22. B. - gondolat

Az Egyház a fejlődő Krisztus - Ft. Lajos Balázs (1894-1970) plébános Csíkmindszent szolgált 1947-től 1968-ig. Áron püspök börtön évei alatt titkos ordinárius is volt. Szerette a történelmet és a csíki plébániák történetét megírta több példányban. Őt is megfigyelés alatt tartotta a szekuritáté, és  sokszor házkutatást tartottak nála. Mindig tiltott dolgokat kerestek. Amikor megtalálták a plébánia történet indigós példányát, az egyik szekus örömében azt mondta, végre több példány már nincs! A plébános ekkor bevallotta, hogy van még egy példánya. Hol van? – förmedtek rá. – A plébános a fejére mutatott s ennyit mondott: az a példány itt van! 

– Amikor magunkról gondolkodunk, akár sikereink csúcsán, akár a kudarcok idején, elsősorban nem magunk körül kell keresnünk a viszonyítási pontot, hanem belül, létezésünk mélyén, szívünk bensőjében. Való igaz, hogy egyediek, egyszeriek vagyunk és megismételhetetlenek, és Isten tervében mással nem helyettesíthetők, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennénk pótolhatatlanok és felválthatók valamely szolgálatban az élet egyik vagy másik területén. Nem bízhatjuk el magunkat és nem formálhatunk jogot semmilyen tisztségre, rangra, nem sajátíthatunk ki munkakört, nem gondolhatjuk magunkat az igazság egyedüli letéteményesének. Amink van, mind felülről valók, Istentől és a felmenőinktől, s a közösség szolgálatára adattak, nem pedig arra, hogy bárki fölé helyezzük magunkat általuk. Isten parancsainak megtartása segít, hogy emberhez méltóan jól élhessünk és Isten újabb adományaira méltók legyünk. (Mtörv 4,1-2. 6-8) Ne vegyünk el a törvényből és ne tegyünk hozzá semmit, mint a farizeusok tették, hanem a szívünket igazítsuk mindig a törvényhez. 

A Jézus köré gyűlt farizeusok azt kifogásolták, hogy a tanítványok  tisztátalan kézzel eszik a kenyeret. (Mk 7,1-8a. 14-15. 21-23) A kézmosás célja, hogy a pogányokkal való közösködéstől vissza tartsa a zsidókat. Az étkezés előtti kézmosás csak a papokat kötelezte  az áldozat bemutatás előtt, a népet nem. Jézus rámutat, hogy az ősök hagyományára való hivatkozás csak ürügy. A szívet kell tisztán tartani, mert belőle származnak a gonosz gondolatok, amik az embert tisztátalanná teszik. 

Jézus minket életre hívott az ’igazság igéjével’, hogy első termése legyünk. (Jak 1,17-18. 21-22. 27) Arra vagyunk hivatva, akik befogadtuk szavát, hogy a nekünk juttatott kegyelmet leleményesen felhasználva, embertársaink szolgálatában hűségesen kitartva legyünk eredetiek a szeretetben. Az emberiség fejlődik, a világ előre megy és ilyen értelemben változik. Szent XXIII. János pápa a 2. vatikáni zsinatot azért hirdette meg, hogy  alkalmazkodjunk az élő és fejlődő világhoz, s nem a világ bűneihez. Ne kövesedjünk meg, hanem fejlődjék istenismeretünk a szeretetben, ami többet és tökéletesebbet akar.   

 

„A tanítást váltsátok tettekre, necsak hallgassátok...” Jak 1,22.