Szent István

Géza nagyfejedelem és Sarolt fia Esztergomban született 969-ben. Vajk a keresztségben Szent István első vértanú nevét kapta, akár csak apja. Gyermekkorában megismerte az életre vezető igaz utat (Péld 4, 10-15. 18-27). Az ifjú herceg fejlődősében fontos szerepet játszott Szent Adalbert prágai püspök, aki megismertette az ország állapotát, Kelet és Nyugat fenyegetését.  István dinasztikus házasságot kötött a bajor fejedelem lányával, Gizellával. Az eljegyzésnél Adalbert asszisztált Seyernben. Szent Wolfgang Regensburg püspöke gondosan kiválasztott, jól képzett és példás életű papokat küldött Gizella kíséretében a magyarokhoz. A házasságot Esztergomban kötötték 996-ban. István ifjú aráját hercegsége központjába, Nyitra várába vitte. Házasságuk első éve életük megalapozását szolgálta (Ef 4, 17-24). Hitték, ha Krisztust követik, akkor jó szolgálatot tesznek és boldogok lesznek. István megért az ország vezetésére, és a hit plántálására. Amikor Géza 997-ben meghalt, István lett a nagyfejedelem. Háromszori (997, 1003, 1008) hadjárattal kellett megvédenie jogait és a kereszténységet. 

Első hadi vállalkozásához, amit Koppánnyal vívott, Szent Márton segítségét kérte. Tudott harcolni, ha a szükség úgy kívánta; mindazonáltal békeszerető volt. Hódító hadjáratot nem kezdeményezett, harcias nemzetét a gyümölcsöző béke irányába vezette, és a szállásterületén mozgó, nomád életvitelű népet a helyhez kötöttségre szoktatta. Azért lett jó uralkodó, mert kialakította népe vízióját, és felkészült annak megvalósítására. István mivel maradandó művet akart, házat és hazát Krisztusra, a Szegletkőre építette (Mt 7, 24-29). Életének első korszaka 997-től 1019-ig tartott. 

Koppány legyőzése után neki fog az ország- és egyházszervezésnek. Fia, Imre lelki irányítását Szent Gellértre bízta. Közben Nyugat és Kelet irányába nyit,  megszervezi a Szentföld és Ravenna felé vezető zarándokutak hazai szakaszát: vendéglátást, kedvező átvonulást és zarándokházakat biztosít. A menekültek és sorsüldözöttek segítője. Építi a nemzetközi kapcsolatokat, ami által új segítőtársakra talál. Uralkodása második korszakára több kolostor alapítása esik, amelyek kihatással vannak az ország életére. Új királyi központot hoz létre Székesfehérvárt. A Szűz Anya tiszteletére szentelt bazilika országlásának központja, majd temetkező helye. 

1031-ben, Imre halála után a befelé fordulás, az imádság, az ország és egyház dolgaival való törődés időszaka. 1038. Nagyboldogasszony ünnepén az ország vezetőinek és püspökeinek társaságában végrendelkezik: országát, koronáját és lelkét Szűz Mária oltalmába ajánlja és örök létre szenderült. Szentté 1083-ban avatták. Szent István ezer évvel ezelőtt a magyar nemzet gerince lett világos látásával, határozott tenni akarásával és mélységes krisztusi hitével.

Szent István Intelmei Imre herceghez és fennmaradt 56 törvénye egy jó vezető vallomásait tartalmazza, amit érdemes mai is tanulmányozni, ami kiállta az idő próbáját és megalapozta a magyar államiságot. 

A nagy francia író és diplomata, Paul Claudel írta a 20. század elején: „Az imént kezembe került Szent István király könyve, az ő Intelmei fiához. A nagyszerű gondolatok olvasása közben éreztem, minő nagy nemzet ez a magyar nép, amelynek már kilencszáz évvel ezelőtt, a mai európai emberiség hajnalán ilyen hallatlan eszű királya volt. Én Szent Istvánt a messzi középkor legnagyobb diplomatájának tartom... S én, a francia diplomata, a hívő katolikus erőm fogytáig hirdetem, hogy a Duna-medencében csak a Szent István-i úton lehet keresni a gyógyulást.”