2015. 04. 27.

Elmaradt ifj. George Bush rúgása

Putyin április 27-i tv beszédében kijelentette: az USA támogatta az iszlamista terroristákat a Kaukázusban. Az orosz elnök felvetette ezt az ifjabb George Bushnak, aki akkor az Egyesült Államok elnöke volt. A válasz: seggbe rúgom a fiúkat a CIA-nál.
Később azonban az orosz hírszerzés levelet kapott “amerikai partnerétől”, melyben az áll: az Egyesült Államoknak jogában áll mindenfajta aktivitást támogatni Moszkvával szemben, beleértve az iszlamista szervezeteket is Oroszországban. Mindezt Vlagyimir Putyin egy kétórás televíziós műsorban mesélte el az orosz nézőknek. A műsor arról emlékezett meg, hogy 15 éve került hatalomra Vlagyimir Putyin, aki azzal szilárdította meg a hatalmát, hogy brutálisan leszámolt a csecsen lázadással a Kaukázusban.
Putyin elnök szerint nemcsak az USA, de más nyugati államok is Oroszország feldarabolására törekszenek. Erről állítólag nyíltan beszéltek is neki négyszemközti találkozókon. Az ukrajnai válságot kihasználva Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, ahol a lakosság orosz többsége ezt megszavazta. Ezt követően a nyugati államok szankciókat vezettek be Oroszország ellen, melyek súlyosan érintik az orosz gazdaságot. Putyin elnök népszerűsége viszont a csúcson van: áprilisban a lakosság 86%-a támogatta őt, aki 15 éve irányítja vaskézzel Oroszországot.

globoport.hu

Exc. és Ft. dr. Jakubinyi György interjút adott a Krisztus világának





































387. április 25-én történt, ami veled is



354. november 13-án, vasárnap egy numídiai kisvárosban, Thagasteban - a mai Szúk Ahrász város Algériában -,  született egy sötétbarna pún fiúcska, akiben a lángész és lángoló érzékek korán felébredtek. A társaságkedvelő Aurelius Augustinus 17 éves korában, mai értelemben vett középiskoláit befejezte. Atyai ismerőse anyagilag támogatta, hogy a Karthágóban tanuljon-tanítson, és pályafutását készítse elő. Ott belevetette magát a manicheizmus szektába, amely azt vallotta, hogy a test vétkei nem számítanak, majd a lélek úgyis kiszabadul belőle. Kilenc év után kiábrándult az eretnekségből. Elhagyta Karthágót és Rómába utazott. Iskolát nyitott, de belebukott. Barátai segítségével 384-ben elnyerte a milánói szónoklattani tanszéket. Tekintélyes állásban, édesanyja és szeretteivel körülvéve is boldogtalan. Nagy kétségek között vergődve találkozott Szent Ambrussal. A nagy püspök beszédei krízist váltottak ki benne, amely végül is megtéréséhez vezetett. Ekkor ismeri fel, ahhoz, hogy eljusson Krisztus igazi valójához, neki is meg kell alázkodnia. Kezébe vette a Szentírást, és Szent Pál leveleit mohón olvasta. 
Végül is szelleme, értelme megtisztítása megtörtént. Elfogadta a hitigazságokat, a megváltó utat és azokat más emberi okoskodással össze nem vegyítette. Ellenben „ott, ahol megszűkült” a megváltó út, vonakodott járni rajta. Hátra volt még akarata megtisztulása. 
A végső igazság elfogadása azért nehéz, mert megköveteli az embertől az egzisztenciális választ, akaratának, erkölcsi életének teljes meghódolását. Csak ha ez elkezdődik, tisztul meg a lelki és testi rész az emberben.
Néhány neves ember megtérése bátorítóan hatott rá, és megfogalmazta magának: Te nem tudnád megtenni, amit ezek tudnak? És a Római levél 13,13-ban megkapta a döntést. 
Félévet készül a keresztségre és 387. április 25-ére virradó nagyszombat éjszakáján fiával együtt Ambrus megkeresztelte. E megtért ember Krisztussal azonosult, gyümölcsöző élet által lett az, akit Szent Ágoston néven ismer a világ. A leggyakrabban idézett mondat tőle: “Fecisti nos ad te et inquietum est cor nostrum, donec requiescat in te.” (Vallomások 1,1.) vagyis "magadnak teremtettél minket s nyughatatlan a mi szívünk, míg benned meg nem nyugszik." (Balogh József fordítása)
Kívánom, hogy találd meg Benne nyugalmadat mindennap!


Szülők, bérmaszülők figyelmébe



Kedves Szülők.
A különféle közösségek közül, amelyekbe az ember beletartozik, a családnak van a legfontosabb szerepe. Abban növekszik fel, lesz emberré, kapja az első és legmélyebb benyomásokat. A családnak rendesen vallási életében is döntő szerepe van: vallásos családban maga is vallásossá lesz, közömbösben közömbössé válik.
- A gyermekkori hitoktatás, szentmisén való részvételt a családi otthon erősíti meg.
- A vallásos család fokozatosan ráébreszti gyermekeit arra, hogy Isten jelen van az életükben. 
Segíti gyermekeit az Istennel való személyes kapcsolatok kialakításában. 
A gyermekek a szülői és az istenszeretet által alapozzák meg értékrendjük elemeit, amelyek életükön keresztül kísérik őket. Megtanulják és rájönnek arra, hogy az egyházi közösségben van a helyük.
- A mai hitszegény világban az Egyház igen komolyan veszi az előkészítést. Csak az járulhat a szentséghez, aki a kellő hitismeretekben részesült és felkészült a bérmálásra.
- Ha tehetik, beszélgessenek el gyermekeikkel egyes kérdésekről, legyenek segítségükre nehézségeik, kétségeik megoldásában. Próbálják felismerni a Szentlélek működését magukban, gyermekeikben, másokban, hogy őket is segíteni tudják abban a felismerésben. Beszéljenek istenélményeikről, a hitben élés fontosságáról.
- Serdülőkorban levő gyermekek, akik már önállóknak érzik magukat, nem akarják elfogadni a szülők irányítását. Parancsolás és erőltetés helyett igyekezzenek megnyerni bizalmukat, hogy elfogadják tanácsukat és kérdéseikkel hozzájuk, és ne illetéktelenekhez forduljanak.

A bérmaszülő kiválasztásának feladata a bérmálandóra hárul.

A bérmaszülő feladata, hogy támogassa a bérmálandót vallási nehézségeiben. Legyen olyan, aki erre alkalmas, vallásos életet él, és bírja a gyermek bizalmát. Katolikus, már bérmálkozott, egyházilag rendezett házasságban él, nem áll egyházi büntetés alatt, gyermekeit katolikus módon neveli és vállalkozik erre a feladatra.
Egyházunk megkívánja, hogy a bérmaszülők katolikusok legyenek, akiket a jog nem zárt ki ebből a tisztségből, már részesültek a beavatás szentségeiben, vagy előbb ők bérmálkozik s eléggé érettek erre a tisztségre (18 évet betöltött).
A bérmaszülők az egyházközséget is képviselik, annak felelősségét vállalják magukra a bérmálandókkal szemben. Legyenek olyanok, akik nemcsak „jó példát adnak”, de hatni is tudnak a bérmálandóra,  bírják bizalmát és segítségére is tudnak lenni vallásos életének alakításában. Ez nemcsak a vallásos kötelességek teljesítéséből áll, hanem az egész életnek a hit szemével való szemléléséből.
A bérmaszülő társ, vezető, példakép, imádkozó ember.  A bérmaszülők ezt a szolidaritást úgy fejezik ki, hogy a bérmálandó vállára teszik a kezüket. A kézrátétel azt jelenti: ebben a vállalkozásodban, nem vagy egyedül, én is veled vagyok és segítelek.
A szülők és bérmaszülők a bérmáláskor gyermekeikkel együtt végezzék el a gyónást és szentáldozást, s ezzel is tegyék lelkibbé mindnyájuk számára a lelki közösséget és a bérmálás ünnepét.
Ahol nehézségek vannak (szórványban), ott az Egyház nem kíván külön bérmaszülőt, sőt óhajtja – a keresztséggel való összefüggés miatt, - hogy lehetőleg a keresztszülő vezesse bérmáláshoz keresztgyermekét. De vezetheti maga a szülő is. 
A bérmaszülőnek nem kell feltétlenül személyesen jelen lennie, más is helyettesítheti.

Az egyházközség tagjai is megújítják a bérmálás kegyelmét. Az egyházközség most fogadja be őket, mint önálló tagokat. A bérmálás után a hitélet elmélyítését folytatni kell. Ezután rendszeresen részt vesznek az egyházközség különféle mozgalmában: Ifjak órája, KALOT, Kolping.

Most a bérmálási szertartását tekintsük át

Az evangélium után a plébános a következő szöveg mintája szerint bemutatja a bérmálandókat a püspöknek: Főtisztelendő Püspök Atya! Mint az XY ... egyházközség lelkipásztora bemutatom ... hívemet (és a más plébániákból ide bérmálkozni jött híveket, összesen ... hívőt), akik előkészültek a bérmálkozásra és a szentség kiszolgáltatását kérik. 
a püspök homiliája után, következik a keresztségi ígéret megújítása és még három ígéret letétele az alábbi módon:
Püspök: Kedves bérmálkozók! Mielőtt megkapnátok a Szentlelket, újítsátok meg a keresztségi fogadalmat. Idézzétek emlékezetbe azt a hitet, amelyet a keresztség felvételekor megvallottatok, illetve, amelyet szüleitek és keresztszüleitek vallottak meg egykor az Egyházzal egységben. Feleljetek együtt arra mindnyájan, amit az Anyaszentegyház nevében kérdezek tőletek:
Püspök: Ellene mondotok-e a sátánnak, minden cselekedetének és minden csábításának?
Bérmálandók: Ellene mondunk!
Püspök: Hisztek-e Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében?
Bérmálandók: Hiszünk!
Püspök: Hisztek-e Jézus Krisztusban, Isten egyszülött fiában, a mi Urunkban, aki Szűz Máriától született, kínhalált szenvedett, akit eltemettek, de feltámadt a halálból, és ül az Atyának jobbján?
Bérmálandók: Hiszünk!
Püspök: Hisztek-e a Szentlélekben, Urunkban és Éltetőnkben, akiben a mai napon a bérmálás által különleges módon részesültök úgy, mint Pünkösdkor az apostolok részesültek?
Bérmálandók: Hiszünk!
Püspök: Hiszitek-e a katolikus Anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test föltámadását és az örök életet?
Bérmálandók: Hisszük!
A püspök a hitvallást elfogadja ezekkel a szavakkal: Ez a mi hitünk. Ez az Anyaszentegyház hite is, amelyet boldogan vallunk Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.
Bérmálandók és hívek együtt válaszolnak: Ámen!
Püspök: Beveszek még tőletek az egész keresztény élet vállalására vonatkozó három ígéretet: Ígéritek-e, hogy a katolikus szent hitet mindenkor hűségesen megtartjátok és attól semmi csábításra, avagy földi érdekből el nem pártoltok?
Bérmálandók: Ígérjük!
Püspök: Ígéritek-e, hogy majdan házasságotokat Isten és az Anyaszentegyház törvényei szerint kötitek, hogy családotokat, gyermekeiteket katolikus szellemben nevelitek?
Bérmálandók: Ígérjük!
Püspök: Ígéritek-e, hogy a katolikus keresztény elvekhez mindenben és mindenkor hűségesek maradtok, hogy a közéletben is mindenkor Isten törvényeinek és az Egyház tanításának szellemében dolgoztok?
Bérmálandók: Ígérjük!
Püspök: Most a szülőkhöz, bérmaszülőkhöz fordulok:
Szülők és bérmaszülők! Ígéritek-e, hogy gyermekeiteket szóval és példával segítitek, hogy az elhangzott fogadásaiknak megfelelően mindig keresztény módon éljenek és viselkedjenek?
Szülők és bérmaszülők: Ígérjük!
Püspök: Most pedig az összes már megbérmáltakhoz fordulok. A mostani bérmálás emlékezteti őket egykor tett fogadásaikra és felelősségükre, hogy a bérmálkozókat maguk közé befogadják és a keresztény életben segítsék!
       
Akarjátok-e bérmálásotok kegyelmeit magatokban feléleszteni és ígéreteiteket     hűségesen megtartani?
Megbérmáltak: Akarjuk!
Püspök: Ígéritek-e, hogy a bérmálkozókat az egyházközségi életbe magatok közé befogadjátok és őket, mint nagyobb testvérek a keresztény életben segítitek?
Megbérmáltak: Ígérjük!
Püspök: Erősítsen meg benneteket a Szentlélek Isten hét ajándékával, hogy keresztségi fogadalmaitokat és ezen ünnepélyes ígéreteiteket hűségesen megtartsátok.
Miután a püspök imádságban lehívja a Szentlelket, krizmával megkeni a bérmálkozókat, akiket a helynek megfelelően felállítanak a templomban vagy a templomon kívül.
A püspök szavaira: Vedd a Szentlélek ajándékának jelét!,
A megbérmált feleli: Ámen.

Majd a püspök szavaira: Béke veled!,
Feleli: És a te lelkeddel.

A bérmaszülők a krizmával való megkenés alatt jobb kezüket a bérmagyermek jobb vállára teszik, így fejezve ki bérmaszülői kötelességük vállalását.

**
 A bérmálkozásról bővebben: 2015-ben bérmálkozó ifjaknak 21.





Román háttérhatalom - Kik Románia valódi vezetői?

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség múlt hét végén tartotta 12. kongresszusát. Ebből az alkalomból Klaus Johannis elnök úrnak egy, a küldötteknek címzett nyilvános üzenete jelent meg Románia elnöki hivatalának hivatalos honlapján.
Az üzenetről nagy elégedettséggel számolt be a helyi magyar sajtó, mivel először fordult elő, hogy egy romániai politikai vezető elismerje, hogy még sok tennivaló van Romániában a nemzeti kisebbségek jogainak betartása területén. S ami még ennél is fontosabb, Johannis úr hozzátette, hogy a hatóságoknak az ország egyes területein élő lakosság kultúráját és önazonosságát is figyelembe kell venniük a közigazgatási régiók kialakításakor.

Öt nap múlva az eredeti üzenetet lecserélték egy újra, ami az első bekezdést leszámítva teljen mértékben más, mint az eredeti. Az új üzenet, ami az eredetinek a dátumát (április 17) viseli itt található meg: presidency.ro/?_RID=det&tb=date&id=15632&_PRID=ag

Az egész magyar közösség megdöbbent, amikor egy újságíró ezt a változtatást felfedezte. Hadd szögezzük le nagyon határozottan, hogy szó nincs valamiféle tévedésről, tegnap még elérhető volt az eredeti üzenet a Google web-cache oldalán, az alább látható képernyő képen annak első bekezdéseit lehet látni, beleértve a már említett hivatkozást a nemzeti kisebbségek gondjaira: „Ugyan egy sikeres modellünk van, még mindig rengeteg a tennivaló. Számos megoldatlan probléma van, a nemzeti kisebbségek azon elvárásai, hogy a törvényekben rögzített jogokat a gyakorlatban is tartsák tiszteletben, de szükség van megfelelőbb garanciákra is a nemzeti önazonosságuk megőrzése és fejlesztése érdekében."

Számos újságíró kért magyarázatot az elnöki hivataltól erre a változtatásra, valószínűleg ez az oka annak, hogy ugyanazon a honlapon egy rövid közleményt hoztak nyilvánosságra: (presidency.ro/?_RID=det&tb=date&id=15648&_PRID=):

„A Kommunikációs Főosztály pontosítása:
Románia Elnökének, Klaus Iohannis úrnak az RMDSZ XII. kongresszusa alkalmából közzétett üzenetével kapcsolatos sajtóinformációk kapcsán rögzítjük, hogy azt Laurentiu Stefan elnöki tanácsos továbbította, abban a formában, ahogy az ma megtalálható az Elnöki Hivatal honlapján. Semmilyen más változat nem tekinthető hitelesnek.
Kommunikációs Főosztály 2015 áprlis 23"


Az a magyarázat, hogy egy közönséges tévedéssel állunk szemben egyáltalán nem valószínű. Nem tudjuk elhinni, hogy az elnök tudta és beleegyezése nélkül valaki közzé mert tenni az Elnöki Hivatal honlapján egy olyan üzenetet, amely olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek teljes mértékben igazak, épp csak nincsenek összhangban a román hatóságok azon hivatalos dogmájával, miszerint a kisebbségi kérdés példaértékűen megoldott Romániában. Ez azonban egy igen komoly kérdést vet fel: ki is vezeti a gyakorlatban Romániát? Ki(k) olyan erős(ek), hogy rá tudja/tudják kényszeríteni az ország elnökét, hogy az, öt nappal a közzététele után lecseréljen egy, az Elnöki Hivatal honlapján közzétett üzenetet, vállalva ezáltal azt, hogy nevetségesnek tűnjön az egész világ szemében? Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan kérdés, amelynek nem csak a romániai magyarságot kell aggasztania.

Izsák Balázs,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

erdély ma

2015. 04. 26.

Az örmény genocídiumtól hangos a világ

2015. április 24-én volt az örmény népirtás kezdetének századik évfordulója. Szerte a világon megemlékezések és tüntetések voltak, az utóbbiak leginkább azért, mert Ankara a mai napig nem hajlandó elismerni, hogy genocídium történt. 
1915. április 24-én az Oszmán Birodalomban az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Az ezt követő, éveken át tartó erőszakos eseményekben mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg. Az elmúlt években több mint 20 ország hivatalosan is népirtásként ismerte el a történteket. Törökország viszont visszautasítja a vádakat és bírálja azokat az államokat, melyek az eseményeket genocídiumnak nevezik.
Pillanatképek az 1915-ös népirtásból: egy lerombolt örmény falu.
Pillanatképek az 1915-ös népirtásból: egy lerombolt örmény falu és lemészárolt lakosok.
“Örményország semmit sem felejtett és soha nem felejt” – jelentette ki Szerzs Szargszján államfő az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulóján tartott jereváni megemlékezésen. Az örmény államfő külön köszönetet mondott  azoknak a külföldi politikusoknak, akik jelen voltak az eseményen A rendezvényen megjelent örmény és külföldi állami vezetők egy-egy szál sárga rózsát helyeztek az emlékműre. A hivatalos ceremónia után örmények tízezrei gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.
Szerzs Szargszján örmény államfő sárga rózsát helyez a sírhoz.
Szerzs Szargszján örmény államfő sárga rózsát helyez a sírhoz.
Többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett a megemlékezésen, aki felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy “a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus borzalmait”. Ez egyértelmű utalás volt az ukrajnai konfliktusra, amellyel kapcsolatban Moszkva azzal vádolja a kijevi vezetést, hogy diszkriminálja az ukrán területen élő oroszajkú lakosságot.
Putyin Jerevánban. Az orosz diplomácia üzenetet küldött Ankarába, miszerint "megértéssel viszonyul" Putyin részvételéhez a jereváni évfordulós megemlékezéseken.
Putyin Jerevánban. Az orosz diplomácia üzenetet küldött Ankarába, miszerint “megértéssel viszonyul” Putyin részvételéhez a jereváni évfordulós megemlékezéseken.
A jereváni megemlékezésen jelen volt Francois Hollande francia elnök, aki szintén együttérzéséről és támogatásáról biztosította az örményeket: “Franciaország fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni  az örmény népet ért tragédiát. Az államfő leszögezte, Törökország “jelentős szavakat” fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, de “egyelőre váratnak magukra a továbbiak”.
Francois Hollande
Aktív diaszpóra 
Az örmény diaszpóra tagjai szerte a világban megemlékeztek az örmény népirtásról: Los Angelestől Londonon át egészen Sydneyig. Párizsban százak gyülekeztek a Köztársaság téren a tömeggyilkosság évfordulójára emlékezve. Az alkalomból az Eiffel-tornyot közép-európai idő szerint este tíz órától elsötétítették.
A párizsi tüntetés
A párizsi tüntetés.
A moszkvai örmény Színeváltozás-székesegyházban pénteken gyászszertartást tartottak az örmények ellen az Oszmán Birodalomban elkövetett tömeggyilkosságok kezdetének 100. évfordulója emlékére. A szertartáson, amelyet Ezrasz Nersziszján érsek, az örmény egyház oroszországi egyházmegyéjének feje vezetett, mintegy ötezren vettek részt.
Demonstráció Moszkvában.
Demonstráció Moszkvában.
Jeruzsálem óvárosában, a Szent Jakab templomban örmény papok tartottak szertartást az évfordulón, melyen az izraeli örmény közösség tagjai vettek részt, de jelen voltak izraeli zsidók is, több százan pedig a templomon kívül vettek részt a megemlékezésen. “A gyilkosságok tagadása önmagában is bűntett, Törökország bűnös az örmények kiirtásában”, “Az örmények igazságtételt követelnek” – ilyen és ehhez hasonló feliratok voltak olvashatók a transzparenseken.
Egy örmény közösség tag virágot helyez Jeruzsálem Óvárosában található emlékműre.
Egy örmény közösség tag virágot helyez Jeruzsálem Óvárosában található emlékműre.
Libanon az elsők között ismerte el a genocídiumot, és most először volt az évforduló iskolaszüneti nap az egész országban.Több ezren – hatalmas örmény zászlókkal és számos transzparenssel – tüntettek a libanoni örmény pátriárka mellett Bejrútban. A résztvevők követelték, hogy Törökország ismerje el az Oszmán Birodalom területén élt keresztény vallású örmények ellen száz éve elkövetett atrocitásokat népirtásnak. Ezen kívül a tüntetők anyagi jóvátételt követeltek Törökországtól. A száz éve menekülni kényszerült örmények közül sokan Bejrút Burdzs-Hammúd nevű külvárosi részén telepedtek le, megalapítva a “Kis-Örményország” néven is ismert  városrészt.
A bejrúti felvonulás
A bejrúti zászlós felvonulás.
Törökországban is megemlékezések kezdődtek pénteken az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulója alkalmából. Helyi idő szerint péntek reggel több tucatnyian gyűltek össze Isztambul azon negyedében, ahonnan 1915. április 24-én első alkalommal hurcoltak el örmény értelmiségieket. Ezzel párhuzamosan Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta részén, Diyarbakir városában további megemlékezéseket tartottak.
Az isztambuli megemlékezés az első örmény értelmiségi áldozatok képeivel.
Az isztambuli megemlékezés az első örmény értelmiségi áldozatok képeivel.
Aram Atesyan isztambuli pátriárka pénteken örmény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan Bozkir európai uniós ügyekben illetékes török miniszter, noha a törökországi megemlékezések nem hivatalos rendezvények. Korábban a pátriárka a Vatan című török napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az istentiszteleten nem fogja használni a “népirtás” szót, helyette inkább a törökök és örmények közös fájdalmára helyezi a hangsúlyt.
A török hozzáállás 
A török vezetés igyekezett pár engesztelő gesztust tenni az áldozatok rokonainak. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök április 20-án azt mondta, Törökország osztozik fájdalmukban. Megerősítette, hogy Törökországnak kötelessége az oszmán örmények emlékének és az örmény kulturális örökségnek a megőrzése.
“Osztozom az örmények fájdalmában” – olvasható Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken Isztambulban közzétett nyilatkozatában. Erdogan ebben részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak. Úgy fogalmazott, hogy tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik “az első világháborús körülmények” között vesztették életüket. “Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki” – hangsúlyozta Erdogan, “szomorú eseményeknek” nevezve a történteket. Egy nappal korábban Erdogan gyakorlatilag tagadta a népirtás megtörténtét: Az örmény állítások az 1915-ös eseményekről minden alapot nélkülöznek”.
Török és külföldi állami vezetők, valamint veteránok gyűltek össze pénteken a törökországi Gallipoli-félszigeten, az I. világháború egyik legvéresebb csatája kezdetének 100. évfordulóján, hogy megemlékezzenek az egykor elesettekről.
Török és külföldi állami vezetők, valamint veteránok gyűltek össze pénteken a törökországi Gallipoli-félszigeten, az I. világháború egyik legvéresebb csatája kezdetének 100. évfordulóján, hogy megemlékezzenek az egykor elesettekről.
Csütörtökön Joachim Gauck német államfő úgy nyilatkozott Berlinben, hogy száz éve az Oszmán Birodalomban előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen. A német államfő szerint a történtekkel kapcsolatban vizsgálni kell a német felelősség kérdését, mert a deportálások megtervezésében és végrehajtásában a Német Császárság katonái is részt vettek, továbbá az akkori német vezetés nem vett tudomást azokról az információiról, amelyek az Oszmán Birodalom vezetőinek népirtásra irányuló szándékát jelezték.
Gauck berlini katedrálisban elmondott beszéde
Gauck a berlini katedrálisban mondta el a beszédét.
A török külügyminisztérium tegnap este elítélte Joachim Gauck német elnök nyilatkozatát az örmények elleni népirtásról. Továbbá bírálta Barack Obama amerikai elnököt is. Az amerikai elnök a századik évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában elkerülte a népirtás szó használatát, és nagy vérfürdőként emlegette a mészárlást. A török minisztérium úgy reagált, hogy Ankara “nem fogad el semmilyen diszkriminatív és az igazságot csak részlegesen tükröző koncepciót”. Ankara egyébként a napokban hazarendelte vatikáni és bécsi nagykövetét, mert Ferenc pápa népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását, az osztrák parlament pedig határozatban emlékezett meg az örményeket sújtó népirtás áldozatairól.

A képek forrása: Europress/AFP
asiaport.hu