2022. 07. 22.

Nándorfehérvári győzelem 1456. július 22.

1451. február 3-án meghalt II. Murád szultán, aki uralkodásának jó részét a velenceiek, szerbek és magyarok, illetve a karamáni emírek elleni harcban töltötte el. A drinápolyi trónon fia, a 21 esztendős, harcos mentalitású uralkodó, II. Mehmed követte (1451-1481), akinek az utókor a "Hódító" melléknevet adta. Célul tűzte ki Konstantinápoly elfoglalását. Ezért mind diplomáciailag, mind katonailag, mind gazdaságilag Konstantinápoly tökéletes elszigetelésére törekedett. 
Sietősen békét kötött a város lehetséges európai szövetségeseivel, mindenekelőtt Magyarországgal és Velencével. Hadat indított legkitartóbb anatóliai ellenfele, Ibrahim emír ellen, s a hadjárat sikere garantálta számára a nyugodt felkészülés lehetőségét. 
Visszatért Kis-Ázsiából Drinápolyba, és megkezdte a felkészülést. Elsőként az anatóliai parton I. Bajazid (1389-1402) szultán által emelt erőddel szemközt a  Boszporusz legkeskenyebb részén várat kezdett építtetni, ami 1452 augusztusára elkészült. A görög császár XI. Konstantin Palaiologos (1449-1453) városa a külvilágtól el lett vágva a vízen is. A várost - 5000 görög katona, 2000 idegen zsoldos, az önkéntesek, felfegyverzett polgárok - összesen 9000 katona védte. II. Mehmed 1453 elején, Drinápoly mellett összegyűjtötte haderejét, ami 80000 fegyveresből állott. Az Orbán mester készítette ágyukkal április 12-én megkezdte Konstantinápoly ostromát, ami május 29-ig tartott. Ezer évi fennállás után a Kelet Római Birodalom elesett. A szultán délután lépett a városba, a pusztulás láttán állítólag könnyezve mondta: "Milyen nagyszerű várost szolgáltattunk ki a rablásnak és a rombolásnak!" 
A “Hódító” szultán önmagát a római császárok örökösének nyilvánította és a Kereszténység (Európa) elfoglalására készült, csak előtte állt az „egész kereszténység védőpajzsa”, Magyarország. Elsőként Nándorfehérvárt, Budát és Bécset akarta elfoglalni.  
A közvetlen veszély két embert sarkallt azonnali cselekvésre: Hunyadi Jánost és a ferences népszónokot, Kapisztrán Jánost. III. Callixtus  pápa 1456. június 29-én kiadta az imabullát, hogy a katolikus templomokban kondítsák meg a harangokat és a hívek imádkozzanak a magyarok győzelme érdekében.
Nándorfehérvárt 1456. július 4-től 21-ig ostromolta II.Mehmed szultán százezer fős hada.
A várat kezdetben Szilágyi Mihály védelmezte, majd Hunyadi János.
Július 22-én került sor a döntő támadásra, amelyet Kapisztrán János indított el, és döntő győzelmet arattak a tízszeres túlerő felett.
A török sereg olyan súlyos veszteséget szenvedett, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelését hátra hagyva, menekülésszerűen visszavonult.
A déli harangozást elrendelő pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről és ennek emlékére az Úr színeváltozása napját ünneppé nyilvánította.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése