Urunk megkeresztelkedése

Urunk megkeresztelkedésére emlékezünk, amikor az Atya és a Szentlélek tanúságot tett a Fiú istenségéről. Minderre Keresztelő Jánosnak volt szüksége, mert így kapta az ígérete, hogy akire látod rászállni a Lelket és rajta marad, ő az, aki Szentlélekkel fog keresztelni.

A mai napon a magunk keresztségére is emlékezünk, mert akkor oltódtunk Krisztusba és lettünk a szentháromságos egy Isten gyermekei, az Egyház tagjai. A keresztség új létviszonyt teremtett köztünk és az Isten, Krisztus, az Egyház, a Szentlélek és az emberek között.

Új viszonyba kerültünk az Egyházzal, amely Krisztus titokzatos teste, amelyet Krisztus éltet. Krisztus teremtő, isteni igéje (szava) által, az Istenember életét, a kegyelmet magként kaptuk meg. A kegyelmi élet, szentségi folyamat, állandó kibontakozás az Egyházban, amely befogadott tagjai közé. Egyházunk őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, ugyanakkor szentségeivel megszentel, és törvényeivel, intéseivel örök célunkhoz, Istenhez vezet.

Keresztségünk vállalását jelenti a keresztvetés és a házszentelés is. Így jelezzük, hogy közösségben vagyunk Krisztussal és egyházával; hogy felelősséget vállalunk a helyi egyházért, nemzetünkért és egyházunk minden tagjáért, akik az igaz és egyetemes hitet őrzik és vallják.

Nézzük meg, hogy mit mond ma nekünk Isten az olvasmányokon keresztül. 

Izaiás próféta négy énekben szól Isten Szenvedő Szolgájáról, a Messiásról. Az első éneket, a mai olvasmányt úgy tekinthetjük, mint az Atya szózatának bővebb kifejtését Jézus megkeresztelkedésekor és színeváltozásakor. Íme az én szolgám, akit támogatok, az ő tanítására vártak a nemzetek (Iz 42,1-4,6-7). A tanítás elsősorban az igaz Isten helyes ismerete, és ezzel összekapcsolódik az Ő akaratának ránk vonatkozó ismerete. Ez az igazság a világossághoz hasonlít, mert rávilágít arra, hogyan kell egyéni és társadalmi életünket Isten szándékának megfelelően berendezni. Isten Atyának mutatta magát a Fiú és a Szentlélek eljövetele által (Lk 3,15-16. 21-22). Aki megismeri a szerető Istent, annak élte erre az örök szeretetre fog irányul. 

A Messiás kegyelme csendben bontakozik ki, a lelkeket ő alakítja át. Így valósul meg Isten üdvözítőterve. Jézust nem emberi szempontok vezetik, amikor megkeresztelkedik, hanem a mennyei Atya akarata. Az Atya bemutatásával és a Lélek adományaival Jézus megvalósítja megváltásunkat. Akik hisznek, azokat a Szentlélek képessé teszi, hogy Isten gyermekeinek hűségével éljenek (ApCsel 10,34-38). 

Szent Péter apostol Kornéliusz házában hitvallást tesz Isten nemzeti és vallási kereteket áttörő szeretete, Jézus istenfiúsága és a Szentlélek működése mellett. Az Atya azt is igazolta, hogy akik hisznek Fiában, azokra kiárasztja a Szentlelket, s ezzel megadja nekik a képességet, hogy a fogadott gyermekek hűségével éljenek. 

„Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja.” (Jn 14,23).