Hittel
várjuk Üdvözítőnket - Vannak
a történelmben híres, jeles
személyiségek. Ilyen Illés próféta. Malakiás azt jövendölte:
„Nézzétek, elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt elérkeznék az én nagy és
félelmetes napom” (Mal 3,23). A zsidó exkatológikus elbeszélésekben Illés
visszafog térni az égből, ahová elragadtatott. Jézus Illés eljövetelét Keresztelő
János küldetésére alkalmazta. Kr. e. a IX. században élt Illés próféta alakját,
valamint csodákban és más eseményekben gazdag életét megőrízte a Királyok I. és
II. könyve. Illés működése két fő témát bont ki: Izrael Istene és a termékenység,
viharok istenének mondott Baál imádata közti ellentétet, valamint Illés próféta
életét. A szárazság bejelentésével Illés kihívást intéz a Baál-imádóihoz, amely
csúcspontját a Kármel-hegyi küzdelemben éri el. Nem a Baál papok áldozatára jön
az égi jel, hanem Illésére. Ezzel igazolást, meghallgatást nyert az Úr
prófétája, mert késlekedés nélkül engedelmeskedik Isten szavának. Illés ugyanígy
saját hatalma alapján jelenti be Ácháb király előtt a 3 évi szárazságot. A
szárazság idején az Úr elküldi Illést a Kerit pataktól a Szidonhoz tartozó
Careftába. (1Kir 17,10-16) Ez a város Baál kultusznak a helye, nem Izrael
Istenéé, mégis Isten ott is szárazságot idézett elő.
Illés a város kapuja
közelében egy özvegyasszonyt talált, akinek a isteni szót mondja, és az asszony
engedelmeskedett neki. Valóra vált Isten ígérete, az asszony és fia megmenekült:
„A szakajtó nem
ürült ki, és a korsó nem apadt ki, az Úr szava szerint, amelyet Illés által
mondott.”
Jézus a templomban tanítja a tömeget. (Mk 12,38-44)
Figyelmüket két jelenetre hívja fel. Először az írástudók egyik csoportjára, akik magukat rendetlenül mások
fölé emelik, Istennek a köteles tiszteletet nem adják meg és az egyszerűeket
megvetik. Kevélyek, mindent saját kicsinyes szemszögükből néznek. Saját érdekeiket,
gazdagságukat tartják szem előtt. Ők akarja elfoglalni az előkelő helyeket,
dicsőségüket keresik, nincsenek tekintettel a szegényekre. A kevély
én-központú, az alázatos Isten-központú. Az alázat abban áll, hogy az ember
elismeri gyarlóságát, bűnös voltát és minden jót Istennek tulajdonít, magát
csekélynek tartja. Jézus ezután az előző jelenet ellenpólusát mutatja be a
szegény özvegyasszony magatartásával. Az özvegy belső nagylelkűsége egyben
Jézus szenvedésének elbeszélését is előkészíti, amelyben Jézus ehhez hasonló
tulajdonságot fog mutatni. A szegény özvegy két fillérje, akkor a legkisebb
forgalomban lévő pénz volt. Jézus tanítványainak mondja: „ez a szegény özvegy többet adott
mindenkinél ..., mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát”. Jézus pedig egyetlen, örök áldozatával önmagát értünk adta, és mindörökre megjelent a
mennyben, hogy sokak bűnét elvegye. (Zsid 9,24-28) Másodszor azok üdvözítéséért
jelenik meg, akik hittel várják eljövetelét.
„Isten igaz marad örökké, az elnyomottnak igazságot szolgáltat.” Zsolt 145,7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése