Hirdetés: 2024. szeptember 15.

1. Családos szentmise ma 16 órakor a Millenniumi templomban.

2. Hétfőn az iskolai hittanárokkal tartunk értekezletet a plébánián 17 órakor.

3. Keresztelői felkészítőt pénteken 18 órakor tartjuk a felső hittanteremben.

4. A plébániai hitoktatást szeptember 24-én, keddi nap kezdjük.

5. A Szociális Testvérek  Társasága szeptember 21-én, szombaton du. 3 órától, nyílt napot tart  a Segítő Mária Kollégium dísztermében. A csíkszeredai testvérközösség 30 éve van jelen és szolgál. Rövid előadásokra, műhelyekre, szentségimádásra és 18 órakor szentmisét mutat be Nm. Tamás József püspök atya, igét hirdet Bátor Botond pálos atya.

6. Szeptember 28-án, szombaton 21-23 óráig vezetett szentségimádást tartunk a millennium templomban.

7. Autóbuszos zarándoklatot szervezünk Gyulafehérvárra, szeptember 29-én a székesegyház búcsújára. Jelentkezni a plébánián kell, az utazási díj 95 lej.

8. Krisztus világa szeptemberi száma kapható. A tartalomból: A remény nyitánya – Karácsony napján kezdődik a 2025-ös szentév. Erről bővebben a vezércikkben. * Örök evangélium – de harmadnapra föltámad. * Emlékezzünk – a Márton Áron-i gazdag örökségről… * A római kánon átváltoztatás után szereplő szentek – ismerteti Jakubinyi érsek atya. * A fekete övet reverendára cserélte – Dominik atya vallomása. * Veni Sancte Spiritus – a közösségi imaalkalmakon kívül is kérjük – Jöjj, Szentlélek Úristen! * Könyvek és képek között – Sárközi Sándor piarista atya esszéje. * Mária neve – kvíz. * Derűs oldal – iskoláról, zsidóról, papról, sofőrről, irodavezetőről, rendőrről viccek. * Keresztrejtvény * Vers Reményik Sándortól. A lap ára 3,50 Ron. Kapható a sekrestyében és a ministránsoknál. 

 

Szent Kereszt felmagasztalása

Csílszereda, 2024. szept. 14-én búcsú: szentmise 11 és 19 órakor.

Szent Kereszt ünnepére megboldogult dr. Nagy József teológiai tanár (Xaxi páter) gondolatait hozom: „Hitünk szerint Krisztus a kereszten már előre megváltott minden fájdalmat, minden bűnt, s ezért fájdalmas arcát szemlélve, az Ő önkiüresítő szeretetével táplálkozva elkezdődhet bennünk és közöttünk az új, szentháromságos élet kibontakozása.”

„Krisztus a kereszten valósította meg legmélyebben eggyé válását az emberiséggel. A kereszten magasba emelve, – ami halál, feltámadás és az Atyához való visszatérés is egyszerre –, mindenkit magához vonz és egyesít.”

„Jézus a kereszten bemutatta a szeretet módját és mértékét. Kizárólag a szentháromságos szeretetét, mert ő csak ezt a szeretetet tudja élni. Megtapasztalta a megsemmisülést. Átélte a teljes önkiüresedést, egészen addig, hogy az Atyától való elhagyatottságot is átélte, amit az ’Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?’ (Mk 15,34) kiáltásban juttatott kifejezésre. Ebben a kiáltásban nemcsak Jézus, hanem a Szentháromság maga van jelen és tárul fel. Kiáltásával a kereszten Jézus érthetővé teszi számunkra az isteni agapé szentháromságos misztériumát.”
„A közösségi szellem mindenekelőtt azt jelenti, hogy szívünk pillantását a bennünk lakó Szentháromság misztériumára szegezzük, akinek fényét fel kell ismernünk a mellettünk élő testvérek arcán is.”
„Az Istenhez való eljutás érdekében a testvértől való meneküléstől ismét a testérhez jutunk, hogy vele együtt haladjunk Isten felé, sőt, hogy meg is találjuk Istent a kölcsönös szeretetből származó egységben.”

„Krisztus a kereszten magasba emelve, ami halál, feltámadás és az Atyához való visszatérés is egyszerre, mindenkit magához vonz és egyesít” minket is megvigasztal...

Szent István király élete 4. rész

 

Török József- Szent István király élete 4. rész - Géza nagyfejedelem halála 997-ben alkalmas pillanatnak mutatkozott azok számára, akik a mélyreható átalakulás szükségességét nem látták be, a kereszténységet pedig nem, vagy csak látszatra fogadták el, és a hatalmat igyekeztek magukhoz ragadni. Szent István Nyitrából Esztergomba sietett, hogy hívei élére álljon. Ekkor lett hivatalosan nagyfejedelem, s mint ilyen indult hadba a trónutódlásból kirekesztett Koppány és a pogányságot visszakívánó támogatói ellen. A hadi vállalkozáshoz Szent Márton segítségét kérte és győzelem esetén Koppány somogyi birtokait a fiatal, 996-ban alapított Szent Márton-monostornak (Pannonhalma) ígérte. A veszprémi várat ostromló sereggel Veszprém és Várpalota között ütközött meg, fényes győzelmet aratott. Szent Istvánnak még két esetben kellett rendkívüli határozottsággal fellépnie. Anyai nagybátyja Gyulafehérvár, Ajtony pedig Marosvár központtal olyan tartományuraságot épített ki, ami a létérdeket szolgáló központosítási törekvésekkel szöges ellentétben volt. Ezért 1003-ban hadba kellett vonulnia Gyula ellen, de vérontásra nem került sor, mert Gyula és két fia meghódolt Szent István előtt. Ajtony nem követte példájukat, hanem fegyveresen ellenállt, és 1008-ban csatában lelte halálát. De ennek, a tájnak még két évtizedre volt szüksége, hogy a kereszténységet véglegesen befogadhassa. Feltűnő az, hogy Szent István a korabeli jogszokással ellentétben Ajtony családjának megkegyelmezett, sőt annak birtokait részben vagy egészben meghagyta.

Első szent királyunk, e három, erőteljes fellépés évtizede alatt jelentős mértékben haladt előre a nagyfejedelemségnek keresztény királysággá történő átalakításában, valamint az egyházi szervezet kiépítésében. Ebben a munkában Asztrik (szerzetesi nevén Anasztáz) volt nagy segítségére. Asztrik, amikor Szent Adalbert tovább ment a poroszokhoz, a lengyelországi Meseritz apátja lett. Innen a franciaországi Dijonba került. Akkor értesítenek róla ismét a források, amikor kevéssel 1000 karácsonya előtt II. Szilveszter pápától koronát és zászlós lándzsát, felségjelvényeket hozott Magyarországra. A koronázást Domonkos, a magyarok első érseke végezhette Esztergomban 1000 karácsonyán vagy az új évezred első napján. Azzal, hogy Szent István kérését a pápa teljesítette és neki felségjelvényeket küldött, az egész keresztény Nyugat tudomására hozta: az új állam és uralkodója szuverenitását mint Péter utóda és a lelki hatalom letéteményese elismeri, jóváhagyja.

A koronázást az egyházi szervezet kiépítése követte. A következő év, 1001 húsvétján II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár Ravennában tartózkodott. Ide érkezett Asztrik Szent István írásba foglalt kérésével. A magyar érsekség felállítását a pápa jóváhagyta és a kérelmező Szent Istvánt „apostoli hatalomban” részesítette. Lehetséges, hogy a veszprémi püspökség már az esztergomi érsekség felállítása előtt is létezett, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a veszprémi vár eleinte csak térítőpüspöki központ volt, nem pedig egy szabályszerűen megszervezett egyházmegye szíve. Az első esztergomi érsek Domonkos lett, a székesegyház patrónusa pedig a nemrég vértanúságot szenvedett Szent Adalbert. A következő évben Szent István a Szent Márton-monostort megerősítette kiváltságaiban és valószínűleg még ez évben került sor a kalocsai egyházmegye szervezésére, ahová a koronát hozó Asztrik Anasztáz került. Veszprém, Győr, Pécs és Eger következett a püspökségek sorában l 009-ig bezáróan. Azo pápai legátus 1009-ben érkezett hazánkba és az egyházszervezés új lendületet kapott, mert ekkor alapíthatták az erdélyi egyházmegyét. Ezzel együtt hét, központtal ellátott, templomokat építő, a térítés munkáját folytató egyházmegyéje volt az országnak.

folytatjuk -

 

Előző részek: 

Török József - Szent István király élete 1-2.

Szent István király élete 3.

Tanévnyitó a Petőfi Iskolában 2024

Kedves  diákok, pedagógusok, szülők, nagyszülők! Tisztelt jelenlévők!

Az előkészítős kisdiákokért egy afrikai történettel kezdem beszédemet. Egy afrikai király megöregedett. Nem tudta, kire hagyja az országot. Elhatározta tehát, hogy próbára teszi két fiát. Elküldte őket a világba azzal a feladattal, hogy hagyjanak jeleket maguk után. Először a nagyobb fiúi indult útnak. Ahogy haladt előre az őserdőben, mindig megjelölt egy-egy fát, letört egy-egy ágat. Helyenként elejtett egy-egy fűcsomót, kövekből épített egy-egy halmot. Utána hazament apjához és jelentette: igen, hagytam magam után jeleket, kérem a megérdemelt jutalmat.

Utána a kisebbik fiú eredt útnak. Nem maradt az őserdőben, hanem benézett az emberekhez. Egy faluban idős asszonyt látott, aki nehezen cipelte haza a kunyhoja javításához szükséges pálmaleveleket. A fiú segített neki és tovább ment. A következő faluban éppen esküvő volt. Az emberek mulattak, táncoltak. Beállt közéjük - az emberek boldogan osztották meg a távolból érkezett idegennel az esküvői lakomát, de örömeiket és bánataikat is. Egy még távolabbi faluban gyászoltak. A fiú megkérdezte, hogy ki az elhunyt és részt vett gyászukban. Majd hazatért apjához, hogy ő is teljesítette a küldetést! Melyik örökölje az országot?

A király elgondolkodott és azt mondta: Gyertek, mutassátok meg, merre jártatok! Milyenek a jelek, amelyeket hátra hagytatok? Először a nagyobb fiával indult útnak, aki bevezette az őserdőbe, majd büszkén mutatta: Nézd, ezt a fát én jelöltem meg! Ezt az ágat én törtem le! Itt van a fűcsomó, amit a földre helyeztem! Ezekből a kövekből én építettem halmot! Hazaértek, majd így szólt a király: Hát te, kisfiam, merre jártál? Menjünk, apám! Bekopogtattak a kis kunyhóba, ahol az idős asszony nagy szeretettel fogadta őket. A következő faluban az emberek már messziről megismerték a fiút: ő az, aki tudott együtt örülni velünk! Végül eljutottak oda, ahol a gyászolókkal találkozott. Milyen jó, hogy akkor velünk voltál - kiáltották neki az emberek.

Hazaérkeztek. Így szólt az öreg király: Te kisfiam, te fogod örökölni az országot! A nagyobb fiú méltatlankodva tiltakozott: De apám, hát nem láttad a jeleket, amiket hátra hagytam az őserdőben? Igen, fiam - szólt az édesapa - te mindent megtettél a dolgok világában. De nézd: a fákra kapart jelzések eltűnnek, a letört ágak visszanőnek, a fűcsomók elhervadnak, a kőhalmok széthullnak. Az öcséd az emberekre figyelt és boldog volt, mikor találkozott velük. Hiszem, hogy boldoggá fogja tudni tenni azokat, akik körül veszik.

Kedves Diákok, kicsik és nagyok!

Ti is az iskolai év alatt jeleket fogtok hagyni: viselkedéssel, tanulással, szeretettel. Ha figyeltek az órák alatt és szorgalmasan tanultok, ha a szünetben barátságosan viselkedtek, ha szeretettel vagytok egymás iránt: akkor örvendeni fognak a szülők, még jobban tisztelnek a tanárok és életre szóló szép emlékekkel ajándékozzátok meg társaitok.

Kell-e ennél szebb jel a jó Isten előtt a mai világban?

Szerető mennyei Atyánk segítsen benneteket ebben a tanévben, és ezért ajánljuk magunkat és iskolánkat az Ő oltalmába: Jóságos mennyei Atyánk, te Szent Fiad és Szentlelked által meghívtál bennünket, hogy minden ember a te szent és nagy családod tagja legyen. Eleget szeretnénk tenni annak a felszólításnak, melyet hozzánk is intéztél, hogy egyek legyünk mindnyájan a szeretetben. Azért, hogy a családban, és az iskolában szeretetben éljünk, a Te oltalmadba ajánljuk iskolánk minden tanulóját, pedagógusát,  örömét és minden eseményét. 

Bizalommal kérünk, áraszd Szent Szíved szeretetét reánk, a jelenlévőkre és a távollévőkre. Szereteted éltessen minket a szellemi-lelki-fizikai munka végzésében, és vezessen a Te nagycsaládodba, hogy testvérként éljünk és fejlődjünk. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Imádkozzunk: Miatyánk... Üdvözlégy...

Nagy Szent Gergely pápa az iskolák védőszentje - könyörögj érettünk.

Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: + az Atya, + a Fiú és + a Szentlélek.

 

 

23.B - gondolat - Nyíssuk ki szívünket

Nyíssuk ki szívünket - Az idén szeptember 8-ra esett vasárnap, ezért Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) ünnepe elmarad. A szentmisét az évközi 23. vasárnapról vesszük, de a Szűzanya születéséről megszabad emlékezni. A Szűzanya életéből azt a keveset tudjuk, a - mit az evangélisták megörökítettek. De ne felejtsük el, hogy akinek az Úristen nagy méltóságot és szerepet szánt az üdvösségtörténetben, azoknak élete csak látható kis darabja egy mérhetetlenül nagyobb és gazdagabb életnek, amely az örökkévalóságban kezdődik, azután belép rövid néhány évtizedre az időbe, hogy utána megint az örökkévalóságba térjen. Olyan mint az augusztusi meteorraj Szent Lőrinc napja körül: egy éjszaka belép földünk légkörébe, néhány pillanatra elbűvölnek ragyogásukkal, s azután ismét eltűnnek abban a titokzatos űrben, melyből jöttek. Mennyei Atyánk örök elhatározásában Szűz Máriának a legnagyobb méltóságot és hivatást szánta az Egyházban, mely teremtményt egyáltalán érhet, az Isten-anyaságra. Léte elsőpillanatától ment volt az eredeti bűntől, és teljes volt kegyelemmel: szeplőtelenül fogantatott. Születése Isten ígéretei szerint Dávid nemzetségéből történt, hogy majd általa kapjuk meg a mennyei Atya ajándékát, a Szentlélek erejéből fogant Megváltónkat, Jézus Krisztust. Szűz Mária látogatásakor Erzsébet eltelt Szentlélekkel és ezt mondta: „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” Szűz Mária mindig hittel járta Szent Fia áldozatos útját és dicsőségének is részese lett a mennyben (Nagyboldogasszony). Ezért mi boldognak hirdetjük és közbenjárását kérjük. – Szent Lukács evangélista, Keresztelő János születésének hírül adásában írja, hogy Zakariás pap mivel nem hitt az angyal szavának, ezért megnémult és nem tudott beszélni a beteljesedés napjáig. Zakariás némasága jel volt. Ugyan ilyen jel volt Jézus minden gyógyítása. Sok beteg kereste fel és sok beteget vittek hozzá, mint az evangéliumi szakaszban a süket-némát, hogy gyógyítsa meg. (Mk 7,31-37) Jézus pedig segített rajtuk, hogy tudjanak megnyílni Isten előtt. Még egy nap és az iskolák kapui kitárulnak a tanulni akaró ifjak előtt. Sokaknak nem örömhír, mert a tanulás munka, ami értelmi és akarati erőfeszítést igényel. Ám segítségünk is van, ha néha el-elakadunk az ismeretszerzésben vagy a munkánkban. Izajás próféta által bátorít: „Bátorság! Ne féljetek! … maga az Isten jön.” (Iz 35,4-7a) Segítségünkre van a Szentlélek és fogékonnyá teszi értelmünket az igazságra, s akaratunkat a jóra. Ha Krisztussal jó kapcsolatot alakítunk ki, ez kifelé megnyilvánul a szeretetszolgálatban. (Jak 2,1-5) 

Jézus hívására válaszoljunk tanulással és társaink megsegítésével. „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” – írta Seneca. Mi az örök életre készülünk, és Jézussal a szeretetszolgálatban akarunk diadalmaskodni.

„Jézus hirdette országának örömhírét, és minden betegséget meggyógyított.” Mt 4,23.

 

Hirdetés: 2024. szeptember 8.

1. Szeptember 8. Kisboldogasszony ünnepe vasárnapra esett, a vasárnap felülmúlja az ünnepet, ezért az évközi 23. vasárnap miséjét végezzük.

2. Ma, szeptember 8-án a Millenniumi templom örökös szentségimádási napja van. Szentségimádást 13:30 órától 18:30 óráig végezzük.

3. Szeptember 9-én, hétfőn tanévnyitó: imádkozzunk a diákokért és a pedagógusokért.

4. Szeptember 12-én, csütörtökön és szeptember 15-én vasárnap Csíksomlyón tartják az őszi Mária neve búcsú.  Az ünnepi szentmisék délelőtt fél 11 órakor kezdődnek.

4. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor a felső hittanteremben.

5. Szeptember 14-én, szombaton a Szent Kereszt templom búcsúja és örökös szentségimádási napja.  A búcsús szentmisén  de. 11 órakor Ft. Simó Gáspár ezüstmisés pap hirdeti az igét. Az esti 7 órás búcsúsmise szónoka Ft. Tamás József püspök atya. A Szent Kereszt  templomban 12:30 órától 18:30 óráig szentségimádást végzünk.

6. Kapható a Krisztus világa szeptemberi száma. Ára 3,50 Ron.

7. Figyelmükbe ajánljuk az Apostol 2. oldalán közölt Szent István király élete c. könyv újabb részletét.

8. Hétfőtől szombatig a Mária Rádió szentmisét közvetít a templomunkból: hétfőn este 7, kedden reggel 7, szerdán este 7, csütörtökön reggel 7, péntek este 7, és szombaton a 11 órakor kezdődő búcsús szentmisét. Idős híveinket kérjük, hogy a rádión keresztül  kapcsolódjanak be ünnepünk szentmiséjébe, hogy ezzel is ápoljuk közösségünket.

9. Családos szentmise szeptember 15-én du. 4 órakor lesz.

Szent István király élete 3.

Szent István király élete 3. - Szent Adalbert, Prága püspöke Rómába menet, onnan jövet többször megfordult Géza udvarában, és nagyon valószínű, hogy a bérmálás szentségében ő részesítette az ifjú Istvánt. Prága szentéletű püspöke először 989-ben ment Rómába, ahonnan 994-ben visszatért püspöki székhelyére. A következő évben ismét Rómába utazott, de csak rövid ideig maradt ott.

Az Örök Várost 996-ban végleg elhagyta és Lengyelországba ment téríteni. A pogány poroszok között 997-ben vértanúságot szenvedett.

Adalbert kivételes személyiség, a fiatal III. Ottó császárt hozzá igaz barátság fűzte. Karizmatikus egyénisége többszöri találkozásaik során minden bizonnyal Szent Istvánra is nagy befolyással volt, és segítette abban, hogy – szülei példája ellenére – a keresztény hit bontakozó személyiségét maradék nélkül átjárja.

István születésekor nem volt magától értetődő, hogy ő lesz a magyarok uralkodója Géza nagyfejedelem utódaként. Az ősi, keletről hozott utódlási törvény a szeniorátusi rendhez ragaszkodott, s ennek alapján az utód mindig a család legidősebb férfitagja. Nyugaton az elsőszülöttségi utódlás (primogenitúra) volt a természetes. Gézának az ősi rend alapján két várományosa volt. Öccse, Mihály megkapta az őt illető dukátust, és a továbbiakban nem játszott szerepet. Koppányt, a „nagycsalád” másik várományosát sikeresen elszigetelte és fiának juttatta a fontosságban megnövekedett nyitrai dukátust. Géza egész munkássága a nagyfejedelmi hatalom központosítását és a széthúzó erők megsemmisítését szolgálta. Az utódlás kérdése ennek volt szerves része.

Szent István ifjúkorba lépésekor (14-15 éves lehetett) Géza az ország nagyjait és harcosait gyűlésbe hívta, és Istvánt velük elfogadtatta utódaként. Géza és Sarolt ellentmondást nem tűrő természetét s hatalmi pozíciójukat figyelembe véve ennek az összejövetelnek más kimenetele aligha lehetett. István pajzsra emelése törvényesítette az utódlást, melynek éve ismeretlen, és nem kizárt, hogy az idős Géza mellett az anya, Sarolt vitte a vezető szerepet.

A pajzsra emelést hamarosan István házassága követte. A bajor fejedelem, Civakodó Henrik halálakor (995) lehetőség nyílt a kelet felé terjeszkedni igyekvő bajorok és a nyugati határokra féltékenyen őrködő magyarok közötti feszültség békés rendezésére. Az agg Géza követeket küldött Regensburgba és az elhunyt bajor fejedelem lányát, Gizellát feleségül kérte fia számára.  Henrik, az új uralkodó örömmel adta áldását a dinasztikus házasságra. Regensburg püspöke ekkor az a Szent Wolfgang volt, aki negyedszázaddal korábban majdnem első térítője lett a magyaroknak. Az ifjúkor hősi vállalkozása ugyan meghiúsult, de Szent Wolfgangnak most lehetősége nyílt arra, hogy Gizella kíséretében gondosan kiválasztott, jól képzett és példás életű papokat küldjön a magyarokhoz a kezdődő kereszténység megerősítésére. Az ezt követő években főként Szent Adalbert csehországi társai osztották meg velük a térítés nehéz munkáját Radla (szerzetesi nevén Sebestyén) és az ismeretlen származású Domonkos vezetésével. István ifjú aráját a nyitrai várba vitte, ezt valószínűsíti az itt, Szent Emmerám (Regensburg patrónusa) tiszteletére alapított kápolna.

 

- folytatjuk - 

 

Előző rész: Török József - Szent István király élete 1-2.

 

22. B. - gondolat

Az Egyház a fejlődő Krisztus - Ft. Lajos Balázs (1894-1970) plébános Csíkmindszent szolgált 1947-től 1968-ig. Áron püspök börtön évei alatt titkos ordinárius is volt. Szerette a történelmet és a csíki plébániák történetét megírta több példányban. Őt is megfigyelés alatt tartotta a szekuritáté, és  sokszor házkutatást tartottak nála. Mindig tiltott dolgokat kerestek. Amikor megtalálták a plébánia történet indigós példányát, az egyik szekus örömében azt mondta, végre több példány már nincs! A plébános ekkor bevallotta, hogy van még egy példánya. Hol van? – förmedtek rá. – A plébános a fejére mutatott s ennyit mondott: az a példány itt van! 

– Amikor magunkról gondolkodunk, akár sikereink csúcsán, akár a kudarcok idején, elsősorban nem magunk körül kell keresnünk a viszonyítási pontot, hanem belül, létezésünk mélyén, szívünk bensőjében. Való igaz, hogy egyediek, egyszeriek vagyunk és megismételhetetlenek, és Isten tervében mással nem helyettesíthetők, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennénk pótolhatatlanok és felválthatók valamely szolgálatban az élet egyik vagy másik területén. Nem bízhatjuk el magunkat és nem formálhatunk jogot semmilyen tisztségre, rangra, nem sajátíthatunk ki munkakört, nem gondolhatjuk magunkat az igazság egyedüli letéteményesének. Amink van, mind felülről valók, Istentől és a felmenőinktől, s a közösség szolgálatára adattak, nem pedig arra, hogy bárki fölé helyezzük magunkat általuk. Isten parancsainak megtartása segít, hogy emberhez méltóan jól élhessünk és Isten újabb adományaira méltók legyünk. (Mtörv 4,1-2. 6-8) Ne vegyünk el a törvényből és ne tegyünk hozzá semmit, mint a farizeusok tették, hanem a szívünket igazítsuk mindig a törvényhez. 

A Jézus köré gyűlt farizeusok azt kifogásolták, hogy a tanítványok  tisztátalan kézzel eszik a kenyeret. (Mk 7,1-8a. 14-15. 21-23) A kézmosás célja, hogy a pogányokkal való közösködéstől vissza tartsa a zsidókat. Az étkezés előtti kézmosás csak a papokat kötelezte  az áldozat bemutatás előtt, a népet nem. Jézus rámutat, hogy az ősök hagyományára való hivatkozás csak ürügy. A szívet kell tisztán tartani, mert belőle származnak a gonosz gondolatok, amik az embert tisztátalanná teszik. 

Jézus minket életre hívott az ’igazság igéjével’, hogy első termése legyünk. (Jak 1,17-18. 21-22. 27) Arra vagyunk hivatva, akik befogadtuk szavát, hogy a nekünk juttatott kegyelmet leleményesen felhasználva, embertársaink szolgálatában hűségesen kitartva legyünk eredetiek a szeretetben. Az emberiség fejlődik, a világ előre megy és ilyen értelemben változik. Szent XXIII. János pápa a 2. vatikáni zsinatot azért hirdette meg, hogy  alkalmazkodjunk az élő és fejlődő világhoz, s nem a világ bűneihez. Ne kövesedjünk meg, hanem fejlődjék istenismeretünk a szeretetben, ami többet és tökéletesebbet akar.   

 

„A tanítást váltsátok tettekre, necsak hallgassátok...” Jak 1,22.