Hirdetés: 2024. szeptember 1.

1. Elsővasárnapi szentségimádás 13:30-18:00 óráig a Millenniumi templomban.

2. Elsőpénteken meglátogatjuk az idős és beteg testvéreinket. 

3. Jövő vasárnap, szeptember 8-án a Millenniumi templom örökös szentségimádási napja van. Szentségimádást 13:30 órától 18 óráig végezzük.

4. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor a felső hittanteremben.

5. Családos szentmise szeptember 15-én du. 4 órakor lesz.

6. Olvasásra ajánljuk az Apostolban Szent István király életét.

Köszönjük a Szent Kinga Oltáregylet-Nőszövetségünk szolgálatát az ERKONE háromnapos rendezvényén (83 személy).

Hirdetés: 2024. augusztus 25.

1. Aug. 25-én, vasárnap 12:30 órakor a Szent Ágoston templom búcsúja.

2. Az Erdélyi Róm. Kat. Oltáregylet-Nőszövetségi Egyesületek (ERKONE) őszi találkozóját tartjuk aug. 26-28-ig, hétfőn-kedden és szerdán a Szent Kinga Olt.-Nőszövetségünk szervezésében. Hétfőn-kedden esti misén vesznek részt a vendégeink, szerdán reggel 7 órakor. 

Kedden az esti mise után orgonakoncert lesz a Millenniumi templomban.

3. Keresztelői felkészítőt pénteken 18 órakor a felső hittanteremben tartunk.

4. Az Egyházközségi Apostolban Török József professzor Szent István tisztele c. könyvét folytatásban közöljük.

5. Figyelmükbe ajánljuk a Kegytárgyboltban a katolikus kiadványokat és kegytárgyakat.

Török József - Szent István király élete 1-2.

Török József - Szent István király élete 1. A kereszténység arculata az ezredfordulót körülölelő évszázad alatt döntőmódon megváltozott. A népvándorlás harmadik szakaszának hullámai lassan lecsillapodtak, ám ennél fontosabb a bekövetkezett „minőségi változás”. Nyugat császárai, az Ottók alatt a „birodalom-eszme” új lendületet kapott, a latin kereszténység határai kelet és észak felé jelentős mértékben kitágultak. A cseh, a lengyel, a magyar nép kereszténnyé lett, s példájuk hamarosan követőkre talált a Balti-tenger és a Skandináv-félsziget térségében. A Keleti Birodalom szívében, Bizáncban a művelt. ún. „humanista” császárok sorát felváltotta a katonacsászárok sorozata, akik hódításaikkal tünékeny dicsőséget adtak sok ellentéttől feszülő impériumuknak. A pápaság a burgundiai monostorból, Cluny-ből kisugárzó szerzetesi megújulás haszonélvezőjeként végre elindulhatott a gregorián reformok felé vezető, emelkedő úton. Az ezredfordulót – minden téves vélekedés ellenére – nem a rémület, félelem és világvégevárás jellemezte, hanem a remény és bizakodás. A magyarság történelmének legdöntőbb fordulója ebbe a mozgalmas korba illeszkedik. S mert a népek, nemzetek történelme csak papíron lehet gazdasági-társadalmi erők személytelen változása és küzdelme, de nem a valóságban; a magyar történelem e döntő századában ott található az a kiemelkedő személyiség, aki a történelmi változások tevékeny részese, sőt irányítója: Szent István király. Miközben feladatát teljesítette, túlnőtt téren és időn, „odafönt” gyűjtött kincseket. Ezzel kiérdemelte a szent jelzőt, melynek tartalma az isteni szentség fölragyogása az emberi életen át. Az, hogy ki lesz szent, nem az utókor jámbor vélekedésétől vagy egy kis hatalmi csoport ügyeskedésétől függ, hanem az isteni meghívottságtól és a kapott kegyelmek felhasználásától. Az Egyház csak kimondja valakiről, hogy szentéletű volt, az életszentség tényét maga Isten adja. Szent István életének története úgy, ahogy a történelem tudományának leghivatottabb művelői az utókor elé tárják, minderre a legfényesebb bizonyíték. A korabeli és későbbi forrásokban fennmaradt tudósítások kritikai egybevetése, az érvek és ellenérvek gondos mérlegelése csak azt támasztja alá, amit az Egyház kimondott és folyamatosan állít a magyarok első királyáról: szent volt. Ez a tény nem Szent László király és munkatársai utólagos, politikai és ideológiai belemagyarázása, hanem egy életmű igaz, minden próbát kiálló összegzése még akkor is, ha az  1083-as szentté avatásnak megvolt a maga politikai és társadalmi hatása, jelentősége. De ez utóbbi csak következmény és nem kiindulópont. Árpád vezér unokája, Taksony (931?-972) fejedelemsége alatt kezdődött meg a magyarok térítése. Bizáncból térítőpüspök érkezett az ország délkeleti vidékére (953), de rövid munkássága folytatás nélkül maradt. Egy évtizeddel később Taksony Rómából kért térítőt, ám az útnak indított Zacheus püspök nem jöhetett a magyarok közé, mert Ottó császár elfogatta. A sikertelen kezdet újabb évtized múltán sikeres folytatásra talált, mert Géza (fejedelem: 972-997) követséget küldött Quedlinburgba a császárhoz (973), és hittérítőket kért. A követjárás céljából szükségtelen arra következtetni, hogy Géza komolyan érdeklődött a kereszténység iránt és valóban elindult a megtérés útján. Ennek ismerete már Szent István személyiségének, munkásságának, életszentségének jobb megértését készíti elő.

Török József - Szent István király élete 2.

Sok szent életrajza a vallásos, jámbor szülők említésével kezdődik. Szent Istvánnál azonban nem ez a helyzet, mert a különböző források egybehangzóan más képet festenek apja, Géza alakjáról. A kortárs Thietmár szerint „nagyon kegyetlen volt”, „hirtelen felindulásában sokakat megölt”. A kereszténységet erőszakkal terjesztette: „Keményen és hatalmaskodva bánt népével, … szerfölött szorgoskodott, hogy a lázadókat letörje és a szentségtelen szertartásokat eltörölje”. Híres válasza jól megvilágítja gondolkodásmódját, mert „a mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte: Elég gazdag és hatalmas ahhoz. hogy meg tegye.” A nagyapa, Taksony fejedelem pogányként halt meg. A feltevések szerint Géza a pajzsra emelése után hamarosan, még a követküldés előtt megkeresztelkedett. Mi volt ennek az oka?

A Keleti és a Nyugati Birodalom 971-72-ben szövetségre lépett, és Gézának döntenie kellett, melyik nagyhatalom felé tájékozódik. Bizánc terjeszkedő politikájával szemben állt a Nyugattal 955 óta tartó fegyvernyugvás. Ez indokolta, hogy Géza a kereszténység latin formáját választotta, bár felesége, Sarolt még gyermekként görög térítőpüspök által részesült a keresztségben. Ez azonban őt sem tette meggyőződéses hívővé. Erőszakos természetét ritkán fékezte. Querfurti Brunó tudósítása szerint „vezetése alatt a kereszténység terjesztése megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárság nál.”

Géza és Sarolt fia, Vajk az első térítési hullám idején született a 970-es években. Sem a 969-es, sem a 975-ös évszám nem biztos. Nemzeti neve Vajk vagy Vajka, újszülöttként vagy kisgyermekként István névre keresztelték. Apja is az első vértanú nevét kapta. Szülei csak névleg voltak keresztények, így Szent István gyermek és ifjú korában tőlük nem kapott olyan példát, ami benne a krisztusi hit növekedését segítette volna. Géza azzal, hogy nem ment idegenbe a keresztség fölvételéért, a szomszédos hatalmaktól való függetlenségét nyilvánította ki. Ez megkönnyítette a politikai látókörrel rendelkező vezető réteg számára a keresztség felvételén túl az új hitnek meggyőződés alapján történő elfogadását, mert eloszlott annak gyanúja, hogy a térítés csak ürügy a birodalmi egyház terjeszkedésére és a német befolyás érvényesítésére. A passaui egyház feje, Piligrim szerette volna joghatósága alá vonni hazánk területét, azonban kísérlete sikertelennek bizonyult. Szent Wolfgang einsiedelni szerzetes vállalkozott először a magyarok térítésére, de a határról vissza kellett fordulnia. Az első hittérítő Sankt Gallen szerzetese, Szent Brunó volt, aki bajorkarantán papok segítségével és tolmácsolásával hirdette a krisztusi hitet. Ha helyes a becslés, két-három év alatt a vezető rétegből 5000 embert keresztelt meg, az idegenből ideszármazott keresztény rabszolgák gyermekeinek sokaságát nem számítva. Géza udvarában egy missziós püspök tartózkodott, aki bizonyára hatással volt a gyermek Istvánra. (Helytelen az a régebben hangoztatott nézet, miszerint csak Szent István felesége, Gizella és kísérete, a bajor papok hazánkba érkeztével kezdődött a térítés. Az a vélekedés is, amely Szent Adalbert személyéhez igyekezett kötni minden missziós ténykedést.) A térítés Géza uralkodása kezdetén indult meg, ám az uralkodó felől jövő kényszer és az őszinte meggyőződés sokszor kibogozhatatlanul összefonódott. Fontos tette volt Gézának, hogy állandó székhelyet választott, és Esztergomban, az új központban Szent István első vértanú tiszteletére templomot emeltetett.Sok szent életrajza a vallásos, jámbor szülők említésével kezdődik. Szent Istvánnál azonban nem ez a helyzet, mert a különböző források egybehangzóan más képet festenek apja, Géza alakjáról. A kortárs Thietmár szerint „nagyon kegyetlen volt”, „hirtelen felindulásában sokakat megölt”. A kereszténységet erőszakkal terjesztette: „Keményen és hatalmaskodva bánt népével, … szerfölött szorgoskodott, hogy a lázadókat letörje és a szentségtelen szertartásokat eltörölje”. Híres válasza jól megvilágítja gondolkodásmódját, mert „a mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte: Elég gazdag és hatalmas ahhoz. hogy meg tegye.” 

A nagyapa, Taksony fejedelem pogányként halt meg. A feltevések szerint Géza a pajzsra emelése után hamarosan, még a követküldés előtt megkeresztelkedett. Mi volt ennek az oka? A Keleti és a Nyugati Birodalom 971-72-ben szövetségre lépett, és Gézának döntenie kellett, melyik nagyhatalom felé tájékozódik. Bizánc terjeszkedő politikájával szemben állt a Nyugattal 955 óta tartó fegyvernyugvás. Ez indokolta, hogy Géza a kereszténység latin formáját választotta, bár felesége, Sarolt még gyermekként görög térítőpüspök által részesült a keresztségben. Ez azonban őt sem tette meggyőződéses hívővé. Erőszakos természetét ritkán fékezte. Querfurti Brunó tudósítása szerint „vezetése alatt a kereszténység terjesztése megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál.”

Géza és Sarolt fia, Vajk az első térítési hullám idején született a 970-es években. Sem a 969-es, sem a 975-ös évszám nem biztos. Nemzeti neve Vajk vagy Vajka, újszülöttként vagy kisgyermekként István névre keresztelték. Apja is az első vértanú nevét kapta. Szülei csak névleg voltak keresztények, így Szent István gyermek és ifjú korában tőlük nem kapott olyan példát, ami benne a krisztusi hit növekedését segítette volna. Géza azzal, hogy nem ment idegenbe a keresztség fölvételéért, a szomszédos hatalmaktól való függetlenségét nyilvánította ki. Ez megkönnyítette a politikai látókörrel rendelkező vezető réteg számára a keresztség felvételén túl az új hitnek meggyőződés alapján történő elfogadását, mert eloszlott annak gyanúja, hogy a térítés csak ürügy a birodalmi egyház terjeszkedésére és a német befolyás érvényesítésére. A passaui egyház feje, Piligrim szerette volna joghatósága alá vonni hazánk területét, azonban kísérlete sikertelennek bizonyult. Szent Wolfgang einsiedelni szerzetes vállalkozott először a magyarok térítésére, de a határról vissza kellett fordulnia. Az első hittérítő Sankt Gallen szerzetese, Szent Brunó volt, aki bajorkarantán papok segítségével és tolmácsolásával hirdette a krisztusi hitet. Ha helyes a becslés, két-három év alatt a vezető rétegből 5000 embert keresztelt meg, az idegenből ideszármazott keresztény rabszolgák gyermekeinek sokaságát nem számítva. Géza udvarában egy missziós püspök tartózkodott, aki bizonyára hatással volt a gyermek Istvánra. (Helytelen az a régebben hangoztatott nézet, miszerint csak Szent István felesége, Gizella és kísérete, a bajor papok hazánkba érkeztével kezdődött a térítés. Az a vélekedés is, amely Szent Adalbert személyéhez igyekezett kötni minden missziós ténykedést.) A térítés Géza uralkodása kezdetén indult meg, ám az uralkodó felől jövő kényszer és az őszinte meggyőződés sokszor kibogozhatatlanul összefonódott. Fontos tette volt Gézának, hogy állandó székhelyet választott, és Esztergomban, az új központban Szent István első vértanú tiszteletére templomot emeltetett.

- folytatjuk - 

20. B. - Higgyetek a Fiúban!

Az ókori Kelet minden kultúrnépét a bölcsesség, végsősoron az Istenek tetsző élet keresése jellemezte. Gazdag bölcsességirodalmi gyűjteményeket hagyott ránk Egyiptom, Mezopotámia és az antik Görögország. A görög ‘hét bölcs’ legendás alaknak számított. Bölcsességük arról szól, hogy az ember okosan és ügyesen viselkedjék, s az életben boldoguljon. A hét bölcs neve először Plátónnál tűnik föl (Thalész, Pittakosz, Biasz, Szolón, Kleobulosz, Müszón, Kheilón). Thalésznak tulajdonították az 'ismerd meg magadat'; Szolónnak a 'semmit sem szabad túlzásba vinni'; Pittakosznak az 'ismerd föl a kellő pillanatot', Periandrosznak 'minden a gyakorlaton múlik', Kleobulosznak 'legjobb a mérték' mondásokat. Ez magában foglal egy világszemléletet és erkölcsi szabályokat, amelyből nem hiányoznak a vallásos vonatkozások sem. Így a bölcsesség fontos eleme a civilizációnak, támasza a közélet vezetőinek. A bölcsesség az ókor humanizmusa.

A bibliai kinyilatkoztatásban Isten Igéje is bölcsesség formát ölt. Isten üzenete magában foglalja az emberi bölcsesség legjavát, de más természetű. Az igazi bölcsesség Istentől jön és felülmúlja az ember gondolatait. Tőle tanulhat bárki, a gyámoltalan és az oktalan is. (Péld 9,1-6) Ezért fordulunk Istenhez, hogy feltárja nekünk az áthatolhatatlan titkokat, hogy megláttassa az igaz világosságot és dicsőséget. A kereszténység az isteni kinyilatkoztatáson alapszik, és e az ami kiemeli a vallások közül. 

A kereszténység nem egy a sok vallás közül, hanem az egyetlen Istentől kinyilatkoztatott vallás. Az igazi bölcsességet Jézus hirdette meg az evangéliummal. Ő az írástudók és farizeusok értésére adta, hogy a nem hívőknek Isten bölcsessége problémát jelent. Az igazi bölcsesség az, hogy az ember minden időben és minden helyzetben felismeri, mi az Isten akarata, hogyan használja ki a helyzetet és időt az Úrral való találkozásra, vagy a végső felkészülésre. E bölcsességre a Szentlélek tanítja meg az embereket. Vele kell töltekezni, nem borral, amint azt a pogányok tették nem egyszer vallásos összejöveteleik alkalmával. (Ef 5,15-20) Jézus maga Isten megtestesült bölcsessége, aki csodákkal hitelesítette tanítását. Ő az Ószövetségben megszemélyesített isteni Bölcsesség nyelvén hívja az embereket: ’Jöjjetek hozzám… aki hozzám jön, nem éhezik többé és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem’. 

A csodás kenyérszaporítás után Kafarnaumban kijelentette, hogy akik a mannából ettek – bármennyire az égből szállt is alá – meghaltak. Az igazi élő és életet adó kenyér Jézus. A menny az örök élet hona, tehát az az igazi égi kenyér, ami örök életet tud adni azoknak, akik eszik. (Jn 6,51-59) Jézus nemcsak tanításával adja meg az örök életet, hanem testével és vérével: „Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon.” Jézus azért jött, hogy életünk legyen és bőségben legyen. Aki áldozik, annak örök élete van.

 

„Ízleljétek és lássátok, hogy milyen édes az Úr!” Zsolt 33. 

Augusztus 20. Szent István király

Augusztus 20. - Szent István király - A nagy francia író és diplomata Paul Claudel (1868-1955) írta a 2. világháború után: „Az imént kezembe került Szent István király könyve, az ő Intelmei fiához. A nagyszerű gondolatok olvasása közben éreztem, minő nagy nemzet ez a magyar nép, amelynek már kilencszáz évvel ezelőtt, a mai európai emberiség hajnalán ilyen hallatlan eszű királya volt. Én Szent Istvánt a messzi középkor legnagyobb diplomatájának tartom... S én, a francia diplomata, a hívő katolikus erőm fogytáig hirdetem, hogy a Duna-medencében csak a Szent István-i úton lehet keresni a gyógyulást.”

Szent Istvánt életében és halála után nagy tisztelet övezte az ország határain belül és határain kívül. Az ország határain kívül is tisztelték, mert a menekülteknek és más sorsüldözötteknek menedéket nyújtott. A Szentföldre, Konstantinápolyba, Ravennába és Rómába zarándokló embereknek vendéglátást és kedvező átvonulást és hoszpiciumokat biztosított.

Szent István halálakor egy rendezett, fejlett országot hagyott, Szűz Mária oltalma alatt. Az ország népe, nemesek és nem nemesek, gazdagok és szegények évszázadokon át a balsors idején a Szentkirályt szólította: „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga, ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, gyászos öltözetben, te előtted sírván.” A békés időkben pedig emberi nagyságát méltatták: Magyarok fénye, ország reménye, légy áldott Szent István király! Szent hitben tarts meg, Jézusnál áldj meg, Légy áldott Szent István király!

Légy te is vezető!

Az első keresztény ezredforduló a magyarság történelmének legmozgalmasabb kora. Itt találjuk azt a kiemelkedő vezetőt, aki a történelmi változások tevékeny részese és irányítója: Szent István király. Az ünnepi olvasmányok alapján tekintsünk Szent Istvánra, aki ezer évvel ezelőtt a magyar nemzet vezetője lett krisztusi hitével, világos látásával és határozott tenni akarásával.

A Szentírás bölcsességi irodalma az egyenes útról, az igazság útjáról szól, amely az élethez vezet. Aki ezen az úton jár, megtalálja Isten gondviselését és nem botlik meg. „Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása, amely egyre világosabb, míg fényes nappal nem lesz.”

1. Szent István megismerte az életre vezető igaz utat. (Péld 4,10-15. 18-27). Géza nagyfejedelemnek és feleségének több lánygyermeke született. A fejedelem és családja aggódott a nemzet jövője miatt. Ekkor a Szűzanya Gézával közölte a titkot, hogy fia születik, aki királyként fog uralkodni a magyar nép felett, Krisztus apostola lesz, ezért Szűz Mária vállalja, hogy az ország patrónája legyen. Vajk-István az első passaui térítési hullám idején született 970-es évek elején. A keresztség szentségében Szent István vértanú nevét kapta, akár apja, Géza nagyfejedelem. A családi házban megismerte a Szűzanya ígéretét és az ország állapotát. Szent Adalbert Prága püspöke bérmálta meg és mélyítette el az ifjú herceg hitét. Dinasztikus házasságot kötött 996-ban Regensburgban a bajor fejedelem lányával, Gizellával. István ifjú aráját Nyitra várába, hercegsége központjába vitte. István és Gizella egymást erősítették a keresztény hitben. Házasságuk első éve életük megalapozása volt. Ekkor felkészült az ország vezetésére. Géza nagyfejedelem 997-ben meghalt Esztergomban, István lett a nagyfejedelem. Jogait és a latin kereszténységet háromszori (997, 1003, 1008) hadjárattal kellett megvédenie. István nagyfejedelem és 1000-től király, jó uralkodó lett, mert kialakította a nemzet vízióját, felkészült és megvalósította az ország- és egyházmegyék megszervezését és felvirágoztatását. Ezért a francia író, akadémikus Paul Claudel méltán így írta: Szent István a messzi középkor legnagyobb diplomatája és hallatlan eszű királya, vezetője volt.

Ki a jó vezető? Az, aki felkészült jövendő feladatára. A jó vezető úgy dolgozik, mintha minden rajta múlna. Ha égünk a szeretettől, hogy másokat is Krisztushoz vezessünk, akkor nem csak rátalálunk az igaz útra, hanem azon járva otthont és örök hazát építünk. A prefációban imádkozzuk: „Istenünk, te Szent István királyt adtad vezetőnknek az igazság útján, hogy meglássuk az éji homályban a krisztusi hajnal fényét, és egyenes ösvényen járva, örök hazát és otthont leljünk.” Isten a szülőföldünket, ahol élünk, napjainkban is általunk akarja megváltani.

2. Szent István házat és hazát Krisztusra építette. (Mt 7,24-29) Minek van maradandó értéke, mihez vagy kihez köthetjük sorsunkat? Aki Krisztushoz köti életét, az megtalálja jövőjét, az örök életet. Sőt, már itt a földi élet viharai közt is helyt tud állni, s az ítéleten sem fog meginogni. István király életét és országát „okos ember” módjára Krisztusra építette. A nemzetközi kapcsolatait bővítette, új segítőtársakra talált. Bencés monostorok, apátságok építésével a nép lelkét erősítette. Új királyi központot Székesfehérvárt, és a Szűz Anya tiszteletére szentelt bazilikával országlásának központját hozta létre. Imre herceg lelki-szellemi nevelését szerzetesekre, majd Szent Gellértre bízta. Az ország vezetésére és az egyház dolgainak intézésére saját maga készítette fel. „Ő megtanított, hogy levessük magunkról a régi embert, és kősziklára építsünk országot és életet, hogy minden vihart rendületlenül álljunk.”

3. Szent István Jézus Krisztus útját járta. (Ef 4,17-24). Imre herceg halála után az imádság, az ország és az egyház dolgaival törődött. Minden cselekedetét teljesen Istennek szentelte, fogadalom és felajánlás útján szüntelen imáiban magát és királyságát a mindenkor Szűz Mária gyámsága alá helyezte – olvassuk  a nagy legendában. Utolsó tette is olyan, mint Jézusé a kereszten. Kire bízhatná jobbra fiatal keresztény országát, koronáját, népét, lelkét, mint akire a mennyei Atya egyszülött Fiát bízta, Szűz Máriára. És ezzel a tettével fejezte be földi pályafutását és költözött az örök életbe. Íme, egy igazi vezető: Szent István király.

4. Jézus minket is vezetőnek akar. Feladatot és szolgálatot kell teljesítenünk, mégpedig szeretetből. A keresztény vezető az a személy, aki ismeri hivatását, a kapott talentumokat, s azokat a legnagyobb mértékben kamatoztatja a kereszténység szolgálatában. Úgy dolgozik, mintha minden rajta múlna, hogy Krisztus szeretete uralomra jusson. A világot kell közelebb vinni Istenhez. Ez a keresztség-, a bérmálás-, a házasság- és egyházi rend szentségéből ránk háruló feladat: Légy vezető!

Jézus nekünk is ezt mondja: „Én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle” (Jn 15, 16). Vezetni annyi, mint másokra hatással lenni.

Vezető az: - aki személyével és viselkedésével másokra hatást gyakorol,

- akinek döntéseit követik,

- akinek hozzáállása követendő példa,

- akitől mások segítséget, tanácsot, irányítást várnak,

- aki bátor és mer egyedül Istenért és Istennel cselekedni.

Ilyen vezető minden szülő, pap, intézmény vezető. Vezetőnek lenni magatartás. Aki vezető, vagy akit vezetővé tettek, annak kötelessége naponta tudatosítani a célt, megfogni a munka végét, és a tagokat közös cselekvésre sarkallni.

A vezető rendelkezzen természetes és természetfeletti tulajdonságokkal. A természetes tulajdonságok megszerezhetők neveléssel, tanulással, gyakorlattal. A vezetői felelősség alól ezért senki sem bújhat ki. Vezetni akarni kell. Az ember értékét az akarat adja – mondta Szent Ágoston. „Aki övéinek, főleg háza népének nem viseli gondját, az megtagadta hitét, és rosszabb a hitetlennél” (1Tim 5,8).

A vezető természetes tulajdonságait megemlítjük: kezdeményező, kockázatvállaló, nagylelkű, felelőségtudó, hiteles. Kezdeményezés, kockázatvállalás, személyi felelősség nélkül nem lehet sohasem hiteles a vezető. Ezek a vezető természetes tulajdonságai, amely mellett a természetfeletti tulajdonságok olyanok, mint a vezetékben az elektromos áram. Isten adományai, kegyelmei rendelkezésünkre állnak, csak rá kell kapcsolódnunk Jézus Krisztusra.

A vezető természetfeletti tulajdonságai: az élő hit, a remény, a szeretet és az alázat. Ez féken tartja hiú dicsőségvágyát, hogy ne emelje magát senki más fölé, és az erényeket gyakorolja. Tudja, hogy minden Isten ajándéka (Jak 4,6b).

Keresztény vezető az, akiben a természetes és természetfeletti tulajdonságok együtt vannak, és a közösségért és közösségben dolgozik. A jó vezetőt nem kapja fel a szél, és nem forgatja szélkakas módjára.

Szent István Intelmei Imre herceghez és a fennmaradt 56 törvénycikke egy jó vezető vallomását tartalmazza, amit érdemes napjainkban is tanulmányozni, mert kiállta egy évezred történelmét és megtartotta a magyar államiságot.

Szent István élete nyomán legyünk buzgók és legyünk környezetünk jó vezetői a családban, a munkahelyen és a társadalomban. Építsük életünket Jézus Krisztusra, mint Szent István király, hogy örök életünk legyen és népünk fennmaradjon.

 

 

Hirdetés: 2024. augusztus 18.

1. Augusztus 18-án, vasárnap 12:30 órakor Hargitafürdőn Szent István búcsút tartanak a pálos atyák.

2. Kedden Szent István királyra, főegyházmegyénk alapítójára emlékezünk. Főünnep. Szentmisét végzünk 6,30, 7:00, 11:00 és 19:00 órakor. Az esti szentmise után a plébániára vonulunk és a Szent István domborműnél koszorúzunk.

3. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor a felsőhittanteremben.

4. Az Egyházközségi Apostolban, Török József professzor Szent István tisztelete c. könyvét folytatásban közöljük.

5. Figyelmükbe ajánljuk a Kegytárgyboltban a katolikus kiadványokat.

6. A Szent Ágoston templom búcsúja, augusztus 25-én, vasárnap 12:30 órakor.

Nagyboldogasszony

Nagyboldogasszony - Szűz Mária mennybevételét ünnepeljük.

A hittitok azt az igazságot foglalja magában, hogy Jézus Krisztus anyja, a Boldogságos Szűz Mária, halála után testestével-lelkével a mennyei dicsőségbe felvétetett. E hittételt a kinyilatkoztatás nyomán az Egyház mindenkor vallotta. Az efezusi zsinat (431) Máriát „theotokosz”-nak, istenszülőnek nevezte. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, a szentséges Szűz elszenderülése névvel illették. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Rómában a 7. században, s itt a 8. századtól Assumptio beatae Mariae, a Boldogságos Szűz menybevételének nevezték. Szűz Mária testi-lelki megdicsőülésének alapja az ő szeplőtelen fogantatása és istenanyasága. mit az Egyház kezdettől fogva vallott, azt dogmaként XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki. Most kérjük bizalommal a mennybe felvett Szüzet, égi édesanyánkat, hogy egyengesse utunkat az örök üdvösség felé.

**

Az Úr Jézus mondta: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23) Ma ennek a jézusi ígéretnek a beteljesedését ünnepeljük.  Isten lehajolt, hogy miután a „Feltámadott feltörte a halál kapuját, most azon keresztül testestől-lelkestől, Szent Fia magához vette a Szűzanyát.

Azért, hogy égi Édesanyánk iránti szeretetünk helyes maradjon, a feltámadásba vetett hitünk  erőteljesebb legyen, és lelkünkben töretlen legyen az istenes élet utáni vágyunk, vegyük fontolóra Isten hozzánk intézett szavait.

1. Az emberek örök vigasza a Napbaöltözött asszony (Jel 11,19a; 12,1. 3a-6. 10ab). „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.” Így köszönti Máriát a liturgia. A Jelenések könyvének látnoka, azt a gyermeket váró asszonyt szemléli, aki harcban áll a sátánnal. E küzdelmet és dicsőséget mutató látomás, annak a messiási ígéretnek a beteljesedésére utal, amely a bűnbeeséskor az Atyaisten ajkáról elhangzott: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” Mindez Jézus Krisztus és a Szűzanya Mária által valósult meg. „Bízzatok, én legyőztem a világot!” Ahhoz, hogy Jézus győzelmének örvendhessünk, nekünk is naponta fel kell vennünk a keresztünket. Tudjuk, hogy amikor Isten országáért dolgozunk Jézus Krisztus segít minket, és mellettünk áll anyai oltalmával Szűzanyánk is. A győzelem az Isten Bárányának vére által biztos, akinek a Szűzanya adott életet. Az Üdvözítőnk anyja közreműködésével által valósult meg „Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma”.

Miután a Fiú megdicsőült és ül az Atya jobbján, „a menekülő asszonynak” Isten helyet készített, ez pedig Mária Isten örök dicsőségébe való felvételét jelképezi. A Szűzanya a teremtésben az első, aki teljesen átadta magát az Üdvözítőnek és egyedülálló módon együttműködött Vele a gonosz legyőzésében. A Fiú is elsőként megosztja édesanyjával dicsőségét, ezért testével és lelkével felvette a mennybe.

2. Krisztus a feltámadottak zsengéje (1Kor 15,20-26). Szent Pál hirdeti, hogy Krisztus a feltámadás elsőszülöttje. És mindenki, aki Krisztushoz tartozik egy nap részt kap az ő megdicsőüléséből. A legszorosabban édesanyja, Mária tartozott Krisztushoz, mert soha nem érintette a bűn. Erről kifejezetten szól Isten angyala köszöntésében, amikor Máriát kegyelemmel teljesnek és az asszonyok között egyedül áldottnak nevezte. Aki a mennybe felment megtehette és megtette, hogy Szűzanyját lelkestől-testestől megdicsőítette. „Aki a Teremtőt, mint gyermekét keblén hordozta, annak az Isten örömében kell laknia” – mondja Damaszkuszi szent János (+750).

3. A szentség útja egyszerű, ha hittel és alázattal Istenre bízzuk magunkat (Lk 1,39-59). Erről szól a Szűzanya hálaéneke. Mária nemcsak Istennek válaszol szeretettel, hanem rokonát is felkeresi, hogy segítségére legyen. Mária názáreti élete nem volt különb, mint a mi életünk. Lelkületét a világ számára az Isten tárta fel, és attól kezdve sem tudjuk kimerítően szemlélni Máriát. Ki tudná megszámlálni azokat a költőket, írókat, festőket, szobrászokat, zenészeket, liturgiavezetőket, templomépítőket, búcsús zarándokokat, szülőket, akiket Mária lelki szépsége valamilyen formában megihletett.

Szent Erzsébet, Keresztelő János anyja Mária hitét magasztalja, amellyel elfogadta az isteni akaratot. Szűz Mária dicsőítő énekében Istenre mutat, aki nagy dolgokat cselekedett benne. Rövid pillanatra a maga kicsinységét szemléli, hogy magasztalhassa Isten irgalmát, aki a kicsik, az alázatosak és a szegények életében megmutatja hatalmát.

Szűz Mária Isten végtelen szeretetére adott válasza: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” Erzsébet szavára is változatlanul mondja: „tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.”

Mária, Isten szolgálóleánya, teljes lelki nyitottsággal és benső készséggel teljesen azonosult Szent Fiával a kínszenvedésében és a dicsőségében is. Krisztus így mentesítette őt a halál következményeitől: testét nemcsak megőrizte a feloszlástól, mint egyes szentekét, hanem a világvégi feltámadást megelőzve, édesanyját halála után testben és lélekben megdicsőítette. Ezért „boldognak hirdeti” minden nemzedék.

Kr. K. T.! A mennybe felvett Máriában hathatós szószólót és példaképet kaptunk. Máriától tanuljuk meg, hogy teljes készséggel adjuk magunkat Isten szolgálatára.

Máriától tanuljuk meg, hogy erős hittel higgyünk Isten irgalmas szeretetében.

Máriától tanuljuk meg, hogyan készüljünk oda tiszta életünkkel, ahol Istenünk, a Szűzanya és a szentek koszorúja vár. Ámen.

 

19.B. - Kármel – Hóreb – örök élet

Szerettem iskolába, templomba és hittanórára járni. Az utóbbi nagyon színes volt, mert a pap bácsink nemcsak tanított, hanem játszott is velünk. A tanultakat röviden  memorizáltuk. Például amit Isten gondviseléséről tanultunk, akkor Isten fönségét és mindentudását tömören és skandálva így mondtuk: Isten  mindent lát, mindent hall, Isten mindent számon tart. Ez még az iskolai életünkre is kihatott, mert a vonalzókra felírtuk: Isten szeme mindent lát, ne lopd el a léniát! Szüleink gondoskodó szeretete, a pap bácsi közvetlensége által hamar felismertük Isten gondviselését. 

A választott nép negyven évi pusztai vándorlása alatt szintén felismerte, hogy Isten gondoskodik róluk, kenyérhelyettesítő mannát adott. Illés próféta élete és működése is teljesen Isten gondviselése alatt történt. (1Kir 19,4-8) Illés „Isten ítéletre” hívta ki Baal 450 papját a Kármel hegyen. Az áldozatbemutatás után nem fékezte felindulását és azokat kiirtotta. Ezért Izebel királyné haragja elől menekülnie kellett. A pusztában vette be magát, ahol a testi éhség és szomjúság, a félelem és hőség maga alá gyűrte. Lelki és fizikai nyomorúságában befeküdt egy borókabokor alá és halálát kívánta. Elaludt. Megható Isten gondoskodása, ahogy angyal által táplálta kenyérrel és vízzel. Megerősítette, sőt megmutatta Illésnek, hogy vele van a puszta kietlenségében is. Sőt új feladattal bízta meg. Így testileg-lelkileg megerősödve Illés eljut a Hórebig, Isten-jelenéseinek hegyéig. Ez az eledel a sivatag mannájára, a Gondviselésre emlékeztette Illést, és a menekvés útja ezzel Istenhez vezető úttá változott. Isten gyengéd szeretetre tanította prófétáját s újabb küldetéssel bízta meg. Az idők teljességében az Atya mindenkit magához akar vonni éspedig a szelíd és alázatos szívű Jézus által. Nekünk, akik az örökkévalóság felé zarándokolunk megkapó eucharisztikus előkép Illés kenyere és vize. Harsányi Lajos költő, Üzenet a Napkirálytól c. versében így hirdeti meg a Jézus hozta istengyermekséget és örökséget:

„Könnyek és csüggedt bánatok közt 

csillanjon fel a szemetek, 

szent rejtelmek legszentebb titka: 

egy darab ég van bennetek. 

Ezer arany ablakja néz le

reátok a rejtelmes Arany-várnak. 

Hírt hozok én a Napkirálytól: 

a titokvárban – tudjátok-e – várnak!” 

E költői üzenetnél lényegesen magasztosabb Jézus szava és tette, aki az Eucharisztiában önmagát adta nekünk. 

Ő az Atyától jött, s aki hisz benne (aki ismeri istenségét), annak örök élete van. (Jn 6,41-51) Ő az égből alászállott élő kenyér, és örök életre segítő erőt tud adni, az övéhez hasonló önfeláldozó szerepre, hisz az Atya eleve, a világ teremtése előtt Krisztusban kiválasztott bennünket. Sőt a Szentlélekkel megjelölt bennünket a megváltás napjára. (Ef 4,30-55,2) Éljünk szeretetközösségben, melyet a Szentlélek létesít az Egyház tagjai között.

„Minden forrásom belőled fakad.”  Zsolt 87,7.

Hirdetés: 2024. augusztus 11.

1. Ma 16 órakor kisgyermekes családok szentmise.

2. Augusztus 15-én, csütörtökön Szűz Mária mennybevétele. Nagyboldogasszony.  Kötelező főünnep. Szentmisét végzünk reggel fél 7 és 7 órakor. Délelőtt 11 órakor és este 7 órakor.

2. A CSIT augusztus 13-án kezdődik és 17-én zárul Csíksomlyón. 

3. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órától.

4. Figyelmükbe ajánljuk a Krisztus világa július-augusztus összevont számát. A tartalomból: A római szentmisekánon szentjei (4. rész) – Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya folytatja a római szentmisekánon vértanúinak: Szent Ciprián püspök, Lőrinc diakónus, Krizogonusz katona, János és Pál katona testvérek, Kozma és Damján orvos testvérek bemutatását, mert példájuk sarkall, közbenjárásuk segít, hogy mi is közéjük kerülhessünk.” (6-8. oldalon) Szent István király – „Az okos ember sziklára építette házát.” (Mt 7,24-29) – Szent István napja egyszerre egyházi és állami ünnep. P. Barsi atya bemutatja az országfelajánlást katolikus módon; a protestánsoknak; nem keresztény, de egy Istenben hívőknek; a nem hívő keresőknek; a gyakorlati materializmusban megrögzött magyar testvéreknek. 100 éve szentelték pappá Márton Áront – Márton Áron életútját bemutatja Virt László. Áron pp élete igazolja, hogy Isten tud a görbe vonalakon is egyenesen írni!

5. Jövő vasárnap, augusztus 18-án Hargitafürdőn 12:30 órakor tartják a pálos atyák a Szent István búcsút.