Sarlós Boldogasszony - Az
„örvendetes olvasó” második titka, az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz
Mária ünnepe. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és
Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben
Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását
és János megszentelődését ünnepeljük. Mária köszöntésekor Erzsébet betelt
Szentlélekkel, és méhében a leendő előfutár, megkapta a megszentelő kegyelmet. A
katolikus magyarság, hogy megkapja Isten áldását, minden munkáját a Szűzanyával
és az ő oltalma alatt végezte. Így az aratás és a gabona begyűjtésének idejére
eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta.
Az
ünneptörténetéről annyit, hogy ezt az V. századból származó Mária-ünnepet nyugaton
csak Konstatntinápoly 1204-ben történt elfoglalása után kezdték ünnepelni. A
minorita szerzetesek 1263-tól ünnepelték július 2-án, mivel ez volt a
Keresztelő Szent János születése nyolcadát követő nap. Az egész Egyház számára
VI. Orbán
pápa (1378-89) rendelte el 1389-ben, Mária oltalmát kérve a nyugati
egyházszakadás megszűnéséért. A II. Vatikáni Zsinat után a világ egyház május
31-én ünnepli, de Magyarországon a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum.
A csíki hagyományra ügyelve és Bálint Sándor írásai alapján néhány
múltbeli eseményt, szokást ismerjünk meg az ünnepről .Az aratás is Mária ünnep.
A csíkrákosi mondai
hagyományban: Zablya Péter hatalmas úr, kemény,
kegyetlen ember. Féltek tőle az emberek, de áldottlelkű felesége miatt nem
gyűlölték. Az asszony hálából lett Péter felesége, amiért az (1421-ben vagy
1432-ben) a török rabságból kiszabadította.
Mindig féltékenykedett Péter. Az asszony bátyjának véletlenül náluk maradt
sarkantyúkereke miatt - idegen csábítóra gyanakodva - tűzpróbára ítélte a
feleségét. Az asszony Sarlós Boldogasszonyhoz imádkozott. Ura közben az ablakon
át az érő búzatáblát szemlélte, s szólt feleségének, ha egyedül learatja a
termést, eltekint a tűzpróbától. Az asszony sírva fakadt, kétségbeesése
elfárasztotta, s álomba merült. Péter látta csak, hogy száz meg száz
csillagba kapaszkodva angyalok ereszkednek le a búzába. Előttük királynői alak
halad, feje körül glória, kezében sarló. Gyorsan learatta az égi sereg a
búzatáblát. Péter búcsút járt, s hálából a török lerombolta csíkrákosi Szent
György templomot újraépíttette, amit Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek
fel.
 |
| Az arató eszközök és búzakévék megáldása - Kóny |
Sarlós Boldogasszony az aratás édesanyja és
királynéja gondoskodik a szegényekről és az ég madarairól is. A szegények és a
szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és a fogságban gyötrődők
párfogója, a halottak oltalmazója. Ő a várandós édesanyák vigyázója is. Az
ünnep vigíliáján emlékeztek meg Mária anyaságáról. Ez a nap adta alkalmát a
szegénygondozásnak, az anyaság ünneplésének és az aratás szakrális kezdetének
is.
Régen e napon kezdték az
aratást. A XVIII. században még az asszony aratott
sarlóval, a férfi kötözött. Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, az
asszonyokéra olvasót vagy sarlót festettek. Úgy hitték eleink, hogy Szűzanya
arat és a fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza. Az
„élet" (a gabona, de főképpen a búza) Isten ajándéka, Krisztus teste lesz
belőle (Oltáriszentség).
Az alföldiek szent énekeket
énekeltek munka közben. Azt tartották, hogy minden
aratásban az ítélet napja jelenik meg: a konkoly elválik a búzától. A föld
keleti sarkában kezdték az aratást Nemessándorházán, s az első két kévét rögtön
keresztbe fordították, s köszönő imát mondtak mellette. A Szeged környékiek
déli harangszókor levett kalappal, kévére ülve imádkozták az Úrangyalát;
magukra és a búzaföldre keresztet vetettek.
Lakócsán
aratás végén a legszebb darab búzából
készítették a „Jézuskévét". Ebben kereste ki a gazdaasszony azt a
búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal
a kalászok alatt egybe kötötte azokat. A „Jézus" körüli búzát sarlóval
vágták le, kévébe kötve lefektették „Jézus" köré. Letérdeltek rájuk és
imádkoztak, majd „Jézust" otthon, a képek alatt szögre akasztották Új
vetéskor kimorzsolták belőle a szemet és a vetőmag közé keverték.
A felsőrekecsini csángók a szoba sarkába, a szőttesek, a párnák tetejére aratás után egy kéve
búzát állítottak. Ősszel kimorzsolt szemeit a vetőmag közé keverték Másutt a
pajtába raktak el búzakévét („Jézust"), s karácsonyeste a felrakott párnák
mellé került a szobába, s újév reggelig ottmaradt, majd visszavitték a helyére,
s magja a tavaszi vetőmagot szentelte.
Rábagyarmaton
néhány szál búzát levágatlanul hagytak Szent Péter lova számára. Domoszlón
Szent Péter lovának és a halottaknak hagytak kalászokat; országszerte pedig az
ég madarainak. Alcsíkon az aratókoszorút vivő legényt vagy leányt
vízzel megöntözték, s a gazda őket kínálta meg először pálinkával (D-K. György, édesapám közlése).
Az aratókoszorú régen templomi szentelmény
volt; alakja, szerkezete, mint az ugyancsak Napot jelölő szent koronáé, s
szinte minden templomunknak éke volt.
 |
| Kereszt rakás |
Városmiskén,
aki aratás közben halt meg, annak külön aratókoszorút kötöttek a koporsójára. A kévéket országszerte keresztbe (kepébe)
rakták, a felsőt „papkévének" nevezték. Az egyik legenda szerint,
amikor az Egyiptomba menekülő szent családot Heródes emberei üldözték a
búzaszemmé változott Máriát és Jézust egy szántóvető elvetette. Amikor aratott,
Mária kérésére kereszt alakot formált a kévékből; s Mária és Jézus arca ott
ragyogott minden búzaszemen (Csíkban ma is így tartják).
A
hajdani ember annyi termést kért minden esztendőben az Úrtól, hogy jusson a
szegényeknek, az ég madarainak, az anyaföldnek, s az elhunyt lelkeknek (Isten
nevében) is belőle. A kalászok összegyűjtése a szegények joga volt.
Az
ünnep szokásaiban magyar népünk Szűz Máriás lelkülete a maga gazdagságában
köszön vissza. Őrizzük és adjuk tovább atyáink lelki kincsét.
A történelem örömteli találkozása
Somlyón a ferencesek 1442-ben telepedtek le, akik
a templom és a konvent újraépítésébe kezdtek a törökök által 1421-ben és 1432-ben
lerombolt pálos kolostor romjain. Az obszerváns ferencesek Hunyadi János vajda és Újlaki Dénes pápai követ támogatásával megkapták Somlyón a lerombolt és elnéptelenedett pálos monostort. Újra építik 1448-ra és felszentelték Sarlós Boldogasszony tiszteletére. IV. Jenő pápa e napra adott 7 évi búcsút 1444. január 27-én kiadott bullájában. Az újraépíbefejezésének évét a templom főbejárata fölött megörökítették: 1448. Hunyadi 32 családot rendelt a ferences kolostor szolgálatára.
A konventben (legalább 12 főiskolát végzett szerzetespap kellett legyen) elkezdődött a középfokú oktatás, ahol két magister tanított. A világiak részére Báthory Endre warmiai püspök, bíboros 1591-ben párhúzamos osztály indít, amit 1640-es évek végén Modestus a Roma vizitator megerősített. Ezt a párhuzamos iskolát a templommal együtt 1661-ben, Ali pasa tatár és török serege felgyújtotta, 200 "érsekpapot" azaz tanulót fogságba vittek. Jegenyei András Ferenc, Taplocai István és Kájoni János három év múlva újra szervezte a középfokú oktatást Csíkban.
Györffy
Pál ferences elöljáró 1719-ben írta: „Ezen konvent első alapját, valamely más, régebbi rend
tagjai részére vetették meg. – Hogy mikor és milyen alkalomból került hozzánk,
nem tudjuk megmondani.” (70. old.) Az a fontos, hogy a "de novo construi coepta" azaz “újraépíteni kezdett”
konvent végzi áldásos, lélekújító munkáját.
Sarlós Boldogasszony napi evangélium az “áldottak örömteli
találkozásáról” – Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő
János találkozásáról szól. (Lk 1,39-45) Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében
„repesett” a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a
megszentelő kegyelmet. Isten az ő akarata szerint kegyelmi
ajándékait a boldogságos Szűz Mária, a kegyelem Anyja által árasztja az
emberekre. Erzsébet első csodálója Mária hitének: „Boldog
vagy, mert hitted...” - és a Szentlélek azt akarja,
hogy mi ilyen Mária-csodálók legyünk. És hogy a csodálat által mi is hitet fogjunk,
mint ahogy tűz közelében tüzet fog minden. Mert hogy is volt? 
A Szűzanyában is
élt egy Messiás-kép. Olvasta, hallotta a próféták, köztük Mikeás jövendölését: Te, efratai Betlehem, belőled születik a Megváltó. (Mik 5,1-4a) Ő is imádkozta a
zsoltárokat: Seregek Ura, tekints le az égből... (Zsolt 79) És nem gondolta,
hogy ezzel a világot mozgató Messiással lép vérségi kapcsolatba, mint édesanya.
Mindennek garanciája egy angyal jelenés és az ő igenje, valamint az örök Ige
kijelentése: „Íme, elmegyek, hogy
teljesítsem akaratodat.” (Zsid 10,5-10) Ezután minden mozdulatlannak tűnik,
mint a mi világunk.
Válaszoljunk arra, hogy tudunk-e ebbe a mozdulatlanságunkba
olyan nagy hitet beállítani, mint amilyen a Szent Szűzé volt?
Ő tudott, mert,
akart Istenbe kapaszkodni és szavaira építeni! Erzsébet észrevette Máriának ezt a nagy hitét és lelke tüzet fogott. Ha mi
is észrevesszük, akkor magával ragad Máriának Istennek adott, Istenre épülő,
isteni garanciájú hite.
„Isten-áldása van azon a helyen, ahol a Szent
Szűz keresztül megyen” – népi mondás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése