Ballagtunk 1971-ben - Találkoztunk 2021-ben is

 A Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskola 1971-ben végzett növendékei:

 Az iskola védnöke: Márton Áron püspök

Tanáraink: dr. Faragó Ferenc igazgató

Bakos Mihály  FSC osztályfőnök, Prof. emer. Szilágyi Endre, Alexandrina Florescu, Blédy Lajos OSP, Jäger Peter, Gál Alajos, Medek János, Sturek Ede, Bali Lajos, Bartalis Árpád.   

Ballagó diákok: 

Balról a felső sor: Balázs Attila, Andacs Márton, Boboiciov Seby, Sándor Balázs, Knecht József +., Kertész Tibor, Vargha Béla, Máthé Pál.

Középső sor: Dobra Petar +., Kovács Ferenc +., Kempf Bernhardt,  Weisenburger Franz, Péter Mihály +.,  Sárig Lajos, György Dénes, Ferencz Sándor, Tankó István, Darvas-Kozma József.

Alsó sor: Ilk Anton-Joseph, Vízi Zakariás, Demeter Lajos, Péter Sándor, Gagesch Erich, Szőcs Sándor, Stojanovici Petrar, Fábián Zoltán, Denk Béla, Teffenhárt István, Síkli László.

Az 50. éves találkozót 2021. június 15-17 között tartottuk Gyulafehérváron és Alvincen.

Elhunyt 4 osztálytársunk, 2 pap és 2 családos.

A 25 élő diákból megjelentünk 14-en.

Az osztályfőnöki órát június 16-án, szerdán Gyulafehérvárt a Gróf Mailáth G. Károly Róm. Kat. Líceumban, dr. Gál László igazgató úr irányításával tartottuk. Közreműködtek a Líceum végzős diákjai.

Szentmisét mutattunk be 11 órakor a Gyulafehérvári főszékesegyházban. 

Délután meglátogattuk az alvinci, a borbereki, a marosszentimrei, a boroskrakkói, a magyarigeni református templomokat dr. Gudor Botond ref. esperes vezetésével.

Az 50 éves találkozón részvett diákok:

Balról felső sor: Boboiciov Seby, Stoianovici Petar, Kertész Tibor Teffenhárt István, Máthé Pál.

Középső sor: Vízi Zakariás, Tankó István, Sándor Balázs, Péter Sándor.

Alsó sor: Andacs Márton, Szőcs Sándor, dr. Gál László igazgató, dr. Darvas-Kozma József, Sárig Lajos, Balázs Attila.
 

A tablónk mottója: "Nekem nem kell a dal, ha nincsen hullámai fölött az Isten." (Sík Sándor) 

Ad multos annos!!!

Hirdetés: 2021. június 20.

1. Ma, vasárnap Csíkdelnén a Szent János templom búcsúja 12,30 órakor.

2. Jézus Szíve litániát végzünk az esti 7-es misék előtt ¼ órával.

3. Az elsőáldozók és bérmálkozók csoportképét a plébánián átvehetik.

4. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órától a hittanteremben.

5. Szombaton ministránsképző 10 órától.

6. Június 21-én, hétfőn, 19:00 órától a Városi Művelődési Házban látható a Keresztúton, a Bekecs Néptáncszínház vendégelőadása. Az előadásra a jegyeket szokásos módon lehet megvásárolni.

7. A lelkiségi csoportok júniusi szentségimádását 26-án, jövő szombaton tartjuk.

8. Ft. Drócsa László nyárádszeredai plébános ezüstmiséjét június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén tartja 12 órai kezdettel a szécsenyi Deszkatemplomban.

9. Krisztus világa júniusi száma kapható a ministránsoknál és a kegytárgybolban. 

Tartalomból: Szív – a legismertebb ősszavunk, Örök evangélium, Egy csodás rendezvény – Ezer Székely Leány Napja Csíkszered-Csíksomlyó 2021. július 3-án, szombaton. A kolozsvári Egyetem és épületeinek története – kevesen tudják, hogy a magyar állam az I. világháború előtt még 25 más, az egyetemet szolgáló épületet húzott fel... -  A gyermekek legmaradandóbban tudásukat akkor gyarapítják – megtudhatjuk a cikkből. Barátságról, házasságról, Medjugorjei jelenések 40 éve, Derűs oldal, CSIT 2021. augusztus 10-14. előkészületeiről, Keresztrejtvény és Ballagási körkép fotóival zárul a színes-képes lap.

 

Hasonló szeretetre késztet

A szenvedés eredete és titka mindig foglalkoztatta az emberiséget. A kinyilatkoztatásból ismerjük, hogy az ősszülők „ballépése” után reánk törtek az embert gyötrő nyomorúságok, a szenvedés és a halál. A halál előtt, az elválás közeledtével megtorpanunk. Mi értelme van a szenvedésnek? Mit kezdjünk a halállal? Mire való az élet, ha meg kell halni? Találkozunk-e Istennel és egymással? E kérdésekre próbáltak valamilyen választ keresni a különböző kultúrákban. 

A Biblia bölcsességi irodalmára és az ókori Kelet életfelfogására jellemző volt a létkérdéseknek a megválaszolása. 

Ezt a szellemi igyekezetet bölcsességnek nevezték, ami által életüket helyesen próbálták alakítani. A bölcsesség alapja a Teremtőbe és a teremtésbe vetett hit volt. Bölcs volt az ember, ha magatartása megfelelt a Teremtő akarta rendnek. A bölcs mindig ezt az isteni akaratot fürkészte és életét a világ jelenségeivel igyekezett összefüggésbe hozni. A léleknek súlypontra van szüksége, hogy az embert ne fújja el minden szél. Ez a súlypont az Isten. Ezért a bölcsesség alapfeltétele az istenfélelem volt, más szóval az istenszeretet. 

A hívő ember magatartásának alapja az Istenbe vetett bizalom (Jób 38,1. 8-11). A Jób könyve egy kerettörténet, amely az élet égető kérdéseit tárgyalja. Jób és három barátjának túlzó és terméketlen vitája végén, Isten felelt a viharból, hogy ő teremtette a világot és törvényt szabott a természet erőinek, tudja, hogy mit akar és hová vezeti a mindenséget. Jób és társai felismerik, hogy a szenvedésnek pedagógiai célja is van. A szenvedés gyümölcsei az erények gyakorlása, főleg az alázaté és a türelemé. Jób pedig bűnbánatot tart és hittel Istenre bízza magát még akkor is, ha lelke nem kapta meg nyugalmát.

A szenvedés problémája nyitott kérdés maradt a Krisztus előtti embereknél. Jézus Krisztus tudtunkra adta, hogyha hiszünk benne, akkor a rosszat le tudjuk győzni (Mk 4,35-41). 

A tanítványok gyönge hitét, az éjszakai háborgó tenger okozta félelem sodorta veszélybe. A félelem elfeledtette velük Jézus bátorító szavait és csodáit, melyeknek tanúi voltak. Megnyugtatásukra Jézus isteni szavával: „Hallgass el, nyugodj meg!” – lecsendesítette a háborgó tengert, kinyilvánította isteni hatalmát a természet erői felett. „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” – apostolait elgondolkoztatta saját személyére vonatkozólag. 

Napjainkban is ezt kérdezi Jézus: Miért féltek? A kishitűség rossz gyümölcsei, mint a csüggedés, a félelem és a közömbösség miért honol a lelketekben? – Krisztus megváltó művét a mi nevünkben vitte véghez. A szenvedő Jóbnál mi fönségesebb isteni kegyelemmel bírunk, Jézussal, aki értünk van, velünk van mindennap a világ végéig. Ő megadja az élet folytatását azoknak, akik hisznek benne (2Kor 5,14-17). Krisztus mindent legyőző szeretete késztessen minket hasonló szeretetre.

„Isten meglátogatta az ő népét.” Lk 7,16.

Krisztus világa, 2021. június - Szemle

Szív - legismertebb ősszavunk – a vezércikk írója szép emlékei egyikével indít. Az 50-es évek végétől a 60-as évek közepéig vidimuszként vagy csengettyüsként kísértük plebánosunkat. A legtöbb családiház ajtaján ott volt a Jézus Szíve kép. Szívesen és bátran, szinte úgy mentem be a házba, mint a templomba. Ugyanis a templomunk oldalbejárati ajtaját Jézus Szíve és Szűz Mária Szíve faragás díszítette. Úgy éreztem mint egykor Ady: „Az én kedves kis falumban/ Minden szívben/ Csak szeretet lakik máma” és „gyermek-hittel, bátran” összekötöttem a templomot és a családokat Jézus Szent Szívével. Talán sok felnőttnek is van ilyen gyermekkori szívet melengető emléke.

Minden kultúrkörben a legismertebb ősszavak egyike a szív. Az egész embert szimbolizálja, aki lényege szerint nyitott Istenre és a másik ember felé. Jézus Szíve-tisztelettel magát az Istenembert, magát Jézus Krisztust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte.

Örök evangélium – Jézus egy vánkoson aludt… Julius Cézár parancsolásra termett alakjához tartozott, hogy dacolt az elemekkel. Az örvénylően vágtató folyó partján a megijedt révészre ráripakodott: Mit félsz? A Cézárt viszed! Jézus királyi alkatához ez is hozzátartozik, hogy nem félt a viharos tengertől. És amikor a viharokhoz szokott halászok, az apostolai is rémülnek és rettegnek, képes e nagy váláságban aludni. Hogy a veszély mekkora lehetett, azt arról is lemérhetjük, hogy az apostolok felköltik Jézust. Pedig egyébként aggályosan őrködtek nyugalma felett. Hiszen ezt a nyugalmat akarták neki biztosítani azzal is, hogy vánkost szereztek a csónakba. Meg amikor gyerekeket vittek Jézushoz az anyák, az apostolok elutasították őket, védvén a Mester nyugalmát. Most áttöri a félelem a tisztelet gátját, és szinte vádolva őt a nemtörődömséggel, fölkeltik. A vihar szakemberei végveszélyt sejtettek és állapítottak meg. Mégis így szól Jézus: „Mit féltek? Még mindig nem hisztek?” – aktuális ma is Jézus kérdése. Erről szól Bellon Gellért püspök elmélkedése. (3. oldal)

Egy csodás rendezvény - Az Ezer Székely Leány Napja szervezésével és egyik megálmodójának szinte feledésbe menő alakjával ismerkedhetünk meg. A történelmi idő úgy hozta, hogy P. Takács Albert Gábor csíksomlyói ferences házfőnök népi kultúránk védelmét felvállalta a Csíkszeredában működő Szociális Testvérek Társulatának egyik vezetőjével, Stettner Andrea testvérrel, valamint a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővérrel. 1930-ban eltervezték az Ezer Székely Leány Napja rendezvény szervezését, amelyre hónapokig tartó előkészület után 1931. június 7-én került sor. Célja a székely népviselet, néptánc és népzene megőrzése. A rendezvény jelmondata: Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése. A hagyományőrző találkozóra 42 településről jöttek el Csíkszeredába. A sikeres rendezvény felvillanyozta az alvó székely közösségeket, és a mozgalomhoz új emberek is csatlakozta 1932-ben. 1935-ben megtartott ötödik rendezvény után a román hatóság betiltotta.  Újraéledése 1940. október 8-án volt, amikor Csíkszeredába látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Az impérium változást követően ismét beszüntették. A rendezvényt „csipkerózsika álmából” a szociális testvérek 1990-ben felébresztették. Az idén július 3-án szombaton rendezik meg a Kissomlyó Hármashalom oltáránál. (4-5. oldal)

A kolozsvári egyetem és épületeinek története – szerző, Balázs Kornél. A kolozsvári Tudomány Egyetemet sokan azonosítják a Farkas és az Egyetem utcák sarkán álló épülettel, de azt kevesen tudják, hogy a magyar állam az I. világháború előtt még 25 más, az egyetemet szolgáló épületet húzatott fel. A szétszórtság megszüntetése és a megfelelő oktatási körülmények megteremtése érdekében támogatta a a felsőoktatást a magyar állam. Adományozókal és az egyetemet szolgáló klinikák, Künyvtár, Intézetek, Diákotthon és menza építésével, a Ferenc József majd 1945. június 1-jei hatállyal  Bolyai Tudományegyetem történetével ismerkedhetünk meg, 1959-ben történt erőszakos összevonásáig. Érdeklődésre számottartó írás a 6-8. oldalon.

Rezonancia - Heike Helmchen-Menke írása. A gyerekek akkor gyarapíthatják legmaradandóbban tudásukat, ha a tananyag megérinti őket és ha aktívak lehetnek a tanulási folyamat alatt – röviden, ha rezonálnak rá. … És éppen most, a világjárvány idején válik még fontosabbá, hogy a szülők olyan helyekre látogassanak el gyerekeikkel, ahol azoknak lehetőségük van rezonancia-tapasztalatok átélésére, és ahol nem szükséges egy megadott programot követni vagy feladatot teljesíteni.- Fordította Bács B. J.

Két szablya, egy bot (avagy a fivérem históriája) – Haramza Kristóf írása a gyermeki tehetség kibontakozásáról.

Ki a barátom jézusi értelemben? - kísérlet egyfajta megközelítésre – Bács Béla János tollából. Akivel közösen próbálok közelebb jutni az élet titkaihoz és egzisztenciális kérdéseihez. És tovább menve, barátok vagyunk, ha megosztjuk egymással mindazt, ami hiteles kérdéssé, kereséssé fejlődött bennünk, és nemcsak az úgymond nagy horderejű dolgokat, hanem azokat is, melyek lényegtelennek tűnően vagy véletlenszerűen köszöntöttek be életünkbe, de amelyek valami miatt ott és akkorbelső lényegünkké váltak. Nélküled - Borsodi L. László verse.

Ég és fold között Istennel – Medjugorei jelenések 40 éve, dr Bakó Mária Hajnalka rovata.

Derűs oldal - megmosolyogtat. CSIT 2021. augusztus 10-14. Zajlanak az előkészületek, Keresztrejtvény, Megfejtők, Támogatónk a Hargita Gyöngye ásványvízpalazkozó RT. A hátsó borítón Ballagási körkép - Gyulafehérvár, Nagykároly, Szatmárnémeti, Temesvár, Csíksomlyó, Gyimesfelsőlok, Kézdivásárhely.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

 

Hirdetés: 2021. június 13.

1. Ma, vasárnap Csicsóban Szent Antal búcsú 12,30 órakor.

2. Jézus Szíve litániát végzünk az esti 7-es misék előtt ¼ órával.

3. Az elsőáldozók és bérmálkozók csoportképét a plébánián átvehetik.

4. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órától a hittanteremben.

5. Szombaton ministránsképző 10 órától.

Közérdekű hír: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes holnap, hétfőn, 19:00 órától az Erdélyi tánckóstoló című műsora lesz látható a Városi Művelődési Házba. Az előadásra a jegyeket a bilete.ro oldalon, a Hargita Együttes székhelyén 8:00 és 16:00 óra között, illetve előadás előtt egy órával lehet megvásárolni.

Női munkahely Németországban egy megbizható magyar családnál. Idős magyar asszony mellé gondozónőt keresnek (60 évig el). A család megtéríti az útiköltséget, lakást, koszt és fizetést biztosít. Érdeklődni Darvas-Kozma atyánál lehet vasárnap 8-9 óra között, a fél 10 órás mise után, délután 4-6 óráig, valamint hétfőn a plébánián.

 

Ez a magától...

Csak a kegyelem! - Elmélkedésünk címe nemcsak Erdő Péter bíboros úrral készített interjú kötetnek címe, hanem a az esztergom-budapesti érsek, prímás jelmondata is. A mai evangéliumot olvasva önkéntelenül is ez ugrott be és Reményik Sándot híres verse, a Kegyelem. Jézus mondja: „Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan. A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás.” (Mk 4,26-34)

Isten országa élet a kegyelemben. A bíboros úr jelmondatának lényege már Szent Ágostonnál megtalálható. Újabban karizmatikus szerzők fogalmazták meg – mondja a bíboros úr. „Isten kegyelme, ajándéka az életünk és annak minden lehetősége. De Ő indítja el az üdvösség történetének nagy folyamatát is. Ha tudatosan vállaljuk, hogy belekapcsolódunk e folyamatba, Övé a kezdeményezés. Minden jó történelmi változás és fejlődés is az Ő ajándéka. A Vele kialakuló személyes  kapcsolatunk is az Ő indítására jön létre. De magunknak is együtt kell működnünk az isteni kegyelemmel.”

Reményik Sándor versében azt énekli meg, hogyan jut el egy ember a kegyelem befogadására. A vers eleje egyben az emberi élet eleje is, egy-egy újabb próbálkozásunk kezdete. A sok ige az emberi tenni akarást tükrözi, melyet különböző oldalról elgáncsolnak. Végül az ember a földre kerül. „S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.” S a megállapítás, hogy az ember magára hagyatva tehetetlen. Ekkor fordul át a vers az égi segítségre. Feltünik a „magától” szó, és olyasmi történik, ami szépen mindent elrendez, ragyogóvá és gyümölcsözővé lesz, de nem a mi akaratunkból, hanem valami nagyobb erő közbelépése által. A költő következtetése, ami miatt a vers íródott: „Ez a magától: ez a Kegyelem.” 

Az evangélium, a bíboros úr és a költő nem tétlenségről szól, szól az emberi különbnél-különb erőfeszítés értelméről, de nem ez a végcél. Ezek csak átmeneti eszközök az Isten országába bejutáshoz, ide is Isten segítségére van szükség. Amikor megnyílunk Isten felé, akkor működésbe lép a kegyelem. A kegyelem Isten szeretete, ereje bennünk. 

Igazából mindig is rendelkezésünkre állt a kegyelem, de ha nem tártuk ki előtte a szívünket? Mihelyt elengedjük a saját rosszra hajló akaratunkat, amikor átengedjük neki az irányítást, ugyanazok a dolgok kegyelemként kezdenek működni. 

Az Úr egy hajtást vett a nagy cédrus tetejéről és felmagasztalta a gyenge ágacskát. (Ez 17,22-24) Dávid a legkisebb fiú volt a családban és őt választotta az Úr, sőt ígéretekkel halmozta el. Utódai közül származott Jézus, a mi Megváltónk. (2Kor 5,6-10) Ha az ő kedvében igyekszünk járni, akár közel vagyunk hozzá, akár távol járunk tőle, általa örök jutalmunk is kegyelemből van.

 

„Isten igéje, a mag. Krisztus a magvető, mindaz, ki rátalál, örökké élni fog” Jn 6,63.

 

Reményik Sándor

Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

A szegények szentje - Isten éltesse az Antalokat

Maga a megtestesült Ige, egy szegény családban született. A gyermek Jézus bemutatásakor Szűz Mária és Szent József a szegények áldozatát mutatta be (Lk 2,24). A názáreti évek kemény ácsmunkával teltek. Nyilvános működése idején Jézus a vándortanítók szegény életét élte; az evangéliummal a szegényekhez fordult (Lk 7,22; Iz 61,1), az első boldogságot róluk mondta (Mt 5,3), s ezzel oltalmába vette őket. 

A lelki szegénység hirdetésével a kizárólag anyagi javakban bízó lelkülettől határolta el tanítványait, hogy a lélek szempontjaira figyeljenek.

A szegénység megnyilvánul a külső egyszerűségben, a feltűnősködés kerülésében, hagyománytiszteletben. 

A szegénység jele az összeszedettség, megfontoltság, a gondolkodás tárgyilagossága, beszédben a szabatos, mindenki számára érthető kifejezések használata, a lelki életben a rendkívüliségek kerülése, a liturgia (közösséghez alkalmazkodás) szeretete. 

A lelki szegény ember nem sértődékeny, nem terheli felesleges ötleteivel és aggályaival a környezetét, nem követelőző. 

- A szegénységre nevelésben nagy szerepe van az első éveknek, a környezetnek, melynek egyszerűségét a gyermek magába szívja.

A keresztény szerzetesség lényeges motívuma a szegénység. A Krisztustól kapott „Kövess engem!” (Mt 9,9 stb.) felszólítás teljesítése, az élet odaajándékozásával adott válasz (Jn 8,12; 10,4-5). A hivatás megvalósításához el kell szakítani a rokonsági kapcsolatokat és le kell mondani a földi javakról (Lk 14,26-33; Mk 8,34). Így lettek Jézus követői az apostolok, a remeték, a szerzetesek. Páduai Szent Antal ezt valósította meg, így lett szent, és lett a bajbajutott emberek égi pártfogója.