1915. április 24-én az Oszmán
Birodalomban az örmény közösség több száz szellemi és politikai
vezetőjét őrizetbe vették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig
száműztek. Az ezt követő, éveken át tartó erőszakos eseményekben mintegy
1,5 millió örményt gyilkoltak meg. Az elmúlt években több mint 20
ország hivatalosan is népirtásként ismerte el a történteket. Törökország
viszont visszautasítja a vádakat és bírálja azokat az államokat, melyek
az eseményeket genocídiumnak nevezik.
“Örményország semmit sem felejtett és soha nem felejt”
– jelentette ki Szerzs Szargszján államfő az egykori Oszmán Birodalom
területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik
évfordulóján tartott jereváni megemlékezésen. Az örmény államfő külön
köszönetet mondott azoknak a külföldi politikusoknak, akik jelen voltak
az eseményen A rendezvényen megjelent örmény és külföldi állami vezetők
egy-egy szál sárga rózsát helyeztek az emlékműre. A hivatalos ceremónia
után örmények tízezrei gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.
Többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett a megemlékezésen, aki felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy “a nemzetközi
közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az
idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus
borzalmait”. Ez egyértelmű utalás volt az ukrajnai
konfliktusra, amellyel kapcsolatban Moszkva azzal vádolja a kijevi
vezetést, hogy diszkriminálja az ukrán területen élő oroszajkú
lakosságot.
A jereváni megemlékezésen jelen volt
Francois Hollande francia elnök, aki szintén együttérzéséről és
támogatásáról biztosította az örményeket: “Franciaország fejet hajt az
áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni az örmény népet ért
tragédiát. Az államfő leszögezte, Törökország “jelentős szavakat”
fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, de “egyelőre váratnak
magukra a továbbiak”.
Aktív diaszpóra
Az örmény diaszpóra tagjai szerte a
világban megemlékeztek az örmény népirtásról: Los Angelestől Londonon át
egészen Sydneyig. Párizsban százak gyülekeztek a Köztársaság téren a
tömeggyilkosság évfordulójára emlékezve. Az alkalomból az Eiffel-tornyot
közép-európai idő szerint este tíz órától elsötétítették.
A moszkvai örmény
Színeváltozás-székesegyházban pénteken gyászszertartást tartottak az
örmények ellen az Oszmán Birodalomban elkövetett tömeggyilkosságok
kezdetének 100. évfordulója emlékére. A szertartáson, amelyet Ezrasz
Nersziszján érsek, az örmény egyház oroszországi egyházmegyéjének feje
vezetett, mintegy ötezren vettek részt.
Jeruzsálem óvárosában, a Szent Jakab
templomban örmény papok tartottak szertartást az évfordulón, melyen az
izraeli örmény közösség tagjai vettek részt, de jelen voltak izraeli
zsidók is, több százan pedig a templomon kívül vettek részt a
megemlékezésen. “A gyilkosságok tagadása önmagában is bűntett, Törökország bűnös az örmények kiirtásában”, “Az örmények igazságtételt követelnek” – ilyen és ehhez hasonló feliratok voltak olvashatók a transzparenseken.
Libanon az elsők között ismerte el a
genocídiumot, és most először volt az évforduló iskolaszüneti nap az
egész országban.Több ezren – hatalmas örmény zászlókkal és számos
transzparenssel – tüntettek a libanoni örmény pátriárka mellett
Bejrútban. A résztvevők követelték, hogy Törökország ismerje el az
Oszmán Birodalom területén élt keresztény vallású örmények ellen száz
éve elkövetett atrocitásokat népirtásnak. Ezen kívül a tüntetők anyagi
jóvátételt követeltek Törökországtól. A száz éve menekülni kényszerült
örmények közül sokan Bejrút Burdzs-Hammúd nevű külvárosi részén
telepedtek le, megalapítva a “Kis-Örményország” néven is ismert
városrészt.
Törökországban is megemlékezések
kezdődtek pénteken az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények
ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulója
alkalmából. Helyi idő szerint péntek reggel több tucatnyian gyűltek
össze Isztambul azon negyedében, ahonnan 1915. április 24-én első
alkalommal hurcoltak el örmény értelmiségieket. Ezzel
párhuzamosan Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta részén,
Diyarbakir városában további megemlékezéseket tartottak.
Aram Atesyan isztambuli pátriárka
pénteken örmény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan
Bozkir európai uniós ügyekben illetékes török miniszter, noha a
törökországi megemlékezések nem hivatalos rendezvények. Korábban a
pátriárka a Vatan című török napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az
istentiszteleten nem fogja használni a “népirtás” szót, helyette inkább a
törökök és örmények közös fájdalmára helyezi a hangsúlyt.
A török hozzáállás
A török vezetés igyekezett pár engesztelő
gesztust tenni az áldozatok rokonainak. Ahmet Davutoglu török
miniszterelnök április 20-án azt mondta, Törökország osztozik
fájdalmukban. Megerősítette, hogy Törökországnak kötelessége az oszmán
örmények emlékének és az örmény kulturális örökségnek a megőrzése.
“Osztozom az örmények fájdalmában”
– olvasható Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken Isztambulban
közzétett nyilatkozatában. Erdogan ebben részvétét nyilvánította a
meggyilkolt örmények utódainak. Úgy fogalmazott, hogy tisztelettel
adózik valamennyi örmény emlékének, akik “az első világháborús
körülmények” között vesztették életüket. “Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki”
– hangsúlyozta Erdogan, “szomorú eseményeknek” nevezve a történteket.
Egy nappal korábban Erdogan gyakorlatilag tagadta a népirtás
megtörténtét: Az örmény állítások az 1915-ös eseményekről minden alapot
nélkülöznek”.
Csütörtökön Joachim Gauck német államfő
úgy nyilatkozott Berlinben, hogy száz éve az Oszmán Birodalomban előre
megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen. A német
államfő szerint a történtekkel kapcsolatban vizsgálni kell a német
felelősség kérdését, mert a deportálások megtervezésében és
végrehajtásában a Német Császárság katonái is részt vettek, továbbá az
akkori német vezetés nem vett tudomást azokról az információiról,
amelyek az Oszmán Birodalom vezetőinek népirtásra irányuló szándékát
jelezték.
A török külügyminisztérium tegnap este
elítélte Joachim Gauck német elnök nyilatkozatát az örmények elleni
népirtásról. Továbbá bírálta Barack Obama amerikai elnököt is. Az
amerikai elnök a századik évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában
elkerülte a népirtás szó használatát, és nagy vérfürdőként emlegette a
mészárlást. A török minisztérium úgy reagált, hogy Ankara “nem fogad el
semmilyen diszkriminatív és az igazságot csak részlegesen tükröző
koncepciót”. Ankara egyébként a napokban hazarendelte vatikáni és bécsi
nagykövetét, mert Ferenc pápa népirtásnak nevezte az örmények
lemészárlását, az osztrák parlament pedig határozatban emlékezett meg az
örményeket sújtó népirtás áldozatairól.
A képek forrása: Europress/AFP
asiaport.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése