, hogy „kitágul ez a haza, a dolgozó magyarság annyi vérrel és annyi reménységgel, annyi könnyel és annyi munkával megszentelt hazája” – valóra vált. 33 évvel 1956 után, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként átmenetileg ellátta a köztársasági elnöki teendőket is, Budapesten kikiáltotta a független Magyar Köztársaságot.

2010. május 31-én pedig valóra vált „kitágul ez a haza”, mert a Magyar Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel címet viselő törvényjavaslatot, ami június 4-én hatályba is lépett. Az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Ezt követte a folyamatos visszahonosítás és honosítás.

5) Mi 1956 igazsága 2o17-ben?

Egyház és a mai világ viszonyát meghatározó keresztény elvek szerint, másokkal karöltve együtt éljünk és dolgozzunk, máskülönben egy arctalan szellemi és pénzhatalom törekszik szétverni a keresztény Európát.

A keresztény Európa szétveréséhez vezető négy nagy lépést már is megtettek:

-          az egyház elvetése,

-          Jézus Krisztus elvetése, 

-      Isten elvetése és

-          a keresztény államok megsemmisítése.

Négy évszámra hívnám fel Testvéreim figyelmét.

1517-ben Luther kimondja: Isten van, Jézus az Isten Fia, de a katolikus egyház nem kell.

1717-ben a londoni szabadkőműves páholy vallja, hogy Isten van, de Jézus Krisztust elveti, az egyház pedig reakciós. 

1917-ben Szentpéterváron az első ateista kongresszus kimondja: sem Isten, sem Jézus, sem az Egyház nem kell.

2017-ben Brüsszelnek a keresztény Európa sem kell: jöjjenek a migráns muszlimok és adnak nekünk is, ha nem kérünk akkor is! A világ rendje megbomlott. 

- Mit tegyünk?

- Igazodjunk 1956 igazságához!

Higgyünk Istenben, szolgáljunk törvénye szerint, akkor minden a javunkra fog válni. (1Tessz 1,1-5b) Ha nem lenne olyan vezetőnk, aki népünket vezesse, akkor kérjük Istent, mert előbb-utóbb ki fog emelkedni egy alkalmas ember, igaz addig szenvedni fogunk. Ha pedig van ilyen vezetőnk, akkor egy emberként álljunk mögéje, és egységben védjük meg szülőföldünket és a magyarság javát. 

Ne szűnjünk meg kérni nemzeti imánkkal: „Isten, áldd meg, a magyart! ... Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel!"  

          

Csíkszereda, 2o17.okt.23.

Darvas-Kozma József

Magyar Szent Korona Hőlégballon

A Magyar Szent Korona Európa legrégebbi épen maradt beavató koronája, a magyar államiság egyik jelképe. A régiek szakrális jelentőséget tulajdonítottak neki, hiszen az égből szállt alá, kimondottan a Kárpát-medence népe számára. A Szent Korona a magyar alkotmányosság alapja, az ország alaptörvényének és jogrendszerének forrása.
Sokak számára a Szentkorona-eszme keresztényi, türelmes, befogadó, ugyanakkor nemzetvédő és megtartóerő.
A felvidéki Mede Ferenc a koronatant évekig tanulmányozta, úgy vélte, egy korona formájú hőlégballon méltó megjelenítése lehet az „égből alászálló” Magyar Szent Koronának, mely most ismét felfelé törekedve, tükrözi annak szakrális és felsőbb mivoltát, jelzi eredetmítoszát.
E jelkép megjelenése az „égen” a Magyar Szent Korona fontosságára óhajtja felhívni a figyelmet a mai csörtető és szakralitását vesztett ember mindennapjaiban.
A Magyar Szent Korona Hőlégballon a Morvaországi Berény városában készült, Pap Gábor művészettörténész közreműködésével. A Korona hátoldalán szintén az ő szakmai segédletével megfestett, sokat vitatott három lecserélt kép feltételezett mása, a kupola alsó felén  festőművész magyar néphagyományból kiinduló, állatövi jegyeket ábrázoló mennyezeti kazettás festményének másolata látható. A ballon kupolatérfogata 2200 köbméter, teherbírása maximum három személy. A hőlégballon csakis arra méltó eseményeken jelenhet meg, továbbá hagyományos hőlégballonos sport-, illetve ünnepi rendezvényeken.
Tervben a történelmi Magyarország „körberepülése” és azon történelmi helyszínek felkeresése, ahol a Magyar Szent Korona tartózkodott.
Bálint Mária / Háromszék

**

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, holnap, október 23-án Csíkszeredában 11.00 órakor – Ünnepi megemlékezés lesz a Kalász negyedi 1956-os kopjafánál, 
onnan levonulás az 1956-os térre, ünnepi beszéd és koszorúzás a Gloria Victis-emlékműnél.  
18 órakor Ünnepi megemlékezés a Csíki Moziban. 



Ajánlott cikkek:
Csíkszereda Főterén fog állni a Márton Áron-szoborkompozició
Nemzeti Összetartózás napja
Kós Károly: Levél a balázsfalvi gyűlésről (Kalotaszeg, 1911. szeptember 4.)
Összetartozásunk - felelősség!
Nemzeti Összefogás üzenet
2012. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Csíkszeredában
Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?
Imádkozzunk népünkért
Magadra hagytunk Tégedet
Életünk folytonos szabadságharc
Egy népnek, amelytől elvették határait
Március 15. - Nemesen magyar és istenien örök
Ninive vagy Strasbourg?
Törekedjünk az igazságosságra és a békére

Hirdetés: 2017. október 22.

1. Missziós vasárnap van, minden szentmisén a missziók javára perselyezünk.

2. A rózsafüzért ájtatosságot hétköznap este fél 7 órakor végezzük.

3. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, holnap, október 23-án Csíkszeredában 11.00 órakor – Ünnepi megemlékezés lesz a Kalász negyedi 1956-os kopjafánál, 
onnan levonulás az 1956-os térre, ünnepi beszéd és koszorúzás a Gloria Victis-emlékműnél.  
18 órakor Ünnepi megemlékezés a Csíki Moziban.

4. A plébániai hitoktatásra várjuk a diákokat.  

A bérmálkozók felkészítője péntek este 19 órától. A hittanórák rendje az Egyházközségi Apostolban.

5. Csütörtök este 19,30 órától az Ifjúság órája.

6. A Polgármesteri Hivatal gyűléstermében pénteken 18 órától Maurer Nagy Bíborka: A csíkszeredai népszínjátszás története  című  könyvének bemutatója.

7.A Háromszék Néptáncegyüttes csíkszeredai vendégelőadására október 27.-én, pénteken 19 órától kerül sor a Városi Művelődési Ház nagytermében. Az előadásra a belépés felnőtteknek 20, diákoknak és nyugdíjasoknak 10 lejbe kerül. Csoportos kedvezményt is biztosítanak. Jegyet elővételben a Művelődési Ház jegypénztárában lehet váltani.

8. A Krisztus Világa folyóirat októberi száma kapható. Tartalmában gazdag lap ára 1,50 lej.

9. Október 29-én, jövő vasárnap kezdődik a téli időszámítás, azaz hajnal 3 órától 2 órára kell visszaállítani az órát. A vasárnapi miserend nem változik. 

Ajánló: Ami Európát szétveri
Csíkszereda Főterén fog állni a Márton Áron-szoborkompozició
Nemzeti Összetartózás napja
Kós Károly: Levél a balázsfalvi gyűlésről (Kalotaszeg, 1911. szeptember 4.)
Összetartozásunk - felelősség!
Nemzeti Összefogás üzenet
2012. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Csíkszeredában
Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?
Imádkozzunk népünkért
Magadra hagytunk Tégedet
Életünk folytonos szabadságharc
Egy népnek, amelytől elvették határait
Március 15. - Nemesen magyar és istenien örök
Ninive vagy Strasbourg?
Törekedjünk az igazságosságra és a békére

Ami Európát szétveri

A kinyilatkoztatás alapján az Egyház vallja, hogy az Isten által teremtett világ jó és azért kaptuk, hogy javunkat szolgálja. Nem szabad a világot szakralizálni (mintha része lenne az istenségnek), sem szekularizálni (az evilági dolgok mintha függetlenek lennének Istentől). 

A világ és a földi haladás az emberek segítségére van, hogy a köztük lévő láthatatlan Isten országot erősítsék. Ilyen értelemben fogadja el az egyház az evilági valóságok autonómiáját. Isten népe, az egyház tagjai az evilági társadalom tagjai is. Együtt haladnak az egész emberiséggel és osztoznak a földi világ sorsában, a gondokban, a sikertelenségekben és az örömökben. Az egyház tagjai együtt dolgoznak a nem keresztényekkel az evilági feladatok megvalósításán, mert ők is emberek és állampolgárok. 

„Az a keresztény, aki elhanyagolja földi feladatait, valójában embertársaival, sőt éppen Istennel szemben fennálló kötelességeit hanyagolja el, és így örök üdvösségét veszélyezteti” (GS 43). 

A keresztények vallásos indítékból is hozzájárulnak a világ építéséhez és előmozdítják az emberi nem egységét, hiszen egy nagy családot alkotunk és bennünket azonos érdekek kötnek össze. Amíg a keresztények a II. vatikáni zsinat legtöbb új eszmét tartalmazó okmánya, az Egyház és a mai világ viszonyát meghatározó konstitúció elvei szerint dolgozunk, eközben egy háttérhatalom igyekszik Európát szétverni. 

A keresztény Európa szétveréséhez vezető út négy nagy lépést jelent: 

az egyház elvetését, 

Jézus Krisztus elvetését, 

Isten elvetését ,

és a keresztény államok megsemmisítését. 

Négy évszámra hívnám fel a figyelmet. 

1517-ben Luther kimondja: Isten van, Jézus az Isten Fia, de a katolikus egyház nem kell. (Thália és teológia)

1717-ben a londoni szabadkőműves páholy vallja, hogy Isten van, de Jézus Krisztust elveti, az egyház pedig reakciós.   

1917-ben Szentpéterváron az első ateista kongresszus kimondja: sem Isten, sem Jézus, sem az Egyház nem kell. 

2017-ben Brüsszelnek a keresztény Európa sem kell: jöjjenek a migráns muszlimok. 

A világ rendje megbomlott. 

Mit mond a mai ige? 

Isten fölötte áll mindennek, ő a világtörténelem korlátlan ura. (Iz 45,1.4-6) Az események irányítói, még ha nem is tudják, Isten eszközei. Izajás ennek egy tipikus példáját mutatja be, Kürosz (Cirus) perzsa király trónra lépésében, aki Kr.e. 538-ban a héberek szabadítója lett. "Isten úgy használja a gonoszokat – mondja Luther – mint a balkezét."

Akik az ember autonómiáját, szabadságát tiszteletben tartják és lehetőséget biztosítanak az evangélium hirdetésére, azok Isten pozitív akaratát hajtják végre, mint Isten ’jobbkeze’. 

Az adópénz kapcsán Jézus rámutat, hogy életünk egy magasabb összefüggésben is adós élet. Nemcsak a társadalomnak, hanem Istennek is adósai vagyunk egész életünkkel. (Mt 22,15-21)

Ha hitünkre építünk, neki szolgálunk, akkor minden a javunkra válik. (1Tessz 1,1-5b)

Előbb-utóbb a vezetők közül kiemelkedik majd egy alkalmas ember, de addig szenvedni fogunk.

**

„Bár nem ismersz, mégis felövezlek...” Iz 45,6.

Ajánlott cikkek:
Nemzeti Összetartózás napja
Kós Károly: Levél a balázsfalvi gyűlésről (Kalotaszeg, 1911. szeptember 4.)
Összetartozásunk - felelősség!
Nemzeti Összefogás üzenet
2012. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Csíkszeredában
Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?
Imádkozzunk népünkért
Magadra hagytunk Tégedet
Életünk folytonos szabadságharc
Egy népnek, amelytől elvették határait
Március 15. - Nemesen magyar és istenien örök
Ninive vagy Strasbourg?
Törekedjünk az igazságosságra és a békére