A hagyomány szerint 1294. december 10-én érkezett Itália Recanati város kikötőjébe az a Ház, melyben Szűz Mária családja lakott Názáretben. A Ház eredetiségét a történelmi kutatás, a régészet, az építészet-történet, az epigráfia és a pollenkutatás eredménye is alátámasztja. A mai Szent Ház oltárlapja fölött latin felirat hirdeti „Hic Verbum caro factum est”, vagyis „Itt testesült meg az örök Ige”. Ezért az apró szóért lett Lorétó több mint 700 éven át Itália legjelentősebb kegyhelyévé. Aki eljön ide, az elolvassa a János evangélium előszavát, és Lukács evangéliumából az angyali üdvözlet történetét. Ebből a beszélgetésből született Urunk Jézus, az Isten és Mária Fia, aki megváltotta a világot. A názáreti Szent Házat Assisi Szent Ferenc még látta 1219-ben, de még 1288-ban is egy domonkos zarándok még falai között imádkozhatott.
Viszont egy német zarándok 1332-ben már csak romokat talál az egykori Ház helyén. 1288 és 1332 között eltűnik a Szent Ház, mert elmenekítik a muzulmán hódítók elől. Ugyanis 1291-ben elesik a Szent János Ispotályos Lovagrend Akkó vára is, a kereszténység utolsó ottani bástyája – ahol 1218-ban II. Endre magyar király és székely katonái is jártak. Ekkor hozzák el a názáreti Szent Ház köveit és menekítik biztonságba. Hajón hozzák és nem angyalszárnyon. Mégsem téved a legenda, mely angyaloknak tulajdonítja a Ház Itáliába érkezését.
Egy 1985-ben felfedezett okirat egy bizonyos Angeloi bizánci nemesi család történetéről tudósít, melyben Nikéforosz Angelosz epiruszi uralkodó kiházasítja Itamár nevű lányát a nápolyi király fiával, II. Tarentói Fülöppel. A kelengye lajstromában ott a rejtély kulcsa: „A szent kövek, amelyeket a Szűz és Istenanya, Miasszonyunk házából hoztak el”. Az Angelosz családi név angyalt jelent, és valóban ők, az Angyalok nemzetsége mentette Názáretből a Szent Ház köveit Itáliába. A frigy időpontját is ismerjük: 1294 augusztusa-októbere. Recanati városa akkor a Pápai Államhoz tartozott és a pápának szánták, aki három nappal a Szent Ház megérkezése után, 1294. december 13-án lemondott.
Utóda VIII. Bonifác a Szent Házat kegyelettel Recanati közelében egy tengerre néző hegyfokra helyeztette, hogy onnét „hazalásson”. A kis házat egyszerűen a földre emelték, tették alapozás nélkül. Úgy áll ma is ott, csodájára mindeneknek és mindenkinek a Ház azóta nem mozdul, csak a világ indul meg feléje, mert ott testesült meg az örök Ige, a názáreti Jézus Krisztus!
Onnan terjedt el a loretói litánia, a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. Eredete a Párizsban fönnmaradt, 1200 körüli rímes litánia, mely egy bizánci állva énekelt himnusz hatására készült. 1500-ban már Loretóban is imádkozzák és innen terjedt tovább. Alapformája a Szűzanya 52 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz Anyját, 6 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 15 a királynőt kéri: könyörögj érettünk! – A loretói litánát VIII. Orbán pápa 1691-ben rendelte hivatalosan a Mária-imák helyébe. Szent II. János Pál pápa a Loretói Ház 700. évfordulója alkalmából írt levelében kifejtette azt a hármas üzenetet, amit a litánia kifejez: 1.) A kegyelem, Isten ingyenes ajándéka, amelyet szüntelen kérünk és ha elveszítettük volna bűnbánattal és gyónással újra rátalálhatunk. 2.) A hit, a kinyilatkoztatott igazságok észszerű belátása, Isten elfogadása és terveibe való beleegyezés. 3.) Az üdvösséget egy szegénységben elfeledett Isten Fia, Jézus Krisztus hozott el nekünk. – Magyar énekelt változatában (ÉE 692., Hozsanna 199.) 4 invokáció után ismétlődik a könyörögj érettünk! Májusban lehetőleg minden este templomainkban imádkozzuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése