Tanácsok: 5. Legyen sok barátod és kevés bizalmasod!

5. Legyen sok barátod és kevés bizalmasod! - ezt a tanácsot adta életszabályul Arisztotelész növendékének, Nagy Sándornak. Indoklásul hozzáfűzte: akinek sok a bizalmasa, semmi se hiányzik, hogy elárulják. 

Mindenki ta­pasztalhatta, hogy az emberek nagyon könnyen visszaélnek jóságunkkal és egykettőre semmibe vesznek, mihelyt velük bizalmas lábon érintkez­hetnek. 

Vannak olyan lények, akik egy kupéban való együtt utazást már jogcímnek tekintik, hogy élettörténetedet, terveidet, családi körül­ményeidet, titkaidat hegyiről-tövire kihallgassák. Az ilyen emberek nagy hévvel keresik a mások társaságát, de éppen olyan könnyen meg is unják egymást. 

Igen okosan cselekszik az, aki az emberekkel szemben a helyes tartózkodás bizonyos nemét tanúsítja a nélkül, hogy ez rideg zárkózottsággá fajulna.

A szíved sohasem szabad és kell egészen feltárni (kivéve a gyóntatószéket!), ha meg akarjuk tartani egyéniségünk varázsát és von­zóerejét. 

Egy nagy emberismerő mondja könyvében: Jelenj meg mindig úgy az emberek között, mintha új és idegen volnál. Ne menj túl messze az em­berektől, mert megfagysz... se túl közel, mert megégsz.

A másik ok, amiért szívünk szentélyét őrizni kell, mert a túl bizalmas közlékenység igen gyakran esik áldozatul az alacsonyrendűek gonoszságának. 

A túl őszinte ember nyitott szekrény, amelynek tartal­mából mindenki azt veszi ki, ami szeme-szájának kívánatos. 

Eltekintve, hogy az emberek attól követelnek egyre többet, aki a zsebével rendelkezésünkre áll, de aki szívét is kitárja, a legtöbb ember egy-kettőre tisztában van a túlságos őszinték gyenge oldalával és csakhamar eljön a pillanat, amikor ezzel vissza fog élni. Szükség nélkül tehát senkit se avass be magánügyeidbe, tanuld  meg megtartani titkaidat, mert soha­sem tudhatod a bizalmas nyíltsággal elmondott dolgok kinek kerülnek a kezébe.

Tanácsok: 1.Tanuljunk meg emberekről jót mondani!

Tanácsok: 2. Tanuljunk meg hallgatni!

Tanácsok: 3. A legszeretettebb emberi tulajdonság

Tanácsok: 4. Annyit ígérj, amennyit teljesíteni tudsz!

Tanácsok: 4. Annyit ígérj, amennyit teljesíteni tudsz!

4. Keveset ígérj! Csak annyit ígérj, amennyit teljesíteni tudsz! Ez is fontos életszabály. 

Vannak nagy ígérgetők, akik az illetőt, aki kéréssel fordul hozzájuk, elhalmozzák mézédes szavakkal, ígéretek délibábjával, hogy azután, mihelyt hátat fordítanak nekik, többé rá se gondoljanak. 

Van­nak, akik éppen azért ígérnek sokat, hogy keveset se kelljen adniok. Sokan az üres ígérgetést tartják a kérések elintézése legszerencsésebb módjának. Pedig végzetes tévedés azt hinni, hogy be nem váltott ígéretekkel függésben tarthatjuk az embereket és adott szavunkat minden kö­vetkezmény nélkül tékozolhatjuk.

A legtöbb ember igen éleslátású, ha saját érdekéről van szó, s nagyon hamar rájön, hogy a sok beszéd csak üres csalétek volt. S így aztán, hogy néhány percnyi örömet szerezzünk az ígérettel, egy egész életre szóló haragot és neheztelést vásárolunk be magunknak.

Az emberek ugyanis mit sem bocsájtanak meg nehezebben, mintha le kell mondaniuk olyan előnyökről, amiket már reményeikben magukénak éreztek, s amikre már légvárakat építettek.

Mások veszedelmes gyengeségből, hogy résztvevőknek látszanak, képtelenek valamit is megtagadni. A gyöngeség még nem gyöngédség, a szilárdság hiánya még nem jóság, valamely kérés megtagadása, ha an­nak teljesítése nem áll módunkban, korántsem szívtelenség.

A szelíd­ség és jóság, ha túlhajtott simulékonysággá és vajszívűséggé lesz, rabszolgai függéssé változtatja viszonyunkat az emberekhez. Éppen ezért meg kell tanulnunk kimondani ezt a szót: NEM!

Minden ember kívánságát amúgy sem teljesítheted, ha bárminő befolyásos helyzetben vagy is. Különben, ha 100 kérés közül 99-ben segítettél és egyben nem, el lehetsz készülve, hogy csak arra az egyre fognak emlékezni az emberek.

Tanácsok: 1.Tanuljunk meg emberekről jót mondani!

Tanácsok: 2. Tanuljunk meg hallgatni!

Tanácsok: 3. A legszeretettebb emberi tulajdonság

Ráduly Róbert lesz az épülő kollégium projektmenedzsere

A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia kétszáz férőhelyes kollégiumát – amelynek egy része lelátóként fog működni – 3,5 millió euróból építik meg. A tervek szerint már jövő szeptemberre elkészülhet a csíkszeredai focipálya melletti létesítmény.

 

Tizenegy méteres mélységig kell lefúrni. A gép már a helyszínen

„A magyar kormány, túl azon, hogy partnerei segítségével (a Paksi Atomerőművel és a Szerencsejáték Zrt.-vel) támogatja a fociakadémia működését, ránk bízott egy kiemelt támogatást: a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia és a Márton Áron Gimnázium számára kétszáz férőhelyes kollégiumot kell építeni, erre a pénzt rendelkezésünkre bocsátották. Megkaptuk az építkezési engedélyt is, amit nem volt könnyű megszerezni, mert az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott telekre új rendezési tervet kell készíteni, amit az önkormányzat meg is tett. Közben a területet előkészítettük a munkálatokra. Ma hivatalosan is elkezdődik az építkezés” – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Szondy Zoltán, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia elnöke, aki egyúttal azt is elmondta, hogy Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere lesz a beruházás projektmenedzsere.

„A város és az iskolám felé van egy adósságom: a Márton Áron Gimnázium épületét sikerült ugyan felújítani, de a felújításnak volt egy nem kívánt fejleménye, tételesen a bentlakás és az étkezde megszüntetése. A futballakadémia törekvése kapóra jött, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Ha már a sors úgy hozta, hogy más szerepet kell vállalnom, akkor most olyant sikerült találni, ami a várost, a térséget szolgálja, és összhangban van az eddigi 18 éves közéleti pályafutásommal” – e szavakkal köszönt be projektmenedzserként Ráduly Róbert.

A 3,5 millió eurót a magyar állam biztosítja. „Még polgármesterként sikerült elfogadtatni azt a megoldást a finanszírozó féllel, hogy ő megépíti az épületet, Csíkszereda városa pedig a környezetrendezésbe és a sportbázis feljavításába fekteti a saját forrásait. Tehát magyarán úgy lesz gazdagabb a város egy épülettel, hogy ezzel párhuzamosan rendbe kerül a sportbázis: a város kijavítja a futópályát, továbbá eredményjelzőt, éjjeli világítást kap a füves focipálya, a mostani, elhanyagolt, néhány soros lelátó ugyancsak rendbe kerül. A város rendezi a majdani kollégium és lelátó körüli környezetet is, ahová egy parkolót is kialakít. A feladatok tehát jól szét vannak választva” – sorolta Ráduly.

A felek napokon belül – talán már a pénteki önkormányzati ülésen – aláírnak egy úgynevezett protokollumot: az építtető, a város és a Márton Áron Gimnázium mint a majdani épület fő haszonélvezője. Szondy szerint jövő szeptemberre kész lesz a kollégium. A kollégiumot a csíkszeredai ING Service Kft. építi.

székelyhon.ro

Megszólalt a Merkelnek síró kislány

Reméli, hogy Izrael eltűnik a föld színéről, mondta a Die Welt újságírójának a palesztin menekült kislány, aki elsírta magát Merkel kancellár előtt.
„Das Land sollte nicht mehr Israel heißen, sondern Palästina”, vagyis „az országot többé nem Izraelnek kellene hívni, hanem Palesztinának” – ezzel a kijelentéssel lepte meg a Die Welt újságíróját Reem Sahwil, a 14 éves palesztin menekült kislány, aki világhírű lett, miután élő adásban elsírta magát Merkel kancellár előtt. Merkel akkor elmagyarázta neki, hogy Németország nem fogadhat be minden menekültet, és a politika néha bizony nagyon nehéz dolog. Sahwillra kitoloncolás várt, vissza kellett volna térnie Libanonba, ahonnan családjával együtt érkezett. A kancellárt sokan bírálták érzéketlenségéért, de hamar kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását: a kislány és szülei Németországban maradhatnak.
Sahwil okos, szimpatikus kislány, öt éve az országban él, jól beszél németül, és megindító volt, ahogy elmagyarázta, mennyire szeretne Németországban maradni, és elvégezni a gimnáziumot ugyanúgy, mint az osztálytársai. Később azt is elmondta, hogy rosszul esett neki Merkel asszony válasza, de nagyra becsüli az őszinteségéért.
A Die Welt most felkereste Sahwillékat rostocki lakásukban, hogy hosszabb riportban mutassák be a család életkörülményeit. A beszélgetés kellemetlen fordulatot vett, amikor az újságíró megkérdezte a kislányt, hogy hazájának tekinti-e már Németországot. „Nem, az én hazám Palesztina”, válaszolta Reem. Az újságíró észrevette, hogy a szoba falán lóg egy történelmi térkép az 1948 – vagyis Izrael alapítása előtti – Palesztináról, és rákérdezett, hogy milyen területet nevez Reem Palesztinának. „Az egészet”, mondta a kislány Merkelhez méltó őszinteséggel. „De ott van Izrael is”, kérdezett vissza az újságíró. „Igen, egyelőre, de remélem, eljön az idő, amikor majd nem lesz ott, hanem csak Palesztina”, válaszolta a kislány.
„A beszélgetés most nehézzé vált. Reem, a szimpatikus, okos kislány, aki annyira szeretne Németországban élni, olyan dolgokat mondott, amelyek nem tarthatóak”, jellemezte a beállt légkört a Die Welt. Az újságíró rámutatott, hogy Németországban nem tűrik el az antiszemitizmust, és megkérdezte, hogy érti-e Németország és Izrael különleges történelmi kapcsolatát. „Igen, de véleményszabadság van, itt szabad ilyesmit mondanom. Nyitott vagyok rá, hogy bármiről vitatkozzunk”, jelentette ki Reem.
A kislány, mint kiderült, ugyanazokon a történeteken nőtt fel a libanoni menekülttáborban, mint a palesztin gyerekek többsége: az 1948-as menekülés, a „katasztrófa” emlékein, és azon, milyen boldogok voltak egykor a nagyszülei Palesztinában.

válasz.hu

Tanácsok: 3. A legszeretettebb emberi tulajdonság

3. A legszeretettebb emberi tulajdonság a szerénység. Egy társaságban ügyesen hallgatni és elmésen bólogatni, ez a társalgó tehetség legmagasabb foka. Sohase gondoljuk, hogy azt az embert, aki mások iránt figyel­mességből hallgatásra ítélte magát, ostoba lenne, vagy megvethető, amiért előzékenyen szóhoz jutni enged másokat. Nincs korona, mely annyi díszt adhatna az embernek, mint a szerénység. A szerénység volt és marad egyike a legszeretettebb emberi tulajdonságoknak, az ilyen eljárás tapintatát mindenki érzi és hálával jutalmazza. Viszont, ha mindenáron fölényesen tündökölni és fényleni akarsz a társaságban, tehetségedet úgy tekintik, mint a szemtelenség egyik faját, szellemi fölényedet egyenesen személyi sértésnek minősítik, s így nem lesz ürügy, amit ki­sebbítésedre elő ne hoznának. Vagyis nem elég előnyös tulajdonságokkal bírni, okosan kell felhasználni őket, mint a görög bölcs mondta: Vannak alkalmak, mikor a legnagyobb okosság abban áll, hogy úgy teszünk, mintha semmit sem tudnánk. Mivel sok ember nincs e finom bölcsességnek birtokában, innen a magyarázata, hogy némely ember minden kötelessége mellett is elszenvedhetetlen, másik minden hibája mellett is kedves. Innen érthető, hogy vannak, akik fényes tehetségükkel nem jutnak előre, a közepesek elfoglalják előlük az élet napsugaras oldalait, mert az emberek csak azokat engedik előbb­re lépni, akiktől nem félnek, hogy útjukat keresztezik.

Tanácsok: 1.Tanuljunk meg emberekről jót mondani!

Tanácsok: 2. Tanuljunk meg hallgatni!

Tanácsok: 3. A legszeretettebb emberi tulajdonság

Tanácsok: 4. Annyit ígérj, amennyit teljesíteni tudsz!

Mircea Duşa szerint Orbán Viktor mérsékelt volt Tusványoson

Forrás: mondonews.ro

A román védelmi miniszter szerint Orbán Viktor kormányfő a korábbi évekhez képest „mérsékeltebb" beszédet tartott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz a Tusványos zárónapján – közölte az Agerpres hírügynökség.

A bukaresti kormány tagja a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének tanácskozásán utalt a magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére.

„Mindkét ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. Persze Orbán úr idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál" – idézte az Agerpres a védelmi minisztert, aki a Maroshévíz (Toplita) környéki Hargita megyei választókerület képviselőjeként tagja a román parlamentnek is. A miniszter hozzátette: a román-magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket.

A román hírügynökségek részletesen idézték szombaton Orbán Viktornak a kétoldalú kapcsolatokra utaló tusványosi szavait.

A bukaresti külügyminisztériumnak viszont nem tetszettek a magyar kormányfő facebook-os fotói

A román külügyminisztérium Facebook-bejegyzésben kifogásolta vasárnap, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaznak.

Az MTI nyomán

Putyin Nobel-díjat adna Blatternek

Nobel-díjat érdemelne tevékenységéért Joseph Blatter, a FIFA elnöke az orosz államfő szerint. Vlagyimir Putyin egy interjúban azzal vádolta az Egyesül Államokat, hogy saját érdekeit követve robbantotta ki a vesztegetési botrányt a labdarúgó világszervezetben.

Vlagyimir Putyin a svájci RTS tévé- és rádiótársaságnak nyilatkozott több témáról, így egy új európai háború lehetőségéről. A kérdésre, hogy lesz-e háború Európában, azt válaszolta: “reméli, hogy nem, de szeretné látni, hogy Európa jobban kimutatja a függetlenségét és szuverenitását.”
Az elnök bírálta az Egyesült Államokat amiatt is, mert szerinte Washington miatt indult újra a fegyverkezési verseny, amikor az amerikai vezetés felmondta a ballisztikus rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződést.
Franciaországot és annak a NATO-hoz való viszonyát illetően Putyin hozzátette: “kissé furcsa, hogy Washingtonba kell mennünk, ha belügyeket akarunk megtárgyalni európai partnereinkkel”.
A szélsőjobboldali pártok európai előtörésére vonatkozó kérdésre – ezek egyes vezetői támogatják a politikáját –  Vlagyimir Putyin kijelentette: “világszerte, s az európai országokban is tektonikus változásokat láthatunk a közvéleményben. S mindez a nemzeti érdekek nagyobb védelme irányába mutat”.
Az interjúban, amelyet az orosz elnök szombaton adott Szentpéterváron, Putyin bírálta a FIFA elleni amerikai fellépését.
“Úgy tudom, az Egyesült Államok jelentkezett a 2022-es labdarúgó vb megrendezésére, legközelebbi európai szövetségese, Nagy-Britannia pedig a 2018-as világbajnokságéra. S ez a korrupció elleni harc pedig – ahogy az most folyik – felveti bennem a kérdést, hogy nem a 2018-as és a 2022-es vb megrendezéséért folytatódik-e a harc?”
A FIFA hét magas rangú tisztségviselőjét vették őrizetbe májusban korrupció gyanújával Zürichben az amerikai igazságügy-minisztérium kérésére.

globoport.hu

Előhúzták a KURD kártyát

Forrás: mno.hu

Újfent változóban van a közel-keleti konfliktus menete, miután Törökország bejelentette, hogy részt vesz az Iszlám Állam (IÁ) elleni katonai fellépésben. Ankara azonban egyúttal legsúlyosabb saját konfliktusát is felélesztette, hiszen iraki, szíriai és persze hazai célpontjai közé bevette a kurdokat is, akikkel 2012-ben béketárgyalásokba kezdett. A napokban Kurdisztánba települő honvédségi kontingens miatt az események magyar szemmel nézve sem érdektelenek.

Rendkívül sokféle megítélés övezi a kurdok szerepét a Közel-Keleten, azon belül is az Irakban, illetve 2011 óta Szíriában zajló konfliktusokban. Az egykori gyarmatosítók által rajzolt térképeken nem jutott hely egy kurd állam számára, s ilyet – egy de facto autonóm észak-iraki régiót leszámítva – azóta sem sikerült kivívnia a negyvenmilliósra becsült lélekszámú, politikailag persze igencsak megosztott közösségnek.

Törekvéseiket eddig az itt lévő országok sikerrel megakadályozták. Ugyanakkor most, hogy a külső beavatkozások és az általuk tüzelt szélsőséges iszlamista mozgalmak hatása alatt az iraki és szíriai állam megroppant, új helyzet állt elő. Míg Szaddám Huszein Irakja ellen úgy 1991-ben, mint az 2003-as invázió idején csak felhasználták őket az amerikaiak saját céljaikra, ezúttal – korábban példátlan módon – már tér, mondhatni, hatalmi űr is kínálkozik arra, hogy a kurdok megvalósítsák régóta dédelgetett ambícióikat.



Kérdés, hogy a megnyíló lehetőségekkel tudnak-e élni, illetve meddig bátorítják vagy hagyják érvényesülni őket, mielőtt megálljt parancsolnának nekik. Törökország számára minden önálló kurd entitást tartalmazó forgatókönyv elfogadhatatlan. A maximumot az a békefolyamat jelenti, amelybe 2012-ben, a nyílt összecsapás harminc évét és negyvenezer halottját követően vágott bele az iszlamista gyökerű, akkor még roppant magabiztos török hatalom, élén Recip Tayyip Erdogan elnökkel.

Az elgondolás lényege az, hogy a törökországi kurdokat lehetőleg el kell választani a határokon túliaktól, s különböző engedmények mellett integrálni kell őket a török közéletbe, hagyni, hogy az ország gazdasági konjunktúrája pacifikálja őket.

Ezt a folyamatot azonban – amely a kurdok elleni razziákkal és katonai csapásokkal most dugába dőlni látszik – már akkor kockára tette Ankara, amikor részt vállalt a damaszkuszi rezsim ellenzékének, köztük radikális szunnita csoportoknak a rejtett támogatásában. Ezek, illetve a belőlük létrejött IÁ ugyanis rögvest célba vette a török határ mentén élő kurdokat is, akik számára láthatóan nem volt kérdés, hogy kik állnak a háttérben.

A hadszínteret uraló zűrzavarban márpedig nem sok választja el a törökök (illetve amerikaiak, szaúdiak és katariak) támogatta Aszad-ellenes erők és a kurdok összecsapásait azoktól az összetűzésektől, amelyekben az iszlamistákat kiszorító kurdok válnak török célponttá. Ankara most nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy úgy támogassa a szíriai „rendszerváltás” erőit, hogy közben csapást mér egyik részükre, a nemzetközi közösség által páriaként kezelt IÁ-ra, ugyanakkor elejét veszi annak, hogy a kurdok a maguk céljaira kihasználhassák annak meggyengülését.

Mondani sem kell, hogy roppant kockázatos politikáról van szó, mely rossz esetben úgy befelé, mint kifelé a konfliktus kiterjedését hozhatja. Arra, hogy miért vállalják ezt Erdoganék, akik hosszú ideig mindent megtettek a háború sodródás ellen, többen egyértelműen az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) meggyengülését adják magyarázatul. Az sem lehet véletlen, hogy az Iszlám Állam és a kurdok elleni fellépés kezdete után két nappal a legnagyobb ellenzéki erő, a szekuláris, atatürkista Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette: „Törökország érdekében” készek koalícióra lépni az egyedül immár kormányozni képtelen AKP-vel.

Az IÁ és a kurdok elleni török fellépés magyar szemszögből sem érdektelen. Alapvetően átrendezi ugyanis a biztonsági helyzetet abban a térségben, ahová éppen a napokban telepítik a Magyar Honvédség Iraki Kiképzésbiztosító Kontingensét (MHIKBK), amely az iraki kurd pesmerga erők nyugati (elsősorban német, olasz és holland) kiképzési helyszíneit hivatott őrizni. Azzal, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár önmérsékletre intette a törököket a kurdokkal kapcsolatban, akaratlanul is elismerte a konfliktusveszélyt.

Zord Gábor László
mno.hu / Magyar Nemzet