Kisboldogasszony

A boldogságos Szűz Mária születését ünnepeljük. A születésnap nevezetes dátum minden család életében. Szeretteinket köszöntjük, hosszú és örömteli életet kívánunk nekik.

Hasonló örömben van részünk nekünk papoknak is, amikor fiatal szülők sugárzó arccal jelentik be, hogy gyermeküket keresztvíz alá akarják tartani. Ilyenkor látni a boldog szülők izzó szeretetét. Minden születésnap jó alkalom, hogy ezt a szeretet felszítsák és átéljék.

Egy születésnapi megemlékezés alkalmával barátaim az ünnepi torta mellett mondták el három éves kisfiúknak, hogy szép, boldog volt életük akkor is mielőtt ő megszületett volna, de amikor megszületett, azóta több az örömük. A mosolya, a nézése, kitáruló keze, hozzuk simuló feje, első szavai és lépései mind-mind örömet fakasztott. A szülők vallomása és köszöntése után a kisfiú is örömmel fújta el a három szál gyertyát.

Utána arra gondoltam, hogy szüleink is hasonlóan örülhettek nekünk. Elfogadtak bennünket Istentől olyannak amilyenek voltunk. Isten pedig csak egyet kért tőlük, hogy szeressenek minket.

Mi sem válogathattunk abban, hogy mikor, hol, milyen társadalomban, népben és néprétegben akarunk beleszületni. Életünk és mindenünk Isten nagy ajándéka, ami kötöttségekkel, felelősséggel és lehetőséggel jár.

Szent Ágoston mondta: Aki megteremtett megkérdezésed nélkül, nem fog üdvözíteni közreműködésed nélkül. Ezen elgondolkozhatunk és ráeszmélhetünk arra, hogy emberi méltóságunkat és hivatásunkat nem a külső keretek, kötöttségek adják, hanem Isten. Amikor örök szeretetében elhatározta Isten, hogy embert teremt, akkor megdicsőülésünket is akarta. Igaz, hogy szabad akaratot adott nekünk az érdemszerzésre – amivel könnyelműen meg is hiúsíthatjuk Isten ránk vonatkozó örök tervét –, ha pedig közreműködünk vele, akkor egy csodálatos élet kibontakozásának leszünk a részesei.

A mai ünnepen a kegyelem és szabad akarat együttes csodáját szemléljük Szűz Mária életében, aki által mi a földi haza gyermekei az égi haza családtagjai lettünk. Köszöntjük égi édesanyánkat születése napján, aki üdvösségünk szerzésének részese, aki Krisztus után elsőként jutott el testestül-lelkestül abba a dicsőségbe, ahová öröktől fogva minket is meghívott mennyei Atyánk.

Az istengyermekségünket kegyelemből kaptuk a keresztség szentségében. Vállalásunk kötelez minket, hogy kövessük Krisztust, tanítását váltsuk életté, akkor az ő dicsőségét is magunkra ölthetjük a föltámadáskor.

A megváltás fényében ünnepeljük a Szűzanya születését. Mert Isten hívására Mária életével válaszolt. Ha Isten hívására mi is úgy válaszolunk mint a Szűzanya, akkor nyugodtan járhatunk „a halál sötét völgyében” - mert utunk az égi magasságok felé visz, s az istengyermekség minden örömét és gazdagságát kiteljesíti Krisztus az Atyánál, a bennünk lakó Szentlelke által.

Hálaadó lélekkel vegyünk részt az Eucharisztikus lakomán, melyet Szűz Mária fia készített számunkra, hogy ilyen módon is bevonjon végtelen szeretetébe.