Salvator kápolna a búcsújárók központja, ide igyekszik a hívők mindenike – írja Orbán Balázs. A Salvator-hegyi kápolnák
építéséről több hagyomány maradt ránk, amelynek időíve Szent Istvántól Hunyadi
Jánosig tart. Nagy Lajos (1342-1382) király uralkodása idején, a székelyek
Lackfi Endre vezetésével a tatárok fölött 1345 és 1352-ben aratott győzelem
emlékére, fogadalomból megépítik Csíksomlyón a pálos monostort, melynek
tartozéka a Salvator-hegyi Natalitia Sanctissimi Salvatoris remeteség. A
Salvator-kápolna 14. századi eredetét a régészeti- és falkutatás igazolta.
A monostort 1421. és 1432. évi török, majd török-tatár had rombolta le, ezután az obszerváns ferencesek kapták meg 1442-ben.
A remeteség Salvator-, a Szenvedő Krisztus- kápolnái napjainkig fennmaradtak, ellenben a So(mlyó)vár tövében álló Szent Lukács-kápolna a Rákóczi szabadságharc idején elpusztult. A Szent Rókus kápolnát a borvízforrás közelében a remeték gondozták.
VIII. Ince pápa 1484-ben a pálosoknak engedélyezett pünkösdszombatra és vasárnapra teljes búcsút, ami a hívek kötődését a Salvator-kápolnához fokozta. Itt gyűlt össze 1567. Május 17-én imádkozni a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezésére Csík népe, és a Tolvajos-tető mellett vívta meg hitvédelmi csatáját. Az 1661. okt. 21-i tatár pusztítást követően, 1665-ben kijavították a kápolnát. A remeték hexameterben örökítették meg: “Isteni SalVator! Szent harCot HarcoL e tabor. Hogy kI SziVébül iMáD vIvja kI égI honát.” Az új mennyezeten a remete szenteket, köztük Remete Szent Pált örökítették meg, és egy mellékoltárt szenteltek tiszteletére.
Vitus Pilutius moldvai vizitátor, érsek 1680-ban Urunk színeváltozására szentelte újra a kápolnát. A remetelakok még a 18-19. században a Salvator-hegy és a So(mlyó)vár közötti nyeregben feküdtek, a mai Hármashalom oltár helyén. (A kápolnák nem képezték a csíksomlyói plébánia vagy az 1442-ben megtelepült ferencesek tulajdonát. Ezt igazolja az 1716-ban tartott egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyv is: „Szent Péter és Pál egyházközségnek plébános adminisztrátora a gvardián. Két kápolnája van Szeredában és Taplocán, ahol a szolgálatot a plébános végzi.” Az akkori paphiány miatt a plébániát a ferences atyák csak adminisztrálták.) A Salvator-hegyi remeteség végnapjait II. József jelentette, akinek rendelete alapján a karhatalom 1782. március 26-án hat remetét világi ruha felvételére kényszerített és elűzött. A Szent Rókus kápolna később összedőlt, olajképeit a Szent Péter templomba vitték.
A csíksomlyói Salvator-kápolna búcsúja 2012. augusztus 5-én, vasárnap 12,30 órakor lesz.
A monostort 1421. és 1432. évi török, majd török-tatár had rombolta le, ezután az obszerváns ferencesek kapták meg 1442-ben.
A remeteség Salvator-, a Szenvedő Krisztus- kápolnái napjainkig fennmaradtak, ellenben a So(mlyó)vár tövében álló Szent Lukács-kápolna a Rákóczi szabadságharc idején elpusztult. A Szent Rókus kápolnát a borvízforrás közelében a remeték gondozták.
VIII. Ince pápa 1484-ben a pálosoknak engedélyezett pünkösdszombatra és vasárnapra teljes búcsút, ami a hívek kötődését a Salvator-kápolnához fokozta. Itt gyűlt össze 1567. Május 17-én imádkozni a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezésére Csík népe, és a Tolvajos-tető mellett vívta meg hitvédelmi csatáját. Az 1661. okt. 21-i tatár pusztítást követően, 1665-ben kijavították a kápolnát. A remeték hexameterben örökítették meg: “Isteni SalVator! Szent harCot HarcoL e tabor. Hogy kI SziVébül iMáD vIvja kI égI honát.” Az új mennyezeten a remete szenteket, köztük Remete Szent Pált örökítették meg, és egy mellékoltárt szenteltek tiszteletére.
Vitus Pilutius moldvai vizitátor, érsek 1680-ban Urunk színeváltozására szentelte újra a kápolnát. A remetelakok még a 18-19. században a Salvator-hegy és a So(mlyó)vár közötti nyeregben feküdtek, a mai Hármashalom oltár helyén. (A kápolnák nem képezték a csíksomlyói plébánia vagy az 1442-ben megtelepült ferencesek tulajdonát. Ezt igazolja az 1716-ban tartott egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyv is: „Szent Péter és Pál egyházközségnek plébános adminisztrátora a gvardián. Két kápolnája van Szeredában és Taplocán, ahol a szolgálatot a plébános végzi.” Az akkori paphiány miatt a plébániát a ferences atyák csak adminisztrálták.) A Salvator-hegyi remeteség végnapjait II. József jelentette, akinek rendelete alapján a karhatalom 1782. március 26-án hat remetét világi ruha felvételére kényszerített és elűzött. A Szent Rókus kápolna később összedőlt, olajképeit a Szent Péter templomba vitték.
A csíksomlyói Salvator-kápolna búcsúja 2012. augusztus 5-én, vasárnap 12,30 órakor lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése