Krisztussal a keresztet

Telt ház előtt ismertette a Szent Korona történetét az esperes Barabás Hajnal • 2019. november 23., 16:04 HIRDETÉS A Szent Koronáról és a magyar történelemről tartott előadást Darvas-Kozma József címzetes esperes péntek este a csíkszeredai városházán. Átfogó ismereteket osztott meg a hallgatósággal. Magyar történelemről, a Szent Koronáról beszélt Darvas-Kozma József címzetes esperes • Fotó: Gábos Albin Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként tartotta meg Darvas-Kozma József címzetes esperes A Szent Korona és a vétójog a pápaválasztásnál című előadását Csíkszeredában. A magyarok történelmének egészen a hunokig és az avarokig visszanyúló bevezetőjét követően a Szent Korona eredetéről és „útjáról” beszélt egészen addig, amikor Magyarország visszakapta az Amerikai Egyesült Államokból e felbecsülhetetlen kincsét 1978. január 6-án. HIRDETÉS Darvas-Kozma József a Magyar Szent Korona eredetéről elmondta, bár a felségjelvényen nincs olyan közvetlen jelzés, mely a készítés helyére és időpontjára utalna, azonban az összehasonlítás módszerével lehet következtetni arra, hogy hol készülhetett. Olyan műhelyt kell keresni, melyben mind az egész aranyműves építmény, mind a zománcképek elkészülhettek. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a korona a Kaukázus környékén, ottani aranyból, kaukázusi zománcok fölhasználásával készült ötvösmű – magyarázta. Hozzátette, mindazonáltal ez a koronaforma egyedülálló, hiszen sem a keresztény, sem a kereszténységen kívüli kultúrákban nincs párja. Az aranyműves elemzése bizonyította, hogy a keresztpánt az abroncshoz és az abroncs a keresztpánthoz készült a 4. században. „A korona egységes tervezését mutatja még a technológiája, az aranymetszés arányrendjének érvényesülése és a következetesen fölépített jelképrendszer. A Szent Korona abroncsán lévő zománcképek felirata görög, azaz a földi, világi tudományok nyelve, a keresztpántján lévő zománcképeké latin, azaz az Egyház és Róma nyelve. Formáját tekintve a korona a közép-ázsiai hun keresztpántos koronák formáját követi” – részletezte az esperes. Arra is kitért, a korona készítésének idejét magyarázva, hogy az aranyműves tudásnak, valamint a keresztény képalkotási hagyományoknak és a Szentháromság-tannak egyidejű ismerete és használata volt szükséges ahhoz, hogy a koronát megtervezhessék és elkészíthessék. Ez a helyzet a Kr. u. 4. század 70-es éveiben állt fenn a Kaukázus térségében a közép-ázsiai hunok Nyugatra vonulása idején, akik 373-ban elhagyták a Kaukázus térségét. Ekkor a megrendelő és a készítő műhely szétvált, így a 373-as évszámot kell a Korona elkészítésének lehetséges fölső határaként elfogadnunk – nyomatékosította. Hozzáfűzte, az őskrónika szerint ekkor halt meg Hunor, a hun nagykirály, ő lehetett a Hun Birodalom Koronájának és a hozzá tartozó királyi és királynői ékszerkészlet megrendelője. A felségjelvény bemutatóját követően újabb történelmi háttérismertető következett az előadásban, az esperes beszélt Attila hódításairól, a hunokról és avarokról, akik a koronát tovább örökítették. Ekkor 568-at írunk. „Később 791–796 között Nagy Károly frank uralkodó öt rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birodalom központi kincstárait, a kincsek között volt az avarok jogara és a Korona is” – mesélte. Hozzátette, 800-ban Nagy Károly Rómában a koronával koronáztatta magát császárrá, halála után a felségjelvénnyel együtt temették el. Sírkamráját 1000-ben III. Ottó német-római császár feltáratta, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát. A jelvényeket korábban a lengyel uralkodónak ígérte, miközben azt István magyar fejedelem is (vissza)követelte. II. Szilveszter pápa, egy látomás hatására, végül István magyar fejedelemnek adta át a koronát. Az előadó szerint a korona a hun, avar és magyar állam jogfolytonosságát is megtestesíti. „A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A zárt korona jelzi a szuverén földi hatalmat” – mondta. Szent István végül 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, a Magyar Királyság koronázási ékszeréből Szűz Mária tulajdona és a magyar állam jelképe lett. Csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit három feltétel teljesítésével avattak királlyá: a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, az esztergomi érsek által bemutatott misén felkentek (unctio), és a Szent Koronával megkoronáztak – sorolta. A kizárási jog, vétó A vétójog a pápaválasztás befolyására a német, francia, spanyol, osztrák uralkodók által igényelt jog. „A döntő szavazás előtt egy alkalommal egy bíboros által tiltakozhattak a jelölt megválasztása ellen” – jegyezte meg az előadó. Ezzel a joggal több uralkodó is élt. Utoljára 1903-ban I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára, aki a franciabarátként ismert Rampolla bíborossal szemben alkalmazta, így a francia páholy (szabadkőművesek) haragja a magyarokra is rázúdult. Ezek után ugyanis arra törekedtek, hogy feldarabolják a közép-európai monarchiát, és mint az esperes fogalmazott, mindent megtettek azért, hogy az „osztrákok helyett a magyarokon verjék el a port”. Hozzáfűzte, így kapcsolódik valamilyen formában a Szent Korona és a vétójog a pápaválasztásnál, ugyanis az osztrák-magyar császár vétózásának a francia páholy haragja lett a következménye. A vétójogot egyébként X. Szent Pius pápa 1904-ben megszüntette.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/telt-haz-elott-ismertette-a-szent-korona-tortenetet-az-esperes)

Telt ház előtt ismertette a Szent Korona történetét az esperes Barabás Hajnal • 2019. november 23., 16:04 HIRDETÉS A Szent Koronáról és a magyar történelemről tartott előadást Darvas-Kozma József címzetes esperes péntek este a csíkszeredai városházán. Átfogó ismereteket osztott meg a hallgatósággal. Magyar történelemről, a Szent Koronáról beszélt Darvas-Kozma József címzetes esperes • Fotó: Gábos Albin Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként tartotta meg Darvas-Kozma József címzetes esperes A Szent Korona és a vétójog a pápaválasztásnál című előadását Csíkszeredában. A magyarok történelmének egészen a hunokig és az avarokig visszanyúló bevezetőjét követően a Szent Korona eredetéről és „útjáról” beszélt egészen addig, amikor Magyarország visszakapta az Amerikai Egyesült Államokból e felbecsülhetetlen kincsét 1978. január 6-án. HIRDETÉS Darvas-Kozma József a Magyar Szent Korona eredetéről elmondta, bár a felségjelvényen nincs olyan közvetlen jelzés, mely a készítés helyére és időpontjára utalna, azonban az összehasonlítás módszerével lehet következtetni arra, hogy hol készülhetett. Olyan műhelyt kell keresni, melyben mind az egész aranyműves építmény, mind a zománcképek elkészülhettek. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a korona a Kaukázus környékén, ottani aranyból, kaukázusi zománcok fölhasználásával készült ötvösmű – magyarázta. Hozzátette, mindazonáltal ez a koronaforma egyedülálló, hiszen sem a keresztény, sem a kereszténységen kívüli kultúrákban nincs párja. Az aranyműves elemzése bizonyította, hogy a keresztpánt az abroncshoz és az abroncs a keresztpánthoz készült a 4. században. „A korona egységes tervezését mutatja még a technológiája, az aranymetszés arányrendjének érvényesülése és a következetesen fölépített jelképrendszer. A Szent Korona abroncsán lévő zománcképek felirata görög, azaz a földi, világi tudományok nyelve, a keresztpántján lévő zománcképeké latin, azaz az Egyház és Róma nyelve. Formáját tekintve a korona a közép-ázsiai hun keresztpántos koronák formáját követi” – részletezte az esperes. Arra is kitért, a korona készítésének idejét magyarázva, hogy az aranyműves tudásnak, valamint a keresztény képalkotási hagyományoknak és a Szentháromság-tannak egyidejű ismerete és használata volt szükséges ahhoz, hogy a koronát megtervezhessék és elkészíthessék. Ez a helyzet a Kr. u. 4. század 70-es éveiben állt fenn a Kaukázus térségében a közép-ázsiai hunok Nyugatra vonulása idején, akik 373-ban elhagyták a Kaukázus térségét. Ekkor a megrendelő és a készítő műhely szétvált, így a 373-as évszámot kell a Korona elkészítésének lehetséges fölső határaként elfogadnunk – nyomatékosította. Hozzáfűzte, az őskrónika szerint ekkor halt meg Hunor, a hun nagykirály, ő lehetett a Hun Birodalom Koronájának és a hozzá tartozó királyi és királynői ékszerkészlet megrendelője. A felségjelvény bemutatóját követően újabb történelmi háttérismertető következett az előadásban, az esperes beszélt Attila hódításairól, a hunokról és avarokról, akik a koronát tovább örökítették. Ekkor 568-at írunk. „Később 791–796 között Nagy Károly frank uralkodó öt rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birodalom központi kincstárait, a kincsek között volt az avarok jogara és a Korona is” – mesélte. Hozzátette, 800-ban Nagy Károly Rómában a koronával koronáztatta magát császárrá, halála után a felségjelvénnyel együtt temették el. Sírkamráját 1000-ben III. Ottó német-római császár feltáratta, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát. A jelvényeket korábban a lengyel uralkodónak ígérte, miközben azt István magyar fejedelem is (vissza)követelte. II. Szilveszter pápa, egy látomás hatására, végül István magyar fejedelemnek adta át a koronát. Az előadó szerint a korona a hun, avar és magyar állam jogfolytonosságát is megtestesíti. „A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A zárt korona jelzi a szuverén földi hatalmat” – mondta. Szent István végül 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, a Magyar Királyság koronázási ékszeréből Szűz Mária tulajdona és a magyar állam jelképe lett. Csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit három feltétel teljesítésével avattak királlyá: a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, az esztergomi érsek által bemutatott misén felkentek (unctio), és a Szent Koronával megkoronáztak – sorolta. A kizárási jog, vétó A vétójog a pápaválasztás befolyására a német, francia, spanyol, osztrák uralkodók által igényelt jog. „A döntő szavazás előtt egy alkalommal egy bíboros által tiltakozhattak a jelölt megválasztása ellen” – jegyezte meg az előadó. Ezzel a joggal több uralkodó is élt. Utoljára 1903-ban I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára, aki a franciabarátként ismert Rampolla bíborossal szemben alkalmazta, így a francia páholy (szabadkőművesek) haragja a magyarokra is rázúdult. Ezek után ugyanis arra törekedtek, hogy feldarabolják a közép-európai monarchiát, és mint az esperes fogalmazott, mindent megtettek azért, hogy az „osztrákok helyett a magyarokon verjék el a port”. Hozzáfűzte, így kapcsolódik valamilyen formában a Szent Korona és a vétójog a pápaválasztásnál, ugyanis az osztrák-magyar császár vétózásának a francia páholy haragja lett a következménye. A vétójogot egyébként X. Szent Pius pápa 1904-ben megszüntette.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/telt-haz-elott-ismertette-a-szent-korona-tortenetet-az-esperes)