Tanévnyitó a Petőfi Iskolában 2024

Kedves  diákok, pedagógusok, szülők, nagyszülők! Tisztelt jelenlévők!

Az előkészítős kisdiákokért egy afrikai történettel kezdem beszédemet. Egy afrikai király megöregedett. Nem tudta, kire hagyja az országot. Elhatározta tehát, hogy próbára teszi két fiát. Elküldte őket a világba azzal a feladattal, hogy hagyjanak jeleket maguk után. Először a nagyobb fiúi indult útnak. Ahogy haladt előre az őserdőben, mindig megjelölt egy-egy fát, letört egy-egy ágat. Helyenként elejtett egy-egy fűcsomót, kövekből épített egy-egy halmot. Utána hazament apjához és jelentette: igen, hagytam magam után jeleket, kérem a megérdemelt jutalmat.

Utána a kisebbik fiú eredt útnak. Nem maradt az őserdőben, hanem benézett az emberekhez. Egy faluban idős asszonyt látott, aki nehezen cipelte haza a kunyhoja javításához szükséges pálmaleveleket. A fiú segített neki és tovább ment. A következő faluban éppen esküvő volt. Az emberek mulattak, táncoltak. Beállt közéjük - az emberek boldogan osztották meg a távolból érkezett idegennel az esküvői lakomát, de örömeiket és bánataikat is. Egy még távolabbi faluban gyászoltak. A fiú megkérdezte, hogy ki az elhunyt és részt vett gyászukban. Majd hazatért apjához, hogy ő is teljesítette a küldetést! Melyik örökölje az országot?

A király elgondolkodott és azt mondta: Gyertek, mutassátok meg, merre jártatok! Milyenek a jelek, amelyeket hátra hagytatok? Először a nagyobb fiával indult útnak, aki bevezette az őserdőbe, majd büszkén mutatta: Nézd, ezt a fát én jelöltem meg! Ezt az ágat én törtem le! Itt van a fűcsomó, amit a földre helyeztem! Ezekből a kövekből én építettem halmot! Hazaértek, majd így szólt a király: Hát te, kisfiam, merre jártál? Menjünk, apám! Bekopogtattak a kis kunyhóba, ahol az idős asszony nagy szeretettel fogadta őket. A következő faluban az emberek már messziről megismerték a fiút: ő az, aki tudott együtt örülni velünk! Végül eljutottak oda, ahol a gyászolókkal találkozott. Milyen jó, hogy akkor velünk voltál - kiáltották neki az emberek.

Hazaérkeztek. Így szólt az öreg király: Te kisfiam, te fogod örökölni az országot! A nagyobb fiú méltatlankodva tiltakozott: De apám, hát nem láttad a jeleket, amiket hátra hagytam az őserdőben? Igen, fiam - szólt az édesapa - te mindent megtettél a dolgok világában. De nézd: a fákra kapart jelzések eltűnnek, a letört ágak visszanőnek, a fűcsomók elhervadnak, a kőhalmok széthullnak. Az öcséd az emberekre figyelt és boldog volt, mikor találkozott velük. Hiszem, hogy boldoggá fogja tudni tenni azokat, akik körül veszik.

Kedves Diákok, kicsik és nagyok!

Ti is az iskolai év alatt jeleket fogtok hagyni: viselkedéssel, tanulással, szeretettel. Ha figyeltek az órák alatt és szorgalmasan tanultok, ha a szünetben barátságosan viselkedtek, ha szeretettel vagytok egymás iránt: akkor örvendeni fognak a szülők, még jobban tisztelnek a tanárok és életre szóló szép emlékekkel ajándékozzátok meg társaitok.

Kell-e ennél szebb jel a jó Isten előtt a mai világban?

Szerető mennyei Atyánk segítsen benneteket ebben a tanévben, és ezért ajánljuk magunkat és iskolánkat az Ő oltalmába: Jóságos mennyei Atyánk, te Szent Fiad és Szentlelked által meghívtál bennünket, hogy minden ember a te szent és nagy családod tagja legyen. Eleget szeretnénk tenni annak a felszólításnak, melyet hozzánk is intéztél, hogy egyek legyünk mindnyájan a szeretetben. Azért, hogy a családban, és az iskolában szeretetben éljünk, a Te oltalmadba ajánljuk iskolánk minden tanulóját, pedagógusát,  örömét és minden eseményét. 

Bizalommal kérünk, áraszd Szent Szíved szeretetét reánk, a jelenlévőkre és a távollévőkre. Szereteted éltessen minket a szellemi-lelki-fizikai munka végzésében, és vezessen a Te nagycsaládodba, hogy testvérként éljünk és fejlődjünk. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Imádkozzunk: Miatyánk... Üdvözlégy...

Nagy Szent Gergely pápa az iskolák védőszentje - könyörögj érettünk.

Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: + az Atya, + a Fiú és + a Szentlélek.

 

 

23.B - gondolat - Nyíssuk ki szívünket

Nyíssuk ki szívünket - Az idén szeptember 8-ra esett vasárnap, ezért Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) ünnepe elmarad. A szentmisét az évközi 23. vasárnapról vesszük, de a Szűzanya születéséről megszabad emlékezni. A Szűzanya életéből azt a keveset tudjuk, a - mit az evangélisták megörökítettek. De ne felejtsük el, hogy akinek az Úristen nagy méltóságot és szerepet szánt az üdvösségtörténetben, azoknak élete csak látható kis darabja egy mérhetetlenül nagyobb és gazdagabb életnek, amely az örökkévalóságban kezdődik, azután belép rövid néhány évtizedre az időbe, hogy utána megint az örökkévalóságba térjen. Olyan mint az augusztusi meteorraj Szent Lőrinc napja körül: egy éjszaka belép földünk légkörébe, néhány pillanatra elbűvölnek ragyogásukkal, s azután ismét eltűnnek abban a titokzatos űrben, melyből jöttek. Mennyei Atyánk örök elhatározásában Szűz Máriának a legnagyobb méltóságot és hivatást szánta az Egyházban, mely teremtményt egyáltalán érhet, az Isten-anyaságra. Léte elsőpillanatától ment volt az eredeti bűntől, és teljes volt kegyelemmel: szeplőtelenül fogantatott. Születése Isten ígéretei szerint Dávid nemzetségéből történt, hogy majd általa kapjuk meg a mennyei Atya ajándékát, a Szentlélek erejéből fogant Megváltónkat, Jézus Krisztust. Szűz Mária látogatásakor Erzsébet eltelt Szentlélekkel és ezt mondta: „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” Szűz Mária mindig hittel járta Szent Fia áldozatos útját és dicsőségének is részese lett a mennyben (Nagyboldogasszony). Ezért mi boldognak hirdetjük és közbenjárását kérjük. – Szent Lukács evangélista, Keresztelő János születésének hírül adásában írja, hogy Zakariás pap mivel nem hitt az angyal szavának, ezért megnémult és nem tudott beszélni a beteljesedés napjáig. Zakariás némasága jel volt. Ugyan ilyen jel volt Jézus minden gyógyítása. Sok beteg kereste fel és sok beteget vittek hozzá, mint az evangéliumi szakaszban a süket-némát, hogy gyógyítsa meg. (Mk 7,31-37) Jézus pedig segített rajtuk, hogy tudjanak megnyílni Isten előtt. Még egy nap és az iskolák kapui kitárulnak a tanulni akaró ifjak előtt. Sokaknak nem örömhír, mert a tanulás munka, ami értelmi és akarati erőfeszítést igényel. Ám segítségünk is van, ha néha el-elakadunk az ismeretszerzésben vagy a munkánkban. Izajás próféta által bátorít: „Bátorság! Ne féljetek! … maga az Isten jön.” (Iz 35,4-7a) Segítségünkre van a Szentlélek és fogékonnyá teszi értelmünket az igazságra, s akaratunkat a jóra. Ha Krisztussal jó kapcsolatot alakítunk ki, ez kifelé megnyilvánul a szeretetszolgálatban. (Jak 2,1-5) 

Jézus hívására válaszoljunk tanulással és társaink megsegítésével. „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” – írta Seneca. Mi az örök életre készülünk, és Jézussal a szeretetszolgálatban akarunk diadalmaskodni.

„Jézus hirdette országának örömhírét, és minden betegséget meggyógyított.” Mt 4,23.

 

Hirdetés: 2024. szeptember 8.

1. Szeptember 8. Kisboldogasszony ünnepe vasárnapra esett, a vasárnap felülmúlja az ünnepet, ezért az évközi 23. vasárnap miséjét végezzük.

2. Ma, szeptember 8-án a Millenniumi templom örökös szentségimádási napja van. Szentségimádást 13:30 órától 18:30 óráig végezzük.

3. Szeptember 9-én, hétfőn tanévnyitó: imádkozzunk a diákokért és a pedagógusokért.

4. Szeptember 12-én, csütörtökön és szeptember 15-én vasárnap Csíksomlyón tartják az őszi Mária neve búcsú.  Az ünnepi szentmisék délelőtt fél 11 órakor kezdődnek.

4. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor a felső hittanteremben.

5. Szeptember 14-én, szombaton a Szent Kereszt templom búcsúja és örökös szentségimádási napja.  A búcsús szentmisén  de. 11 órakor Ft. Simó Gáspár ezüstmisés pap hirdeti az igét. Az esti 7 órás búcsúsmise szónoka Ft. Tamás József püspök atya. A Szent Kereszt  templomban 12:30 órától 18:30 óráig szentségimádást végzünk.

6. Kapható a Krisztus világa szeptemberi száma. Ára 3,50 Ron.

7. Figyelmükbe ajánljuk az Apostol 2. oldalán közölt Szent István király élete c. könyv újabb részletét.

8. Hétfőtől szombatig a Mária Rádió szentmisét közvetít a templomunkból: hétfőn este 7, kedden reggel 7, szerdán este 7, csütörtökön reggel 7, péntek este 7, és szombaton a 11 órakor kezdődő búcsús szentmisét. Idős híveinket kérjük, hogy a rádión keresztül  kapcsolódjanak be ünnepünk szentmiséjébe, hogy ezzel is ápoljuk közösségünket.

9. Családos szentmise szeptember 15-én du. 4 órakor lesz.

Szent István király élete 3.

Szent István király élete 3. - Szent Adalbert, Prága püspöke Rómába menet, onnan jövet többször megfordult Géza udvarában, és nagyon valószínű, hogy a bérmálás szentségében ő részesítette az ifjú Istvánt. Prága szentéletű püspöke először 989-ben ment Rómába, ahonnan 994-ben visszatért püspöki székhelyére. A következő évben ismét Rómába utazott, de csak rövid ideig maradt ott.

Az Örök Várost 996-ban végleg elhagyta és Lengyelországba ment téríteni. A pogány poroszok között 997-ben vértanúságot szenvedett.

Adalbert kivételes személyiség, a fiatal III. Ottó császárt hozzá igaz barátság fűzte. Karizmatikus egyénisége többszöri találkozásaik során minden bizonnyal Szent Istvánra is nagy befolyással volt, és segítette abban, hogy – szülei példája ellenére – a keresztény hit bontakozó személyiségét maradék nélkül átjárja.

István születésekor nem volt magától értetődő, hogy ő lesz a magyarok uralkodója Géza nagyfejedelem utódaként. Az ősi, keletről hozott utódlási törvény a szeniorátusi rendhez ragaszkodott, s ennek alapján az utód mindig a család legidősebb férfitagja. Nyugaton az elsőszülöttségi utódlás (primogenitúra) volt a természetes. Gézának az ősi rend alapján két várományosa volt. Öccse, Mihály megkapta az őt illető dukátust, és a továbbiakban nem játszott szerepet. Koppányt, a „nagycsalád” másik várományosát sikeresen elszigetelte és fiának juttatta a fontosságban megnövekedett nyitrai dukátust. Géza egész munkássága a nagyfejedelmi hatalom központosítását és a széthúzó erők megsemmisítését szolgálta. Az utódlás kérdése ennek volt szerves része.

Szent István ifjúkorba lépésekor (14-15 éves lehetett) Géza az ország nagyjait és harcosait gyűlésbe hívta, és Istvánt velük elfogadtatta utódaként. Géza és Sarolt ellentmondást nem tűrő természetét s hatalmi pozíciójukat figyelembe véve ennek az összejövetelnek más kimenetele aligha lehetett. István pajzsra emelése törvényesítette az utódlást, melynek éve ismeretlen, és nem kizárt, hogy az idős Géza mellett az anya, Sarolt vitte a vezető szerepet.

A pajzsra emelést hamarosan István házassága követte. A bajor fejedelem, Civakodó Henrik halálakor (995) lehetőség nyílt a kelet felé terjeszkedni igyekvő bajorok és a nyugati határokra féltékenyen őrködő magyarok közötti feszültség békés rendezésére. Az agg Géza követeket küldött Regensburgba és az elhunyt bajor fejedelem lányát, Gizellát feleségül kérte fia számára.  Henrik, az új uralkodó örömmel adta áldását a dinasztikus házasságra. Regensburg püspöke ekkor az a Szent Wolfgang volt, aki negyedszázaddal korábban majdnem első térítője lett a magyaroknak. Az ifjúkor hősi vállalkozása ugyan meghiúsult, de Szent Wolfgangnak most lehetősége nyílt arra, hogy Gizella kíséretében gondosan kiválasztott, jól képzett és példás életű papokat küldjön a magyarokhoz a kezdődő kereszténység megerősítésére. Az ezt követő években főként Szent Adalbert csehországi társai osztották meg velük a térítés nehéz munkáját Radla (szerzetesi nevén Sebestyén) és az ismeretlen származású Domonkos vezetésével. István ifjú aráját a nyitrai várba vitte, ezt valószínűsíti az itt, Szent Emmerám (Regensburg patrónusa) tiszteletére alapított kápolna.

 

- folytatjuk - 

 

Előző rész: Török József - Szent István király élete 1-2.

 

22. B. - gondolat

Az Egyház a fejlődő Krisztus - Ft. Lajos Balázs (1894-1970) plébános Csíkmindszent szolgált 1947-től 1968-ig. Áron püspök börtön évei alatt titkos ordinárius is volt. Szerette a történelmet és a csíki plébániák történetét megírta több példányban. Őt is megfigyelés alatt tartotta a szekuritáté, és  sokszor házkutatást tartottak nála. Mindig tiltott dolgokat kerestek. Amikor megtalálták a plébánia történet indigós példányát, az egyik szekus örömében azt mondta, végre több példány már nincs! A plébános ekkor bevallotta, hogy van még egy példánya. Hol van? – förmedtek rá. – A plébános a fejére mutatott s ennyit mondott: az a példány itt van! 

– Amikor magunkról gondolkodunk, akár sikereink csúcsán, akár a kudarcok idején, elsősorban nem magunk körül kell keresnünk a viszonyítási pontot, hanem belül, létezésünk mélyén, szívünk bensőjében. Való igaz, hogy egyediek, egyszeriek vagyunk és megismételhetetlenek, és Isten tervében mással nem helyettesíthetők, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennénk pótolhatatlanok és felválthatók valamely szolgálatban az élet egyik vagy másik területén. Nem bízhatjuk el magunkat és nem formálhatunk jogot semmilyen tisztségre, rangra, nem sajátíthatunk ki munkakört, nem gondolhatjuk magunkat az igazság egyedüli letéteményesének. Amink van, mind felülről valók, Istentől és a felmenőinktől, s a közösség szolgálatára adattak, nem pedig arra, hogy bárki fölé helyezzük magunkat általuk. Isten parancsainak megtartása segít, hogy emberhez méltóan jól élhessünk és Isten újabb adományaira méltók legyünk. (Mtörv 4,1-2. 6-8) Ne vegyünk el a törvényből és ne tegyünk hozzá semmit, mint a farizeusok tették, hanem a szívünket igazítsuk mindig a törvényhez. 

A Jézus köré gyűlt farizeusok azt kifogásolták, hogy a tanítványok  tisztátalan kézzel eszik a kenyeret. (Mk 7,1-8a. 14-15. 21-23) A kézmosás célja, hogy a pogányokkal való közösködéstől vissza tartsa a zsidókat. Az étkezés előtti kézmosás csak a papokat kötelezte  az áldozat bemutatás előtt, a népet nem. Jézus rámutat, hogy az ősök hagyományára való hivatkozás csak ürügy. A szívet kell tisztán tartani, mert belőle származnak a gonosz gondolatok, amik az embert tisztátalanná teszik. 

Jézus minket életre hívott az ’igazság igéjével’, hogy első termése legyünk. (Jak 1,17-18. 21-22. 27) Arra vagyunk hivatva, akik befogadtuk szavát, hogy a nekünk juttatott kegyelmet leleményesen felhasználva, embertársaink szolgálatában hűségesen kitartva legyünk eredetiek a szeretetben. Az emberiség fejlődik, a világ előre megy és ilyen értelemben változik. Szent XXIII. János pápa a 2. vatikáni zsinatot azért hirdette meg, hogy  alkalmazkodjunk az élő és fejlődő világhoz, s nem a világ bűneihez. Ne kövesedjünk meg, hanem fejlődjék istenismeretünk a szeretetben, ami többet és tökéletesebbet akar.   

 

„A tanítást váltsátok tettekre, necsak hallgassátok...” Jak 1,22.

 

Hirdetés: 2024. szeptember 1.

1. Elsővasárnapi szentségimádás 13:30-18:00 óráig a Millenniumi templomban.

2. Elsőpénteken meglátogatjuk az idős és beteg testvéreinket. 

3. Jövő vasárnap, szeptember 8-án a Millenniumi templom örökös szentségimádási napja van. Szentségimádást 13:30 órától 18 óráig végezzük.

4. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor a felső hittanteremben.

5. Családos szentmise szeptember 15-én du. 4 órakor lesz.

6. Olvasásra ajánljuk az Apostolban Szent István király életét.

Köszönjük a Szent Kinga Oltáregylet-Nőszövetségünk szolgálatát az ERKONE háromnapos rendezvényén (83 személy).

Hirdetés: 2024. augusztus 25.

1. Aug. 25-én, vasárnap 12:30 órakor a Szent Ágoston templom búcsúja.

2. Az Erdélyi Róm. Kat. Oltáregylet-Nőszövetségi Egyesületek (ERKONE) őszi találkozóját tartjuk aug. 26-28-ig, hétfőn-kedden és szerdán a Szent Kinga Olt.-Nőszövetségünk szervezésében. Hétfőn-kedden esti misén vesznek részt a vendégeink, szerdán reggel 7 órakor. 

Kedden az esti mise után orgonakoncert lesz a Millenniumi templomban.

3. Keresztelői felkészítőt pénteken 18 órakor a felső hittanteremben tartunk.

4. Az Egyházközségi Apostolban Török József professzor Szent István tisztele c. könyvét folytatásban közöljük.

5. Figyelmükbe ajánljuk a Kegytárgyboltban a katolikus kiadványokat és kegytárgyakat.

Török József - Szent István király élete 1-2.

Török József - Szent István király élete 1. A kereszténység arculata az ezredfordulót körülölelő évszázad alatt döntőmódon megváltozott. A népvándorlás harmadik szakaszának hullámai lassan lecsillapodtak, ám ennél fontosabb a bekövetkezett „minőségi változás”. Nyugat császárai, az Ottók alatt a „birodalom-eszme” új lendületet kapott, a latin kereszténység határai kelet és észak felé jelentős mértékben kitágultak. A cseh, a lengyel, a magyar nép kereszténnyé lett, s példájuk hamarosan követőkre talált a Balti-tenger és a Skandináv-félsziget térségében. A Keleti Birodalom szívében, Bizáncban a művelt. ún. „humanista” császárok sorát felváltotta a katonacsászárok sorozata, akik hódításaikkal tünékeny dicsőséget adtak sok ellentéttől feszülő impériumuknak. A pápaság a burgundiai monostorból, Cluny-ből kisugárzó szerzetesi megújulás haszonélvezőjeként végre elindulhatott a gregorián reformok felé vezető, emelkedő úton. Az ezredfordulót – minden téves vélekedés ellenére – nem a rémület, félelem és világvégevárás jellemezte, hanem a remény és bizakodás. A magyarság történelmének legdöntőbb fordulója ebbe a mozgalmas korba illeszkedik. S mert a népek, nemzetek történelme csak papíron lehet gazdasági-társadalmi erők személytelen változása és küzdelme, de nem a valóságban; a magyar történelem e döntő századában ott található az a kiemelkedő személyiség, aki a történelmi változások tevékeny részese, sőt irányítója: Szent István király. Miközben feladatát teljesítette, túlnőtt téren és időn, „odafönt” gyűjtött kincseket. Ezzel kiérdemelte a szent jelzőt, melynek tartalma az isteni szentség fölragyogása az emberi életen át. Az, hogy ki lesz szent, nem az utókor jámbor vélekedésétől vagy egy kis hatalmi csoport ügyeskedésétől függ, hanem az isteni meghívottságtól és a kapott kegyelmek felhasználásától. Az Egyház csak kimondja valakiről, hogy szentéletű volt, az életszentség tényét maga Isten adja. Szent István életének története úgy, ahogy a történelem tudományának leghivatottabb művelői az utókor elé tárják, minderre a legfényesebb bizonyíték. A korabeli és későbbi forrásokban fennmaradt tudósítások kritikai egybevetése, az érvek és ellenérvek gondos mérlegelése csak azt támasztja alá, amit az Egyház kimondott és folyamatosan állít a magyarok első királyáról: szent volt. Ez a tény nem Szent László király és munkatársai utólagos, politikai és ideológiai belemagyarázása, hanem egy életmű igaz, minden próbát kiálló összegzése még akkor is, ha az  1083-as szentté avatásnak megvolt a maga politikai és társadalmi hatása, jelentősége. De ez utóbbi csak következmény és nem kiindulópont. Árpád vezér unokája, Taksony (931?-972) fejedelemsége alatt kezdődött meg a magyarok térítése. Bizáncból térítőpüspök érkezett az ország délkeleti vidékére (953), de rövid munkássága folytatás nélkül maradt. Egy évtizeddel később Taksony Rómából kért térítőt, ám az útnak indított Zacheus püspök nem jöhetett a magyarok közé, mert Ottó császár elfogatta. A sikertelen kezdet újabb évtized múltán sikeres folytatásra talált, mert Géza (fejedelem: 972-997) követséget küldött Quedlinburgba a császárhoz (973), és hittérítőket kért. A követjárás céljából szükségtelen arra következtetni, hogy Géza komolyan érdeklődött a kereszténység iránt és valóban elindult a megtérés útján. Ennek ismerete már Szent István személyiségének, munkásságának, életszentségének jobb megértését készíti elő.

Török József - Szent István király élete 2.

Sok szent életrajza a vallásos, jámbor szülők említésével kezdődik. Szent Istvánnál azonban nem ez a helyzet, mert a különböző források egybehangzóan más képet festenek apja, Géza alakjáról. A kortárs Thietmár szerint „nagyon kegyetlen volt”, „hirtelen felindulásában sokakat megölt”. A kereszténységet erőszakkal terjesztette: „Keményen és hatalmaskodva bánt népével, … szerfölött szorgoskodott, hogy a lázadókat letörje és a szentségtelen szertartásokat eltörölje”. Híres válasza jól megvilágítja gondolkodásmódját, mert „a mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte: Elég gazdag és hatalmas ahhoz. hogy meg tegye.” A nagyapa, Taksony fejedelem pogányként halt meg. A feltevések szerint Géza a pajzsra emelése után hamarosan, még a követküldés előtt megkeresztelkedett. Mi volt ennek az oka?

A Keleti és a Nyugati Birodalom 971-72-ben szövetségre lépett, és Gézának döntenie kellett, melyik nagyhatalom felé tájékozódik. Bizánc terjeszkedő politikájával szemben állt a Nyugattal 955 óta tartó fegyvernyugvás. Ez indokolta, hogy Géza a kereszténység latin formáját választotta, bár felesége, Sarolt még gyermekként görög térítőpüspök által részesült a keresztségben. Ez azonban őt sem tette meggyőződéses hívővé. Erőszakos természetét ritkán fékezte. Querfurti Brunó tudósítása szerint „vezetése alatt a kereszténység terjesztése megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárság nál.”

Géza és Sarolt fia, Vajk az első térítési hullám idején született a 970-es években. Sem a 969-es, sem a 975-ös évszám nem biztos. Nemzeti neve Vajk vagy Vajka, újszülöttként vagy kisgyermekként István névre keresztelték. Apja is az első vértanú nevét kapta. Szülei csak névleg voltak keresztények, így Szent István gyermek és ifjú korában tőlük nem kapott olyan példát, ami benne a krisztusi hit növekedését segítette volna. Géza azzal, hogy nem ment idegenbe a keresztség fölvételéért, a szomszédos hatalmaktól való függetlenségét nyilvánította ki. Ez megkönnyítette a politikai látókörrel rendelkező vezető réteg számára a keresztség felvételén túl az új hitnek meggyőződés alapján történő elfogadását, mert eloszlott annak gyanúja, hogy a térítés csak ürügy a birodalmi egyház terjeszkedésére és a német befolyás érvényesítésére. A passaui egyház feje, Piligrim szerette volna joghatósága alá vonni hazánk területét, azonban kísérlete sikertelennek bizonyult. Szent Wolfgang einsiedelni szerzetes vállalkozott először a magyarok térítésére, de a határról vissza kellett fordulnia. Az első hittérítő Sankt Gallen szerzetese, Szent Brunó volt, aki bajorkarantán papok segítségével és tolmácsolásával hirdette a krisztusi hitet. Ha helyes a becslés, két-három év alatt a vezető rétegből 5000 embert keresztelt meg, az idegenből ideszármazott keresztény rabszolgák gyermekeinek sokaságát nem számítva. Géza udvarában egy missziós püspök tartózkodott, aki bizonyára hatással volt a gyermek Istvánra. (Helytelen az a régebben hangoztatott nézet, miszerint csak Szent István felesége, Gizella és kísérete, a bajor papok hazánkba érkeztével kezdődött a térítés. Az a vélekedés is, amely Szent Adalbert személyéhez igyekezett kötni minden missziós ténykedést.) A térítés Géza uralkodása kezdetén indult meg, ám az uralkodó felől jövő kényszer és az őszinte meggyőződés sokszor kibogozhatatlanul összefonódott. Fontos tette volt Gézának, hogy állandó székhelyet választott, és Esztergomban, az új központban Szent István első vértanú tiszteletére templomot emeltetett.Sok szent életrajza a vallásos, jámbor szülők említésével kezdődik. Szent Istvánnál azonban nem ez a helyzet, mert a különböző források egybehangzóan más képet festenek apja, Géza alakjáról. A kortárs Thietmár szerint „nagyon kegyetlen volt”, „hirtelen felindulásában sokakat megölt”. A kereszténységet erőszakkal terjesztette: „Keményen és hatalmaskodva bánt népével, … szerfölött szorgoskodott, hogy a lázadókat letörje és a szentségtelen szertartásokat eltörölje”. Híres válasza jól megvilágítja gondolkodásmódját, mert „a mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte: Elég gazdag és hatalmas ahhoz. hogy meg tegye.” 

A nagyapa, Taksony fejedelem pogányként halt meg. A feltevések szerint Géza a pajzsra emelése után hamarosan, még a követküldés előtt megkeresztelkedett. Mi volt ennek az oka? A Keleti és a Nyugati Birodalom 971-72-ben szövetségre lépett, és Gézának döntenie kellett, melyik nagyhatalom felé tájékozódik. Bizánc terjeszkedő politikájával szemben állt a Nyugattal 955 óta tartó fegyvernyugvás. Ez indokolta, hogy Géza a kereszténység latin formáját választotta, bár felesége, Sarolt még gyermekként görög térítőpüspök által részesült a keresztségben. Ez azonban őt sem tette meggyőződéses hívővé. Erőszakos természetét ritkán fékezte. Querfurti Brunó tudósítása szerint „vezetése alatt a kereszténység terjesztése megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál.”

Géza és Sarolt fia, Vajk az első térítési hullám idején született a 970-es években. Sem a 969-es, sem a 975-ös évszám nem biztos. Nemzeti neve Vajk vagy Vajka, újszülöttként vagy kisgyermekként István névre keresztelték. Apja is az első vértanú nevét kapta. Szülei csak névleg voltak keresztények, így Szent István gyermek és ifjú korában tőlük nem kapott olyan példát, ami benne a krisztusi hit növekedését segítette volna. Géza azzal, hogy nem ment idegenbe a keresztség fölvételéért, a szomszédos hatalmaktól való függetlenségét nyilvánította ki. Ez megkönnyítette a politikai látókörrel rendelkező vezető réteg számára a keresztség felvételén túl az új hitnek meggyőződés alapján történő elfogadását, mert eloszlott annak gyanúja, hogy a térítés csak ürügy a birodalmi egyház terjeszkedésére és a német befolyás érvényesítésére. A passaui egyház feje, Piligrim szerette volna joghatósága alá vonni hazánk területét, azonban kísérlete sikertelennek bizonyult. Szent Wolfgang einsiedelni szerzetes vállalkozott először a magyarok térítésére, de a határról vissza kellett fordulnia. Az első hittérítő Sankt Gallen szerzetese, Szent Brunó volt, aki bajorkarantán papok segítségével és tolmácsolásával hirdette a krisztusi hitet. Ha helyes a becslés, két-három év alatt a vezető rétegből 5000 embert keresztelt meg, az idegenből ideszármazott keresztény rabszolgák gyermekeinek sokaságát nem számítva. Géza udvarában egy missziós püspök tartózkodott, aki bizonyára hatással volt a gyermek Istvánra. (Helytelen az a régebben hangoztatott nézet, miszerint csak Szent István felesége, Gizella és kísérete, a bajor papok hazánkba érkeztével kezdődött a térítés. Az a vélekedés is, amely Szent Adalbert személyéhez igyekezett kötni minden missziós ténykedést.) A térítés Géza uralkodása kezdetén indult meg, ám az uralkodó felől jövő kényszer és az őszinte meggyőződés sokszor kibogozhatatlanul összefonódott. Fontos tette volt Gézának, hogy állandó székhelyet választott, és Esztergomban, az új központban Szent István első vértanú tiszteletére templomot emeltetett.

- folytatjuk -