Elsőáldozók I. csoport - 2024.V.5.

  Első szentáldozás 2024. május 5.

Az elsőáldozás az Oltáriszentség első alkalommal történő vétele.  Csíkban a szokáshoz híven székelyruhába öltöznek az elsőáldozók. A gyermekek elsőáldozáshoz bocsátása csak akkor megengedett, ha: 1. gondos fölkészítésben részesültek; 2. kellő ismerettel rendelkeznek; 3. képességük szerint felfogják Krisztus misztériumát, s az Úr testét hittel és áhítattal tudják magukhoz venni; 4. előzőleg szentségi gyónáshoz járultak (913.k. 1.§, 9l4.k.). 

Isten gyermekei vagyunk, szeretjük Jézust és vele akarunk találkozni, ezért jövünk minden vasár- és ünnepnap szentmisére. A szentmisén úgy veszünk részt, hogy imádkozunk, énekelünk, figyelünk Jézus tanítására és áldozunk.  

Mindenki áldozhat, aki szereti Jézust és felkészült lelkileg és testileg. 

Lelkileg úgy készülünk, hogy megvizsgáljuk lelkiismeretünket, s ha szükséges szentgyónást végzünk, mert csak tiszta lélekkel szabad áldozni. 

Testileg úgy készülünk, hogy ünneplőbe öltözünk és áldozás előtt egy órás szentségi böjtöt tartunk. A szentáldozásban pedig az értünk meghalt és feltámadt Jézus Krisztust vesszük magunkhoz az Oltáriszentségben. 

Életünk nagy eseménye az elsőáldozás és minden szentáldozás, mert Jézust vesszük magunkhoz, aki örök életet ad nekünk. Az elsőáldozás napján megköszönjük Istennek, szülőknek, testvéreknek, keresztszülőknek, nevelőknek és papjainknak azt a sok jót, amit tőlük kaptunk, és megígérjük Jézusnak, hogy az ő szeretetében akarunk élni.

Jézus a ∞ + én = ∞. Azaz Krisztus és én abszolút többséget képviselünk.

Aki téged jobban szeret, mint én, azt jobban szeretheted, mint engem! - olvasható a tövisi pálos templom feszületének szalagiratán. Előbb szeretett minket, meghalt és feltámadt értünk. Szentségi módon nekünk adja önmagát. Ő minden ember boldogságának forrása. 

Hv.6.B 2024.V.5. - elsőszentáldozás - szentbeszéd

2024. május 5-én az I. csoportban 22 kislány és 39 fiú járult elsőszentáldozáshoz.

Isten áldása kísérje továbbra is ezeket az aranyos gyerekeket. Imádsággal, a pap bácsik :-)

Megmaradni, fennmaradni...

Megmaradni Jézus szeretetében - Az utolsó vacsorán mondott Jézus imáját, főpapi imának szokták nevezni, mert bevezetője annak az áldozatnak, melyet az Újszövetség örök főpapja nagypénteken mutatott be a kereszten az Atyának. Jézusnak nem volt szüksége hangos imádságra, melyet az Atyához intézett. De amint Lázár sírjánál azzal indokolta meg a hangos imádságot, hogy a körülötte álló tömeg hallja és belássa, hogy őt az Isten küldte, úgy most a tanítványok szomorú szíve és az irántuk való nagy szeretete indokolja ezt az imádságot. (Jn 17,11b-19) 

Az ima első részében Jézus visszatekint földi működésére, belefoglalja szenvedését és halálát is, melyet már befejezettnek vesz. Mindezzel ő teljesítette az Atya akaratát, hiszen ez volt életének egyetlen vezérlő elve: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát teljesítsem, aki engem küldött, hogy véghezvigyem az ő művét.” Ez az óra most ütött, és Jézus szenvedésének az ideje az Isten akaratából az Emberfia megdicsőülésének az időpontja lesz. S Jézus most az emberi természet szerint is megkapja azt a dicsőséget, mely isteni természete szerint övé volt, mielőtt a világ lett (vö Fil 2,5-11). 

A második részben Jézus tanítványaiért imádkozik. Az ő földi működése nem volt eredménytelen: az Atya neki adta a kiválasztottak kicsiny nyáját, akik az Atya tanítását elfogadták úgy, ahogy Jézus közölte velük. Most őértük imádkozik három okból: – először, mert ők az Atyáé és Jézusé, egészen különleges módon odaadták életüket az evangéliumnak; – másodszor azért, mert bennük Jézus megdicsőült, befogadták hittel tanítását és nemsokára a Szentlélek erejével felvértezve tanúi lesznek Krisztus diadalmas hitének az egész világon; – s végül azért, mert ők még ebben a világban vannak, míg Jézus eltávozik tőlük s nem lesz többé állandó személyes vigasztalójuk, erősítőjük. 

Kettőt kér tanítványai számára: „Tartsd meg őket a te nevedben!” A kérés tehát azt jelenti, hogy az apostolok maradjanak meg az Isten szeretetében és kegyelmében. Ebből a szeretetből csak egy veszett el, a romlás fia, azaz Júdás. Most különösen szükségük lesz az apostoloknak az isteni segítségre, mert egyedül maradnak abban a világban, mely gyűlöli őket. A második, amit az Úr tanítványai számára kér: „Szenteld meg őket az igazságban!” Hogy mindvégig hűek maradjanak Krisztus hitében, hogy semmiféle üldözés, semmiféle veszély el ne tántorítsa őket Krisztus tanításától, melyet nekik hirdetniük, képviselniük kell. 

Jézus mennybemenetele után, Péter az apostoli testület vezetője, kezdeményezi, hogy Júdás helyére mást válasszanak, olyat aki Jézus közelében volt, és velük együtt tanúskodjék a feltámadásról. (ApCsel 1,15-17. 20a, 20c-26) Tanúskodtak, hogy Krisztus által megismerték Istent, aki a szeretet és hittek benne. (1Jn 4,11-16) Aki megmarad a szeretetben, Istenben marad, s az Isten őbenne.

„Visszajövök hozzátok és örülni fog  majd szívetek.” Jn 14,18.

Hv.6.B 2024.V.5. - elsőszentáldozás

Kedves elsőáldozók, szülők, keresztszülők, rokonok és hívek!

Az elsőáldozáskor az Oltáriszentséget első alkalommal vesszük magunkhoz. Az első három évszázadban, amikor kereszteltek a bérmálás szentségét és szentáldozást is kiszolgáltatták. Ezért a három szentséget a beavatás szentségének mondták. Ott ahol családok tértek meg, a gyermekeket is megkeresztelték. Az ApCsel-ben olvassuk, hogy Szent Péter apostol Kornéliusz századost házanépével együtt megkeresztelte (10,48). Szent Pál Filippivárosban, Lídia bíborárus asszonyt házanépével megkeresztelte (16,15), majd a börtönőrt is minden hozzátartózójával együtt (16,34).

A gyermekkeresztelésnél a szülők hite a biztosíték, hogy hitben fogják nevelni. A nyugati egyházban a gyermekkeresztelés elterjedése maga után vonta az Eucharisztia vételének, valamint a bérmálás kiszolgáltatásának külön ünneplését.

Az első szentáldozás idejét a IV. lateráni zsinat (1215) az értelem használatához, a 7. életév tájához kötötte, amikor a gyermek különbséget tud tenni a jó és a rossz között; amikor megfelelő oktatás után már tudja, hogy mi az Oltáriszentség és képes a gyónásra.

A 17. században a korhatárt feljebb vitték egészen a 13-14. évig, arra hivatkozva, hogy még nem érthetik az áldozás lényegét. A változás csak a 20. század elején Szent X. Piusz pápával következett be.

Egyik általános pápai kihallgatáson történt, hogy egy kisgyerek a pápához szaladt és azt kérte, hogy engedje őt elsőáldozáshoz. Akkor a szentatyának eszébe jutott, hogy ő is kisfiúként ezt kérte a püspökétől, de a püspök azt mondta, hogy törvény van rá és nem lehet. Ha majd pápa leszel, akkor változtasd meg a törvényt. Ekkor a pápa néhány kérdést intézett a gyermekhez, aki nagyszerűen válaszolt. – Kivel vagy itt? – kérdezte. – Az anyukámmal – felelte a gyermek. Holnap reggel jöjjetek a misémre és elsőáldozó leszel – mondta a szentatya. De a titkár odasúgta: Nem lehet, szantatyám, mert erre törvény van. – Holnapra a törvény megváltozik – felelte a pápa. És a  Quam singulari dekrétumával a korhatárt újra az értelem használatához és a gyónáshoz kötötte.

Az új Egyházi Törvénykönyv (1983) szerint a gyermekek áldozásra bocsátása csak akkor megengedett, ha: 1. gondos fölkészítésben részesültek; 2. kellő ismerettel rendelkeznek; 3. képességük szerint felfogják Krisztus misztériumát, s az Úr testét hittel és áhítattal tudják magukhoz venni; 4. előzőleg szentségi gyónáshoz járultak (913.k. 1.§, 9l4.k.).

Kedves elsőáldozók!

1.   Az elsőáldozásra három előkészületi fokozata van: a távoli, a közeli és a közvetlen előkészület. A távoli előkészülést elkezdték a szülők, nagyszülők, amikor imádkozni tanítottak és elhoztak a templomba. A közeli az óvodai, iskolai és plébániai hitoktatás. A közvetlen elsőáldozási előkészüleben ezen iskolai év kezdetétől részesültetek. Már értitek és tudjátok, hogy azért jövünk szentmisére, mert szeretjük Jézust. Azt is tudjátok, hogyan veszünk részt a szentmisén. Kérdezlek benneteket, hogyan veszünk részt a szentmisén? - Imádkozunk, énekelünk, figyelünk Jézus tanítására és áldozunk. Azt is tudjátok, hogy Jézus Krisztus alapította az Egyházat. Tanítványai közül kiválasztott tizenkettőt és apostoloknak nevezte. Feltámadása után megbízta, hogy tanítsák az embereket, szentségeket szolgáltassanak ki és vezessék az egyházat. Most a 12 apostol nevét mondjuk el.   

Kedves Gyerekek, e szentmise a ti nagy ünnepetek, ugyanakkor a miénk is, a közösségé, mert ma teljes a résztvételetek a szentmisén, mi is Jézust vesszük magunkhoz az Oltáriszentségben. Azt is tanultuk, hogy mindenki áldozhat, aki szereti Jézust és felkészült a szentáldozásra.

Válaszoljatok, hogyan készülünk a szentáldozásra? - Testileg és lelkileg.

Testileg készültetek, mert ünneplőbe öltöztetek, és az áldozás előtti egy órás böjtöt is megtartottátok. Lelkileg is készültetek, mert a tegnap szentgyónást végeztetek és ma is imádkoztunk.

Most itt vagyunk Jézus Krisztus oltára körül, és fölöttünk van az üveg kupola, az égre nyíló szem. A magasból beáramló fény megvilágítja az oltárt és a templomot. Ennek is üzenete van. Arra int, hogy az Ige testté, azaz emberré lett és köztünk él, és a mennyei Atya szeretetét, kegyelmét ő közvetíti.

2.   A szentleckében hallottuk, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta értünk, hogy általa szeretetben éljünk. Jézus Betlehemben született, Názáretben nevelkedett, hozzánk hasonló lett, a bűnt kivéve. Tanítása és tettei igazolják istenségét. Hogy szavának isteni ereje van, ezt az apostolok számtalanszor megtapasztalták. Pl. a  kánai menyegzőn, a betegeket gyógyított, halottakat életre keltett, a háborgó tengert lecsillapította. A csodálatos kenyérszaporításkor az 5 kenyeret és a 2 halat megáldotta, megtörte és kezükbe adta, hogy osszák ki a letelepedett népnek. A tanítványok kezében történt a csoda, törték a kenyeret és a halat, osztották és nem fogyott el. A férfiak 5000-nél többen voltak, az asszonyokat és gyerekeket nem számítva.

A csodás vendéglátás forrása Jézus volt. Másnap megígérte az Oltáriszentséget, hogy önmagát adja nekünk. Így mondta: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örökélete van és én feltámasztom az utolsó napon.” Jézus ezt az ígéretét az utolsó vacsorán teljesítette, amikor a kenyér és a bor színében önmagát adta, és megparancsolta, hogy ezt cselekedjük az ő emlékezetére.

A tanítványok azt is megértették, hogy Jézus a szőlőtő és ők a szőlővesszők. Ha Jézus szeretetében maradnak, akkor istengyermeki életük lesz. Mert Jézus a kegyelem forrása azoknak, akik szeretitk őt. (Jn 15,9-17) Jézus az Isten és ember kegyelmi kapcsolatát hozta létre. Keresztáldozatával új és örök szövetséget kötött, amellyel teremtményét a Szentháromság életébe emeli. Ennek az Isten-ember szövetségnek Jézus az alapja: „Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek.” Jézus önmagát adja nekünk, mert szeret. Ha mi is szeretjük Őt, akkor résztveszünk a misén és áldozunk.

Akinek kistestvére van, az sokat látott és hallott a családban. A jó szülők, hogy szeretetüket kifejezzék, kisbabájuk fölé hajolnak, keblükre ölelik, kisarcát édesgetik, így közlik vele szeretetüket. Gyakran szeretet-vallomást is tesznek, hasonlót mondanak: „Úgy szeretlek, majd megeszlek!” Ez a vallomás jelzi, hogy a kisbaba a családé, őt olyan jónak tartják, mint egy falat kenyeret. Vigyáznak rá, szeretik,segítik és mindig maguk között akarják látni. Röviden, örvendek, hogy vagy, akarom, hogy légy!

A szeretetről és barátságról mindenkinek van fogalma. Azt is tudjuk, hol és hogyan vétünk ellene. Jézus nem véletlenül rendelte a szentgyónást és parancsolta meg, hogy szeressük egymást. A szeretet Istentől van és csak benne tudunk megmaradni, fejlődni és élni. (1Jn 4,7-10)

Jézus szeretetének végső jelét adta, amikor a kenyér és bor színében szentségi módon önmagát adta nekünk. Az utolsó vacsora volt az apostolok első szentmiséje és elsőáldozása. Jézus ekkor rájuk bízta a szentmise ünneplését: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!

Most amikor a hívek közösségében ünnepeljük Jézus áldozatát, a szentmisét, akkor Jézus szeretetére adunk választ. Közösségben, életünket ajánljuk fel, adjuk át neki. Bele asszimiláljuk Jézusba, és Benne fogad el a mennyei Atya a Szentlélekben.

Kedves Elsőáldozók! Kedves Hívek!

3.   A Jézus Krisztus készítette lakoma a szentmise, ezzel éltet minket. Miár a keresztségkor meghívást kaptunk az Isten Báránya lakomájára. Amikor áldozunk, magunkhoz vesszük az Oltáriszentséget, azaz Jézussal egyesülünk. Ő bennünk lesz, és mi Őbenne. Ő megtart szeretetében, erőt ad a jóra és oltalmaz a bűnöktől. A gyakori szentáldozás legfőbb gyümölcse, hogy a földön zarándokolva, Jézus megőriz az örök életre és feltámaszt az utolsó napon. (A szó ereje pl... NN állj fel, ülj le!) 

Jézus amit mondott, ígért az igaz. Jézus szavának isteni ereje van: a betegek meggyógyultak, a halottak életre keltek, ő pedig harmadnapra feltámadt és megjelent tanítványainak. Jézus Isten! Jézus él!

Jézus köztünk van az Oltáriszentségben, ezért jövünk szentmisére, ezért van templomunk, oltár, szentségház, pap, ministráns... Jézus a különböző korokban egyes emberek életén keresztül is igazolta, hogy ő jelen van, velünk van, ezzel is erősített hitünkben. Ilyen volt: Folignói Szent Angéla (+1309), aki 12 évig csak szentáldozással élt. Flüei Szent Miklós (+1487) 10 gyermek édesapja, Svájc védőszentje, aki 50 éves korában remete életet kezdett, és 20 évig csak a szentáldozással élt. Emmerich Boldog Katalin szerzetesnő 10 évig, aki a szent sebeket megkapásától haláláig (1824. február 9.)  többé nem vett magához szilárd ételt, csak a Szentostyát. Neumann Teréz 40 évig stigmatizált, 1922 karácsonyától nem vett magához szilárd ételt, 1926-tól gyomra és a bélrendszere leállt, többé nyelni sem tudott, ettől kezdve testét csak a napi szentáldozás táplálta egészen 1962. szeptembet 18-án bekövetkezett haláláig. Marthe Robin (1902–1981) 1930. október 4-én részesül a szent sebhelyek kegyelmében. Ettől kezdve péntekenként átéli Jézus szenvedését, s 51 éven át nem tud se enni, se inni, se aludni – csak az Oltáriszentség a tápláléka. Orvosok vizsgálják, s nem találnak természetes magyarázatot.

Kedves Elsőáldozók! E példákat azért mondtam, mert Jézus jelen van az Oltáriszentségben, sőt csodákat is tesz, hogy higgyünk benne és maradjunk meg szeretetében. Ezért gyakran térjünkbe a templomba és beszélgessünk el Jézussal. Ő itt van, vár minket és meghallgat. Ma a szentáldozáskor énekkel mondjuk el, hogy szeretjük. És beszélgetünk vele még ha röviden is, azaz KIK-kelünk!

Mit jelent a KIK-elés? 

-  Mondjuk közösen: Köszönöm, ígérem, kérem.

Köszönjük Istennek életünket, családunkat, rokonainkat. 

Ígérjük meg Jézusnak, hogy jó barátai leszünk és szentáldozáshoz járulunk. 

Kérjük, hogy segítsen ígéreteink teljesítésében, segítse családjainkat, adjon egyetértést és békét nemzetünknek és a világnak. Ez a megélt evangélium. 

Mit jelent az evangélium? – Jó hír, öröm hír, evangélium! (mondva és tapsolva). Most a 4 evangélistát is soroljuk fel: Mt, Mk, Lk, Jn. 

Most újítsuk meg keresztségi fogadalmunkat, tegyünk hitvallást. Álljunk fel. 

Hirdetés: 2024. május 5.

1. Ma az elsőáldozási szentmise 10 órakor kezdődik, a gyerekeket 9:30 órára várjuk a plébánia udvarára. 

Csoportkép készítés. 10 órára bevonulunk a Millenniumi templomba. A 11-es szentmise ezért kimarad. 

2. Elsővasárnapi szentségimádás 13:30-tól 18:00 óráig. 

A májusi vecsernyét 18:45-től tartjuk mindennap.

3. Kedden Szent Antal nagykilenced 4. keddje, elmélkedés az esti misén.

4. A plébániai hittanórára várjuk a gyerekeket kedden, csütörtökön és pénteken. Pénteken az elsőáldozók I. csoportjának 3 órától, a II. csoportnak 4 órától hittanóra.

5. A felnőtt bérmálkozóknak, bérmaszülőknek és a bérmálkozók szüleinek felkészítő szerda este 8 órakor a Szent Kereszt templomban.

6. Május 9. Áldozócsütörtök, Urunk mennybemenetele. Kötelező ünnep. Szentmisék: 6:30, 7:00. 11:00 és 19:00

7. A bérmálkozóknak pénteken 19 órakor a Szent Kereszt templomban lesz a felkészítőt.

8. Az Egyházközségi Apostol hetilap a kijáratoknál található.

9. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a János vitéz című műsorát játssza Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban, május 7-én kedden 18:00 órától. Jegyeket elővételben a bileta.ro weboldalon, és a helyszínen az előadás előtt rgy órával.

10. Szombaton, május 11-én, Boldog Salkaházi Sára emléknapja. A Szent Ágoston templomban az esti hat órakor kezdődő szentmisét követően ünnepi zsolozsma és szentségimádás lesz. A programot a szociális testvérek szervezik. Mindenkit szeretettel hívnak.

11. Jövő vasárnap a Tömegtájékoztatás világnapja (május 12.) gyűjtés a katolikus sajtó javára.

12. A bérmálkozók kollokviuma május 14-16 között du. 16-18:30 óráig. 

Hv.6.B. - Jézus barátai vagyunk

Kedves Elsőáldozók, Szülők és Hívek! Egy Nikodémus nevű ember, egy zsidó tanácsos éjnek idején fölkereste Jézust, s így szólt hozzá: „Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, hisz senki sem vihet végbe olyan jeleket, amilyeneket te végbeviszel, ha nincs vele az Isten.” Jézus azt felelte neki: „Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” Ezután a mennyei dolgokról beszélt neki, mert ő azért jött, hogy életét adja, hogy az emberiség megmeneküljön a bűn és a halál rabságából. „Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában.”

Jézus az Atya szeretetét jeleníti meg és közvetít. Apostolai hisznek benne és barátainak nevezi. Az utolsó vacsorán szebbnél-szebb szóképek segítségével érzékelteti Isten és az emberek új kapcsolatát. Én vagyok a szőlőtő és ti a szőlővesszők. Istengyermeki életetek a Velem való szeretetből fakadnak, mert én vagyok a kegyelem forrása azoknak, akik hozzám jönnek. (Jn 15,9-17)  Jézusban valósult meg Isten és ember legteljesebb kapcsolata. Ő jeleníti meg az Atya emberszeretetét, és velünk olyan barátságba lépett, mellyel teremtményét életébe emeli. Ennek az Isten-ember barátságnak Jézus az alapja: „Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek.”

Jézus az igazi barátság fogalmával fejezi ki szeretetét, mert a barátság létrehozója az önzetlen szeretet. A barátot önként választja az ember és ajánlja fel segítségét. A jó barát a jót kezdeményezi, látja a szükséget vagy veszélyt és magától cselekszik. Az igazi barátság lelki testvériség, olyan kapcsolat, melyben megmutatkozik az ember különleges helye a teremtésben. Ez olyan mély kapcsolat, amire csak az ember képes.

A szeretetről és barátságról mindegyikünknek van fogalma, nagyon is tudjuk, hol és hogyan vétünk ellene. Jézus nem véletlenül adja parancsba, hogy szeressük egymást. A szeretet Istentől van és csak vele lehet megmaradni a szeretetben. (1Jn 4,7-10) Jézus barátsága jeléül küldte egyházának a Szeretet Lelkét. A Szentlélek vezette Péter és Kornéliuszt egymáshoz, hogy a keresztség által Isten megbocsátó szeretete áradjon ki a világban. (ApCsel 9,26-31) A szentmisében, az áldozással örök barátságunkat ünnepeljük Jézussal. Általa szentek leszünk és örvendünk, mert biztonságban van életünk.

„Aki szeret engem, atyám is szeretni fogja és hozzá költözünk,” Jn 14,23.

 

Hirdetés: 2024. május 2-5.

1. Az elsőáldozók I. csoportjának hittanóra pénteken 3-5 óráig a hittanteremben.

2. Elsőpénteken meglátogatjuk a betegeinket.

3. Az elsőáldozók I. csoportja szombaton 10-12 óráig próbál a templomban. 

A gyerekek elsőgyónása d.u. 5-6 óráig. 

A szülők és keresztszülők gyóntatása du. 6 órától kezdődik.

4. Vasárnap (május 5-én) 10 órakor elsőáldozók miséje, a 11-es szentmise kimarad.

5. A hónapelsővasárnapi szentségimádás 13:30-tól 18 órág.

6. A májusi vecsernyét 18:45 órakor végezzük.

7. Plébániai irodaszolgálat május 2-án csütörtökön, és 3-án pénteken 15-16 óra között igazolásokat adunk ki.

8. Egyházi hozzájárulást a Kegytárgyboltban lehet fizetni.