A hivatások kivirágzása – A nyár szép és jó, mert mindenki megélheti a hivatását. Amióta Isten megteremtette a világot, azóta minden Istenről és teremtményeiről szól. Amióta Krisztus megváltotta a világot, azóta minden ünnep visszakapcsolódás az Istenbe, a Szentháromságba. Minden ünnepünk és örömünk oka, hálaadás Istennek a hivatásunkért. Meghívásunk életszentségre, az emberek és a világ konkrét szolgálatára szól. Két szentségi hivatás van: a házasság és a papság. A papság, amelyet „a mennyek országáért” (Mt 19,12) vállal az ember, Krisztus meghívottjaként, és az Ő nevében sok-sok családot szolgál. Most tekintsünk a házasságra, a családra, ami által az ember szintén Isten munkatársává lesz. A nyár azért olyan jó mindenkinek szerintem, mert a legtöbb család együtt van és felszabadultan élik át, hogy ők egy szerető közösséget, családot alkotnak. A család az emberi és a keresztény értékek főiskolája, ahol az egymásra sugárzó szeretet ereje összetartóbb, mint egy-egy galaxis gravitációsan kötött rendszere. – Hogy miért köt legtöbb ember házasságot? – a skála nagyon széles. A mai ember nem érti, miért szól bele az egyház az ő házas és családi életébe. A családalapítás hívatás, amire készülni kell. Ezért lapunk témája a keresztény család, hogy annak Isten rendelését, szépségét és annak kivirágzását lássuk.
Örök evangélium: „... követ... kígyót... skorpiót...” (Lk 11,1.13) – Belon Gellért püspök
elmélkedése. Jézus rámutat, ha valaki elembertelenedik, akkor is gyermekének tud
jót tenni. És arra kér, hogy ezt a minimális jóságot tételezzük fel az
Istenről. Jézus meggyőzött, Isten világfölötti uralmáról, és hírt adott végtelen
szeretetéről keresztáldozatával. A feltámadásban kézzelfoghatóvá vált, hogy
amit végzetnek látunk, a mögött Isten atyai jósága áll. És fogadjuk el, hogy
mindent a javunkra válik.
Boldog, aki nem veszítette el a reményt (vö. Sir 14,2) – Leó pápa
üzenete a nagyszülők és idősek ötödik világnapjára. „A szeretet, amellyel
szeretteinket szeretjük – a házastársunkat, akivel életünk nagy részét
töltöttük, a gyermekeinket, az unokáinkat, akik felvidítják napjainkat –, nem
csökken, amikor erőink fogynak. Sőt, gyakran az ő szeretetük ébreszti fel
energiáinkat, s ezáltal reményt ébresztenek bennünk és vigaszt nyújtanak
nekünk. ... ők adnak bátorságot nekünk, és emlékeztetnek arra, hogy „bár a
külső ember romlásnak indult bennünk, a belső napról napra megújul” (2Kor 4,16).
Különösen idősként tehát tartsunk ki az Úr iránti bizalomban! Szeretettel adjuk
tovább az oly sok éven át megélt hitet a családban és a mindennapi
találkozásokban: szüntelenül dicsérjük Istent jóságáért, ápoljuk az egységet
szeretteinkkel, tágítsuk ki szívünket a távolabb élők és különösen a rászorulók
felé! Legyünk a remény jelei, minden életkorban! – így bátorít XIV. Leó pápa
5-6. oldalon.
Hogyan imádkozzunk idős korban? – Hofher József jezsuita írja,
hogy akik rendszeresen imádkoznak, azok szellemileg és fizikailag is tovább
egészségesek maradnak, főleg ha közösségben imádkoznak. A közös imádság megélt
szeretet, ami nem összeadódik, hanem megszorzódik. Az imádságban erő rejlik, és
válasz van a mi javunkra.
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok
lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a
szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita
megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com.
Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927
0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.
Ajándék a júniusi szám:
https://drive.google.com/file/d/1RdxXkcPN6ZpWZl-tG9m9Z2fyUamhcwQ1/view

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése