+ Msgr. Borbély Gábor

Borbély Gábor kanonok, pápai prelátus, protonotárius, nyug. főesperes-plébános - 1930. november 13-án született Nagygalambfalván. A középiskolát Székelyudvarhelyen, teológiai tanulmányait két részben a gyu­lafehérvári Hittudomány Főiskolán végez­te. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök.

1957-től Jobbágy­falván kisegítőlelkész, 1959-től Brassóban és 1966-tól Kézdivásárhelyen káplán. 1968-ban Altorján plébános. A marosvásárhelyi Calosi Ecaterina 1979. jún. 5-ről 6-ra virradó éjszaka felgyújtotta a csíkszeredai Szent Kereszt templomot. Az állami hatóság az esetet teljesen mellőzte. A templom javítása és a hívek lelki vigasztalására a főpásztor 1979 októberében Borbély Gábort csíkszeredai plébánosnak nevezte ki, majd 1981 őszén megbízták a felcsíki főesperesi hivatal vezetésével. Tehetségét főleg a keresztény tanítás továbbadásában gyümölcsöztette. Nagyszerű beszédeivel vigasztalt, bátorított és igyekezett híveit Jézus Krisztus szeretetébe megerősíteni. Munkatársaival a hívek megszentelődését szolgálta. 1981-ben a megyei párttitkár egy gyűlésen kijelentette, hogy a római katolikus templom kertjét úthelynek elveszi, így a templomot háromszögű utca fogja körül venni, s ezzel akadályozni fogja a hívek templomba járását. Nyomban a gyűlés után - Kasztilia nővér unokaöccse - Fülöp Ferenc az Építkezési Vállalat tervezője jelentette mindezt a plébánián és tanácsára, Borbély atya egy 25 m hosszú és 22 m széles lefödést készíttetett a kertben, azzal az indoklással, hogy közeledik a bérmálás és valamilyen fedél kell a bérmálkozók feje fölé. Ez lett a később elhíresült deszkatemplom. 1985-1990 között felépítette a Szent József kápolnát és papi otthont. 1991-ben elkezdte Hargitafürdőn a Szent István ház építését. (Mulasztásnak lehet mondani, hogy a "gödör" részen építendő templomot megvétózta, pedig 5000 férfi aláírta azt a nyilatkozatot, hogy egy havi fizetésével és 10 napi közmunkájával támogatja a központi templom építését. Azzal utasította el, hogy az a teret uralni fogja stb.) A Szent Ágoston templom építését 1993-tól 1995 januárjáig irányította. 1989 decemberi események forró napjaiban  a vallásügyi osztály személyzeti főosztályvezetőjét, Şt. Ioniţă-t, aki éppen őt "gyomrozta" Csíkszeredában, a Csíksomlyói ferencesekhez vitte, ahol a bukaresti néhány napot megbújva töltött. 

Borbély atya december 22-én a tapstéren a nép elé állt, beszédével higgadtságra intette a lázongó népet, ezért nem történt Csíkszeredában semmiféle összetűzés vagy brutalitás. 2000. augusztus 1-el nyugállományba vonult, és végezte kitartással papi szolgálatát szülőfalujában.
Csíkszeredai segédlelkészei voltak: Bartalus Zoltán (1977–1980), id. Nagy József (1978–1979), Antal Béla (1979–1980), Darvas-Kozma József  (1980–1981), ifj. Balogh András (1980–1981), Bakó Béla (1981–1984), Varga János (1981-1983), Hegedűs János (1982–1983), Portik H. Kelemen (1983–1986), Vajda István (1983–1985), Fehér Mátyás (1984–1986), György István  (1985–1993), György Tibor (1986–1992), Pénzes József (1987–1995), Botár Gábor (1989–1990), ifj. Tamás József  (1991–1993), Sebestyén Péter (1992–1996), György Ferenc (1992-1994), Pápai József (1993–1994), Czikó László (1994–1995), Illyés Zsolt (1995–1997), Koncsag László (1996-2000, sk), ifj. Tamás József (1998–2000), Jakab László (2000. jan.–2000, sk). 

A változatos és gazdag 83 évét 2013. szeptember 28-án befejezte.

Temetése f. hó 30-án 14 órakor Nagygalambfalván volt. A csíkszeredai egyházközség is lerótta  kegyeletét egykori plébánosa ravatalánál és este 7 órakor szentmisét ajánlott fel a Millenniumi templomban. 
Az élet Ura legyen örök jutalmazója.