Alkoholistamentő Szolgálat márc. 6-9.

A Gyulafehérvári Caritas Ki-Út programja és a magyarországi Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat (KASZ) lelkigyakorlatot szervez szenvedélybetegeknek és hozzátartozóknak 2025. március 6-án, csütörtökön 18 órától, március 9-ig vasárnap 13 óráig Székelyudvarhelyen, a Szent Pió Lelkigyakorlatos Házban (Dózsa György utca, 15. szám).

Érdeklődni és jelentkezni:

Benedek Alexandránál lehet 2025.március 3, hétfő 17 óráig a 0724322682-es telefonszámon vagy az alexandra.benedek@caritas-ab.ro e-mail címen.

FONTOS, hogy a jelentkezés az előleg kifizetésével válik érvényessé!

Adója 3,5%-val támogassa a Szent Kereszt Plébánia tevékenységét

 

Hirdetés: 2025. február 23.

1. Jövő héten iskolai szünet, a plébániai hitoktatásban is.

2. Szerdán jegyeskurzus 18 órakor az altemplom Mailáth G. Károly teremben.

3. Keresztelői felkészítő pénteken 17 órakor a felső hittanteremben.

4. Szombaton 10 órától ministránsképző. Jövő vasárnapi Kisapotolban közöljük azok névsorát, akik 2024-ben és 2025-ben nem vették át a ministrálásukért a jutalmat.

5. Március 2. Elsővasárnapi szentségimádás 13:30-tól 17 óráig. A szentmiséken az Ifjúságpasztoráció javára történik a gyűjtés.

6. Március 4-én húshagyókedd. 

Március 5-én Hamvazószerda a nagyböjt kezdete. Szigorú böjti nap van.

7. Kapható a kegytárgyboltban: Márton Áron a mi “szent” püspökünk – Napló egy csodáról könyv.

8. Figyelmükbe ajánljuk a Krisztus világa februári számát. A tartalomból: ...a szeretet lángja, amely kiáradt szívünkben... Nagy Szent Gergely pápa három tanácsa, hogyan lehet bármelyik házasság boldogabb. Örök evangélium – „Amint Atyátok is irgalmas” (Lk 6,27–38) – Belon Gellért püspök elmélkedése. Az irgalom a mindent elrendező, mindent a helyére tévő és mindent újjáteremtő erő. Mementó - Non recuso laborem – Dr. György Lajos prófétai írását olvashatjuk, amely megjelent a  Szentelik a püspököt füzetben, 1939. február 12-én.  A Szentatya legutóbbi üzenete - Álljunk meg tehát egy pillanatra, és figyeljünk az Isten jelenlétét meghatározó három szempontra: a találkozásra, az ajándékozásra és a megosztásra. Papi sorsok - Dachau foglya - Benkő István tisztelendő és társai életét Hetényi Varga Károly nyomán ismertetjük. Meglepetés - Örömteli váratlan esemény. A családokban fontos ez, mert a kis meglepetések adnak ízt, színt, dallamot, szárnyat a szeretetnek. A gyerekkortól azt is meg kell tanulni, hogy a vágyak teljesülésére várni kell, s a várakozás megelőlegezi a beteljesülés örömét. Boldoggá avatások Romániában az 1989-es változások után – A 12 boldoggá avatást bemutatja Jakubinyi György ny. érsek. - Szent Kamill megtérése. Babits Mihály – Balázsolás c. versével zárul a lap.

9. A Városházán pénteken 18 órától Sashalmi-Fekete Tamás: A földbe szúrt kard, hűségeskű és a kiválasztottak című előadására kerül sor.

10. A Hargita Székely Néptáncszínház Toldi című új műsorát mutatja be Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban február 28-án, pénteken 19:00 órától. Az előadás megtekinthető lesz március 1-jén is, szombaton 19:00 órától. 

Jegyekről és egyéb információkról az együttes Facebook és weboldalán tájékozódhatnak.

 

 

Február 20. szentjei

Marto Szent Ferenc és Jácinta – fatimai látnokok. Ferenc 1908. június 11-én, Jácinta 1910. március 11-én született. A legkisebbek voltak szüleik, Manuel és Olimpia Marto hét gyermeke közül. Unokatestvérükkel, Lucia Santosszal a család nyáját őrizték a Fatimához közeli völgyben, Cova da Iriában, amikor 1917-ben májustól októberig hat alkalommal megjelent nekik a Szűzanya. A Szűz mindig megtérést, imádságot, bűnbánatot és engesztelést kért. A második jelenéskor Lúcia megkérdezte a Szűzanyától, hogy a mennyországba fognak-e kerülni. Ő azt válaszolta, hogy Ferenc és Jácinta hamarosan, de Lúciának várnia kell még. Lúcia a három látnok közül egyedüliként megérte a felnőttkort, kármelita apáca lett, és 2005-ben halt meg, 97 éves korában. A három gyerek önként vállalt vezeklését gúny kísérte a hitetlenek részéről, zaklatás a szkeptikus világiaktól és klerikusoktól egyaránt és állandó türelmetlenség a hívők felől a Szűztől hallott titkok felfedését illetően. Szeptemberben, az ötödik jelenés alkalmával tízezrek voltak jelen a völgyben, egy hónappal később pedig, október 13-án, az utolsó jelenéskor mintegy 70 ezer ember látta a napcsodát: a nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre. 1918 augusztusában, mikor az első világháború már a végéhez közeledett, Ferenc és Jácinta megbetegedtek az egész világon pusztító spanyolnátha járványban. 

A következő év áprilisában Ferenc, tudván, hogy nincs sok ideje, kérte, hadd vehesse magához először a „Rejtőzködő Jézus”-t a szentáldozásban. A következő napon, április 4-én fénylő arccal meghalt. Először Fatima temetőjébe temették, majd később átvitték a jelenések völgyében épült templomba. Ferenc és Jácinta kanonizációját 1961-ben indították el, majd 1989-ben elismerték hősies erényeiket. II. János Pál pápa avatta boldoggá őket 2000. május 13-án, harmadik fatimai útja során. Az első jelenés 100. évfordulóján, 2017-ben pedig Ferenc pápa a szentek közé emelte a két kis látnokot. Unokatestvérüket, Lúciát Isten szolgálójaként tiszteljük.

-Szent Eukériusz (Aladár)  Orleansi gazdag édesanyja jámbor, vallásos gyermeknek nevelte. Kiváló képességeivel szerzetes lett Eukérius. Buzgó lelki életet élt, de másokat is nevelt, sokak lelki atyja volt. Az orleansi püspök halálakor őt, az alázatos szerzetest választották püspökké. Püspökként is szerzetes életmódját folytatta: böjtölt, önmegtagadást végzett, adakozott. Nagy gondot fordított a papnevelésre, sokat foglalkozott híveivel. Rágalmazó udvari intrikák következtében a király száműzetésbe küldte, Maastricht közelében, St-Trond kolostorban fejezte be életét. †738. Ereklyéit a normann veszedelem elől elrejtették a kolostor kriptájában, és csak 1169-ben kerültek ismét elő.

-Spanyol Szent Paula szűz. Szegény földmíves szülők gyermeke volt. Csodálatos szépsége és szemérmessége magára vonta mindenki figyelmét. Egy alkalommal egy módos ifjú szerette volna bűnös szándékkal a mezőn megközelíteni. A lány kétségbeesetten menekült egy közeli Szent Lőrinc-kápolnába. Imában kért a feszület előtt védelmet, és mire az ifjú berontott, a szépséges arcot rút szakál födte. Paulát ezért a legenda "Szakálas Paula" néven említi. A 4. században hunyt el.

 

Ima nemzetünkért - 2025

Most kell Istenbe kapaszkodnunk, amikor a földi hatalmasságok a maguk képére akarják alakítani a világot. Jeremiás int: "Áldott az az ember, akinek az Úrban van bizodalma, és az Úr neki a reménysége!" (bővebben Jer 17,5-8)

**

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Egyházi jóváhagyással: 18/2012.

7.C. - Szeressetek isteni módon!

Évközi 7. vasárnap van. A szentmise első könyörgése jó életprogramot fogalmaz meg minden kereszténynek: mindig szemelőtt tartani az Úr törvényét és megvalósítani azt szóval és tettel. Nem lehet, hogy pusztán csak hallgatói, ismerői legyünk a törvényeknek, hanem meg is kell valósítanunk azokat az életünkben. Ebben mindig mindegyikünknek van hová fejlődni. De a fejlődés csak úgy fog menni, ha egyre jobban megértjük a törvények szellemét, ha mindjobban Istenre hangolódunk, ha mindinkább szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat Vele. 

A mai vasárnap első olvasmánya Dávid király történetén keresztül mutatja meg, hogy milyen döntéshelyzetbe kerülhetünk mindennapjaink során. (1Sám 26,2. 7-9. 12-13. 22-23) A Saul által halálra keresett Dávid egy éjszaka belopakodott kísérőjével, Abisájjal Saul háromezer fős táborába. Saul a sátorban aludt, feje mellett ott volt a dárdája és a vizeskorsója. Abisáj kész az alvó Sault leszúrni, de Dávid az Úr törvénye szerint dönt: nem szabad kezet emelni az Úr fölkentjére. Dávidot az Úr lelke vezette és Istenre bízta az ítéletet, aki megfizet mindenkinek tettei szerint. Velünk is előfordulhat, hogy olyan helyzetben találjuk magunkat, amikor minden adott ahhoz, hogy elkövessünk valamilyen bűnt, amikor minden látszatra ’rendbe’ van, s emberi ésszel átgondolva – A kísértés folyósója elbeszéléshez hasonlóan (A. Dumas) – nincs rizikó az ügyben. Ilyenkor kell felébredjen bennünk a lelkiismeretünk, és Isten törvényeire, parancsaira gondolva hozzunk helyes döntést. Ezt a döntési képességet annak is köszönhetjük, hogy a keresztségben Isten gyermekei lettünk, s a szentségek felvételére készülve megismertük Krisztus tanítását és a szentségek által Ő munkálkodik bennünk. Együttműködésünket várja, hogy egyre jobban az ő képére alakuljunk át, és egyre jobban tudjunk mellette dönteni élethelyzeteinkben. 

Ennek megfelelő kérdéseket feszeget Jézus az evangéliumban. (Lk 6,27-38) Jézus az ellenségszeretetre tanít. Azt kéri, lépjünk ki megszokott komfortzónánkból. Eszmény és valóság ütközzék bennünk. Ne csak toleráljuk ellenségeinket, ne csak türelmesek legyünk velük, hanem szeressük is őket. Az Úr ezzel nem helyezi hatályon kívül az igazságos emberi törvényhozást, amelynek célja a bűn megelőzése. Az ellenség szeretet, amit Jézus ajánl, radikális megoldás. Jézus megvilágítja, hogy a vallásosság alapja a végső határig elmenő szeretet. Ez annyit jelent, hogy valakikért vagyunk, azért is, aki gyűlöl, aki átkoz, aki rágalmaz… Jézus kiélezi a dolgot, hogy meghökkentsen, felrázzon bennünket. Végletekig feszített helyzetekről szól, amelyekből az új törvény szellemét kell kiérezni, a lényeget megérteni. Mivel magunkban hordozzuk a feltámadt Krisztus életét (1Kor 15,45-49), ezért hasonlítani kell égi képmásunkhoz, Krisztushoz.

„Szeressétek egymást, amint én szerettelek  titeket.” Jn 13,34.

Szent István király első törvénykönyve (1001 körül) 1-6.

Előszó a királyi törvényhez

Az isteni kegyelem uralkodása alatt. A királyi méltóságnak a keresztény hit tápláló erejével véghez vitt alkotásai fényesebbek és erősebbek szoktak lenni más méltóságok műveinél. És mivel minden nép saját törvényei szerint él, ezért mi is, Isten akaratából országunkat igazgatván, a régi és új császárok példáját követve, törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára: miképpen éljen tisztességes és békés életet. Hogy amiként isteni törvényekkel gazdagabbá lett, ugyanúgy világiakkal is legyen ellátva, hogy amennyire ama isteni törvények által a jók gyarapodnak, ugyanúgy bűnhődjenek a gonoszok emezek által. Amiket pedig elhatároztunk, a következő sorokban jegyeztük le.

1. Az egyházi javak állapotáról

Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli, és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti, vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét, közösítsék ki. – Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette. Azért nem kevésbé parancsolja meg a király, hogy az általa engedélyezett mentességet mindenki, aki uralma alá tartozik, sértetlenül tartsa meg, és ne támogassa azokat, akik meggondolatlanul azt állítják, hogy nincs szükség egyházi vagyonra, vagyis olyanra, amit az Uralkodók Urának adtak át. Éppúgy a király oltalma alatt állnak ezek, mint az ő saját örökösei, és még nagyobb gondot fordítson rájuk, mert amennyivel nagyobb az Isten az embernél, annyival előbbre való a vallás ügye a halandók birtokainál.

Azért csalatkozik az, aki inkább a saját dolgaival dicsekszik, mintsem az isteniekkel. Eme egyházi javaknak isteni rendelésből odaállított védelmezője és őre azokat szorgalmas gondoskodással nemcsak megőrizni tartozik, hanem szaporítani is, és szükséges, hogy inkább azokat védelmezze és gyarapítsa, melyeket előbbre valóknak mondottunk, mint a sajátját.

Ha pedig valaki esztelenül, a maga gonoszságának helytelenségével megkísérelné, hogy a királyt helyes szándékától eltérítse, és úgy látszanék, hogy őt semmi szerrel nem lehet lecsendesíteni, még ha ideiglenesen valamely szolgálatokra alkalmas lenne is, le kell őt metszeni, és eldobni az evangélium ezen szavai szerint: ha a te lábad, kezed vagy szemed megbotránkoztat téged, vágd le vagy vágd ki azt, és vesd el magadtól (vö. Márk 9;42,44,46).

 2. A püspököknek az egyházi javak feletti hatalmáról és a világiakkal való egyetértéséről

Akarjuk, hogy a püspököknek legyen hatalmuk az egyházi javakat gondozni, igazgatni s kormányozni, és azok felett rendelkezni az egyházi törvények határozatai szerint. Akarjuk, hogy a világiak is engedelmeskedjenek a püspököknek szolgálataikban az egyházak igazgatása, az özvegyek és árvák védelmezése érdekében, és hogy engedelmesek legyenek kereszténységük megtartásában. És legyenek egyetértők az ispánok és a bírák főpapjaikkal, az igazságnak az isteni törvény parancsai szerint való kiszolgáltatásában. És semmiképpen meg ne rontsák az igaz törvényt valamely részében valakinek a hazugsága, hamis tanúbizonysága avagy esküszegése vagy megvesztegetése folytán.

3. Milyeneknek kell lenniök az egyházi személyek tanúinak és vádlóinak

Az egyházi személyek tanúi és vádlói pedig feddhetetlen erkölcsű, nős és családos emberek legyenek, és akik teljesen Krisztus tanítását vallják.

 4. Hasonlóképpen ugyanarról

Világi személy tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki se fogadja el. Senki se merje ugyanis egyházi személy ügyét világi nyilvánosság előtt kivizsgálni, hanem csak az egyházban.

5. A papok munkájáról

Tudjátok meg, testvérek, valamennyien, hogy a pap mindnyájatoknál többet dolgozik. Közületek ugyanis mindenki csak saját munkáját végzi, ő pedig mind a magáét, mind az összesekét. És ezért, miképpen ő mindnyájatokért, úgy ti is mindnyájan őérette a legnagyobb buzgalommal tartoztok dolgozni, olyannyira, hogy ha szükség lenne rá, életeteket is feláldozzátok érte.

6. A magánvagyon királyi engedélyezéséről

Királyi hatalmunknál fogva elhatároztuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak és rokonainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt halála után se merje senki érvénytelenné tenni.

 folytatjuk

Hirdetés: 2025. február 16.

1. A plébániai hittanórákra, várjuk a diákokat keddtől péntekig. Pénteken az elsőáldozókat 3 és 4 órától, a bérmálkozókat 19-20 óráig..

2. Kedden Fatimai engesztelés és tridenti mise címen egy kiközösített pap lép fel a Brassói út 105 szám alatt. Híveink legyenek óvatosak az ilyen  felhívások szemben.

3. Szerdán jegyeskurzus 18 órakor az altemplom Mailáth termében.

4. Keresztelői felkészítő pénteken 17 órakor a felső hittanteremben.

5. Febr. 2-én, pénteken a Városházán 18 órakor Kedves Imre: A pénz és ami körötte forog című előadására kerül sor.

6. Szombaton 20-22  között szentségimádás.

7. Kapható a kegytárgyboltban: Márton Áron a mi “szent” püspökünk – Napló egy csodáról könyv.

8. Figyelmükbe ajánljuk a Krisztus világa februári számát. A tartalomból: ...a szeretet lángja, amely kiáradt szívünkben... A Házasság Hete rendezvény gyümölcse, hogy több plébánián Jegyeskurzusokat tartanak. Azért fontos a kurzusok, tartása, mert a házasság Istentől való. Nagy Szent Gergely pápa három tanácsa, hogyan lehet bármelyik házasság boldogabb. Örök evangélium – „Amint Atyátok is irgalmas” (Lk 6,27–38) – Belon Gellért püspök elmélkedése. Az irgalom a mindent elrendező, mindent a helyére tévő és mindent újjáteremtő erő. Mementó - Non recuso laborem – Tiszteletreméltó Márton Áron püspökké szentelésének 86. évfordulójára Dr. György Lajos prófétai írását olvashatjuk, amely megjelent a  Szentelik a püspököt füzetben, 1939. február 12-én.  A Szentatya üzenete a Betegek 33. Világnapjára - Álljunk meg tehát egy pillanatra, és figyeljünk az Isten jelenlétét meghatározó három szempontra: a találkozás, az ajándékozás és a megosztás. Papi sorsok - Dachau foglya - Benkő István tisztelendőt és társait 1944. december 5-én tartóztatták le, és szállították Dachauba. Teljesen legyengülve megérte a tábor felszabadulását 1945. április 29-én. Hazaérkezése után sohasem kérkedett érdemeivel, feltűnés nélkül dolgozott. Hetényi Varga Károly nyomán ismertetjük életét 7-8. oldalon. Fehér eksztázis - Miként ösztönöz egy séta a hóban, a transzcendenshez fűződő gondolatokra - Gotthard Fuchs cikke (Christ in der Gegenwart, 2025/2), fordította Bács Béla János. Meglepetés - Örömteli váratlan esemény - Hofher József SJ írása. A családokban fontos ez, mert a kis meglepetések adnak ízt, színt, dallamot, szárnyat a szeretetnek. A gyerekkortól azt is meg kell tanulni, hogy a vágyak teljesülésére várni kell, s a várakozás megelőlegezi a beteljesülés örömét.

Boldoggá avatások Romániában az 1989-es változások után – A 12 boldoggá avatást bemutatja Jakubinyi György ny. érsek. - Szent Kamill megtérése. Derűs oldal. Keresztrejtvény. Támogatónk. Nyertesünk: Babits Mihály – Balázsolás c. versével zárul a lap.

Krisztus világa 2025. február - Szemle

...a szeretet lángja, amely kiáradt szívünkben... A Házasság Hete rendezvény sorozatot minden év februárjában tartják, Valentin-nap környékén (Szent Valentin/Bálint püspök, vértanú, 269. február 14.), hogy ezzel az emberek figyelmét a házasság fontosságára irányítsák. A Házasság Hetének gyümölcse, hogy több plébánián Jegyeskurzusokat tartanak. - Miért is tartom fontosnak a házassággal kapcsolatos kurzusok, rendezvények tartását? Azért mert a házasság nem emberi találmány, a hitünk tanítása szerint Istentől való.

Nagy Szent Gergely pápa (ur. 590-604) A lelkipásztorkodás kézikönyvében néhány tanácsot ad a házasok számára. A Házasság Hetében jó meggondolni, hogyan lehet bármelyik házasság boldogabb, és hogyan válhat a bátorítás forrásává az örök élet felé vezető úton. 

1) Soha ne felejtsd el, hogy Isten a házasságod része. A házasfelek úgy segíthetik egymást a legjobban, ha egymást bátorítják a hitben. A szeretetük így lesz gyümölcsöző. 

2) Ne engedd, hogy a mindennapok problémái felemésszenek. A házasság egyszerre szolgálja a házasfelek konkrét örömét, boldogságát, és az örök boldogságot. Nem elég a mindennapi gondokra és tevékenységekre figyelni, hanem együtt kell áldani Istent és imádkozni.  

3) Mielőtt javulást követelnél a házastársadtól, te javulj meg! Ha ki próbáltad a januári szám 12. oldalán levő cikk üzenetét, akkor megérted, hogy a házasság szentsége Isten tervének szívébe vezet.

Örök evangélium – „Amint Atyátok is irgalmas” (Lk 6,27–38) – Belon Gellért püspök elmélkedése. Az evangéliumi üzenetben arra kapunk felhívást, hogy emelkedjünk a magunk emberi szintje fölé embertársainkkal való kapcsolatainkban, és próbáljuk átvenni az Isten stílusát. Észre kell vennünk az Úr Jézus csodálatos jó véleményét rólunk emberekről. Micsoda bizalma van az Úristennek a szeretete erejében, hogy mindenre képes. És hogy a szeretetnek ezt a rendkívüli formáját ajánlja nekünk is, mint megváltó hatalmat, vagyis mindent elrendező, mindent a helyére tévő és mindent újjáteremtő erőt. A szeretetben isteni hasonlóságot veszünk magukra. Ezzel mutatjuk meg, hogy „fiai vagyunk mennyei Atyánknak.” (Mt 5,45)

Mementó - Non recuso laborem – Tiszteletreméltó Márton Áron püspökké szentelésének 86. évfordulójára Dr György Lajos prófétai írását olvashatjuk, amely megjelent a  Szentelik a püspököt füzetben, 1939. február 12-én. „Apostoli hatalmad átvétele napján hódolattal veszünk körül és hálánk férfias ígéretre kötelez: meg akarjuk tanulni Tőled, hogy Istenben bízva egyházunkért és népünkért mi se hátráljunk meg az erőfeszítésektől, s azoktól a gyarlóságainkat letipró küzdelmektől, melyek egyéni és közösségi utunkat a krisztusi életstílus ormára vezetik.”

A Szentatya üzenete a Betegek 33. Világnapjára - Álljunk meg tehát egy pillanatra, és elmélkedjünk arról, milyen módon van jelen Isten a szenvedők mellett, figyeljünk különösen is az Isten jelenlétét meghatározó három szempontra: a találkozás, az ajándékozás és a megosztás. 

A találkozás. Amikor Jézus elküldi a hetvenkét tanítványt (vö. Lk 10,1–9), arra buzdítja őket, hogy hirdessék a betegeknek: „elközelgett hozzátok az Isten országa”. Vagyis segítsenek nekik megérteni, hogy a betegség, még ha fájdalmas és nehezen érthető dolog is, lehetőség az Úrral való találkozásra. 

Az ajándék. Valójában soha máskor nem látjuk olyan világosan, mint a szenvedés idején, hogy minden remény az Úrtól származik, s ezért mindenekelőtt ajándékként nézhetünk rá, amelyet elfogadnunk és megbecsülnünk kell. 

A megosztás. A szenvedés helyei gyakran a megosztás, a kölcsönös gazdagodás helyszínei.

Papi sorsok - Dachau foglya - Benkő István (Vecsés, 1914, augusztus 3. - Budapest, 1977, április 15.) - A hitleri Németország fennállásának tizenkét esztendeje alatt mintegy nyolcezer katolikus pap ellen folytattak büntetőeljárást náciellenes tevékenység vádjával. Benkő tisztelendőt és társait 1944. december 5-én tartóztatták le, és után a Pestvidéki Törvényszék fogházába szállították, s a kihallgatások után „németellenes magatartás” címén végleg „védőőrizetbe” (Schutzhaft) vették. 1944. december 19-én, hajnalban érkezett meg Dachauba. A dachaui haláltábor egyike volt a legkegyetlenebb koncentrációs lágereknek. Benkő István teljesen legyengülve megérte a tábor felszabadulását 1945. április 29-én. Az április végi napok eseményeiről jegyzeteket készített. Hazaérkezése után sohasem kérkedett érdemeivel, feltűnés nélkül dolgozott. Hetényi Varga Károly nyomán ismertetjük életét a 7-8. oldalon.

Fehér eksztázis - Miként ösztönöz egy séta a hóban, a transzcendenshez fűződő gondolatokra - Gotthard Fuchs cikke (Christ in der Gegenwart, 2025/2), fordította Bács Béla János.

Meglepetés - Örömteli váratlan esemény - Hofher József SJ írása. Ha valamire vágyom és valakinek  sikerült is eltalálni, akkor a meglepetés különösen nagy örömmel jár a megajándékozott számára. Kis meglepetések adnak ízt, színt, dallamot, szárnyat a szeretetnek. Hétköznapi helyzetekben is lehet örömteli a meglepetés. A gyerekkortól azt is meg kell tanulni, hogy a vágyak teljesülésére várni kell, s a várakozás megelőlegezi a beteljesülés örömét.

Csíksomlyón kezdődött a Szentév színes programsorozata - Január 24-én tartották főegyházmegyénkben is A tömegtájékoztatás jubileumát, és ezzel kezdetét vette egy rendkívül gazdag programsorozat, melyet ismertettünk.

Boldoggá avatások Romániában az 1989-es változások után - Bogdánffy Szilárd, Scheffler János, Anton Durcovici püspökök, Vladimir Ghika herceg, birituális pap, Antal Veronika szűz, a tisztaság vértanúja, és Ferenc pápa Balázsfalván, 2019. június 2-án boldoggá avatott hét görög katolikus püspököt. Bemutatja Jakubinyi ny. érsek.

Ég és Föld között Istennel - Szent Kamill megtérése – Bakó Mária Hajnalka kvíze a betegápoló szentről. 

Derűs oldal: Két munkás beszélget: - Láttad az újságot? - Igen. - És mi volt benne? - Töpörtyű. Keresztrejtvény – Sík Sándor verssorai rejlenek benne. 

Támogatónk a Hargita Gyöngye ásványvízpalackozó üzem. 

Nyertesünk: Kristály Mária Csíkszentdomokosról. Babits Mihály – Balázsolás c. versével zárul a lap.

A Kedves Olvasó ajándékba kapja a januári számot:

https://drive.google.com/file/d/10TNObdCRIARu2QO-evA6GKEwBIQ51-ZX/view

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Szent István király Intelmei 9-10.

IX. AZ IMÁDSÁG MEGTARTÁSÁRÓL

Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, ezért a királyi méltóság kilencedik regulájában pendül meg. A folytonos imádkozás: a bűnöktől megtisztulás és feloldozás. Te pedig fiam, valahányszor Isten templomához járulsz, hogy Istent imádd, Salamonnal, a király fiával, magad is király lévén, mindig mondjad: "Küldd le [Uram, a bölcsességet] szent egedből, dicsőséged trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben [minden időben]." És ismét: "Uram, Atyám, életemnek Istene, ne hagyj engem álnok gondolatban, az én szemeimnek ne adj kevélységet és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságait, és a tisztátalan és esztelen léleknek ne adj engem, Uram." Ezzel az imádsággal fohászkodtak hát a régi királyok, te is ugyanezzel fohászkodj, hogy Isten minden vétked eltörlésére méltasson, hogy mindenki legyőzhetetlen királynak hívjon. Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd látható és láthatatlan ellenségeidet. Hogy valamennyi alattvalóddal együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd életed pályáját.

 

X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL

Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. 

Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: "Irgalmasságot akarok, nem áldozatot." 

Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. 

Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. 

Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. 

Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. 

Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. 

Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.

Mindez, amit fentebb érintettünk, alkotja a királyi koronát, nélkülük sem itt nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Ámen.

Kuruc Ágnes fordítása

Előző részek:

Szent István király Intelmei 1.

Szent István király Intelmei 2.

Szent István király Intelmei Imre herceghez 3.

Szent István Intelmei Imre herceghez 4-8. rész

Hirdetés: 2025. február 9.

1. Ma családos szentmise 16 órakor a Millenniumi templomban.

2. A plébániai hittanórákra, várjuk a diákokat keddtől péntekig. Pénteken az elsőáldozókat 3 és 4 órától, a bérmálkozókat 19-20 óráig..

3. Február 11-én, kedden Lourdes-i Boldogasszony, a Betegek 33. világnapja. Az esti szentmisén a járóbetegeknek és idős híveinknek kiszolgáltatjuk a betegek szentségét, ha kérik és felkészülnek. Du. 5 órától gyóntatás a Millenniumi templomban. Teljes búcsú nyerhető.

4. Szerdán jegyeskurzus 18 órakor az altemplom Mailáth termében.

5. Február 14-én keresztaljával Szentévi zarándoklatra megyünk Csíksomlyóra. A Millenniumi templomtérről indulunk 17 órakor, 18 órakor szentmise Csíksomlyón és utána keresztaljával térünk vissza. Teljes búcsú nyerhető és éljünk a lehetőséggel. Egyházközségünk megújulásáért ajánljuk fel, hiszen jövőben lesz 275 éves a plébániánk.

6. Keresztelői felkészítő pénteken 17 órakor a felső hittanteremben.

7. Pénteken a Városházán 18 órakor Vincze Loránt EP-képviselő: Székely kiváltságlevél című előadására kerül sor.

 

 

Pozitív válasz Jézus kérésére - 5.C.

Isten szavában meg lehet bízni, mert Ő az, aki szavával teremt és fenntart mindent. Tőle van méltóságunk. Ősszüleinkben megáldott, a föld megművelésére rendelt, és ezzel az élet és a világ szolgálatában társteremtővé tett. Kettős állampolgársággal ruházott fel, egyszerre vagyunk földi és mennyei hazánk polgárai. A maga képére és hasonlatosságára teremtett,  hogy gyermekeiként éljünk, akiknek jutalma Isten országában lesz. 

A világ megszentelését Jézus csapatmunkával, közösségben gondolta el: család, nemzetség, nemzet, világ; még egyházi vonalon is így van: család és helyi egyház, egyházmegye és világ egyház. Jézus megváltó művét decentralizálva a világvégéig folytatja: az apostoloknak, püspököknek, papoknak, diakónusoknak és híveknek adott lelki adományokon keresztül. Választottait a nép köréből hívja és a nép szolgálatára rendeli. 

Minden gyermekét a keresztségkor meghívja, hogy építse Isten országát, és fokozatosan segíti a szentségekkel. Az Úrtól kapott adományok, és az elvállalt feladatok végzésével kezdődik önmagunk, családunk, közösségünk és a világ megszentelése. Ez az általános papságnak, a híveknek a feladata. A szolgálati papságra, Isten hívja meg választottait a megszokott komfortzónájukból. 

Ha Isten szólít, ez nem baj, mert a hivatás új feladatra, önmagunkra találásra szól. A hivatásról szóló jelenetek, a Biblia leghatásosabb jelenetei: Ábrahámé, Mózesé, Izajásé, Péteré és Pálé. Meghívásuk történetében Istent látjuk a maga fönségében és kiismerhetetlen-ségében, úgyszintén az embereket félelmeikkel és nemes lelkűségükkel, azzal hogy elfogadják a meghívást, vagy elutasítják. Mindezek történetét megismerve, segítenek, eligazítanak bennünket, hogy hívásunkat könnyebben tudjuk felismerni. 

Izajás próféta maga beszéli el meghívását. (Iz 6,1-2a, 3-8) Ez Kr.e. 740-ben, pontosan Uzija, Juda királya halála évében történt, amikor az ország gazdasági helyzete katasztrofális volt, amikor a társadalom felkapaszkodottjai eltiporták a szegényeket, és az asszír hatalom az ország elpusztításával fenyegetőzött. A háromszor szent Isten ekkor hívta meg Izajást, aki bűnösnek mondta magát, és méltatlannak, hogy a szeráfokkal együtt dicsérje Istent és hirdesse üzenetét az embereknek. De Isten alkalmassá tette, és habozás nélkül válaszolt: „Íme, itt vagyok, engem küldj el!” 

Egészen más körülmények között megy végbe Simon Péter végleges meghívása, hogy „ember halász” legyen. (Lk 5,1-11) Jézus szavára kiveti a hálót. A csodás halfogáskor, Péter is belátja bűnös voltát és szabadkozik. Jézus pedig maradt és megnyugtatta: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Az Egyház hitét meghívott tanúk hirdették/tik. (1Kor 15,1-11) Pált is a feltámadt Krisztus hívta meg. Korintusban pedig sokan hívők lettek, mert Krisztus tanúságtevői hirdették az evangéliumot.

 

„Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket.” Mt 4,19.

Katekézis a keresztségről 1-16 rész

 

Katekézis: 1.    A közöttünk élő Krisztus!

Keresztény hitünk alapigazságaihoz tartozik, hogy Isten mindenek Teremtője. Tőle származnak a természet törvényei. Az ember is neki köszönheti létét. Ő szabta meg az ember életútjait is törvényeivel. Mindez azonban még nem kereszténység. - A kereszténység ott kezdődik, hogy Isten személyesen megnyilat­kozik: igazságokat közöl az emberrel. Így születik meg már az Ószövetségben a Szentírás, Isten szava, mint a kereszténység előkészí­tője. - Isten személyes megnyilatkozásának teljessége, mondhatni minden képzeletet felülmúló megvalósulása Jézus Krisztus. Benne maga az Isten jelenik meg közöttünk, ő a Messiás: valóságos Isten és valóságos ember egy személyben. Ennek a csodálatos isteni megnyilatkozásnak roppant nagy jelentősége abban áll, hogy Jézus Krisztus továbbra is közöttünk él, mégpedig az egyházban. Isten az egyházban teszi lehetővé, hogy megtaláljuk Krisztust, Isten­fiát, találkozhassunk vele. Ez kettős úton valósul meg: - Az egyik út, hogy az egyházban változatlan érvénnyel halljuk Krisztus igéjét. Hordozója az egyház tévedés mentes tanítóhivatala: a pápa, az egyetemes zsinatok, a püspökök testülete. Krisztus halljuk általuk: „Aki titeket hallgat, engem hallgat.” Ez a titka, hogy az egyházban sok minden változhat, de a hang változatlanul ugyanaz: Krisztus megváltó tettei élnek az egyházban, folytatódnak, ma is isteni életet közvetítenek a lelkek számára úgy, mint amikor csodáival életet adott betegeknek és halottaknak. Akkor csodái bizonyító jelei voltak isteni hatalmának. – Krisztussal találkozunk szentségi módon is. A szentségek, Krisztus jelenlétének, erejének, szeretetének látható jelei. Bennük és általuk Krisztus él közöttünk és bennünk. A szentségek által valóságosan kapjuk a krisztusi kegyelmeket. A szentségekkel a Szentlélek megszenteli életünk fordulóit és erőt ad életünk istengyermeki megélésében. Az ifjúnak a bérmálásban; a szentségi házasságban a gyermekek nevelésében; a szentkenet által a betegségben. Akik Krisztus küldetését vállalják a papi hivatásban... Szent Pál apostollal mondjuk: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem” (Gal 2,20).                                                                                                                          

Katekézis: 2. A keresztény élet teljességéhez tartozik

A katolikus egyház minden áldozat árán ragaszkodik az Úr Jézustól kapott örökség teljességéhez. Meg­állapítható ez a szentségeknél is. Akadnak keresztény közösségek, melyek többet elhagytak a szentségek közül. Néhol egyedül csak a keresztség maradt meg. Azokat, amelyek nehézséget jelentettek akár a kételkedő értelem, akár a megromlott akarat számára, egyszerűen elhagy­ták. Az Oltáriszentség hitet követel, ahol meggyengült a hit, ott kialudtak a templomok örökmécsesei. ... A gyónás nem ízlik a bűnhöz ragaszkodó aka­ratnak. A felbonthatatlan szentségi házasság kemény korlát az erkölcsi fegyelemben meggyengült ember számára. Az egyházirend szentsége lelki hatalmat képvisel, öntudatos fegyelmet tételez fel. Ahol mindez hiányzik, a hét szentségből csak néhány marad. Van, akit megkereszteltek s ezzel be is fejezte a szent­ségek sorát. A másik még elsőáldozó korában eljutott az Oltáriszentséghez s a bűnbánathoz, de tovább nem ... Pedig mind a hét szentség hozzátartozik a keresztény élet teljességéhez. Érdemes erről meghallgatni Goethének a vallomását, aki korának legműveltebb embere, költő s akinek véleménye annál érdekesebb, mivel ő maga nem is katolikus. Többek között ezeket írja: „A szentségek a vallás legmagasabb értékei... Ezek között az úrvacsora nem állhat egyedül. Egy fiatal pár kezét nyújtja egymásnak egy életre: a pap áldása száll reájuk s a kötelék közöttük felbonthatatlan. Gyermeküket a keresztség kapcsolja be a keresztény közösségbe... Élete alkonyán pedig szent kenet jön segítségére nehéz küzdelmében. Bármilyen messze is esnek egymástól a bölcső és a sír, szent cselek­mények körforgása tölti ki, melynek szépségét alig tudjuk megsejtetni. Mindezeket betetőzi a papszentelés szentsége, mely isteni felhatalma­zással tesz illetékessé embereket a szentségek méltó és érvényes kiszol­gáltatására”. Ha ilyet ír Goethe a mi szentségeinkről, szégyen volna reánk nézve, ha nem látnánk meg a szentségekben az isteni kegyelem és erő forrásait, és nem értékelnénk eszerint. 

Katekézis: 3.    A szentségek által isteni élet bennünk

A legrégibb emberi hagyományok arról beszélnek, hogy az ember sohasem volt megelégedve emberi sorsával. Ez a sírással kezdődő élet is sí­rással végződő, ez a sokat ígérő és keveset váltó földi élet nem elégítette ki. Ezért tekintettek fel már a bálványimádó pogány népek irigykedve az istenekre, kiket boldogoknak és halhatatlanoknak hittek. Ez nyilatkozik meg már az egy Istent hívőknél is, akiket az ősszülőkben úgy kísérthet, azzal az ígérettel a Kísértő, hogy olyanok lesznek, mint az Isten. Vajon, az embernek ez a vágya csak reménytelen álom volna?

Mennyire nem az, arra éppen a keresztény hit tanít meg. Az Úr Jézus tanításában az isteni élet programjaként hangzik a bejelentés: „Én az jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen”. (Jn 10,10)

Miben áll ez az élet, ez a bőségesebb élet? A Szentírásban isteni életet kapni, azt jelenti, hogy Isten gyermekei leszünk, Krisztus él bennünk, Krisztus testének tagjai vagyunk, Krisztus örökségét nyerjük.

Ha mindezt a lelki gazdagságot, magát az isteni életet egy szóval akarjuk kifejezni, azt mondhatjuk: kegyelem. Hogyan kell elképzelnünk ezt az isteni kegyelmet? Nem is kell és nem is lehet elképzelni. Amint azt sem tudjuk elképzelni, hogy mi a titka az anyagi természetben az életnek és az élet ezerféle csodálatos megnyilatkozásának. Még kevésbé tudja elképzelni egy gyermek az életet, melyet szüleitől kapott és amelyet szülei ápolnak benne. De elég neki, hogy érzi szüleinek életet adó szeretetét és élvezi.

A kegyelem Isten élete bennünk. Ő közli magát a lélekben lakás által, de közeledése föltételezi bennünk a teremtett kegyelmet, amely bennünk van mint természetfölötti sajátság, és alkalmassá tesz Isten közeledésének fölfogására és értékelésére. Ezt a maradandó hatást nevezzük megszentelő kegyelemnek.

A kegyelem legfőbb közvetítői a szentségek, akkor megértjük, hogy milyen központi helyet foglalnak el a szentségek a keresztény ember életében. Annyira fontos, hogy ezek nélkül nincs is keresztény élet.

Katekézis: 4. Külsőség és tartalom a szentségekben

Az Úr Jézus szentségei által Isten gyermeke, a mennyország örököse vagyok. Mind ezeknek hordozója lelkemben a megszentelő kegyelem. A legfőbb hivatásom minden mást megelőzve és felülmúlva, hogy lelkemben gazdagítsam s minden áron megőrizzem. Az Úr Jézus példabeszédében ez az isteni élet a lélek menyegzős ruhája, az örök boldogság záloga. Jóvátehetetlen tragédia, ha menyegzős ruha nélkül érünk életünk végére, s hallanunk kell az Úr ítéletét: „Barátom, szólította meg, hogyan jöttél ide menyegzős ruha nélkül? Ő hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.” (Mt 22,12-14).

Miért van szükség a szentségekre? Isten nem adhatja meg ilyen külső jelek nélkül is kegyelmét? Arról van szó, hogy Isten mit tesz és hogyan akarja közölni éltető szeretetét. Nézzük, mit tesz Jézus amikor csodákat tesz. Szertartásokat végez. Sarat készít, azzal keni meg a vak szemét. Megmosdatja a Silóé tavában. Megérinti a beteg fülét és ajkát, megáldja a kenyeret. A beteg asszony a gyógyulás reményével érinti az Úr ruhája szegélyét. Az asszony Jézus ruháját érinti, de mégis Jézust. A szentségek Jézus ruhája. A leprásokat utasítja: „Mutassátok meg magatokat a papoknak”. Hasonló módon akarja közölni kegyelmeit a szentségek által lelkünk számára. Mindezt értünk, emberekért tette. Jézus életünk fordulóit megakarja szentelni. Azt akarja, hogy az örök élet állomásaiban fogadjuk az Ő adományait a szentségekben, amelyek nemcsak jelképei a kegyelemnek, hanem közvetítő csatornái is. Nem külső formák, emberi szavak jelképezik, ami történik a lélekben, hanem meg is adják vagy növelik. Nagyon különös, hogy egy anyagias világban kifogásoljuk a testhez, anyaghoz kötött formákat. Pedig ezeket Krisztus rendelte és ezekre szükségünk van, mert ezek a lelki értékeket úgy hordozzák, közvetítik, mint a kehely a drága italt.

Katekézis: 5. A szentségek a kegyelem közvetítői?

A szentségek az Úr Jézustól rendelt külső jelek, szertartások, az isteni kegyelem közvetítői. Magyarázatra szoruló kérdés a gondolkodó ember számára, miképpen lehetséges, hogy külső szertartások, emberi szavak, keresztvíz, krizma, betegek olaja, a feloldozás szavai, a püspök kézfeltétele, a jegyesek nyilatkozata, isteni kegyelmet közvetítsenek? – Azért mert az Úr Jézus ezekhez kötötte a kegyelem lelki adományait. Azt már hallottuk, hogy éppen emberi természetünk miatt, melyhez közelebb áll, ami érzékelhető formában is kifejezhető. – Jézus tudta, hogy aki csak tisztán lelki és belső kapcsolatot akarna Istennel, előbb-utóbb elveszítené lába alól a talajt. Éppen ezért kívánja, akarja, hogy a külső formákat tőle elfogadjuk. Ez hitet kíván, bizalmat. Ez a hit készíti elő a lelket, hogy méltó legyen a kegyelem befogadására, s tudatosítja, hogy most lép kegyelmi kapcsolatba az Úr Jézussal. Ez a hit vitte rá a vakot, hogy elfogadja az Úr Jézustól, hogy meg kenje sárral a szemét, elmenjen és megmosakodjék a Silóé tavában. Vajon a sár, gyógyította-e meg, vagy a víz? Egyik sem. És mégis, mert az Úr Jézus ezekhez kötötte a gyógyulást annyira, hogy ha nem veti magát alá ezeknek, nem gyógyul meg. – Jézus megkeni a süketnéma érzékszerveit. A megkenés gyógyít? Nem. És mégis, mert Jézus e jelképes cselekedeteket hasz­nálja csodatevő hatalmának közvetítésére. Így jár el a szentségekben is. Jézus teremtő szavait és a külső jeleket használva, a szentségek kegyelmet közvetítenek: a víz újjá szül, az Eucharisztia éltet, az emberi szó bűntől oldoz, vagy felbonthatatlan köteléket hoz létre a házasságban, mert maga az isteni Üdvözítő kötötte ezekhez a kegyelmet. – A rádió és tv távoli országok, emberek hangját adja vissza. Ez valóság, de azt is tudjuk, hogy tudósok munkája van mögötte. Ha a szentségeket hittel vesszük fel, azok valóban az isteni élet közvetítői a léleknek. 

Katekézis: 6. Szentségek és babona

Jézus rendelése alapján a szentségek szavai, anyaga, isteni kegyelmet közvetítenek. Az anyagnak csak eszköz jellege van. Ha magasabb rendű eredmény jelentkezik, akkor magasabb okot keresünk magyarázatul, még a természet rendjében is. Ha szép hegedűszót hallunk, a fa és vonó mögött az emberi szellem tehetségére gondolunk, amely megszólaltatja a húrokat. Ha szoborban gyönyörködünk vagy festményben, mindkettőből az alkotóművész gondolatait, lelkét, szellemét olvassuk ki. A természet ezerféle színének, mozgásának, változatos szépsé­gének csodálatos összhangja mögött is nem alaptalanul keressük a ren­dező, alkotó szellemet, amelyet Istenben ismerünk fel. Milyen bámulatos, ezerarcú világot tudott létrehozni Isten az egyébként tehetetlen, holt anyagból. – Aki tudja és hiszi, hogy a szentségekben ugyanez az Isten nyilatkozik meg, az nem kételkedik, hogy a keresztvíz által a kegyelem virágaiban tudja öltöztetni a lelket, mint a tavaszi esővel és napfénnyel a természetet. Nem okoz számára nehézséget elhinni, hogy a kenyér és bor színében maga Krisztus tér be a lélekbe, s a betegek olaja lelket erősít ott is, ahol az emberi tudomány már tehetetlen. Jézus Krisztus intézkedett, s a szentségeken keresztül kialakult a lelkekben a kegyelem világa, mely sokkal szebb és több annál, amely körülvesz minket. Mindezt azért, mert Isten a maga életében akar részesíteni. – A babona, hamis istentisztelet, amellyel helytelen módon tisztelik az igaz Istent, vagy teremtményt részesítenek vallásos tiszteletben. A babonás rejtett, titkos dolgokat akar megtudni (jóslás), vagy erejét meghaladó dolgokat akar végrehajtani (mágia, varázslás). Ezek mind az ördög csapdái.

Katekézis: 7. A szentségek kiszolgáltatója

A szentségek szerzője az Úr Jézus, aki a kegyelem eszközeit az Egyházra bízta. Ebben van az egyház fenséges hivatása, nagysága, hogy szentségeket bízott rá az Úr. Így valóban megteheti azt, hogy a szentségek kiszolgáltatásán keresztül isteni kegyelmeket közöl. – A szentségek kiszolgáltatásának és az evangélium hirdetésének a hatalmát Jézus az Egyháznak adta, és az Egyház ezt embereken keresztül gyakorolja. – Ha valaki szentségeket szolgáltat ki, joggal kérdezhe­ted: Ki bízott meg? Van-e hozzá hatalmad? Mert ha nincs megbízatásod, s nem tudod visszavezetni hatalmad Krisztushoz, nem szentség az, amit végzel s nem is ad kegyelmet. Ha valaki misézne papi hatalom nélkül, gyóntatna az egyháztól kapott felhatalmazás nélkül, szent kenetet szolgáltatna ki, vagy bérmálna, csak üres szertartást végezne. Nálunk az Egyházban a lelki hatalom lánca megszakítás nélkül köti össze a szentség kiszolgáltatóját az Üdvözítővel, aki az Egyházat alapí­totta, s amely azóta hiány nélkül őrzi alapítójától kapott kincseit. – A másik igazság: mindaz, aki ennek a felhatalmazásnak birtokában az Egyház szándéka szerint kiszolgáltatja a szentségeket, érvényesen teszi, függetlenül attól, hogy egyébként milyen maga a személy, függetlenül az emberi gyöngeségektől. Az ember csak eszköz. A szentségek igazi kiszol­gáltatója az Úr Jézus. A szentségek ereje tőle függ, s nem az ember töké­letességétől vagy gyöngeségétől. Az ember mögött mindig az Úr Jézust kell látnom, s tudatában kell lennem annak, hogy az emberen keresztül, akit az Egyház erre felhatal­mazott, minden esetben Krisztus közli a lelki hatást, a kegyelmet. Szent Ágoston így mondja: „Péter részesít a keresztségben, Krisztus keresztel; Pál részesít, akkor is Krisztus keresztel.” Így is megvalósul az Úr Jézus ígérete: „Én veletek vagyok minden­nap a világ végezetéig” (Mt 28,20).

Katekézis: 8. Az Úr Jézus velünk van a szentségekben

Albert Ruville, a hallei egyetem tanára 1910-ben katolikus lett. Megtéréséről könyvet írt s ebben olvasható a következő vallomás: „Megtérésem csak külső formaságnak tekintettem, mert lélekben, hitben, meggyőződésben már rég katolikus voltam. Azt hittem, áttérésem csak annyit jelent, hogy külsőleg megpecsételem, amit már rég elhatároz­tam a lelkemben. Amikor azonban ténylegesen felvettek az egyház köte­lékébe s különösen pedig amikor részesültem a szentségekben, a gyónásban és szentáldozásban, olyan változást éreztem lelkemben, ami egészen meglepő volt számomra. Mintha valami titokzatos erő járt volna át, mely egész bensőmet felvillanyozta s ugyanakkor csodálatos, soha nem érzett béke ömlött el lelkemben. Most értettem meg, mit jelent az egyházhoz tartozni s szentségeiben részesülni”. Hasonló nyilatkozatból megértjük, mit jelent számunkra az, hogy az Úr Jézus egyházához tartozhatunk. Amikor 12 év óta beteg asszony az Úr Jézusnak csak ruhája szegélyét érinti, egyszerre meggyógyul, új életerőt érez magában (Mk 5,25-34). Az Úr Jézus ruhája az egyház. Benne él ő maga, körüljár az egész világon. – Mennyi beteg, gyönge lélek küszködik. Sokan már úgy megszokták a bűnt, a botladozó életet, hogy nem is tudják, mennyire más, szebb lehetne az életük. Érzik, hogy nem élet, amit élnek. Milyen boldogok lehetnének, ha ők is mondanák és meg is tennék: „Ha csak ruhája szegélyét érintem is, meggyógyulok”. Ezt tesszük a szentségek felvételekor, sőt még többet. Nemcsak ruhája szegélyét érintjük, hanem életközösségbe jutunk Jézussal. Az eredmény pedig: erős, boldog, kiegyensúlyozott lélek. Ez az, ami hiányzik. Tudás, fizikai erő is bőven van. Csak a lélek nem találja a helyét. Bár sejti, mi a jó és mit kellene tennie, hiányzik hozzá az erő. Ez az erő árad felénk az egyház szentségeiben, amelyet nem pótolhat semmi földi találmány. 

Katekézis: 9. A keresztség szentsége

Szent IX. Lajos francia király Poissy-ban született és az ottani kis kápolnájában keresztelték meg. Királyként a kápolnát gyakran és nagy tisztelettel kereste fel. Megkérdezték, hogy miért tartja többre a kápolnát, mint sok más hatalmas templomot? Mi az oka, hogy közelebb áll szívéhez még a reimsi székesegyháznál is, ahol pedig királlyá koronázták? Magatartásának ezzel adta magyarázatát: „A kápolnában kereszteltek meg, ezáltal Isten gyer­meke lettem és az égi korona örököse. A székesegyházban földi koronát kaptam. Isten gyermekének lenni nagyobb méltóság, mint a királyság. A királyi koronát csak rövid ideig viselhetem, azt is több gonddal, mint igazi örömmel. Az égi korona azonban, ha megőrzőm, örök boldogságot bizto­sít számomra”. – Bármilyen közömbösek sokan a hittel, mégis megmaradt bizonyos tisztelet bennük. A szülőknek gondjuk van, hogy újszülött gyermeküket a keresztség szentségében részesítsék. Sőt még olyan eset is gyakori, hogy a szülő már nem gyakorolja vallását, de gyermekét mégsem fosztja meg a keresztségtől? Mi ennek a magyarázata Az, hogy még az ilyenek emlékezetéből sem veszett ki, hogy a keresztség valami fontos, bizonyos értelemben élet-halál kérdése. Nem is e múló földi élet kérdése. Annál sokkal több. Amikor veszély fenyegette ezt a földi életet, akár betegség, akár üldözők részéről, az első gondjuk az volt, nehogy keresztség nélkül kelljen távozniuk az életből. Ők hittek az örök életben és azt komolyan is vették amit Jézus Nikodémusnak mondott: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten országába” (Jn 3,5). Ezt parancsolta: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére” (Mt 28,19). „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” (Mk 16,16). 

Katekézis: 10. A keresztség: Isten országának kapuja

Az Úr Jézus a mennyek országáról tanít. Ezalatt elsősorban a lélek örök boldogságát érti. De ő az egyházat is mennyek országának nevezi. Ez az ország, az egyház ugyanis nem e világból való s legfőbb feladata nem az evilági dolgok intézése, hanem hogy az embereket az örök üdvösségre vezesse. A keresztség felvételével leszek az egyház tagja, az Isten országának polgára, akit előjegyeztek az örök boldogságra. – Egyes országok törvényeiben előírták, hogy a királyi családban az elsőszülött fiú lesz a trónörökös. Vagyis az királyfinak születik, akinek hivatása, hogy király legyen. A keresztségben nem egy-egy kivételes újszülött a trónörökös, hanem mindenki! Mindenki arra hivatott, hogy az egyház tagjaként készüljön arra az élethivatásra, mely a mennyek országában vár reá, ahol boldog lesz halhatatlanságra teremtett lelke. – Gyermekkori mesevilágunkban hallottunk a csodálatos tündérországról, ahol örök ifjúságra születnek az emberek. Ezek a mesék, a lelkünk kiolthatatlan vágyódásai az örök élet után, melyben nincs betegség, öregség, fájdalom, halál. Ezt Isten ültette szívünkbe, ezután vágyódunk. Nemcsak a mesemondók, hanem szinte mindenki ilyen életről szövöget álmokat. Nem ok nélkül, s erről ábrándoznak. De ez nem lesz sem a földön, sem tündérországban, mely csak a képzelet szüleménye, sem a csillagok közt, hanem egyedül az Isten világában, a mennyországban. Csak akkor lesz benne részünk, ha „újjászületünk vízből és Szentlélekből”. Az örök életnek a kapuja a keresztség, amelyen mindnyájan beléptünk, amikor megkereszteltek, és ennek eltörölhetetlen jegyét viseljük a lelkünkben, és úgy élünk, hogy az égi korona örökösei vagyunk.

Katekézis: 11. A keresztség: az újjászületés szentsége

A keresztségről mondja az Úr Jézus Nikodémusnak: „Aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten országába.” (Jn 3,5) Miben áll az az újjászületés, amelyben az ember akkor részesül, amikor megkeresztelik? – Divatos ma, hogy a legmagasabbat szeretnénk elérni abból, amit a Teremtő ajándékából természete szerint elérhető. Az énekesmadár boldogsága, ha repülhet, dalolhat s ha jön a tél, napfényes délre szállhat. Magasabb igénye, vágya nincs. De kevesebbel sem elégszik meg. A vakondnak és gilisztának jó a sötét földalatti élet, s nem vágyik arra, ami fölötte virul a kék ég alatt. A madár számára ugyanez egyenlő volna a halállal. – Vajon mi az ember számára a kielégítő, boldogító élet, amelyen túl már semmire se vágyna? Teste szerint földhöz van kötve, de lelke szerint nincs határa annak, ami vágyainak szárnyat ad. A mán kívül, térben és időben minden érdekli. De mire való mindez, ha a valóságban olyan kevés, amit el is érhet. És amit el is ér, a legmagasabb életszínvonal is olyan, mint a fel-fel dobott kő: élete íveljen bár évtizedek magasságába, menthetetlenül lehull, mint az őszi falevél. Mégis, mi űzi az embert és miért elége­detlen mindazzal, amit a föld, az anyag, a test múló élete adhat? – Azért elégedetlen, mert többre van teremtve. A Teremtő az isteni élet ígéretével indította el a földön, istengyermeke, a mennyország várományosa. Mindezek hordozója a megszentelő kegyelem, az ősszülőknek ajándékozott isteni élet. Az ember tragédiája az eredeti bűn. Ebből a halott helyzetből emeli ki az embert Jézus Krisztus. A keresztséggel megnyitja számára az utat a mennyország felé. Valósággal újjászületik a halálra szánt lélek, mert isteni, kegyelmi életet kezdhet.

Katekézis: 12. A keresztségben újjászületett élet értéke

A házasok nem tépelődnek, amikor új életet kell vállalniuk. Ha a földi életet tekintjük, erkölcsileg nagyobb érték az élet. A népes családok áldozatos életé­ben több az igazi szeretet, s mélyebb és tisztább az öröm, mint ott, ahol bűnök árán gyümölcstelen a családfa vagy ahol az egyetlenke szerez több aggodalmat és gondot, mint igazi örömet. Ha az emberi lélek igazi értékét és rendel­tetését tartjuk szem előtt, hogy a keresztség ígéretei­ben arra hivatott, hogy földi életnél szebb életre szülessék újjá, hogy az isteni élet részese, a mennyei élet örököse koldus és királyfi egyaránt. Ilyenkor szóba sem jöhet a gondolat, hogy érdemes-e minden életre hívott gyermeknek megadni az életet. Egy hívő francia édesanya levele a folyóiratban jelent meg: „Nemsokára világra fogsz jönni s engem aggódó félelem fog el. … Meg fogod ismerni a könnyek keserűségét, a csillagtalan éjszakák reménytelenségét. Találkozni fogsz a félelemmel, a betegséggel, a váratlan megpróbáltatások keresztjeivel. Gyermekem, nem volna-e jobb, ha meg se születnél erre a világra? Minden kételyem és aggodalmam eloszlik, ha arra gondolok, hogy nemcsak ezek várnak reád. Isten szép világába lépsz. Isten hív életre, ha számító önzés nem keresztezi utadat. Látni fogod a természet csodáit, a fényt, az örömet, a mezők liliomait, az ég madarait, édesanyád szerető arcát, Isten ajándékait, a kegyelem szépségeit. Tudni fogod, hogy a legsötétebb éj után is hajnalpír következik s földi léted végén Isten fog hívni haza szeretteid körébe. Meg fogod ismerni Isten mindenható szeretetét és jóságát, mely biztosítja, hogy ha életutad meredek lesz is és nehéz, szép lesz, mert Isten vár reád a végén”. Csak annyit fűzünk e levél részlethez: A keresztségben újjászületett élet ilyen kilátások elé nézhet, s ezért érdemes megszületnie minden gyermeknek, melyet a korai halál sem vehet el tőle.

Katekézis: 13. Krisztus halálára keresztelkedtünk meg (Róm 6,3)

Szent Pál arra figyelmeztet, hogy a keresztségben újjászülettünk. Visszakaptuk az áteredő bűnben elvesztett kegyelmet. Isten gyermekei, az örök élet örökösei és az egyház tagjai lettünk. A megkeresztelt számára a keresztény élet fogadalommal megerősített és vállalt kötelezettség. A szülők és keresztszülők ünnepélyesen eljegyzik a megkeresztelt gyermeket, fogadalommal elkötelezik, hogy keresztény lesz. Ezt a fogadalmat később megújítja és vállalja maga az elsőáldozáskor, bérmáláskor, sőt évente a nagyszombati feltámadási szertartás keretében. Az apostol arra figyelmeztet, hogy keresztény életünket az Úr Jézus halálának köszönhetjük. Nem lehet jelentéktelen dolog, amiért Krisztus tudatosan vállalta a messiási feladatát, és sok próféta sorsát és a halált. Ha tudjuk és hisszük, hogy Jézus valóságos Isten is, akkor még nagyobb súlyt nyer előttünk a keresztény élet, amely mellett minden más földi előny, érdek, élvezet, és minden ígéret eltörpül. Ilyen keresztény öntudat nyilatkozott meg a vértanúkban, akik a pogány bíró fenyegetésére, a halállal is szembenézve büszkén vallják meg: keresztény vagyok. Szent Jusztin vértanú és társai a római prefektus előtt vallják: „Tégy bármit, amit akarsz, mi keresztények vagyunk és a bálványoknak nem áldozunk.” Mi adott nekik olyan nagy erőt, sőt örömet, hogy haláluk árán is ragaszkodtak hitükhöz, Krisztushoz? Az apostollal hitték: „A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. Mert ha halálának hasonlóságában egybenőttünk vele, úgy leszünk feltámadásában is.” (Róm 6,4k) Ismerték Jézus hasonlatban adott tanítását is: „ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn 12,24)

Katekézis: 14.  A keresztség: eljegyzés a hittel

Történelmünkből ismeretes, hogy a tatárjáráskor IV. Béla családját a dalmáciai Klissza várába menekítette. A várandós királyné itt tesz fogadalmat, hogy születendő gyermekét egészen Isten szolgálatára szenteli a népért és országért. A királyi gyermek 1242. január 27-én látta meg Isten szép világát. A keresztségben Antióchiai Szent Margit vértanú szűz nevét kapta, akit már hároméves korától a domonkos rendi apácák kolostorában nevelik Veszprémben, majd a Nyulak-szigetén, a mai Margitszigeten. Amikor Margit 18. évét eléri, egymásután jelentkeznek a királynál a kérők. Ottokár cseh király is feleségül kéri, de Margit hajthatatlan marad, s ő maga hivatkozik szülei fogadalmára, mellyel Istennek ígérték őt egész életére. Milyen különös, ez a fogadalom csak a szülőket kötelezte, s mégis a gyermek vállalja. Ez a Szent Margit-i lelkület, mely nála rendkívüli hősiességnek számít, a keresztséggel kapcsolatban minden megkeresztelt számára egész életre szóló kötelezettség. A gyermek nem mondhatja: miért is kereszteltetek meg? Mert keresztény szülő számára ez feltétlen kötelesség. Nem mondhatja azt sem: Nem kötelez engem szüleim fogadalma, mert itt életről van szó. Élet a hitben, amelyre mindenki hivatalos, nem úgy, mint a szerzetesi hivatásra. Nagyobb ajándék és nagyobb hivatás, mint maga a földi élet. Érdekes, hogy a földi életet, bármily küzdelmes is, mindenki vállalja, természeti törvény erejével kötelezőnek ismeri, hogy élje életét, amíg Isten adja. Megtagadását öngyilkosságnak, tragédiának ítéli. Éppen így öngyilkosság keresztény számára, ha nem vállalja a hit útját, amely Istenhez, az örök életre vezet. Ezt a csalhatatlan isteni hitet a megkereszteltnek kérnie kell, amint a vak kéri a látást, a beteg az egészséget, a süket a hallást. Éppen ezért, nem is mentesül senki a felelősségtől, ha elveszíti hitét, bár egyszer már találkozott vele.

Katekézis: 15.  A megkeresztelt a hit iskolájában

A címben szándékosan szerepel ez a szó: iskola. A modern államok törvénybe iktatták az iskoláztatást, senkit sem akarnak  iskoláztatás nélkül hagyni. A jó szülő sem vállalná, hogy gyermeke az ő hibájából analfabéta maradjon. Még a gyermek is, aki nem szívesen tanul, később szemrehányást tenne szüleinek, amiért nem fogták szigorúan a tanulásra. A régebb ez nem volt ilyen életbevágó. De akkor is a hitet mindenek fölé helyezték, mert a hit megértette életük célját. A hit címén régen se kellett lemondani a tudásról. A tudomány első művelői hittudósok voltak, s az első természettudósok mélységesen hívők, s a későbbiek is többségükben. Ma a több tudás címén némelyek mellőzik a hitet. De pótolja-e a hitet a tudás? – A kereszteléskor az első kérdés: Mit kérsz Isten anyaszentegyházától? Felelet: hitet. Mert az örök életet ad. A tudomány képes-e az örök élet terén bármit is nyújtani? Íme Louis Leprince-Ringuet (1901-2000) francia atomtudós felelete: „A tudomány ragyogó haladása és rendkívüli eredményei ellenére nem hozott feleletet a legnagyobb kérdésekre, amelyeket feltesz az ember, amióta csak létezik”. Miért jöttünk a földre? Miért élünk? Miért van annyi vágyunk, álmunk, ha azok sohasem teljesülhetnek be?  Mindazok, akik a hit és a keresztség révén Krisztushoz tartoznak, kell, hogy megvallják keresztségi hitüket az emberek előtt. Felelőtlenség, ha nem vezeted el azt, akit rád bízott az Isten, ehhez a hithez! Ezt a hitet őrizni kell, amelyre eljegyeztek téged és eljegyezték gyermekedet, amelyben egyedül ismeri meg, hogy van öröm, amelynek nem szakad vége. Van élet, amely nem szűnik meg. Van szenvedés, amely biztosan, végső fokon mindig örömre fordul. Ennek a hitnek iskoláját végig kell tanulni, hogy kezdetben a gyermeki hit öntudatos, felnőtt hitté fejlődjék. Ez boldogít jóban-rosszban, életben-halálban egyaránt.

Katekézis: 16. Lehet-e mások hitével hinni?

A szülőnek a keresztségben vállalt kötelessége, hogy gyermekét már értelmének bontakozásától a hitben nevelje. A gyermeknek kötelessége, hogy szüleitől a hitet elfogadja. Kötelessége, hogy az egyházra és az isteni kinyilatkoztatásra támaszkodva, hitében gazdagodjék, gyermeki hitét a felnőtt öntudatos hitévé fejlessze. – A fejlődő fiatal és a felnőtt is köteles hitében az egyházra és a kinyilatkoztatásra támaszkodni. Vagyis mások hitével hisz. – Hol van itt az annyiszor hangoztatott lelkiismereti szabadság? Ha mások hitére építem az enyémet, akadálya ez a szabad meggyőződésnek? – Egyáltalán nem. Hiszen az élet vonatkozásában ez a helyes út akkor, amikor valamiben nem lehetünk szaktekintélyű tudósok. Mi, felnőttek elfogadjuk, amit a csillagászok mondanak nekünk, amit az orvostudomány állít. Hiszünk a fizikusoknak, a kutatóknak stb. – Kényszer ez? Nem! Józan gyakorlati és egyedüli helyes magatartás. Kinek volna tehetsége és ideje, hogy mindent saját kísérleteivel ellenőrizzen? Egyszerűen elfogadjuk mások tudását, rájuk támaszkodunk. – Ilyen a gyermekek, az egyszerű emberek majdnem minden ismerete, nemcsak a vallásos hit terén. Hasonló módon fogadunk el mi felnőttek sok hittételt, de azon a címen, hogy ezt tanítja az egyház két évezrede, Krisztus nevében és tekintélyével, az isteni kinyilatkoztatás forrásaira támaszkodva. A felnőttnek nemcsak hinnie kell, hanem tudnia is kell, hogy miért hisz. Képzettségi foka szerint meg kell ismernie a hitigazságok bizonyítékait, hogy hite felnőtt, öntudatos meggyőződésévé fejlődjék. A hit útja: az értelem első felvillanásától gyermeki hit, amely az ismeretekben fokozatosan gazdagodik az egész életen át. Akinél ez a fejlődés hiányzik, ott a gyermeki hit hamar szétfoszlik az ifjú kor szenvedélyeinek viharzásától és a korszellem támadása miatt. És hitben tudatlanná válik.

 Folytatjuk...