Örvendünk, hogy plébániánkon minden év Pünkösd vasárnapján megbérmálkoznak a nagykorúvá érett személyek.
Hogy
miért bérmálkozunk? – erre a kérdésre ezt a feleletet adjuk: azért bérmálkozunk,
hogy a Szentlélekkel eltelve öntudatos, felnőtt keresztényekké váljunk és így
eleget tegyünk a keresztség szentségéből fakadó kötelességeinknek, amelyeknek
eddig a szüleink próbáltak eleget tenni azáltal, hogy igyekeztek úgy nevelni
bennünket, hogy hitünk szerint éljünk.
azért bérmálkozunk, 1) hogy a Szentlélek segítségével tudjuk érteni a kinyilatkoztatott isteni
igazságokat; 2) hogy öntudatos keresztényekké
váljunk és az egyházban közösségi életet tudjuk élni; 3) hogy tanúságtevő keresztényekké váljunk a
világban; 4) hogy hitünk szerinti élettel áldássá
legyen bennünk mindaz a sok jó, amit keresztségünk óta szüleink és
keresztszülők, nevelők és egyházközségünk tettek értünk. Áldássá akkor
lesz a sok jó ismeret, ha azokkal a közösségünket szolgáljuk.
**
Id. Imets László, Napfogyatkozás című fametszete jól érzékelteti, hogy ki számunkra
a Szentlélek. Jézus a világ világossága, napja, megvonja látható jelenlétét, a
Szentlelket ígérve tanítványainak, akik égre emelt tekintettel állnak. Ebből a
mozdulatlanságból a Szentlélek hozza mozgásba, mint a láthatatlan levegő a
fákat.
Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából tudjuk, hogy a Szentlélek a harmadik isteni személy, valóságos Isten az Atyával és a Fiúval együtt. Búcsúbeszédében közölte, hogy a Szentlélek fogja kiteljesíti és megértetni az ő tanítását: „Még sok mondanivalóm volna, nem vagytok azonban elég erősek hozzá. De amikor eljön Ő az igazság lelke, elvezet titeket a teljes igazságra.” (Jn 16,12). „Akik megkapják a Szentlelket, azoknak szívéből élő víz forrásai fakadnak.” (Jn 7,38).
Krisztus egyszer és mindenkorra történt megváltását a Szentlélek valósítja meg az egyes emberek lelkében. Ő nyilvánítja ki a tanítványoknak a föltámadott Urat, eszükbe juttatja szavait és fölnyitja lelküket, hogy megértsék halálát és föltámadását. Jelenvalóvá teszi számukra Krisztus misztériumát, leginkább az Eucharisztiában, hogy megbékéltesse őket, és bevezesse az Istennel való közösségbe, és segítse őket, hogy "sok gyümölcsöt" hozzanak.”
A Lélek hatására az apostolok egészen átalakulnak. Most már értik, hogy mit akart Krisztus: nem valamilyen földi
birodalmat, hanem az Istenben élő közösségét. Nem félnek már a farizeusoktól és
a főtanács tilalma ellenére bátran hirdetik az evangéliumot, egyre több embert
nyervén meg Krisztusnak. Megismerik Isten nagyságát, üdvözítő terveit, és ezért
dicsőítik az Istent, hirdetik az Ő nagy tetteit. (ApCsel 2,11).
A Lélek vezeti ezt az apostoli Egyházat. Az Ő ösztönzésére áll ki Péter
apostol hirdetni a rendkívüli eseményre összesereglett embereknek Jézust. Ő
hívja fel, hogy menjen el Kornéliuszhoz, és házában keresztelje meg az első
pogányból lett keresztényeket (ApCsel 10,15-20). Ő indítja Fülöp diakónust, hogy
szólítsa meg a Jeruzsálemből hazafelé tartó eunuchot és hirdesse neki
Krisztust. Ő választja ki Sault, a későbbi Pál apostolt, és Barnabást, hogy
missziós útra menjenek a pogány országokba.
A Szentlélek ott van a nagyvilágban is, minden törekvés között, amellyel az
emberek az egymás közti békét és egyetértést keresik. A háború és gyűlölködés
beszüntetésére, a szociális igazságosság megvalósítására, egy igazságosabb
világrend felépítésére, az elmaradt és gondokkal küszködő országok
megsegítésére irányuló mozgalmakban mind jelen van a Szentlélek.
A Szentlélek működésének legfontosabb területe az egyes emberek lelke, mert
örök életre teremtettek vagyunk.
Bennünk működik mindenekelőtt a rendes és
rendkívüli adományai által.
Fotók - Iochom Zsolt |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése