Az életet irányító

Egy fiatal genovai hajós az Atlanti óceánon ismeretlen eredetű növénymaradványokat látott. Ekkor elhatározta, hajóra száll és felkutatja azt az ismeretlen földet. Királyi udvaroknak kínálja szolgálatát, de csak a spanyol udvar bízik meg benne és hajókat bocsát rendelkezésére. Így indult el Kolumbusz Kristóf az ismeretlen világ felé, és 1492 októberében felfedezte Amerikát. Sikere a korabeli világkép dinamikus kitágulását eredményezte. 

Isten nekünk is küld jeleket, melyeket az emberi kutató értelem fokozatosan felismer. Ilyen a kibontakozó, fejlődő világunk is, amelynek evolúcióját fokozatosan felismertünk. Így a múltból merünk a jövőre következtetni. Azt is megértettük, hogy ez a világ a mai állapotában aligha mondható a fejlődés csúcsának, inkább lépcsőfok csupán, amely az időn és téren felüli beteljesülést szolgálja. 

A cél felé tartó haladást jól szolgálni csak a krisztusi hithez igazodó emberi tudás és kreativitás képes. A mindenség Alkotója ehhez adta ajándékát, Jézust és a szavához igazodó, életirányító hitet, amely az ember számára a fejlődés eszköze. Ez azt jelenti, hogy minden, ami a világ előhaladását, az emberiség célhoz érését szolgálja, Istennek hitünk által megismerhető akaratához igazodik. Isten emberré lett Fia, Jézus Krisztus mottója: „Íme, jövök, hogy akaratodat megtegyem.” Nem azért jött, hogy a saját akaratát tegye, hanem annak akaratát, aki küldte őt. 

Ezt ismerte fel Simon Jónás fia, amikor Jézus Krisztust Isten Fiának, a megígért Messiásnak vallotta. (Mt 16,13-20) Jézus megmondta, hogy ezt a hittel elfogadott Atya nyilatkoztatta ki neki. Jézusunk pedig erre a hittel megismerhető örök akaratra építette Egyházát. A hívő ember azóta tudja, hogy a Szentírásban megismerhető üzenet, melyet a sziklára épült Egyház őriz, az lesz az irányítója minden jövőt építő és teljességre jutó emberi életnek. 

Továbbra is a saját sorsunkat alakító, s egyben önként örökkévalóságot építő emberek maradunk. Szabadságunk révén, hitünktől elszakadva, sajnos rombolhatjuk is a földi és az örök jövőt. Ahogyan Sebna udvarnagy, úgy a mai vezetők is elveszíthetik a világ építésére nekik adott megbízatást. (Iz 22,19-23). Elveszik tőlük a jövő kulcsát, amely a teljesség útjának kapuit nyitja. Szerencsénk, hogy mindig van egy ember, Péter utóda, aki megtérve megerősíti testvéreit jóban, igazságban és kegyelemben. 

Az emberi értelem a hit útján járva mind inkább felismeri Isten gazdag bölcsességét és tudását, melynek szemlélésére és átmenetileg e világ birtoklására vagyunk hivatalosak, ha megmaradunk Péter hajóján. (Róm 11,33-36) 

Hányódik az Egyház hajója, mert emberek utaznak fedélzetén, de nem süllyed el. 

A szerető Isten eredeti szándéka szerint elvezeti a hitben állhatatos embereket az örök partokra, az élet céljához. 

Az életirányító hit a mi derűlátásunk és boldogságunk alapja.

„Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat.” (Mt 16,18)