Katonatiszt, remete, püspök

Tours-i Szent Márton a Pannóniai Savariában (ma Szombathely) született 316-ban pogány szülőktől. Apja a Felső-Pannónia tartomány székhelyének, Savaria helyőrség egyik katonai tribunusa volt. Az ifjú Márton megismerkedett a keresztényekkel, szeretett közöttük lenni. Hat évig titokban hittanuló volt. Apja őt katonai pályára szánta, de amikor megtudta, hogy 15 éves fia meg akar keresztelkedni, nyomba besoroztatta. 

Fegyelmezett élete miatt 19 évesen már lovastiszt volt a dél-franciaországi Amiens városban. Egyik téli estén szolgálatot teljesített a városban, amikor egy didergő koldussal találkozott, aki kezét nyújtotta adományért feléje. Pénz nem volt nála, tudta, hogy jó szóval sem tud segíteni, ezért meleg katonaköpenyét ketté vágta és betakarta a nincstelen embert. Az igazságos Márton, mivel a köpeny költségének felét ő fizette, a másik felét pedig a császár, ezért a maga részét egészen odaadta a rászorulónak. A másik felét megtartotta magának, mert azzal neki kell elszámolnia a császár felé. 

A következő éjjel álmot látott, ahol az angyalok között felismerte a koldust, aki a tőle kapott köpenyt viselte. Azon nagyon elcsodálkozott, hogy a koldus Jézus arcát viselte. A koldus ekkor a tőle kapott köpenyt mutatta az angyaloknak e szavakkal: Nézzétek, ezt a ruhát a hittanuló Márton adta! 

Márton 339-ben megkeresztelkedett és nem nehézségek nélkül kivált a katonai szolgálatból. Elbocsátását magától a császártól, Nagy Konstantin fiától kellett kérnie. Ezután remetemagányba vonult, majd Szent Hilarius poitiersi püspök szellemi körében tette magáévá azt a keresztény tudást, amelynek akkoriban a püspökök voltak birtokában. Nemsokára pappá is szentelték. Haza látogatott Savariába, ahol édesanyját és néhány embert megkeresztelt. 

A földközi tenger egyik part közeli szigetén remetéskedett. Amikor Szent Hilarius száműzetéséből visszatért, akkor ismét hozzá csatlakozott és a város közelében szervezte meg egy szerzetesrend magvát. Amikor 371-ben meghalt Tours püspöke, az odalátogató Mártont a nép megválasztotta püspöknek. A városnak lett szentéletű, igazhitű és tudós püspöke. Kolostort alapított, a papok képzésén fáradozott és a szegényeknek gondját viselte. 

Az ő két kolostorából rajzott szét elsősorban Gallia, majd frank-föld teljes krisztianizálása. Hatása valóban óriási volt. 397. november 9-én halt meg. 

Halála előtt, amikor hívei sírtak, hogy itt hagyja őket, így imádkozott: „Uram, ha népednek szüksége van rám, nem utasítom el a munkát.” Istenszolgája Márton Áron püspök jelmondatát e szenttől kölcsönözte. 

Szent Márton egész szívvel Isten népét szolgálta, a népnek atyja volt. Lelkületét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy Európa legnépszerűbb szentje lett. A középkorban több mint kétezer templomot és kápolnát neveztek el róla. 

Élményeim a Szenvedő Lelkekkel – Függelék 1.

Miért imádkoznak a katolikusok a halottakért? – Ezt a kérdést gyakran halljuk nemkatolikusoktól. A halottakért mondott ima szokása a tisztítótűzről szóló tanításon alapul, amelyet a reformáció a 16. században eltörölt. Ezért gyakorlatilag ismeretlen a protestáns vallású hívek körében, akik így természetesen nehezen értelmezik azt a katolikus szokást, hogy az eltávozott testvérünkért imát mondunk.

Az egyház biztosítja gyermekeinek ezt a jámborsági gyakorlatot, amennyiben november 2-át a Halottak napjaként határozta meg, és megengedte papjainak, hogy ezen a napon három szentmisét tartsanak az eltávozottakért. Ezenkívül az egész november hónapot a Szenvedő Lelkekért mondott külön imáknak javasolja szentelni. Szeretettel hívjuk nem katolikus olvasóinkat: együtt vizsgáljuk meg, hogy milyen alapjai vannak ennek a jámborsági gyakorlatnak a Szentírásban, a hagyományokban és a józan eszünkben.

A tisztítótűz és a halottakért mondott ima

A Szentírás arra bátorít bennünket, hogy ne csak a földön imádkozzunk egymásért, illetve kérjük a szentek és az angyalok közbenjárását, hanem az eltávozott testvéreinkért is könyörögjünk. A Makkabeusok 2. könyvében arról olvashatunk, hogy Júdás, miután a Gorgiászt legyőzte, a társaival együtt eljött, hogy a harcban elesett zsidókat eltemesse. „Aztán gyűjtést rendezett a katonák között, és mintegy 2000 ezüst drachmát küldött Jeruzsálembe engesztelő áldozat bemutatására.” Nem tekintette súlyosnak a bűneiket, ugyanis „...arról is meg volt győződve, hogy akik jámborságban halnak meg, azokra nagy jutalom vár.” A szent író megfogalmazza a tanulságot is: „Ez szent és jámbor gondolat volt. Azért mutatott be engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől.” (2Mak 12,43-46) Még ha a Makkabeusok könyvét a tőlünk elszakadt testvéreink nem is tekintik Istentől ihletettnek, azt be kell látniuk, hogy pontos történelmi beszámolókat tartalmaz, amelyek a zsidók hitéről tanúskodnak évszázadokkal Krisztus születése előtt. Valójában ugyanazon a tekintélyen alapulnak, mint Izajásé, Jánosé, vagy a Biblia más könyveié –, az egyház csalhatatlan tanítói tekintélyén, amely a Biblia összes könyvét Istentől ihletettnek tekinti.

Urunk a bűnök bocsánatáról beszél: „Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlélek ellen szól, nem nyer bocsánatot, sem ezen a világon, sem az eljövendőben” (Mt 12,32; 22,32) – ez Szent Ágoston és Nagy Szent Gergely szerint a tisztítótűzre vonatkozik. Pál apostol így ír a korintusiaknak küldött levelében: „Az (Úr) napja ugyanis nyilvánvalóvá teszi, mivel tűzzel érkezik, és a tűz majd megmutatja, kinek mit ér a munkája.” Majd így folytatja: „Akinek építménye megmarad” – azaz igaz úton jár –, „jutalomban részesül. De akinek műve elhamvad” – azaz a rossz utat választotta –, „az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által.” (lKor 3,13-15) Szent Pál ezekkel a szavakkal adja tudtunkra, hogy az ilyen ember lelke végső soron megmenthető, noha egy ideig a tisztítótűz lángjait kell elszenvednie.

Ez a korai egyházatyák egyértelmű tanítása, és az azóta eltelt évszázadok megszakítás nélküli hagyománya. Ők szólnak hozzánk a vértanúk sírjaiból és a katakombákból, amelyekben a korai keresztények holtteste fekszik. A Szent Kallixtusz katakombában, Róma kapui előtt jó néhány feliratot láthatunk, amelyek mintegy a haldokló Krisztus szavaira visszhangoznak: „Imáitokban emlékezzetek meg rólunk, akik előttetek járunk.” „Fényeskedjék neked Krisztus örök világossága” – ez volt a hátramaradottak válasz imája. Hasonló feliratok sok korai keresztény – az első három évszázadból származó – síremlékén láthatóak.

A halottakért mondott ima apostoli szokására keleti és nyugati egyházatyák is gyakran hivatkoznak. Tertullianus (160-240) két különböző helyen is említi az emlékmisét: „Az év egy napján mindig áldozatot mutatunk be a halottakért, mintha a születésük napjára emlékeznénk.”

„A hívő özvegyasszony imádkozik elhunyt férje lelkéért. Könyörög érte, aki a köztes nyugvóhelyen tartózkodik, hogy legyen része az első feltámadásban, és a halála évfordulóján imádkozik érte.”

(Részlet John A. O’Brien, Milliók hite című könyvéből.) 

– folytatjuk -

 

Horizontunk földi és túlvilági - 32.A.

Az ókori Keleten az embrionális állapotban lévő természettudományok és a lassan fejlődő technika mellett a bölcsesség fontos eleme a civilizációnak. A Királyok első könyvében olvassuk, hogy Salamon bölcsessége meghaladta az összes napkeletiek és egyiptomiak bölcsességét. A hit emberei számára ez a bölcsesség Isten ajándéka, amit Salamon imádsága révén nyert el. Az igazi bölcsességet Isten adja, hogy az ember megkülönböztesse a jót és a rosszat, és a felkínált halhatatlansággal foglalkozzék. (Bölcs 6,12-16) A szent szerző célja, hogy a hitet megerősítse honfitársaiban. Kimondja, hogy aki kéri és keresi a bölcsességet, annak Isten megadja. Ő minden jónak osztogatója, és értelmes szívet ad az embernek, hogy helyesen lássa célját és az eszközöket, s megszabaduljon minden gondtól. Tud bízni önmagában és nem mástól várja azt, amit magának kell elvégeznie. Tudja, hogy bölcs magatartásának, önuralmának a halhatatlanságban, Isten királyságában lesz gyümölcse. 

Jézus maga az Atya bölcsessége, az Isten Igéje, ezért mondja: „Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha” (Jn 6,35). Aki hisz Jézusban az már belépett Isten országába, elfogadta a kegyelmet és a földi világgal szemben bölcs magatartást tanúsít. Máté evangélista sajátja a tíz hajadonról szóló példabeszéd. (Mt 25,1-13) Az Énekek énekében szereplő lakodalmi képet a rabbik Isten és az ő népe kapcsolatára, szövetségére alkalmazták. Jézus is felhasználja, hogy gyakorlati bölcsességre tanítsa hallgatóit. A zsidó menyegzői szokás szerint a vőlegény kíséretével útnak indult a menyasszony szüleinek háza felé. Ha a vőlegény messzebb lakott, akkor a menyasszony részéről is elindult egy menet, melyben a nyoszolyóleányok vettek részt. A két menet vagy találkozott egymással, vagy a menyasszony menete megvárta a vőlegényt egy helyen, s ezután közösen vonultak be a lakodalmas házba. Itt is ilyen menetről van szó. A példabeszédnek allegória jellege van. A tíz hajadon vagy szűz jelképe a keresztény embernek, aki várja Krisztust a halál órájában. Az idő előtti megbélyegzés, hogy öten közülük balgák voltak, öten pedig bölcsek, ez az üdvösségre vonatkozó gyakorlati bülcsesség. A bölcs szüzek előrelátók voltak és olajat is vittek lámpásaikhoz, a balgák nem. Ha késik Krisztus, az nem jelentheti az előrelátás, az éberség feladását: lámpájuknak elegendő olajjal kell rendelkeznie – ez a megszentelő kegyelem –, hogy Krisztust fogadhassák. S az ilyenek bevonulnak az örök életre, míg akik nem rendelkeznek a megszentelő kegyelemmel, nem mennek be. Senki nem adhatja kegyelmi állapotát, jótetteit, alázatát másnak. Ezért legyünk éberek! Jézus második eljöveteléről szól Szent Pál. (1Tessz 4,13-18) A keresztény ember reménye, hogy az Atya feltámasztja a Jézusban elhunytakat, és az Úrral leszünk.   

„Virrasszatok, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!”  Mt 25,13.

  

Hirdetés: 2023. november 5.

1. Hónap első vasárnapi szentségimádást tartunk a ¼1-es mise után 17 óráig.

2. November 1-8. között, naponta egyszer teljes búcsú nyerhető a halottak részére. Ennek feltétele a szentségekhez járulás, a temető, vagy templom, kápolna meglátogatása, valamint a Hiszekegy és a Miatyánk elimádkozása.

3. A plébániai hitoktatásra várjuk a gyerekeket.

Kedden: 0-I-II. osztálynak  3-4 óráig, 

               IV-V. osztálynak 4-5 óráig. 

A megbérmált ifjaknak 20-21 óráig van hitelmélyítő.

Csütörtökön: VI-VII-VIII. osztályosnak 5-6 óráig.

Pénteken: 3-4 óráig III. osztály I. csoport

      a II. csoportnak 4-5 óráig.

A bérmálkozók felkészítője pénteken 19-20 óráig.

4. Szombaton ministráns képző 10 órától.

5. A felnőttek részére hároméves hittan képzést indítunk. A képzés ingyenes, korhatár és diploma független. Mindig a hétvégeken, pénteken du. 17-20 óráig, és szombaton 9-13 óráig tartjuk a Szent József kápolnánál. A képzés kezdete november 10-én, pénteken 17 órakor a Szent József kápolnánál.

6. Megjelent a Krisztus világa novemberi száma, kapható a sekrestyében, a ministránsoknál és a kegytárgyboltban. Ára 3,50 RON.

A tartalomból: Hiszem a szentek közösségét – Szent András havát Mindenszentekkel, a kanonizált és anonim szentek ünnepével kezdjük. Mi más az Egyház, mint az összes szentek gyülekezete? (Gót Szent Nikétász). A szentek közössége, a dicsőséges, vándorló és szenvedő egyház tagjaiból áll. Ápoljuk Krisztusban közösségünket, „akiből minden kegyelem és Isten népének élete árad.” (LG 50).

Örök evangélium – Belon Gellért püspök elmélkedése “… nem ismerlek titeket…” (Mt 22,1-13) Jézusnak ez a kijelentése nemcsak azért megdöbbentő, mert a kárhozat tűzfénye sejlik ki belőle, hanem azért még inkább, hogy ezt öt szűzről mondja. 

Mindenszentek – Jelzik: át kell engednem magamon az Istent, hogy ne önmagamat vetítsem ki, hanem az Istent! – Dr. András István rector írása. 

A megdicsőült és szenvedő Egyház – Jozefa-Terézia nővér beszámolója. Halottak napi vers Sík Sándor – A mátrai temető.

A Keresztút mellékszereplői. XIII. állomás: A két római katona – Az ecetes vizet nyújtó katona és a lándzsás katona szerepét, életük alakulását és lándzsa ereklye történetét ismerteti – dr. Jakubinyi György ny. érsek.

A kereszténység szakrális tere – a modern kor terének üzenete – A szakrális, liturgikus terek rendeltetése, hogy az ember kapcsolatba kerüljön az Istennel. A modern kor építészeti stílusait ismerteti Faragó István.

110 éve született Venczel József, Isten szolgája Márton Áron munkatársa – 1. rész. A kolozsvári évek alatt az új nemzedék nevelését, majd kálváriás útjukat ismertetjük meg. Értéknek tekinteni – A német újságírónak az elemista kis Theo elmondta, hogy a legjobb kutató szeretne lenni, és Németország kancellárja. Arra a kérdésre, hogy kivel szeretne találkozni, Theo azt válaszolta, hogy „Jézussal, mert Ő valami szépet mondana nekem”. Miklós József -, tanár életét mutatja be egykori diákja. Derűs oldal. Keresztrejtvén. Életszobor (Venczel József emlékére) c. verssel zárul a lap. 

A vezetők hitelessége

Alexandr Vampilov a ’60-as évek kiemelkedő orosz drámaírója, aki 1972-ben két nappal 35. születésnapja előtt belefulladt a Bajkál-tóba. Az egyik egyfelvonásos drámájának a címe: Húsz perc egy angyallal. Hétköznapi történet, időt álló tanulsággal. Homutov agronómus és Antyipin sofőr hivatalos küldetésben nagyobb összegű pénzzel a városba utaznak. Ott küldetésükről és magukról megfeledkezve egy szállodában elmulatják a pénzt, viselkedésükkel botrányt kavarnak, majd kissé magukhoz térve kétségbeesve törik fejüket, honnan szerezzenek legalább három rubelt, hogy a szállodát kifizethessék és hazatelefonáljanak pénzsegélyért. Próbálnak kérni a szoba-szomszédoknál, de azok csak szemrehányásokkal illetik őket otromba viselkedésük miatt. Végső kétségbeesésükben valamelyik kinyitja az ablakot és segélykérő hangon könyörög: „Jó emberek, segítsetek! Nagy bajban vagyunk! Reménytelen a helyzetünk! Ki adna kölcsön 100 rubelt?” 

– Persze ez a segélykiáltás a legcsekélyebb remény nélkül hangzott el. Egyszercsak mégis kopogtat valaki: – Maguk kértek pénzt az imént? Segíteni akarok. Ezzel máris elővesz 100 rubelt, amit szinte úgy tépnek ki a kezéből. A két szerencsétlen alak azonban nem akar hinni saját szemének és fülének sem. Kételkedni kezdenek jótevőjükben. 

– Ugyan honnan vehetett ez 100 rubelt, amit csak úgy idead? Gyanúsítják, vádolják, hogy bizonyosan nem egyenes úton szerezte. Végül nekiesnek, és kínozzák, kezét kicsavarják és megkötözik, s így vallatják, árulja el, hogy milyen úton jutott a pénzhez? Jönnek a szomszédok is, nagy zűrzavar támad és senki sem akarja elhinni, hogy ez az ember önzetlenül akar segíteni. 

Csupán egy asszony, egy mérnök felesége hisz neki és veszi pártfogásába. A jó szándékú adakozó végre valahogy szóhoz jut, és elmondja, hogy hat éve nem látta édesanyját. 

– Minden évben összegyűjtötte a 100 rubelt, hogy elhozza neki, de végül mindig elpazarolta a pénzt. Most végre sikerült elhoznia, de átadni sajnos nem tudta már, mert édesanyját holtan találta. Ott a koporsónál megfogadta; ha már édesanyjának nincs szüksége rá, annak adja a pénzt, akinek jobban kell, mint őneki.

A megszégyenült társaság nem győz bocsánatot kérni a szerencsétlen embertől és megrendülve hajtogatják: hinnünk kellett volna magának! – De miért nem hittek? Azért, mert ez a magatartás teljesen ellentmondott annak a szokványos, mindennapi hazugságban formált viselkedésnek, amit maguk körül tapasztaltak, amiben éltek. Az őszinteséget, az önzetlen jóakaratot kirívónak és emberellenesnek érezték. Csak akkor nyugodtak meg, amikor látták, hogy ez az ember is, sőt a pénze is gyarlóságokban fogant. Ezt megértették.

Amennyire szomorú, annyira mindennapi ez a viselkedés. Jézusnak is ezzel kellett szembenéznie. A farizeusok és írástudók csak akkor tudták volna elfogadni Jézust: ,,ha az ő igazságaik szerint él és beszél, mert ők ennél tökéletesebbet nem tudtak sem elgondolni, sem elfogadni. Hirdették az ószövetségi törvény betűinek tiszteletét, de végső soron – talán bizonyos önámítással is – azzal a céllal, hogy ezzel a saját vezetői pozíciójukat és tekintélyüket védjék. 

Mózes székében ültek, s ez a jelképes kifejezés azt jelentette, hogy ők képviselték, tanították és őrizték a mózesi törvényt. Ennek a törvénynek tekintélyét Jézus is elismerte. Ezért mondta: amit mondanak, tegyétek meg. 

Csakhogy amíg az írástudók a törvény megtartását bevasalták a népen, addig önmaguk számára megtalálták a kibúvót. Tetszelegtek abban, hogy a hatalom náluk van. Az élet apró eseteiben tettek valamit rideg jogászi szempontból, és raktak elviselhetetlen terheket az emberek vállára. Jézus pedig az irgalmas Istent képviselte, s képmutatásukat leleplezte.

 

Szolgálatunk pillérei 31.A.

A mai olvasmányok a papoknak, szülőknek, nevelőknek és mindenkinek szólnak, hiszen felelősek vagyunk a felnövekvő nemzedékért. Csodálatos érzés szülővé, azután nagyszülővé lenni. Olyankor éli át az ember, mennyire közel tud lenni szív a szívhez, és hogy van, ami százszorta fontosabb az életénél is. Hasonlót élnek át a tanítók és a nevelők is. Vajon megteszünk-e mindent azért, hogy gyermekeinké legyen egyszer az örök élet? 

Szolgálatunk három pilléren nyugszik, az olvasmányok szerint. 

1.) Az első, hogy Isten előtti felelősséggel kell tanítani. (Mal 1,14b-2,2b. 8-10) A választott nép hazatért a babiloni fogságból (Kr.e. 538), és felépítette a templomot. A levita papság lelkesen vezette az istentiszteletet. Később ellanyhultak, elvilágiasodtak. Szolgálatuk végzésében a kényelem és a megszokás vezette. Még elképzelni is rossz, ha a házastársak szokásból lennének együtt és nem szeretetből. Malakiás próféta vádbeszéde a papokhoz szól, akiknek lanyhasága átragadt a népre. „Nem jártatok útjaimon, hanem a tanításban az emberek személyére voltatok tekintettel.” Ennek következménye a megtévesztés, a romlott állapot, amikor a tanító saját bűnös életéhez igazítja a rábízott isteni tanítást, és akadályozza neveltje Istenhez kötődését. 

2.) A szolgálat második pillére, hogy a tanító életmódja tükrözze, hogy ő is alávetettje az üzenetnek. (Mt 23,1-3) Jézus hallgatóságához és tanítványaihoz beszél, akiket arra választott ki, hogy tanítók legyenek és közvetítsék az általa hozott kinyilatkoztatást. Óva inti őket, hogy ne utánozzák az írástudók és farizeusok módszerét, mert a törvényt „tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt.” Jézus elismeri a tanítás fontosságát, de szeretetlenségük miatt az igazság elveszítette a ragyogását. A családban is kell a rend, a  fegyelem, de csak szeretettel. Szeretet nélkül a hitvédő farizeusokból csendőrök lettek, akik tiszteletet követelnek maguknak, és vigyáznak, hogy tekintélyüket fenntartsák a törvény nevében. Jézus úgy bírálja a farizeusokat, hogy azt a három szót, melyet kisajátítottak maguknak, elvitatja tőlük, s ezzel rámutat a szavak jogos tulajdonosaira és az írástudók közvetítői szerepére. Jézus miért vette el a farizeusoktól a „mester”, az „atya” és a „tanító” megszólításokat? Azért, mert ezek a szavak a Szentháromság személyeire vonatkoznak: „egy a ti Atyátok, a mennyei”; „egy a ti tanítótok, Krisztus”; „ti mindnyájan testvérek vagytok”, mivel ugyanaz az egy Lélek itat át. Jézus azt várja, hogy evangéliumát testvéri közösségben az Ő szeretetével adjuk tovább. A kereszténység nem elmélet, hanem élet Krisztusban. 

3.) A harmadik pillér az Isteni tanítás és életmód, melyet az odaadó szeretet táplál. (1Tessz 2,7b-9.13) A szeretet a mások üdvösségéért vállalt felelősség. Célja, hogy másokat elvezessen az igazság (Jézus) felismerésére és befogadására.

„Aki embertársát szereti, betölti a törvényt”. Róm 13,8.

Dr. Darvas-Kozma József

 

Az intelligenciától a bölcsességig

„Az embernek túl kell jutnia az intelligencián, és el kell jutnia a bölcsességig” - írta Simone Weil francia író, konvertita. A keresztény annak köszönheti bölcsességét, hogy leszállt rá az Isten Lelke, és megtudja különböztetni a jót a rossztól. Krisztus az egész világot megváltotta és megváltoztatta. A „test föltámadása” azt jelenti, hogy a halál után nemcsak a halhatatlan lélek él, hanem a mi „halandó testünk” is újra élni fog. E jövőt hordozó hit éltet minket, mert Krisztus valóban feltámadt a holtak közül és örökké él. Így mindazok, aki Krisztusba vetett hittel élnek, haláluk után is örökké fognak élni Krisztussal, majd a lélek visszakapja az utolsó napon megdicsőülő hajlékát.

Egy matektanár az evangélium olvasásakor gondolt egyet és elkezdett játszani a számokkal. Mégpedig így: az 1 nem más, mint az Isten jele. A 2 a dualizmust, az egymás kiegészítését jelenti. A hármas számról a Szentháromság jut eszünkbe. De jelentheti a három azt is, hogy az ég+föld=ember. És jelenthet múlt-jelen-jövőt. És játszottam a számokkal, mégpedig: 3-2=1 vagyis az emberből elvéve a földi elemet (ez a halál), akkor megmarad az égi. Ha az idő és tér koordinátában a múlt-jelen-jövő hármasból kiveszem a múltat-jelent, akkor csak idő fölötti jövő marad.

A feltámadáskor a hármas szám ilyen bontásban fog megjelenni: 1+1+1 vagyis az Isten+lélek+megdicsőült földi test. Ez a megistenülés, a feltámadás. Így az 1+2=3 < 1+1+1.

Másképpen kifejezve: ∞+1=∞. Ha a végtelen Istenhez adom magam, akkor örök életem lesz.   

Az ellenkezője is igaz ∞-1=∞. Ha Istentől elszakadnék, Isten akkor is örök, végtelen Isten marad, csak én lennék a kárhozott.
Túljutva az intelligencián, a Megtestesült Bölcsesség ezt mondja:
„Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” (Jn 11,25-26.)

Hirdetés: 2023. november 1.

1. Ma Mindenszentek napja, kötelező ünnep. Szentmisét végzünk reggel 6:30, 7:00, 11:00 és 18:00 órakor. A Róm. Kat. temetőben du. 3 órakor vecsernyét, Liberát tartunk és megáldjuk az új síremlékeket. A világítás lényeges része a temetői szertartás, akik akkor a temetőben tartózkodnak kapcsolódjanak be a közös imádságba.

2. November 1-8. között, naponta egyszer teljes búcsú nyerhető a halottak részére. Ennek feltétele a szentségekhez járulás, a temető, vagy templom, kápolna meglátogatása, valamint a Hiszekegy és a Miatyánk elimádkozása.

3. Csütörtökön, Halottak napja. Szentmisét az egyházmegye főpásztoraiért, papjaiért, és plébániánk halottaiért végezzük 6:30, 7:00, 11:00 és 18 órakor. Az esti szentmisét a plébániánk egykori papjaiért, kántorokért, egyházi személyekért, városunk pedagógusaiért, egészségügyiekért, köztisztviselőkért és a családok halottaiért ajánljuk fel.

4. Elsőpénteken meglátogatjuk idős és beteg híveinket.

5. Szombaton 10 órától Ministránsképző, szeretettel várjuk a gyerekeket.

6. Szombaton, november 4-én Venczel József konferenciára kerül sor, a neves társadalomkutató születése 110. évfordulója alkalmából a MÁG dísztermében du. 14  órakor. Venczel József professzor munkásságát bemutató kiállításra is sorkerül a Megyeháza Galériában szombaton 18:30 órakor. Bővebb tájékoztatót a Hirdetőtáblán találnak.

7. A felnőttek részére hároméves hittan képzést indítunk. A képzés ingyenes, korhatár és diploma független. Mindig a hétvégeken, pénteken du. 17-20 óráig, és szombaton 9-13 óráig tartjuk a Szent József kápolnánál. Iratkozni lehet a plébánián, a megnyitó tájékoztató pénteken 17 órakor lesz a Szent József kápolnánál.