Illyés Gyula nagy író embersége és igazság szeretete által került
barátságba Márton Áron püspökkel. Azzal kezdődött, hogy a püspök az őt versben
köszöntő Illyés-leányt korondi vázával ajándékozta meg. Ezt látva az édesapa,
eltöprengett azon, hogy ő, a nem hívő, küldhet-e viszonzásul Áron püspöknek egy
dedikált könyvet? Aztán elküldte Kháron ladikján könyvét és ezt írta bele: „Áronnak,
felfelé nézve, Gyula!”
A püspök majd így üzent a közvetítő Keresztes Sándor (későbbi vatikáni
nagykövet) által: „Mondd meg Gyulának, elolvastam a könyvét, és azt üzenem
neki, hogy Ő hívő, csak viaskodik az Istennel, mint Jákob az angyallal.
Krisztus ugyanis azért jött a világra, hogy az embereknek meghirdesse az
igazságot, és mindenki, aki tiszta szívvel keresi és követi az igazságot,
Krisztust követi!”
A következményt maga a közvetítő írta le: „Amikor ezt az üzenetet
Illyés Gyulának átadtam Flóra asszony jelenlétében, ő zokogni kezdett, majd
kihúzta magát, és azt mondta: Mondd meg a püspöknek, rendelkezzék tollammal,
eszemmel és pénzemmel, azt teszem, amit kíván!” Beszámolóját Keresztes Sándor
ezzel zárta: „Illyés Gyula Istenhez megtérve, egyházi temetésben részesült.
Valószínűnek tartom, hogy megtérésében szerepet játszott Márton Áronhoz fűződő
kapcsolata, akivel életében egyszer találkozott, átbeszélgetve egy egész
éjszakát.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése