A Boldogságos Szűz Mária mennybevétele - Szűz Mária
mennybevételének hittitka azt az igazságot foglalja magában, hogy Jézus anyja,
a Boldogságos Szűz Mária, halála után testestével-lelkével a mennyei dicsőségbe
felvétetett. E hittételt a kinyilatkoztatás nyomán az Egyház mindenkor
vallotta. Az efezusi zsinat (431) Máriát „theotokosz”-nak,
istenszülőnek nevezte. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a
Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, a
szentséges Szűz elszenderülése névvel illették. A 6. században egész Keleten
elterjedt az ünnep. Rómában a 7. században, s itt a 8. századtól Assumptio
beatae Mariae, a Boldogságos Szűz menybevételének nevezték. Az Egyház kezdettők
fogva vallott hitét, XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hittételként hirdette
ki.
Szűz Mária
testi-lelki megdicsőülésének alapja egyrészt az istenanyasága, másrészt a
Szeplőtelen fogantatása. Azért, hogy fokozottabb szeretetre gyulladjunk égi
Édesanyánk iránt, és erőteljesebbé, hatékonyabbá legyen a feltámadásba vetett
hitünk, valamint lelkünkben még nagyobb odaadás támadjon a természetfeletti
élet és Isten után, vegyük fontolóra Isten hozzánk intézett szavait.
1. Az emberek örök vigasza a Napbaöltözött asszony (Jel 11,19a; 12,1. 3a-6. 10ab). „Az égen nagy jel
tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét
csillagból korona.” Így köszönti Máriát a liturgia. A Jelenések könyvének
látnoka azt a gyermeket váró asszonyt szemléli, aki harcban áll az Isten és az
emberek örök ellenségével a sárkánnyal. Ez a küzdelmet és dicsőséget mutató kép
annak a messiási ígéretnek a megvalósulására utal, amely a bűnbeesés után Isten
ajkáról hangzott el: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod
és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.”
Mindez Jézus Anyja, Mária által valósult meg, aki Fia által a sátánt legyőzte.
A győzelemnek, hogy igazán örvendhessünk, nekünk is naponta küzdenünk kell.
Ebben a harcunkban Krisztusba és a kegyelmébe vetett hit segít, de mellettünk
áll anyai oltalmával Szűz Mária is, aki közbenjár azokért, akik Isten
országáért dolgoznak. Ezek a Bárány vére által győznek, akinek a Szűzanya adott
életet. Mária, az Üdvözítő anyja által jött el „Istenünk üdvössége, ereje és
országa, és az ő Fölkentjének uralma”.
Miután a Fiú
megdicsőült az Isten trónján, a menekülő asszonynak Isten helyet készített, ez
pedig Mária felvételét jelképezi Isten örök dicsőségébe. A Szűzanya a
teremtésben az első, aki teljesen átadta magát az Üdvözítőnek és egyedülálló
módon együttműködött Vele a gonosz legyőzésében. A Fiú is megosztja elsőként
édesanyjával dicsőségét, testével és lelkével felveszi a mennybe.
2. Krisztus a feltámadottak zsengéje (1Kor 15,20-26). Szent Pál Krisztusról szólva állítja, hogy ő a
feltámadás elsőszülöttje. És mindenki, aki Krisztushoz tartozik egy nap részt
kap az ő megdicsőüléséből. A
legszorosabban Mária tartozott Krisztushoz, mert soha nem érintette a bűn. Erről
kifejezetten szól Isten angyala, amikor köszöntésében Máriát kegyelemmel
teljesnek és az asszonyok között egyedül áldottnak nevezte. Aki a mennybe
felment megtehette és megtette, hogy Szűz anyját lelkestől-testestől
megdicsőítette. „Aki a Teremtőt, mint gyermekét keblén hordozta, annak az Isten
örömében kell laknia” – mondja Damaszkuszi szent János (+750).
3. A szentség útja egyszerű, ha hittel és alázattal
Istenre bízzuk magunkat (Lk 1,39-59). Mária nemcsak
Istennek válaszol szeretettel, hanem rokonát is felkeresi, hogy segítségére
legyen. Mária názáreti élete nem volt különb, mint a mi életünk. Lelkületét a
világ számára az Isten tárta fel, és attól kezdve sem tudjuk kimerítően
szemlélni. Ki tudná megszámlálni azokat a költőket, írókat, festőket,
szobrászokat, zenészeket, liturgiavezetőket, templomépítőket, búcsús
zarándokokat, szülőket, akiket Mária lelki szépsége valamilyen formában
megihletett.
Erzsébet asszony
Mária nagy hitét magasztalja, amellyel elfogadta az isteni akaratot. Mária
dicsőítő énekében Istenre mutat, aki nagy dolgokat cselekedett benne. Rövid
pillanatra a maga kicsinységét szemléli, hogy magasztalhassa Isten irgalmát,
aki a kicsik, az alázatosak és a szegények életében megmutatja hatalmát. Mária
Isten végtelen szeretetére adott válasza, változatlanul az, mit az angyalnak adott:
„tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet
engem minden nemzedék”. Isten szolgálójának lenni, teljes lelki nyitottságot és
benső készséget jelent. Isten pedig részesítette őt Fia kínszenvedésében és
dicsőségében. Szűz Mária Krisztussal teljesen azonosult, követte őt a halálban
is, de mentesítette őt a halál következményeitől: testét nemcsak megőrizte a
feloszlástól, mint egyes szentekét, hanem a világvégi feltámadást megelőzve,
Máriát halála után testben is megdicsőítette. Ezért „boldognak hirdeti” minden
nemzedék.
Szent István felajánlásától Mária-tiszteletünk töretlen.
Imádkozzunk népünkért:
Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa
és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és
boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának, a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk,
válságos időket élő népedre és áraszd
ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját,
építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.
Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt,
erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális
igazságosságot és az emberhez méltó életet.
Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és
nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget
szenvedőkért.
Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te
dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.
Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent
Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király - könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus
Krisztusnál. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése