+ Ft. Fejér Lajos

Ft. Fejér Lajost kispap korától ismertem. Vele közvetlen kapcsolatba kilyénfalvi plébános korába kerültem. Érdekelt a Kilyénfalván a Ferenczi György vikárius, gyergyószentmiklósi főesperes által 1646-ban létesített női coenobium, női szerzetes- közösség története. Ferenczy vikárius e női szerzetesi közösségnek építtette a Kisboldogasszony kápolnát, és haranggal is ellátta. 1647-ben Rómától e kápolna részére búcsúengedélyt kért. A falu hívei a Szent Kilián tiszteletére épült kápolnába jártak szentmisére. Kilyénfalva 1743-ban helyi lelkészség, majd plébánia lett. 1758-ban templom építésbe kezdtek és Szent Mária Magdolna tiszteletére gr. Batthyányi Ignác püspök szentelte fel. 

Lajos atya fontosnak tartotta hívei szellemi-lelki fejlődését. Ezért a katolikus sajtót felkarolta és hívei részére megrendelte. Sajtóapostol volt, dicséretére szolgáljon, hogy a Krisztus világa folyóiratból a 750 lelkes közössége 30 példányt rendelt. Vallotta, hogy a keresztény sajtó „árusítása elsősorban nem kereskedelmi célzatú, hanem minden esetben a hitélet előmozdítását, az imádságban való elmélyülést szolgálja. A közösség egy-egy tagja vagy vezetője komoly szellemi befektetést és munkát végzett megjelentetésében. Fanyalgás helyett hála és köszönet nekik érte.” (Adoremus 2020.11.20.) Tőle, mind paptestvértől és mind sajtóapostoltól is búcsúzom. Amit kértél végrendeletedben a mennyei Atyától és a Szűz Anyától, legyen részed és örökséged. Imádsággal veszünk búcsút tőled. Köszönjük, hogy a miénk voltál. Hálából híveid bátorítására, az összegyűjtött egykori Kilyénfalváról indult, főleg ferences papok névsorát mellékelem. Érted, értük is imádkozva, imádkozzunuk együtt papi hivatásokért. R.I.P.!

Kilyénfalván született Szent Ferenc-rendi papok

P. Kilyénfalvi István[1] született Gyergyószentmiklóson 1642-ben. Beöltözött 1662. aug. 20, felsz. ?, Meghalt Mezőerkeden 1694. április 13, eltemették Mikházán.

P. Barabás (Ferenc) Anzelm[2], született Kilyénfalván 1704, beölt. 1725. januúr 16, felsz. 1729. Meghalt élete 83, papsága 58-ik évében Désen 1787. május 26.

P. Benedek (Elek) Angelus[3], született Kilyénfalván 1780. július 15, beölt. 1800. nov. 14, felsz. 1804. március 8. Meghalt Esztelneken 1837. március 14.

P. Ferenczi (Ferenc) Sebestyén[4], született Kilyénfalván 1759, beölt. 1779. október 13, felsz. 1791. szept. 26. Meghalt Vajdahunyadon 1796. november 14.

P. Ferenczi (József) Bonaventura[5], született Kilyénfalván 1784. április 14, beölt. 1802. szept. 12, felsz. 1807. március 15. Meghalt Kőhalomban 1842. december 27.

P. Ferenczi (Antal) Bonavita[6], született Kilyénfalván 1783. február 6, beölt. 1802. okt. 23, felsz. 1806. május 18. Meghalt lelkészkedése helyén Zentelkén 1847. január 29.

            P. Györffi (Ábrahám) Zsigmond[7], született Kilyénfalván 1736, beölt. 1756. okt. 15, felsz. 1763. Filozófiai lector volt. Hosszas betegségben meghalt Szamosújvárt 1771. okt. 18.

            P. Györffi (Imre) Angelusz[8], született Kilyénfalván 1753, beölt. 1774. szept. 17, felsz. 1779. febr. 27. Meghalt Esztelneken 1807. szept. 13.

            P. Györffi (József) Albert[9], született Kilyénfalván 1757, beölt. 1777. aug. 19, felsz. 1783. szept. 20. Meghalt Tordán 1810. május 12.

___________________________________________________________________________

Dr. Jakab Antal[10] gyulafehérvári egyházmegye püspöke, született Kilyénfalván 1909. március 13-án, felszentelték 1934. június 29-én. Börtönt szenvedett 1951. aug. – 1964. április 16. Püspökké szentelte VI. Pál pápa Rómában 1972. febr. 13-án. Az egyházmegyét vezette 1980. április 2-től 1990. március 14. Elhunyt 1993. május 5-én.

 

---

[1] György József, A ferenc rendiek élete és működése Erdélyben, Cluj-Kolozsvár 1930, 525.

[2] Uo. 475.

[3] Uo. 482.

[4] Uo. 503.

[5] Uo. 503.

[6] Uo. 503.

[7] Uo. 511.

[8] Uo. 511.

[9] Uo. 511.

[10] Marton József, A gyulafehérvári egyházmegye története, Kolozsvár 1993, 205.